Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-30 / 306. szám
Hz 1918—19-es forradalmak somogyi ifjúsága A közelmúltban két jelentős eseményre, a polgári demokratikus forradalomra és az MKP megalakulására emlékeztünk. A magyar kommunista ifjúsági mozgalom születésének pedig ma, december 30-án ünnepeljük a hatvanadik évfordulóját. Az akkori ifjúság élenjáró képviselőit tömörítő Ifjúmunkások Országos Szövetsége ugyanis 1918. december végén csatlakozott — addig 1918. november 30-i megalakulásától kezdve a Magyar Szociáldemokrata Párt Ifjúsági Szervezeteként működött — a Kommunisták Magyarországi Pártjához. Az újonnan született szövetség, amely soraiba tömörítette az akkori fiatalok legjobbjait, hamarosan az új típusú proletárpárt legforradalmibb, leglelkesebb »segédcsapata«* lett. Az »őszirózsás« forradalom új utakon indította el megyénk haladó ifjúságát is. Kaposvár diákságára szintén hatott a pesti egyetemi ifjúság 1918. októberi tüntetése: felajánlotta szolgálatait a Nemzeti Tanácsnak. A megyeszékhely diákjai különféle munkákban — betegápolásban, adminisztrációban — segítettek, a katonai rendőrséggel együtt őrködtek a város rendjén, küldöncként hasznosították magukat stb. Nagy ünnep volt a fiataloknak, amikor november 17-én az Igazságügyi Palota második emeleti helyiségében —a mai Bajcsy-Zsilinszky utcában — megnyílt a munkásotthon. Kaposvár fiataljainak legjobbjai ennek keretében részt vállaltak az új tartalmú kultúra terjesztésében, A munkásifjúság kulturális igényeinek kielégítéséhez hozzájárult a december 8-án megalakult munkásdalárda, ahol lehetőség volt vitákra, a jövő ter- vezgetésére is. A haladó gondolkodású diákok 1918 novemberében országszerte megalakították a diáktanácsokat. Kaposváron 1918. december 1-e után a középiskolás hetedik és nyolcadik osztályosok »Középiskolai Ifjak Szövetsége« néven iskolaközi szervezetet hoztak létre. A Kaposvári Állami Fiú- gimnázium — a mai Táncsics gimnázium jogelődje — diákjainak 1919. február elején sikerült »Voluntas« címen (a hagyományt őrizve ismét e néven jelenik meg a nagy múltú iskola újságja) kéthetenként megjelenő lapot kiadni. Ebben a helyi munkás- tanácsnak — különösen Schneller Bélának — nagy érdeméi voltak. A diákok Sebők József vezetésével maguk szedték a lapot a nyomdában a munkásfiatalok segítségével. A haladó ifjúság legjobbjai felismerték helyüket a proletárdiktatúrában is. A diákok lapja márciusban az »Ifjúmunkás« nevet vette föl, ezzel is kifejezve, hogy oktatni akarják a hozzájuk korban legközelebb álló proletárokat, az ifjúmunkásokat A kaposvári cukorgyár fiataljai — különösen azután, hogy a gyár földművelő termelőszövetkezetek tulajdona lett — és a gimnázium tanulói között élénk kapcsolat jött létre, közös rendezvények szervezésére. Rákos Károly somogyi ifjúmunkás azt írta az újságban a szocialista diákoknak: »Itt az alkalom, hogy szociális érzelmúségeteknek tanújelét adjátok, oktassátok az idáig tanulástól elvont ifjúmunkásokat Ezzel megmutathatjátok az ifjúmunkásoknak, hogy ti igenis velük éreztek, és akkor nem az urat, a burzsujt tekintik bennetek, hanem az óvelük együttérző proletárvért.« A későbbiekben természettudományokra tanították a haladó szellemű diákok az ön tudatosító ifjúmunkásokat. Nem feledkeztek meg a szocialista diákok a somogyi falusi fiatalokról sem. Például az »Ifjúmunkás« szerkesztősége felhívással fordult a falusi fiatalokhoz, hogy lépjenek be az egységes ifjúsági szervezetije, a közös cél, a szocializmus érdekében. A Tanácsköztársaság jelentős fordulatot hozott Somogy lakosságának életében is, de talán egyetlen társadalmi réteg sem kapott annyit, minta kb. hétszáz főnyi ifjúmunkásság. Móricz Zsigmond már a •Somogyi Vörös Újság« áprilisi számában — A szentja- kabi iskola címmel — azt írta: »Minden gyermek egyformán fog tanulni. A felsőbb iskolákba pedig nem a gazdagok gyermekei mennek, hanem a jó tanulók, a jófejű gyerekek.« A »Somogyi Vörös Újság« meleg hangon méltatta Lati nca Sándornak — aki 33 évével tulajdonképpen maga is fiatalember volt — az ifjúmunkásokat képző és nevelő tervét, amelynek keretében »ifjúmunkástelepet« kívánt létesíteni a Szántó-laktanyában. Ez egyben tanműhely, iskola, felolvasóterem és szórakozóhely is lett volna. A tervnek az volt a célja, hogy a proletárgyerekeket hajlamuknak megfelelő ipari foglalkozásra képezze ki, esetleg továbbtanulásra készítse elő. A proletárdiktatúra somogyi vezetői nagy gonddal láttak hozzá a jövő munkásosztályának pallérozásához. A mező- gazdaságban dolgozó somogyi ifjúság részére szervezett továbbképző tanfolyam pedig az újonnan alakult termelő- szövetkezetek szakemberszükségletét akarta mihamarabb kielégíteni. A vegyipar előretörése Bulgáriában Az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág Bulgáriában a vegyipar. Termelése évi átlagban 11,5 százalékkal növekszik, míg az egész ország iparának növekedési üteme 9—9,6 százalék. A terv szerint 1980-ig az 1975. évinek az 1,8-szorosára emelkedik a vegyipar termelése. A fő feladat e cél elérése érdekében az iparág korszerűsítése. Űj eljárásokkal emelik a munka termelékenységét, országszerte bővítik a régi gyárakat, új üzemeket építenek. A Burgaszi Vegyikombi- nátban új petrolkémiai berendezések kezdik még a munkát, Jamboltban poliészter ro6t-, Sztára Zagorában kap- rolaktám-, Vidinben poliamid rost- és abroncs-, Devnya térségében pedig klór- és pvc- gyár. A nagyarányú bővítésekhez a Szovjetunióból érkező gázvezeték déli elágazását építik ki. Az utóbbi két évben a bolgár vegyipar terméklistája 255 cikkel bővült, főleg műanyag, gumi-, háztartási vegyiáruk, gyógyszer-, kozmetikai készít- ményckkel._ A vegyipar előretörése más Iparágak fejlesztését is jól szolgálja. A könnyűipar számára 1980-ban már 115 ezer tonna különféle vegyi rostanyagot termelnek évente, köztük polipropilént, viszkózát, poliészter selymet. A műtrágyagyártás növekedése a mezőgazdaságot segíti: a tervidőszak végére már minden hektár mezőgazdaságilag művelt földterületre 250 kilogramm műtrágyát biztosítanak, és kielégítik az állattenyésztés, a növénytermesztés védelmére szolgáló preparátum- és anyagigényeket. A most folyó tervidőszakban több mint 2,5 milliárd leva értékű beruházást valósítanak meg amelynek üzemelése a hazai igényeket és a KGST^országok közötti gazdasági integráció érdekeit egyaránt szolgálja. A bolgár vegyiparban töbt min* százezren dolgoznak Környezetük, élet- és munkakörülményeik javítására évente átlagosan 10 millió levât fordít az álíam. 1971 és 1975 között nyolc és fél ezer új lakásépült a vegyipari dolgozók és családjuk számára, 1980-ig újabb tízezer épül. Bővülnek, gyarapodnak lakóterületeiken, a vegyipari üzemekben a gyermekintézmények: számuk a hatodik ötéves tervidőszakban megduplázódott. Az elmúlt tervidőszakban 15 százalékkal emelkedett a bér, jelenleg az átlagjövedelem eléri az évi 1800 levât. E kkor azonban már dörögtek a fegyverek, az ellenfo-radalmárok kívülről és belülről támadtak a tanácshatalomra. Somogy leghaladóbb fiataljai ekkor is felismerték, hogy mit kell tenni. Példaként megemlítem, hogy a Kaposvári Állami Fiúgimnáziumból harminc diák jelentkezett fegyveres szolgálatra. (Nem árt megjegyeznem, hogy 1916-ban, amikor igazságtalan ügyért folyt a vérontás, a felhívásra senki sem jelentkezett.) A legforradalmibb és leg- öntudatosabb somogyi ifjak az »-Ifjú Proletáréban megjelent vezércikkel együtt vallották: »Ha kell, vérünk hullásával, utolsó leheletünkig, végső vonaglásunkig vívjuk és álliuk a harcot, de elnyomottak és kizsákmányoltak többé nem leszünk!« Dr. Balázs Nándor Befejezték a leltárt Állatok a mázsán Az év vége utolsó nagy feladata a mezőgazdasági termelőszövetkezetek »gazdagságának számbavétele«, a leltározás. Hosszú és aprólékos felmérés ez, hiszen az évről évre gyarapodó értékek pontos ismerete alapján lesz csak elkészíthető a gazdaság munkáját mérlegre tevő zárszámadás. A’ magyaratádi termelőszövetkezetben már befejeződött a leltározás, a munkabizottságok 'az »utolsó fordulóhoz« érkeztek: mázsán mérik le a gazdaság állatállományát, a hízósertéseket és a növendékbikákat. Nem szívesen engedelmeskednek a slvalkodó Ka-hyb sertések a gondozóknak, s bizony alaposan kifárasztják az embereket, mire sikerül őket a karámmal elkerített mázsára terelni. A megyében a legjobb minősítést kapta a fsz-szövetség- tól a gazdaság sertéstelepe, ami már csak azért is figyelemre méltó, mert a hagyományos kialakítású telep jobb eredményeket ért el számos korszerű swdrteJepnél te Az okokat firtatva a termelőszövetkezet elnöke a dolgozók munkájára hivatkozott. A malacnevelőben például asszonyok dolgoznak, s a gazdasági vezetők véleménye egységesen elismerő: az asszonyok 6okkal gondosabbak és rend- szeretőbbek, mint a férfiak. Persze nem csupán ide vezethetők vissza az eredmények, hanem például arra is, hogy a sok helyütt sajnos csak előírásként szereplő higiéniai védekezést szigorúan betartják és betartatják mindenkivel, aki a telep területére lép. Fertőtlenítő ki önrészbe lép az érkező, a szociális épületben pedig kétféle kézfertőtlenítő oldat és tiszta törülköző várja. Az eredmény forintban is mérhető, s bár a gazdaság elégedett lehet, jövőre változtatnak a termelési szerkezeten. Hízók helyett a Ka-hyb társulás keretében tenyészkanoké 1 bocsát ki a magyaratádi t melőszövetkezet a társgazdaságok számára. Nem kétséges, hogy ebben a döntésben rósze na » sertéstelep higiéI Jobb minőségben korszerűbb terméket Ha valaki gépkocsival elhalad a Budapesti Vegyipari Gépgyár tabi gyáregysége mellett, szemébe ötlik az a rengeteg tartály, amely a telepet minden oldalról körülveszi. Csaknem kétszáz ki- sebb-nagyobb üzemanyag-tárolót lehet összeszámolni. Látványnak szép ugyan, de felmerül a kérdés: miért itt, s nem a benzinkutaknál találjuk azokat? Horváth Gyula, a gyáregység vezetője: — Valamennyi tartálynak gazdája van, egyik sem marad a nyakunkon. Az év végi szállítások azonban torlódást okoztak a Volánnál, ezért nem tudták termékeinket folyamatosan a megrendelőkhöz juttatni. Február végére megoldódik ez a gondunk. Üzemünkben az idén megtörtént a termékváltás. A piaci igényekhez igazodva csökkentettük a tartályok gyártását, s fokozatosan a vegyipari gépek előállítására fordítottuk erőinket. E megváltozott helyI zetből adódó feladatok végrehajtása a célunk. Ezt az évet a tabiak tapasztalatok szerzésére fordították: az új, bonyolultabb gépek készítése ugyanis komoly szakmai tudást, felkészültséget igényel. "Ez nem képzelhető el a dolgozók állandó továbbképzése nélkül. Különböző tanfolyamokat szerveztek, amelyekben a második szakma megszerzése volt a fő cél. Ma már a szakmunkások csaknem harminc százalékának két képesítése van. A kétszeres tudás további ösztönzőket is rejt magában: értékesebb, hatékonyabb munka alapja lehet, és elősegíti egy másik cél — a differenciált bérezés — elérését. Persze a BVG-nél is'lesznek olyanok, akiknek nem lesz ínyére az ilyen »megkülönböztetés«; ők vannak kevesebben. A gyáregység vezetőinek elképzeléseibe — ugyanis — nem illik bele a feladatát tessék-lássék módon végző munkás képe. Jövőre 226 millió forint értékű bevételt terveznek Ta- bon; 36 millió forinttal többet, mint az idén. Sok külföldi megrendelésnek kell majd eleget tenniük. Szocialista országokba és tőkés piacra egyaránt szállítanak vegyipari gépeket. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy milyen fontos a piac megtartá- tásához az első osztályú munka. A következő évben piacra kerülő termékek előállítása már megkezdődött. Félhavi munkát fordítottak az előkészítésre. Amikor megkérdeztem a gyáregységvezetőtől, hogy mi hagyja el jövőre elsőként az üzemet, már pontos választ tudott adni. — Január első napjaiban három darab ezer köbméteres tartályt szállítunk belföldi megrendelőknek, a Szovjetunióba pedig festékgyári berendezéseket küldünk. L. J. Jegyzetek a falugyűlésekről rendet könnyebb megszoktatni és megszerettetni a lakossággal, mint a sivár, gondozatlan környezetet. Mindhárom község szinte valamennyi családjában valaki utazik reggel és délután vagy az iskolába vagy a munkahelyre. Különösen Jután fordul elő gyakran, hogy hiába várnak, mert a már zsúfolásig megtelt autóbuszok megállás nélkül tovahajtanak. A járatok — különösen a távolságiak — a megállónál várakozókat nem mindig veszik föl, jóllehet lenne még üres helyük. Emiatt többen lemaradnak, és hiába keltek fel időben, mégis elkésnek a munkahelyükről. Sokan kérdezték, nem lehet ezen segíteni? Az egyik felszólaló — szocialista brigádtag — arra kért feleletet, miért szállítja néhány vállalat a dolgozóit félig, vagy félig sem telt autóbuszokon? Miért nem bízza ezt a Volánra? Ezzel az ország autóbuszparkját gazdaságosabban lehetne elosztani, illetve kihasználni, ráadásul ily módon az egyes vállalatok általános költségei is csökkenthetők lennének. Évek óta húzódik Jután 40 házhely kisajátítása és értékesítése. Sokan, akik néhány éve a városi bérházakba költöztek, most a közeli falvakban kertes családi házakba vágynak vissza. Munka után kellemes kikapcsolódást nyújt a kertészkedés, nem kell zöldségért, gyümölcsért sorbaállni, a gyerekeknek is van hol játszaniuk. Ügy érzem, a városok közelében levő falvakban jobban kellene szorgalmazni a házhelyek parcellázását. Egyre több fiatal tűnik fel a gyűléseken saját korosztálya gondjait is közreadva. A községekben korszerűbb szórakozóhelyre tartanak igényt. Sportkör szervezését. sportpálya építését, a falvak fásítását, parkosítását kezdeményezik. Ne csalt elmarasztalásban részesüljenek, hanem buzdítsuk is őket. adjunk szabadabb teret kezdeményezésüknek! Dr. Veres László I niai és gazdasági eredményeinek is. Éves szinten ez a gazdaságnak — jelentős beruházás nélkül — egymillió forint többletbevételt hoz majd. Mint megyei tanácstagnak, I nem csupán lehetőségem, hanem kötelességem is a választók — esetemben Hetes, Juta, Csombárd — falugyűlésein j részt venni, éves tanácstagi tevékenységemről számot adni. Évről évre majdnem mindig ugyanazokkal az arcokkal találkozom, és sajnos, a fejlődés jelei mellett, ismétlődő gondokkal, megújuló panaszokkal is. Ezek közül szeretnék néhányat közreadni. Jután két év óta van vízvezeték. Rövidesen Hetesen jövőre pedig Csombárdon is elkészül. Ezzel jelentősen javul a három község lakosságának közegészségügyi helyzete, egyben higiénés körülménye is. Az életszínvonal emelkedése nem csupán az új házak, a díszes kerítések és a gyarapodó bankbetétek alapján bírálható el, hanem a javarészt teljesnen helyénvaló igényesség növekedése is e folyamat tükröződése. Jogos tehát az az igény, hogy a munkahelyre siető, vagy onnan megtérő lakosság kivilágított utcákon, jó karban levő járdákon közlekedjék. Az viszont fegyelmezetlenség, ha a helyi szövetkezet traktorosai járműveikkel járnak haza, és összevágják az úttestet és a járdát. A lakosság nagyobbik része a járda mellé virágágyat telepít. Nincs rendjén azonban, hogÿ a néhány gondatlan szomszéd rossz kerítésén kikódorgó tyúkok a virágokra szabadulnak, és letarolják azokat. Ilyen esetben a helyi tanácsnak bátrabban és következetesebben kell a figyelmeztetés, szükség esetén a bírságolás jogával élnie. A
