Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-10 / 291. szám

HÉTVÉGE Fordított Madonna 65 ezerért Bélyegeken a múlt és a jelen Hiányosnak az olcsó kisgépek Kertészkedő munkásfiatalok Kaposvártól körülbelül negyven kilométerre, Bolhá­son Füstös Sándo^éknál jöt­tünk össze egy kis beszélge­tésre, a divatos kertészkedés­ről, a szabad idő hasznos el­töltésének egyik szép formá­járól. A verandán az ablakokban, a szobákban a falakon min­denütt cserép. Itt telelnek a muskátlik és az egzotikus kak­tuszok, szanzavérák, zöldellő aszparáguszok. Virágot hoz a fokföldi ibolya, és harsány piros leveleivel a telet kö­szönti a mikulásvirág. Míg a szánkat tátjuk az ar­borétumnak is beillő lakás­ban, házigazdánk szakképzett kertészként sorolja, mit mi­kor kell átültetni, melyiknek milyen föld a legjobb, mikor kell nagyobb cserépről gon­doskodni. Elmondja, hogy fő­leg télen nagyon fontos a helyes páratartalom kialakítá­sa, és mindenekelőtt az, hogy a kertész nagyon szeresse ne­veltjeit — Hogyan győzi mindezt, meg a nagy kertet idővel, energiával, nem beszélve a szőlőről — kérdezi Kajtán A tengerek színe Azt mondják, hogy minden tengernek megvan a maga sa­játos színe. Nemegyszer ép­pen ebből a színárnyalatból származik a tengerek neve. A növényekben és állatok­ban gazdag Fekete-tenger nagy mennyiségű kénhidrogént tartalmaz, ami körülbelül 200 méter mélységen túl a szer­ves élet megszűnését idézi elő. A tenger fenekén épp ezért sötét iszap van, és ez okozza azt, hogy a víz he­lyenként feketének látszik. A Vörös-tenger annak a színhatásnak köszönheti elne­vezését, amelyet az itt-ott feltűnő vörös algák okoznak, ugyanakkor a középső része­ken a víz — egyike a legme­legebb és a legsósabb vizek­nek — kékes-zöld színű. A Sárga-tengerbe olyan fo­lyók ömlenek, amelyeknek vi­ze nagy mennyiségű löszt tar­talmaz. Különösen a Huang- ho ilyen, az úgynevezett Sár- ga-folyó, amelynek lösztartal­ma világviszonylatban a leg­nagyobb. Innen a tenger ne­ve. Ne feledkezzünk meg a Fe­hér-tengerről sem, amely on­nan kapta a nevét, hogy a fehér hó és jég világa veszi körül. Halak áramtermelése Szovjet kutatók megállapí­tása szerint nemcsak a közis­mert halaik — a ráják, az elektromos angolna, az elektro­mos harcsa —, hanem vala­mennyi halfaj gerjeszt a tes­te körül gyenge elektromos­ságot. Az egyedeket körülve­vő gyenge elektromos erőtér a halrajokban felerősödik, így válik lehetővé, hogy a halászatban is felhasználják a halaknak ezt a jellemzőjét. Műszerekkel pontosan bemér- hetők a halászat előtt a na­gyobb rajék, sőt tervek ké­szülnek arra, hogy irányított erőterekkel "•betereljék« a ha­lakat a hálóba. A kutatás szerint a raj kö­rül kialakuló elektromos erő­térnek szerepe van abban, hogy a halak egy irányban haladjanak, hogy tartják az azonos úszási sebességet, az­az, ez biztosítja számukra a belüli kapcsolatot. László, aki hobbikertésznek tartja magát, bár szintén a növények »szerelmese«. Egyébként mindketten Ka­posváron dolgoznak elektro­műszerészként — A szüleim segítsége nélkül a munkám, és a tanulás mel­lett mindez szinte megvaló­síthatatlan lenne. Persze a »•szabad időre szabott« meg­fontolt telepítéssel mindenki befolyásolhatja elfoglaltsága mértékét. — Mit értsünk ezen? — A fajtakiválasztásnál két dolgot kell figyelembe ven­nünk; melyik az a fajta, ame­lyik még megfelel igényei»k- nek, ugyanakkor gondozni tudjuk. Sose ültesünk, tele­pítsünk olyan növényt, amely­ről előzőleg nem győződtünk meg, hogy milyen gondozást, földet, műtrágyázást igényel, bírja-e, az adott időjárási kö­rülményeket. Az idén csak a káposztáért 1500 forintot fizetett nekik a Dél-somogyi Állami Gazda­ság konyhája. — Nem a felvásárlón ke­resztül értékesítik a termést? — Általában igen. Ezért a káposztáért előzetes szerződés hiányában kilónként 80 fil­lért fizettek volna, a gazda­ság pedig 2,50-et adott. Az lenne a javaslatom, hogy az eddiginél jobban figyeljenek oda a kiskerttulajdonosok vá­sárlási, illetve értékesítési gondjaira. Kajtán László Lengyeltóti­ban konyhakerti növényekkel, gyógynövényekkel foglalkozik. Szerinte nincs egyenletes el­látás vetőmagból. Egy fajtá­ból csak egyfélét lehet kapni, és azt sem mindig. Nincs megfelelő választék a rövi- debb és hoszabb tenyészidejű fajták között. A gyógynövény­magokat egyáltalán nem, vagy csak Pesten, hosszú felderítő út után lehet kifogni. Jó vol­na ezen valamiképp változ­tatni. A tavasz közeledtével lehetetlen állapotok uralkod­nak a kaposvári vetőmagbolt környékén, mivel a megyé­ben ez az egyetlen, még el­fogadható választékot kínáló üzlet. Aztán . szóba kerül, hogy van-e szerszám, kisgép. Füs­tös Sándor így vélekedik: — Sajnos, néha még a leg­alapvetőbb kéziszerszám is hiánycikk. Fésűs gereblyét fél éve hiába keresek, nem be­szélve a szakkönyvekben — ezekből viszont bő a válasz­ték — található praktikus új­donságokról, a Térrex ásóról, a kézi kultivátorokról, az ol­csóbb motoros kisgépekről. Sokszor még a szerszámnyél hiánya is gondot okoz. Miért, szép a kertészkedés? Kajtán László így válaszol: — A városba zárt ember számára a természet felüdü­lést, megnyugvást hoz. Gaz­dasági szempontból hasznos tevékenység, szerepe akkor is nagy, ha a hétvégi telken csak saját célra termelünk. Vala­hogy más az íze a magunk által termelt zöldségnek, fris­sen szedett gyümölcsnek. Job­ban értékeljük azt a munkát, fáradságot, amely mögötte van. — A kertész ott van az élet születésénél, a csírázás­nál, és végigkíséri a zsenge kis hajtást egész a beérésig. Államunk sok kedvezményt nyújt e nemes elfoglaltság minél szélesebb körű kibon­takoztatásához. Mi, kertbará­tok azt szeretnénk, ha minél többen fognának tavasszal ásót, lapátot és gereblyét, s indulnának aktívan pihenni, kikapcsolódni a kiskertekbe — így búcsúzik a bolhási ker­tészkedő elektroműszerész. K. Zs. A folyosón lázas beszélge­tés folyik, bent a teremben igazi börzehangulat Az asz­talokon, albumokba rendezve, ezrével a bélyegek, sok kö­zülük itt cserél gazdát. Né- hányan a katalógusokat bön­gészik, mások nagy gonddal, finom csipesszel rakosgatják »kincstáruk« darabjait A kaposvári városi bélyeg­gyűjtő kör tagjainak vasár­nap délelőtti összejövetelén vagyunk. — Huszonhat éves a kör — mondja Károly Emil elnök. — Jelenleg 300 tagunk van, persze a szám állandóan vál­tozik, hiszen a bélyeggyűjtés nem a legolcsóbb hobbi. Sok bélyegsor, blokk jelenik meg évente, s bizony a bélyegárak elég magasak. — Kevés a fiatal gyújtó. — Van külön ifjúsági kör is, ók oda járnak. Minden vasárnap délelőtt — nyáron pedig csütörtökön es­te — zajlik a klubélet a La- tinca Művelődési Központban. Hetenként egyszer találkoz­Téli tanácsok fotósoknak A közeledő ünnepek idő­szerűvé teszik, hogy a téli fényképezés­ről beszéljünk. A ritkábban fényképezek tanácstalanok, hogy -kint a szabadban, a hóban ho­gyan dolgoz­zanak, s bent a szobában, este a kará­csonyfa körül miként állít­sák be gépü­ket. Napsütéses savas tájon ugyanúgy fényképez­zünk, mint a legragyogóbb nyárban. Ilyenkor állít­suk a rekeszt 11-esre, a zá­rat 125-re. Ha hóban, napsütés nélkül fény­képezünk, tágítsuk a rekeszt i 5,6-ra és hosszabbítsuk 60-ra a megvilágítási időt. A szobában több figyelmet igényel a fényképezés, de még az olcsóbb gépekkel is jól megoldható. Magasabb érzékenységű filmet vásárol­junk, lehetőleg 27 Din-est. Ez­zel a filmmel jó világítású szobában nappal az adott fénnyel is készíthetünk pil­lanatfelvételt Amikor nap­közben kívülről jó fény jön be a szobába, s még a füg­gönyt is elhúzzuk, nyugodtan exponálhatunk 30-ad másod­percet, teljes nyílással, ez pl. Szmena gépnél a 4-es. Ugyan­ilyen értékekkel exponálha­tunk villanyfényes szobában, ha az átlagos szobai világí­tást még legalább két 100-as áfával tudjuk növelni, Nem luxus ma már a vil­lanó sem. Az amatőröknek készülő egyszerű villanó ára ezer forjnt körül van. Ez a készülék két vagy négy elem­mel működik, és a fényképe­zőgépre rácsúsztatható. (Lásd képünkön.) Ezzel a kis készü­lékkel minden egyéb világí­tás nélkül tudunk a lakásban vagy akár a szabadban (sö­tétben is) fényképezni. A villanó használatánál fontos a gép zárjának helyes beállítása, mert különben nem lesznek szinkronban. A központi zárás gépeknél, mint pl. Szmena, Beirett, állíthat­juk a gépet a 30, 60 vagy 125- ös sebességre, a villáméval készült fölvételünk bármelyik beállítással jó lesz. A re- dónyzáras gépeknél — mint pl. Kxjl, Kijev, Zorkij, Zenit, Praktika — csakis a megje­lölt sebesség mellett használ­hatjuk eredményesen. Ez egy villámot ábrázoló jel a legtöbb fényképezőgép zárján. A villanó használatánál fi­gyelembe kell vennünk a té­mánk távolságát a fényképe­zőgéptől. Közelebbről fényké­pezve ugyanis több fény ke­rül modellünkre (témánkra), és ezért sokkal jobban kell rekeszelnünk. A villanókészü­lékeknek általában rajta van a megvilágítási táblázat, s eb­ből leolvashatjuk, milyen ér­zékeny film használata ese­tén, mekkora távolságnál mi­lyen rekesznyüást alkalmaz­zunk. Természetesen vannak na­gyobb igények kielégítését szolgáló villanókészülékek. Ezeknek az ára nálunk kb. tízezer forintnál kezdődik. Itt már nem elemmel működnek a készülékek, hanem száraz akkumulátor adja az ener­giát; a fény mennyiségét a fény terjedési sebességén ala­puló fotocella automatikusan adagolja, továbbá több lámpa egyidejű villanása is lehetsé- kes akár egy készükről, akár többről. Több készülék akkor szükséges, ha a fotós nagy helyiséget akar egy villanás­sal lefényképezni. A szobában állványról Is fényképezhetünk. Ezt átalá- ban akkor alkalmazzuk, ha témánk nem mozgp (pl. kis­gyerek), hanem szobabelső vagy csendélet, esetleg rep­rodukció. Ilyen esetben job­ban rekeszelhetünk. mert hosszabb megvilágítási idő mellett sem mozdul be a ké­szülékünk, és az adott fényt vagy az általunk alkalmazott fényhatásokat jobban kihoz­hatjuk. Király Béla nak a kaposvári gyűjtők, és ilyenkor van miről beszélget­ni, vitatkozni. Az albumok néha különösen nagy értékű darabokat rejtenek. Például egy 1871-es kiadású magyar bélyeg — ekkor adták ki ha­zánkban az elsőt — igazi »csemege« a gyűjtő számára. — Ilyenhez nehéz hozzájut­ni — mondja Szabó Imre, a kör titkára. — Egy bélyeg ak­kor értékes igazán, ha kevés van belőle. Aki pedig egy- egy ritkaság tulajdonosa, nem válik meg tőle. A börze néhány asztal mel­lett zajlik. Másutt a bélyege­ket veszik át. — Ha egy-egy blokk, sor kerül a piacra, nálunk befizet rá a gyűjtő, és később itt át­veheti. Az igazi bélyegritkaságok felől érdeklődöm. Sebők Zol­tán »kapásból« sorol néhányat. — A fordított Madonna kü­lönösen nagy kincs. Ezt 1921- ben nyomták, és néháhy bé­lyeg hibásan került forgalom­ba. A Madonna-kép a keret­ben fejjel lefelé áll. Ebből egy 5000 koronás, normál nyomá­sú bélyeg értéke jelenleg 1,50 forint. Ugyanakkor egy pe­csételt, fordított Madonna 65 ezer forintba kerül. Az ilyen úgynevezett tévnyomatokra vadásznak a gyűjtők, de ma már lehetetlen hozzájutni. Egyrészt, mert senki nem ad túl rajta, másrészt meg ke­vesen tudnák megfizetni. A kör már rendezett kiál­lítást, és szerettek volna most is tartani egyet. Ennek meg­szervezése azonban nehéz, nincsenek megfelelő tablók, s a bélyegek rendszerezése sem egyszerű. Pedig egy ilyen bemutatónak nagy a sikere, hiszen a bélyegeken ott az egész világ, a történelem, a múlt és a jelen. Természetesen a bélyeg­gyűjtő kör összejövetelének nemcsak a börze, az adásvé­tel a célja. — A művelődési központ a jövőben különböző ismeretter­jesztő eszközöket bocsát ren­delkezésünkre. Így lehetőséi günk nyílik filmvetítésre, is­meretterjesztő előadások tar­tására. Ezekre meghívjuk majd a városban működő ifjúsági köröket, az üzemi klubok tag­jait. Külföldi klubokkal Is fölveszük a kapcsolatot. Je­lenleg a kalinyiniakkal keres­sük a lehetőséget erre. Egyre-másra érkeznek a gyűjtők. Lapozgatják az albu­mokat, vitatkoznak, megcso­dálnak egy-egy szép »pél­dányt«, aztán esetleg új szer­zeménnyel indulnak haza. D. T. A gépkocsivezetés „humán” tényezői A londoni Közlekedési Hi­vatal főorvosa szerint bár a közlekedési baleseteket elő­idéző okok között több té­nyező — az út, a jármű stb. — szerepel, a baleseti meg­előzés szempontjából a közle­kedésben részt vevő ember testi-lelki tényezői, vagyis a »humán faktorok« a legfon­tosabbak. Ezek között is leg­fontosabb az életkor. Meglepő, hogy pl. a londoni autóbusz- vezetők közül a 30 év alattiak kétszer-háromszor annyi bal- ] eset okozói, mint az 50—60 évesek. Ez amellett szól, hogy a vezetési biztonság nem any- nyira kor, mint a nagy gya­korlat függvénye. Növekvő bi­zonyítékai vannak annak is. hogy a közlekedési balesetek ■ egy százalékának oka valami- I lyen aktív betegség, gyógy- ; szerelés, orvosi beavatkozás i utáni állapot Mégis alapos megfontolást igényel, hogy pl. a koszorúér-betegeket meg­fosszák-e a jogosítványtól, mert a tapasztalat azt mutat­ja, hogy az ilyen betegnek rendszerint még van ideje a kocsit megállítani a teljes cse- lekvóképtelenség beállta előtt. Az inzulinkezelés alatt álló cukorbetegek rohama komoly veszélyt jelent, az ilyen ese­tek száma azonban elenyésző­en kevés. Az angol legfelső biróság elvi döntése szerint az inzulin hatása alatt vezető személyt olyannak kell tekin­teni, mint a kábítószer hatása alatt állót A halláscsökkenésnek ma már kisebb jelentőséget tulaj­donítanak a vezetési képesség szempontjából, még a biztosí­tó társaságok is. A látáscsök­kenés elbírálása azért nehéz, mert a tapasztalat szerint a csökkent látásúak sokkal óva­tosabban hajtanak, ezért Ki­sebb náluk a baleseti veszély. Közismert egyébként is, hogy a gépkocsivezetőt minden is­mert fogyatékossága nagyobb óvatosságra készteti. A szín­tévesztésnek viszont — a lon­doni intézet véleménye sze­rint — nincs befolyása a köz­úti biztonságra. A londoni repülőtérre köz­lekedő autóbuszok vezetői kö­zött például 149 színtévesztő régi vezetőt találtak, s ők sem­mivel sem okoztak több bal­esetet, mint a kontrollként megvizsgált 149 ép látású tár­suk. A pszichés tényezők hatása ma még nem egészen felderí­tett. Mindenesetre veszélyesek a közlekedésre az »agresszív« típusok. A fáradtságnál nem annyira a fizikai, mint a nem »mérhető« szellemi kifáradás játszik szerepet. Ennek egyik különös fajtája az úgynevezett »reflex-fáradtság«, amely ép­pen a vezetés első óráiban lép fel. A rádiózás inkább jó­tékonyan hat, segít ébren tar­tani a fáradt vezetőt. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom