Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-09 / 290. szám
Nap-tábornok és csatlósai „Féltékeny” Föld? A bolygórendszer holdjai Srd*« tudományos hír érkezett az Egyesült Államokból, pontosabban az arizonai Flagstaff bál : James W. Christy csillagász — állítólag — új holdat fedezett föl. Ez a hír még nem lenne túl izgalmas, ám a közlemény szerint e hold a Plútó — kilencedik nagybolygó — körül kering a naprendszer határán. (Ez azért meglepő, mert magát a Plútót is alig ismerjük!) Ebből az alkalomból megkísérelünk egy keveset leírni a holdak érdekes világából, elvégre van belőlük legalább 33 vagy 35. A magányos Hold Történészek állítják, hogy az emberiség 6000 éves írott történelméből mindössze 30— 50 év telt el békében! Száz és száz emberöltőn át megtanultuk a katonai hierarchia néhány érdekes szabályát. Például a tábornoknak van segédtisztje, ez többnyire magas rangú, mondjuk őrnagy. Ám az őrnagy úrnak is van egy »személyi« beosztottja, tán egy hadnagy. A hadnagynak is van küldönce stb. Nézzük most a Nap-tábornok környezetét. A Napnak kilenc (ismert) »segédtisztje« — nagybolygója — van, ezek tehát az »őrnagyok«. A kilenc törzstisztnek összesen 33—35 hold-beosztottja van. És most megszakad az égi sor! A holdaknak nincs csatlósuk, kísérőjük, a Holdnak nincs »alattvalója«. Az égi »szolgálati szabályzat« — az égi mechanika törvénye — túl szigorú! Nem engedélye? a hordák számára kisebb csatlóst. Ügy is mondhatnánk: a fold es a többi bolygó »fél- téxeny«, beosztott holdjai magányosak; Honnan tudjuk ezt? A Hold körzetét 1959 óta közvetlenül is kutatjuk, s 1963-ban »csoda« történt: a szovjet Luna— 9 rakéta sértetlenül leszállt a Holdon. Testvére, a Luna—10 a Hold első mesterséges holdja lett. Pályája azonban bizonytalan — Instabil — volt, a Föld vonzóereje állandóan zavarta és megsemmisült. A Holdnak mihden természetes vagy a Földről odatelepített mesterséges kísérője előbb-utóbb a Hold felszínébe ütközik. Ezért sema Holdnak, sem a többi bolygónak nem lehet szputnyikja (legföljebb ideig-óráig!) A hierarchia tehát a Nap—bolygó—Hold sorozat után égi mechanikai okokból megszakad! A Jupiter és a Saturnus gyermekei Egy kis statisztika a bolygók ismert holdjairól: Merkur 0, Venus 0, Föld 1, Mars 2. Jupiter 13, Saturnus 11 (ebből egy vitás), Uranus 5, Neptunus 2, Plútó 1 (nem bizonyított). Összesen tehát 33 — 3D. Amikor Galilei (1610) és Huygens (1655) fölfedezte a Jupiter és a Saturnus első holdjait, még nem tudták: óriásokat »ejtettek el«. Van köztük bolygoméretű hold is, mindenesetre a mi Holdunk a sorrendben csak hatodik! Lássuk a sorrendet. .Legnagyobb a Saturnus Titan nevű holdja, átmérője 5800 kilométer, csaknem . akkora, mint a Mars bolygó és nagyobb a Merkúrnál és talán a Plútó bolygónál is. A Jupiter Gany- medes és Callisto nevű holdjai 5270, illetve 5000 kilométer átmérőjűét. A Neptunus Tritonja 4000, a Jupiter lója 3640 kilométeres, s csak hatodiknak következik a Hold (3476 kilométer). Shakespeare Szent Iván éji álom című drámájának két híres szereplőjéről elnevezett Uranus holdak, a Titania és az Oberon még mindig 1600—1800 kilométer átmérőjűek, míg a Rhea szintén 1600 kilométeres. A bevezetőben említett. Christy által felfedezett — még névtelen — Pluto hold átmérője 800—1000 kilométer lenne. A bolygók csatlósainak sorát a Mars két holdacskája, a hadisten két kísérője, a Phobos és a Deimos zárja, átmérőjük alig 10—20 kilométer. Ennek ellenére a naprendszernek talán a legérdekesebb bolygókísérői. A Hold csak hatodik a sorban — ennek ellenére a legfontosabb az ember számára. A Hold a legközelebbi égitest, ez volt az űrhajózás első célpontja, itt keresték először ihiába) a földön kívüli élet nyomait, miután (automatával és emberrel) birtokba vették. A Hold nemcsak ezért fontos. Ugyanis a leglényegesebb érvet még nem írtuk le: a Föld és a Hold méretaránya (4:1) egyedülálló jelenség a naprendszerben! A Hold a Földhöz viszonyítva — tehát relatíve — óriás! összehasonlításként: a Jupiter átmérője 140 ezer, a Saturousé 120 ezer kilométer. Ezekhez , a gigantikus méretű bolygókhoz képest egy 5—6 ezer kilométer átmérőjű hold igazán semmiség. A Mars átmérője 6800 kilométer, a holdac.SKaie mindössze 10—20 kilométer, ez annyi, mintha a Mátra hegységhez egy 150 centiméteres sziklát hasonlítgatnánk ... A Föld—Hold rendszert kettős bolygónak is nevezik. Keletkezésüknek titkát megfejteni annyi, mint az egész naprendszer születésének rejtélyét megismerni. (A bevezetőben említett Plutó-hold fölfedezését és a hold 1000 kilométeres méretét azért fogadjuk kissé kétkedve, mert a Plútó 3—6 ezer kilométeres átmérőjéhez viszonyítva ez az állítólagos kísérő túlságosan nagynak tűnik!) A serfőző hobbija Galilei négy Jupiter-holdat fedezett föl, s ezeket először az uralkodó családról Medici- holdaknak nevezte el. Galilei még nem »igazi« csillagász, hanem fizikus volt. A csillagászat és a holdak felfedezésének történetében a más (rokon-)szakmabelieknek és az amatőröknek — műkedvelőknek — igen nagy szerepük volt William Herschel Hamburgban kávéházi zenész volt, s csak azután lett Angliában világhírű csillagász, aki elsőként bizonyította be. hogy a Nap milyen irányban mozog a világegyetemben. Herschel is négy holdat fedezett fel. Galilei rekordját nem sikerült túlszárnyalni, bár — Herschel után — Nicholson- nak is sikerült századunkban »beállítani« a rekordot, ő is négy holdat fedezett föl. A múlt században az angol Lassell nappal szorgalmasan főzte a sört, este pedig a távcső mögé ült, a csillagászat volt a hobbija. Egyszer érdekes hírt kapott Berlinből: Gallé német csillagász, a francia Leverrier számításai alapján fölfedezte a nyolcadik nagybolygót, a Neptunust. Lassell jó kezű serfőző és jó szemű amatőr volt: elsőnek találta meg a Tritont, a Neptunus legnagyobb holdját! Ezután — 1851-ben — fölfedezte az Ariéit és az Umbri- elt, az Uranus két csatlósát. A Lassell-féle sör minőségére már senki sem emlékszik, ám a holdjai még ma is jól »működnek«, azaz keringenek. A naprendszer két legérdekesebb holdját, a Mars két miniatűr kísérőjét, a már említett Phobost és a Deimost szintén amatőr fedezte föl: Asaph Hall ácsinasként került a csillagvizsgálóba, s nem sokkal később. 1877-ben fölfedezte a Mars kísérőit. Gauser Károly Február óta vásárlók könyvébe jegyezhetik be panaszaikat, észrevételeiket a vevők. A bevezetéséről intézkedő belkereskedelmi miniszteri rendelet azt is kimondja, hogy a vásárlót a bejegyzésben akadályozni vagy befolyásolni nem szabad. A bejegyzés módjáról pedig kívánságára tájékoztatni kell. Nemrégen Kaposváron, a Latinca Sándor' utcai tejivóban negyedikként írtam be kifogásomat, de előttem egyik mellett sem láttam az intézkedés nyomát, pedig a lap alján erre külön bekeretezett rész szolgál. A Somogy megyei Tanács kereskedelmi felügyelősége ellenőrizte, hogy miként tartják be a szabályokat. Megállapította, hogy a könyvek 77 százalékát hiányosan vezetik. A legtöbbször azt kifogásolták, hogy nem találtak a könyv mellett írószert (mellesleg a kereskedők szerint ezt éppen a vásárlók teszik zsebre), nem jelezték, > hogy intézkedtek, vagy egyáltalán valaki is elolvasta, amit leírtak. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnál Antal János áruforgalmi és értékesítési csoportvezető foglalkozik a panaszokkal, észrevételekkel. Elém teszi a kereskedelmi felügyelőség november 21-i vizsgálatának megállapításait Lényege, hogy ennél a vállalatnál a panaszokat gyorsan vizsgálják. A bejegyzést köA TOT elnökségének ülése Pénteken ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnöksége. Az elnökség december 22-ére ösz- szehívta a 125 tagú országos tanács teljes ülését és javasolja, hogy az vitassa, meg a mezőgazdasági szövetkezetek idd tevékenységének tapasztalatait, a jövő esztendő főbb feladatait, valamint a szövetkezetekben dolgozók egyéni és kollektív érdekvédelme továbbfejlesztésének tennivalóit. rető munkanapon engem Is személyesen keresett föl a vállalat egyik előadója. ^Belelapoztam abba a dosz- sziéba, amelyikben a vásárlók észrevételeit őrzik a melléjük tűzött válaszlevéllel együtt. Az üvegvisszaváltás örökzöld téma, itt is visszaköszön. — Olyan üveget kötelesek visszavenni, amilyet árusítanak a boltban — csatlakozik beszélgetésünkhöz Moldován Károly igazgatóhelyettes. — Legtöbb gondunk az üveg tárolásával és elszállításával van. Mégis az az elvünk, hogy ezt nem szabad éreztetni a vásárlóval. Már arra biztatjuk az' üzletvezetőket, hogy inkább vegyék vissza azt a fajta üveget is, amelyik nem szerepel az árulistájukon; bízzák meg a tanulói vigye el ő a legközelebbi illetékes üzletbe. Ennyit megér a vállalat hitele. Sok a »címzett ismeretlen« jelzésű levél. — Előfordul, hogy kitalált névvel írnak a vásárlók. Egyesek azt kifogásolják, hogy régi cukrászsüteményt adtak nekik, mások pedig, hogy modortalanok az eladók. — Hát igen... — hümmög mindkét vezető. — Nem mindenhol udvariasak a dolgozóink. Tavaly december 1-t g 70 bejegyzést vizsgált a vállalat. Ebből 25 jogos bírálat volt és 22 dicséret Mert nemcsak há- borgunk, szívesebben dicsérünk. Az új rendelet életbelépése óta, tehát az idén, 56 bejegyzésből 14-et helytálló panasznak ítéltek, és 23 dicséretnek őrülhettek. — Mivel büntetnek? — Aki nagyot hibázik, nem kap jutalmat. Aki csúnyán vét, a nyereségtől esik el, vagy csökkentett összegben kaphatja meg. Olyan dolgozóink is volt, aki árdrágításért fizetéscsökkenéssel bűnhődött. Hadd Írjam le: olvastam egy nagyatádi asszony sorait, akinek a 406-os számú boltban ezer forintját adta vissza a pénztáros. Ilyen is van « bejegyzései* között G. J. Mezőgazdasági gépek Kubába Kincses Attila A* arany ezerepe Etele temetése. A nomád, rabszolga tartó társadalmakban az arany nemcsak a gazdagságot, de az előkelő társadalmi-katonai rangot is jelképezte. Aranyhoz nehezen lehetett hozzájutni, feldolgozása sok munkaierőt igényelt Aki aranyos marko- latú karddal ment a csatába, azt eleve vezérnek, tisztnek tekintette mindenki. A sírba temetett arany haj-, kar- és nyak disz,' a gyűrű, az aranyozott szerszám biztos jel arra, hogy viselője életében előkelő férfi vagy asz- szóny volt. A középrétegnek már nem jutott arany — kénytelen volt bronztárgyakkal megelégedni. A hun ötvös- iparművészet jól megkülönböztethető a kínaitól is, a bizáncitól is. Aranyedényeiket a természet, a növény- és állatvilág formakincséből vett, sajátos ízléssel arányosított motívumokkal díszítették. Nemesfémből ötvözött tálaik, kely- he'k és ívcfcürtjeik az áldozó bronzüstak miniatürizált már i. vagy azok formaelemeit viselik magukon. A K. eresben vagy a pol,tavai kormányzóság Perescsepina községénél talált késői hun aranyedényeken a hun ízlés e jellegzetességei mellett a Feketetenger vidékének görög városaiban szokásos formák is megtalálhatók. A hunok óriási I területen végrehajtott »nagy menetelésének« vonalán gyakran találnak hun aranyedényeket és más használati tárgyakat. A stüusukon föl lehet ismerni , a jellegzetes motívumok mellett a helyi szokások hatását is. Abban azonban nincs eltérés, hogy az arany birtoklása és feldolgoztatása a nemzetségfők és más előkelőségek állandó kiváltsága volt; a kincs egy részét az utód örökölte, a kisebb értékek azonban a sírba követték tulajdonosukat. Nincs tehát semmi meglepő Priszkosz leírásában, A pompa nem a hunok sajátja volt: abban az időben minden gazdag országban hivalkodva fogadták a távoli vendéget. Ez is bizonyította a vendéglátó ország gazdagságát, erejét. A hunokban bizonyára sokszorosan élt a vágy: elkápráztatni a »fejlett Európát«. Priszkosz Rhétor esetében ez teljes sikert hozott. A követ nemcsak elismeréssel, de aggodalommal 1® emlékezett meg a hun előkelőségek körében eltöltött rövid időről; »barbárok, igaz, de kincsesei pótolják műveltségi hiányaikat.« Azok a korabeli történelemkönyvek, krónikák, a később1' kútforrások sokféleképpen ábrázolják Attilát és hunjait. A nvugatrómai források (hasonlóan az ötszáz évvel fiatalabb kínai irodalomhoz) »lóhúson nőtt barbárnak« mondják a hunokat és »isten ostorának« Attilát. Kincsét, gazdagságát a rabló-fosztogató harcmodornak tulajdonítják. A germán- német források — elsősorban a Nibelung-ének rávonatkozó fejezete alapján — Attilát kincsre éhes fóúrként mutatják be. Szép germán asszonyának magánszenvedélye is hidegen hagyja; a vérbosszúra vágyó fehérnépnél sokkal jobban érdekli annak előző férje, Siegfried után várható aranyöröksége, a Nibehmg-vagyon. Ettől lényegesen különbözik a 19. században nálunk keletkezett romantikus irodalom Attila-képe: világverő, bölcs király volt; példát vehet róla a magyarság. És gazdag volt, mérhetetlenül gazdag. Ha ehhez hozzávesszük a hun—magyar rokonságról költött, minden- alapot nélkülöző meséket (Hunor és Magor esete a csodaszarvassal, Buda halála, Csaba és Aladár viszálya, Csaba népének erdélyi letelepedése), és azokat összevetjük a magyar törvénykönyv örökösödési ’jogalkotásával, az elidegeníthetetlen hitbizomá- nvokrói az 1862. október 9-i királyi leiratban hozott rendelkezésekkel, előttünk áll az épület alapja:-Attila, a hunok egyedüli jogos örököse a magyarság. Innen egy lépés még. és kész az elképzelés: »ha megtalálom, csak az enyém a kincs«. (Folytatjuk) Máté György I A Mezőgép Vállalat debreceni gyára 1974 óta ntár több mint nyolcszáz nagyüzemi növényvédő gépet szállított kubai megrendelésre. A tervek szerint jövőre 165 gép kerül Debrecenből a szigetországba. Piaci körkép Spenót hóesésben Ritkán szemerkélő hópely- hek, gyér vásárlóközönség jellemezte a tegnapi kaposvári hetipiacot. Akik mégsem rettentek meg a.hidegtől, azok inkább a fedett csarnokba igyekeztek, itt helyezkedtek el ugyanis azok az élelmes kistermelők, akik még idejében megérkeztek. A későn jövőknek már csak kívül jutott hely. Messze vagyunk már az őszi piacok dús választékától, elvétve sem látni földre hullott és félregurult körtét, almát vagy paprikát. Lassan mindennek »darabára« lesz, s talán a hideg a magyarázata annak, hogy az eladók egy kicsit feljebb dörzsölték az »árhőmérőt«. A hagyma az országos áron, 8 forintért kelt el; mindenütt szép és egészséges példányokat kínáltak. Az alma Kaposváron és az ország más tájain egységesen 10—12 forint, fajtától és minőségtől függően, a jóízű alexander körtéért viszont 4 forinttal többet kértek a kistermelők. A tél csemegéje a sütőtök. Ahány asztal, annyiféle forma darab sárgállott a vevőkre, a lehető legváltozatosabb árakon. Ezek az árak olykor meglepő módon összefüggtek az érdeklődő vásárló öltözetével ... Naspolyát Kaposváron csak a kistermelők árultak, kilóját 8—12 forintért. Az olcsóbb apró, a drágább szebb és ízlete- sebb volt. Szőlő a megyeszékhelyen már ritka gyümölcsnek számít, a fővárosban nem is kapható a Zöldért-boltokbanl Akik még hoztak, azok köny- nyen árulták az egyre inkább mazsolára emlékeztető fürtöket, a keresletnek megfelelő árakon. A fővárosba megérkeztek az első bulgáriai szőlőszállítmányok, talán megyénkbe is jut belőlük. Egy liter mézért 50 forintot kértek, s még alkudni sem lehetett Volt bőven dió 24—25 forintért mandula 25—30 forintért mák a Zöldért-nél 38-ért a kistermelőknél 2 forinttal drágábban. Az igazi sláger tegnap a megyeszékhelyen az a pár csomag zöld spenótlevél volt amelyből egy szerény csokrot bárki megvehetett 3 forintért Az üvegház alatt termett vitamindús zöldség Budapesten 13 forintért volt kapható, és ugyanennyit kértek — míg volt — a kaposvári Zöldért- boltban is egy kilóért! A fővárosi helyzettel ellentétben tűrhető felhozatal volt zöldségfélékből Kaposváron. Az országos árhoz képest nálunk és Zalában a legolcsóbb a sárgarépa, a többi fajta nagyjából az országos áron kelt el. Még mindig elegendő a paprika, de már darabonként mérik mind az állami boltban, mind az asztalokon, A tv-paprika 3,20, a hegye* erős 2,60 volt a Zöldért-pul- toknál. A kistermelők a növény színeinek megfelelő vál- tozatosságú árakon kínálták. A tojást az állami boltok 1,80—2 forintért adták megyénkben, a kistermelők viszont 2,20-at kértek érte Kérem a vásárlók könyvét!
