Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-07 / 288. szám

A megyei könyvtár Kaposvár közművelődéséért A Somogy megyei Tanács Irányítása alá tartozó, Ka­posváron működő intézmé­nyeik munkáját az utóbbi idő­ben rendszeresen figyelemmel kíséri a Kaposvári Városi Tanács. A végrehajtó bizott­ság többek között foglalkozott a moziüzemi vállalat tevé­kenységével, de említhetünk más intézménytípusokat is; a gyógyszertári központ, a me­gyei kórház megyeszékhelyi feladatköre ellátásának ha­tékonysága is mérlegre került már. A következőkben a Hippi-Rónai Múzeum beszá­molóját várja a testület. A Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap tartott ülésén a megyei könyvtár városi közművelő­dési munkájáról tárgyalt. Olyan intézmény tevékenysé­géről. amelyikkel ; példás együttműködést valósított meg a tanács. A megyei könyvtár 170 000 kötetes állorriányával, könyv­es folyóirat-, valamint doku­mentumgyűjteményével. ol­vasószolgálati tájékoztató munkájával nagyobb részt Kaposvár lakosságának a könyvtári ellátását szolgálja. A felsőfokú településközpont könyvtára ' a megyeszékhely egyik jelentős intézménye. Az olvasószolgálat felnőtt- és gyermek részi ege a korszerű könyvtári követelményeknek megfelelően évente 8000 'fel­nőtt és Í4 éven felüli, vala­mint 2000 gyermekolvasó igé­nyét elégíti ki. E tízezer ol­vasóból mintegy kétezer Ka­posvár környéki, valamint távolabbi somogyi település­ről jár rendszeresen a megyei könyvtárba, a túlnyomó több­ség »helyi«, azaz kaposvári lakos. A könyvtár rendszeres ol­vasóinak a nagyobb része ta- nulóíiatal. Az utóbbi években növekedett a munkásolc, a szocialista brigádok és az üzemek, intézmények dolgo­zóinak az olvasás iránti igé­nye. A megyei könyvtár tá­jékoztató könyvtárosai tizen­három szocialista brigáddal tartanak követlen kapcsolatot A szakirodalmi ellátást, a szaktájékoztatás színvonalá­nak a növelését szolgálta, hogy 1977-ben átrendezték a felnőttrészleget, ahol a kézi­könyvek, szakfolyóiratok, in­formációs kiadványok az ol­vasók rendelkezésére állnak. A helyismereti bibliográfiák jelentős segítséget nyújtottak eddig is a kutatóknak. Ebben az évben elkészült és kiadás előtt áll a Somogy megye irodalma című lelőhely-kata­lógus, melynek összeállításá­ban a levéltár, a múzeum is közreműködött. A megyei könyvtáron belül szinte teljes egészében városi feladatot lát el a gyermek- részleg. Tevékenysége ered­ményes. A gyermekkönyvtá­rosok kétszáztizenhét alka­lommal rendeztek csoportos foglalkozást tavaly, ötvenkét iskolai órát tartottak a könyv­tárban, hetvenhat foglalko­zást szerveztek a napközi­seknek. E néhány adat is jól érzékelteti, hogy a megyei könyvtár nagy igyekezettel veszi ki részét Kaposvár közművelődéséből. Az intéz­ményben rendszeressé váltak a rangos előadóestek, kiállí­tások. A hanglemezgyűjtőik táborának helyet adva, ki- használtabbá vált a könyvtár zenei részlege is. Rendezvé­nyei új színfoltot jelentenek. A megyei könyvtár mód­szertani hálózata irányítja a Kaposvári Városi Könyvtár- központot. Szakmai feladatai­kat összehangolják, közösen készítették el a városkörnyéki könyvtári intézményrendszer középtávú fejlesztési tervét 1079. január 1-től a Kaposvári Váró,si Könyvtárközpont ke­zelésébe kerül a magyaregre­si, somogyaszalói, antalmajo- ri, őrei, zimányi könyvtár — a megyei könyvtár segítségé­re nyilván még nagyobb szükség lesz ezentúl. A vá­roskörnyék ez irányú fejlesz­tése mellett bővíteni kívánják — a városi tanács támogatá­sával — a megyei könyvtárat és néhány év múlva újabb biblliobusz közlekedhet Ka­posváron és környékén. H. B. Háztáji földek és dtcrazenekar Termelő diákok Montrealban nincs cimbalom” Beszélgetés Lri Mayerrel Úri Mayer, a Magyar Tele­vízió második nemzetközi karmesterversenyének egyik kiemelkedő tehetségű részve­vője, a közönség díjának nyerterese, a múlt héten a MÁV Szimfonikus Zenekar kaposvári koncertjét dirigál­ta. A fiatal művésszel a szép hangverseny után beszélget­tünk. — ön mindössze harminc­két esztendős, $ máris a vi­lágjáró karmesterek közé tar­tozik. Hogyan vált vérévé ez a »vándorélet«? — Életutam már eddig is meglehetősen hányatott volt. Marosvásárhelyen születtem, tizenkét éves koromig ott él­tem. Akkor, 1958-ban kerül­tem szüleimmel Izraelbe, egy Tel Aviv melletti kis. városba. Karmesteri ta­nulmányaimat is ott kezd­tem meg. Húszéves ko­romban az a 'megtiszteltelés ért, hogy Leonard Bernstein- nek asszisztálhattam — Mah­ler-szimfóniák betanításában kellett segédkeznem a Tel Aviv-i szimfonikusok élén — és ó megfelelőnek ítélvén képességeimet, fölvétetett Nesz York világhírű konzer­vatóriumába, a Julliard School-ra. A diploma meg­szerzése után az Egyesült Ál­lamokban maradtam, a mi- r.hiigani egyetemen vállaltam tanári állást. Később azonban úgy éreztem, a vezénylés jó­val közelebb áll egyénisé­gemhez, mint a tanítás. Át­települtem Montrealba, s most az ottani szimfonikusoknál dolgozom. Kanadai állampol­gár vagyok. — ön angolul sajátította el a mesterséget, s manapság a francia Quebec tartomány központjában él. — Melyik nyelvet tekinti anyanyelvé­nek? — Egy harmadikat, azt, amelyen most beszélgetünk; a magyart Nemzeti érzelmei­met fogadott hazámban is rendszeresen deklarálom — a zenkarok élén. Büszke va­gyok arra, hogy Doráti, Szélt Reiner, Ormándy után én is hozzájárulhattam a magyar muzsika népszerűsítéséhez Kanadában és az Egyesült Ál­lamokban. Vezényeltem már Bartók Concertoját A csodá­latos mandarin-szvitet a Di- vertimentót Kodály művei közül pedig a Galántai tán­cokat Régóta dédelgetem a Háry János bemutatásának tervét Elképzelésemmel a mentreaii operaház irányítói egyetértenek, sajnos, nagy akadály, hogy az egész or­szágban nem találtunk egyet­len cimbalmot sem. Most ta­lán veszek egyet — a hono­ráriumomból. — Aldo Ceccato, az ön ne­ves pályatársa nemrégiben azt nyilatkozta rádiónk mun­katársának: nem szívesen dol­gozik együtt amerikai zene­karokkal, mert csupán a pén­zért játszanak, s egyetlen pil­lanattal sem hajlandók túl­lépni a kötelező próbaidőt így van-e ez? — Ceccatónak nem volt sze­rencséje a detroiti zenekarral, ám semmiképpen sejn igaz, hogy az amerikai muzsikusok ennyire anyagiasak. Ha a karmester jó zenész és ro­konszenves ember, eszükbe sem jut hogy áz órájukra pillantsanak. 1 — Ön — amint arról most a kaposvári közönség is meg­győződhetett — nem a ritmi­kai szélsőségek, hanem a szép zenekari összhangzás mestere, tehát — úgy érzem — roman­tikus alkat. Dirigálásának lágysága szintén erre utal. Az egyéniség mennyire nyomja rá bélyegét a műsorválasz­tásra? — Éppen azért, mert nem vagyok »motorikus« alkat, rit­kán dirigálok barokk műve­ket Igazi világom a későro­mantika — elsősorban Brahms és Dvorák művészete —, de boldogan vállalom gazdagon hangszerelt huszadik századi alkotások — különösen Pro- kofjev- és Sosztakovics-kom- pozíciók — bemutatását is. Régi szenvedélyem az opera- irodalom. Repertoáromon sze­repelt már a Cosi fan tytte, a Don Pasquale, A denevér, s életreszóló emlékem az a Trisztán és Izolda-produkció, amelyet én taníthattam be Montrealban a csodálatos in­diai mester, Zubin Mehta szá­mára. Az egyik főszerepet az önöknél is jól ismert John Vickers énekelte. — Hozzájárult-e a Magyar Televízió karmesterversenye az ön pályafutásának felgyor­sításához? — A verseny visszhangja Nyugat-Európában igen kedvező. Rengeteg lioprv-szá­rió nézte meg — eredetiben vagy felvételről — az adáso­kat, s jó néhány szerződést kaptam Dániába, Hollandiába. Holnap hajnalban pedig Svájcba utazom; ez ugyancsak a budapesti szereplés e; tö­ménye. A legkedvesebb aján­dék mégis az, hogy, 'hosszú koncertsorozatot dirigálhat­tam — és á jövő év nyarán valószínűleg ismét dirigálha­tok — a nagyszerűen képzett, tapasztalt és rokonszenves magyar zenekarok élén. L A. Több mint 100 ezer forint eszközérték jut hazánk­ban egy mezőgazdasági dolgozóra. A legkorszerűbb me­zőgazdasági erőgépek árát ma már milliókban számlál­ják. Megnőtt a jelentősége a mezőgazdasági szakembe­rek képzésének, s ezzel együtt nőtt a szaktudás becsü­lete is. A szakemberek »bölcsője« az iskola. Az olyan iskola például, mint a csurgói mezőgazdasági szakmun­kásképző, ahol három év alatt képzett és gyakorlott gépészek, gépszerelők lesznek a 14 éves kamaszokból. — A termelőszövetkezetek­hez viszonyítva nem büszkél­kedhetünk a gépparkunkkal. Eg" iskola sem rendelkezik olyan tőkével, hogy milliókat költhessen a legkorszerűbb és legdrágább erőgépekre, ám­bár ma már nyilvánvaló, hogy áz itt végzett gyerekek zöme előbb-utób ilyen traktorokon, kombájnokon fog dolgozni. — Tóth Tihamér, az iskola igaz­gatója nem panaszkodik. Mert bár valóban nincs1 mód arra, hogy Rá te-Steiger vagy John Deere masinákat vásárolja­nak, a már évelt óta tartó együttműködés révén a diá­kok rendszeresen dolgozhat­nak a közeli gazdaságokban, ismerkedhetnek munka köz­ben az említett óriás gépek­kel, a legszorosabb kapcso­latot a szomszédos berzencei termelőszövetkezettel építet­ték kL A diákók ide járnak, hogy részt vegyenek a kukori­ca betakarításában, a szántás­ban. a szerves trágyázásban és immár hagyományosan a ház­táji földek művelésében. — Termelő diákok? — Ez a legfontosabb neve­lési elvünk! Valaha a rossz emlékeket hagyó, úgynevezett ro-mbolókertekben sajátíthat­ták el a szakma fogásait. Ámít az egyik csoport reggel beve­tett, azt délelőtt a másik ki- szánfcotta. A munkának nem volt becsülete. Most az iskola kis traktoraival szinte kizáró­lag a diákok művelik meg a környék háztáji földjeit. A munka gyümölcse éppúgy mérhető, mint a »nagyok« számára aratás idején. A környékbeliek olykor he­tekre előre bejelentkeznek, olyan nagy az igény a gyere­kek munkájára, ez pedig ar­ról vall, hogy becsületük van a szakim unKástanülóknak, — Vajon a gyerekek Szá­mára mit jelent ez? — Az ilyen korú fiúknak természetes vágyuk az önálló tevékenység. Ez akkor is von­zó, ha tudják: az önállóság ön fegyelmezéssel is jár. De nem csupán ez a hajsza a va7 lóban eredményes termelő- munkának. A szántóföldön a traktoros maga van a géppel. Ismernie kell a berendezések működé­sét, tudnia kell, mi mitói ro­molhat el, s hogyan lehet a kisebb hibákat kijavítani. Egyszóval ami részben szóra­kozás, részben az önbecsülést fokozó munka, az egyben az egyik leghaiasosabb módszere a szakmai ismeretek elsajátí­tásának, — Fölmérést készítettem a? általános iskola után ide jövő diákok eredményeiről. Igen nagy a különbség az úgyne­vezett intellektuális tantár­gyak : fizika, matematika, tör­ténelem és a szaktárgyak eredménye között. A két át­lag közt egy egész jegy a kü­lönbség a szaktárgyak, külö­nösen a gyakorlati jegyek ja­vára ! Persze fizikai és matemati­kai ismeretek nélkül aligha boldogul a jövő szakembere, s Gyümölcsöző együttműködés Szép könyvek közös kiadásban Mindenkinek vannak olyan könyvei, amelyeket gyakran forgat, többször leemel a polcról egy héten. Én így va- gyök R imszkij-Korszakon Muzsikus életem krónikájával és a fiichíer-könywel. Annyi hasznos tudnivaló található bennük az orosz és a szovjet zene történetéről, hogy min­dig szükség van rájuk egy- egy rádióműsor meghallgatá­sa előtt. Mindkettőt közösen adta ki az ungvári Kárpáti Könyvkiadó és a Zeneműki­adó, nagy szolgálatot téve ezzel az orosz és a szovjet ze­neművészet iránt érdeklődők­nek. Húsz évvel ezelőtt jelentek meg az első magyar nyelvű kiadványok a Kárpáti Könyv­kiadó és a magyar könyvki­adók közös gondozásában. E jubileum alkalmából nyílt meg a budapesti Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában egy nagyon szép és figyelem- fölkedtő kiállítás. A hatalmas helyiségben, tárlótól tárlóig járva arra gondoltam, hogy a bennük látható művek »test­vérkéi« ezer és tízezer ott­honban megtalálhatók, néme­lyiket szinte rongyosra olvas­ták a könyvtárakban. S ez mutatja ennek az együttmű­ködésnek a mindennapi hasz­nát. A húsz év alatt tízmillió közös kiadású könyv került az olvasókhoz, a könyvtárak­ba. Mind a háromszázötven könyv nem fért volna el a te­remben, így csak a közös al­kotómunka legszebb termé­keit állították ki. A 350. könyv azonban díszhelyre ke­rült. Ezt a Kárpáti és a Kos­suth Könyvkiadó adta ki, s /erűn Magyarországról szóló írásait tartalmazza. A fehér borító jobb oldalán Vlagyimir Iljios álló alakja látható. A Kárpáti Könyvkiadó prospektusát mindenki elvi­heti magával. Ebben ' olvas­tam, hogy a gondozásukban eddig 2500 könyv jelent meg mintegy 35 millió példány­ban. A kiadó évente több mű­vet jelentett meg ukrán nyel­ven külföldi szerzőktől, köz­tük Julius Fucik, Illés Béla, Karel Capek, Móricz Zsig- mond, Petőfi Sándor műveit A jubileum alkalmából a ki­adót a Népek barátsága ér­demrenddel tüntették ki. Ezt a kitüntetést valóban megérdemelték ungvári bará­taink; hiszen sokat tettek az orosz, a szovjet irodalom, az ukrán művek megismerteié" séért, fontos művészeti, tár­sadalomtudományi, politikai, történelmi művek Magyaror­szágra való gyors eljuttatásá­ért. Nagy táblák jelzik a ma­gyarországi esrüttmüködő­tee«: Kossuth, Európa, Mag­vető, Gondolat, Móra Ferenc könyvkiadó. Zeneműkiadó. S ott sorakoznak a művek ízlé­sesen elhelyezve. Mennyivel szegényebbek lennénk, ha nem jutottak volna el az ottho­nokba Raszul Gamzatov műve, Az én Dagesztánom, Gajdar Timur és csapata, az ukrán népmesék gyűjtemé­nye Az aranycipellő címmel, Tolsztoj-, Dosztojevszkij­művek, Alekszej Tolsztoj Első Péteré. Mennyi könyvsiker is egy­ben Ott van például Lev Bezimenszkij műve: Martin Borman utolsó naplója. A Kossuthtal közös műveket olyanok képviselik, mint A Nagy Honvédő Háború törté­nete, Leonyid Sinkarjov: Szi­béria, múlt, jelen és jövő. Nagy helyet kaptak a Kos­suth—Kárpáti Könyvkiadó közös kiadványai a teremben; Leonyid lljics Brezsnyev Új­jászületés című könyve is ott volt köztük. . Már eddig is nagy eredmé- 1 nyékét hozott az együttműkö­dés, s még mindig sok a ki­aknázatlan lehetőség. L & az általános műveltséghez nélkülözhetetlen a humán tár­gyak, a történelem, az iroda­lom ismerete is. A módszer azonban visszahat ezekre a gyakorlati példákkal n|em ren­delkező tananyagokra is. A diák hamar rájöp, hogy ha más módszerrel, de Xépes el­sajátítani a legbonyolultabb fogásokat. Az önbizalom pe­dig átsugározhat más terüle­tekre is. — Sajnos sok diákunk van, aki olyan átlaggal jön hoz­zánk az általános iskolából, hogy az ottani nevelők véle­ménye szerint a »tönk szélén áll«. A három év végeztével pedig legalább egy egészet ja­vul a tanulmányi átlaga, az­az bebizonyítja elsősorban ön­magának, hogy képes tanulni, eredményeket fölmutatni. — Ez is a gyakorlatból szer­zett tapasztalatokra vezethető vissza? — Számunkra ez már bizo­nyosság. A gyerek szeret dol­gozni, szívesen csinálja azt, amit elvállalt, főleg ha érzi, hogy önálló, hogy csak rajta nyugszik a felelősség. Aztán néhány nap múlva, az órán fölszólítják és megkérdezik tőle, hogy miből áll mondjuk a dugattyú. Lehet, hogy nem készült föl az órára, de már esetleg saját kezével kellett egy dugattyút szét- és össze­szerelnie. így rájön, hogy az »a""2sibba5Ztó« elmélet való­jában nem is olyan elvont és élettelen. A nyár elején egy csurgói diákkal beszélgettünk. Menet­levél volt a kezében, éppen akkor töltötte ki. Fáradtan, de magabiztosan beszélt aznapi munkájáról, Amikor arról kérdeztem, milyen érzés igazi termelőmunkát végezni, azt felelte: — Megyek az utcán és lá­tom: itt is, ott is, amott is az én munkám nyoma látszik. Ez nagyon jó érzés! Tizenöt éves fiútól soha szebb feleletet! Bencsik András Az olimpia a mozivásznon A Szovjetunió legnagyobb filmgyárában, a Moszíilm Stúdióban megalakították az »Olimpia—80« elnevezésű al­kotócsoportot Moszkva, Le­ningrad és a szövetségi köz­társaságok filmesei vesznek majd részt az 1980. évi olim­piai játékok megörökítésével összefüggő munkákban. Jelenleg az olimpiai objek­tumok építéséről, a szovjet sportélet fejlődéséről, a ki­emelkedő sportemberekről és edzőkről szóló filmek felvéte­le folyik. A filmművészet valamennyi műfaját képviselő, 150 kiváló filmes tömörült abban a for­gatócsoportban, amely azt a megbízást kapta, hogy egész estét betöltő, publicisztikai jellegű filmet készítsen — ez lesz a legfontosabb filmbe­számoló az olimpiáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom