Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-30 / 306. szám

Kádár János üdvözlő táviratai az INKP jubileuma alkalmából Á KISZ központi bizottságának ünnepi megemlékezése (FetVtatós az 1. oldalról) A KISZ KB első titkára ezt kővetően fölidézte a magyar kommunista ifjúsági mozga­lom létrejöttének politikai és társadalmi körülményeit, tör­ténelmi előzményeit. Majd így folytatta : — Az Ifjúmunkások Orszá­gos Szövetségének 1918. de­cember 30-i összvezetőségi ülésén hozott történelmi hatá­rozattal a résztvevők kinyil­vánították a szövetség függet­lenségét. Megtartották az If­júmunkások Országos Szövet­sége nevet, de — mint azt a Vörös Üjság mukatársainak közreműködésével 8 nap múl- | va kiadott központi lapjuk, az Ifjú Proletár nyíltan is köz­hírré tette — céljában és te­vékenységében kommunista ifjúsági szervezetté alakultak át. Ezzel Magyarországon lét­rejött a kommunista ifjúsági mozgalom és a tömegszerve­zetek közül az IOSZ elsőként csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához. Vál­lalta a párt eszméit és politi­káját, a közös harcot a pro­letárforradalom győzelméért, határozott szervezeti keretet adva az idősebb és fiatalabb kommunisták természetes szövetségének. Az ifjúság a munkásosztály küzdelmeiben edződött veze­tőre talált a pártban, s a párt az önálló politikai erővé szer­veződött kommunista ifjúság­gal gyarapodott. Örökre szó­ló hű szövetség született azon a 60 év előtti, decemberi na­pon. Maróthy László a továb­biakban megemlékezett a kommunista fiataloknak a Tanácsköztársaság napjaiban kifejtett tevékenységéről,- a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség tagjainak a feudálka- pitalista, ellenforradalmi rendszer elleni küzdelméről és az antifasiszta harcról. A kommunista ifjúsági mozga­lom történetében Magyaror­szág történelmi sorsfordulója, a felszabadulás jelentős vál­tozást hozott. A KISZ KB első titkára ez­után elmondta, hogy a kom­munista fiatalok vezetésével hívták életre a Magyar De­mokratikus Ifjúsági Szövetsé­get, majd 1948-ban a kommu­nista és a baloldali szociálde­mokrata fiatalok egyesülésé­vel jött létré a Magyar Ifjú­ság Népi Szövetsége, amely a marxizmus—leninizmus szel­lemében a szocializmus építé­sére mozgósított. 1950-től az ifjúkommunisták a párthoz tartozó Dolgozó Ifjúsági Szö­vetségben tevékenykedtek, majd az ellenforradalmat kö­vetően a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével újjá­szervezték az ifjúsági mozgal­mat 1957. március 2I-én lét­rehozták a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetséget — A KISZ születése pilla­natától a párt politikájának szolgálatában állt, céljait a munkásosztály hatalmának helyreállításában, a szocializ­mus felépítésében jelölte meg — húzta alá az ünnepi ülés szónoka. — A párt példáját követ­ve és vezetését, támogatását élvezte a KISZ több mint két évtizede betölti hivatását a magyar társadalomban — mondotta. Ezt követően Maróthy László az ifjúsági mozgalom hat évtizedes történetének ta­pasztalatait összegezve leszö­gezte: — Első és legfontosabb ta­nulságul az szolgál számunk­ra, hogy mozgalmunkban vég­érvényesen egymásra talált a forradalmi ifjúság és a mar­xista—leninista elmélet Ahhoz, hogy napjainkban is egymásra találjon az ifjúság minden korosztálya és a mar­xista—leninista elmélet, jó fel­tételeket biztosít az MSZMP politikai gyakorlata. Pártunk­tól a fiatalok nem bebiflázni való dogmákat és szentképe­ket kapnak, nem örökérvényű frázisokat kell elsajátítani. A Nemes Dezső a kommunis­ták idős nemzedéke nevében köszöntötte a KISZ KB jubi­leumi ülését, majd a kommu­nista ifjúsági mozgalom hat évtizedes útjára visszatekint­ve a következőket mondotta : — Amikor az Ifjúmunkások Országos Szövetsége 1918. de­cemberében megalakult, for­radalmi helyzet volt az or­szágban. A kommunisták ma­gyarországi pártja az orosz testvérek példájának követé­sére, Tanácsköztársaság te­remtésére hívta föl a szerve­zett munkásságot, az elnyo­mott és kizsákmányolt mil­liókat, és magasra emelte a szocialista forradalom lobo­góját. S alig egy hónappal a KMP megalakulása után az Ifjúmunkások Országos Szö­vetsége a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja, a szocia­lista forradalom ügye mellé állt. Az IOSZ tevékenysége méltó módon segítette diadal­ra vinni hazánkban az első szocialista forradalmat. A Tanácsköztársaság kikiál­tása után az ifjúsági szövet­ség a proletárhatalom sorait a szociáldemokrata hangula­tok felszításával lazítani igyekvő viták közepette vette föl a Kommunista Ifjúmun­kások Magyarországi Szövet­magyar kommunisták pártja immár több mint két évtize­de a marxizmus^— leninizmus általános érvényű tanításainak alkotó alkalmazásával oldja meg a szocializmus építése so­rán felmerült problémákat és ellentmondásokat. Ezzel pél­dát mutat az ifjúságnak; ön­álló gondolkodásra, vitákra, választásra és döntésre ser­kenti; számít a fiatalokra a politika kialakítása1 rm és végrehajtásában egyaránt. — Mindent egybevetve jó érzéssel állapíthatjuk meg — folytatta Maróthy László —, hogy Ifjúsági mozgalmunk hat évtizede belső meggyőződés­ből követi a magyar kommu­nisták pártját. Igényli és el­fogadja vezető szerepét, kép­viseli és hirdeti politikáját* s annak megvalósítására moz­gósítja a fiatalokat. Ezzel a tevékenységével vált a KISZ is a magyar társadalom meg­becsült, aktív tényezőjévé. Az ifjúsági szövetség mai tevékenységéről szólva Ma­róthy László elmondotta: terv­szerűen folyik a KISZ IX. kongresszusán hozott határo­zatok végrehajtása. — Alig néhány hónap vá­laszt el bennünket attól — mondotta —, hogy számot ad­sége nevet Kifejezte ezzel szembenállását a kapilulán- sokkal, kiállását a proletár­hatalom határozott védelme mellett Nemes Dezső ezt követően a KIMSZ hazai és nemzetkö­zi tevékenységét, majd a Ta­nácsköztársaság megdöntése után illegalitásban folytatott harcát méltatta. Szólt a KIMSZ forradalmi szellemét a felszabadulást követően to­vábbvivő MADISZ országépí- tó ifjúsági demokratikus frontjának jelentőségéről, majd az ellenforradalom előt­ti események kapcsán megál­lapította: — Az 1956 előtti események természetesen nagy nehézsé­get okoztak az ifjúsági moz­galomnak is. Az addig egysé­ges ifjúsági szövetség külön­böző hatásokra rétegszerve­zetekre oszlott, s az egymást keresztező törekvésekhez bő teret adott a szemléleti zavar és a politikai bizonytalanság. A forradalmi erők újjászer­veződésével, ellentámadásá­val az ifjúsági mozgalomban is lendületet kapott az esz­mei, politikai tisztulás. Ennek eredményeként alakult meg a KISZ. — Ma a KISZ a fejlett szo­cialista társadalom építésén junjc a KISZ IX. kongresszu­sán magunk elé tűzött felada­tok időarányos végrehajtásá­ról. A Kommunista Ifjúsági Szövetség országos értekezle­tén elmondhatjuk majd, hogy társadalmunk fejlődése ki­egyensúlyozott, ifjúságunk békében él és dolgozik. — A társadalom megkülön­böztetett figyelmet fordít az ifjúságra: bizalmat és lehető­séget, támogatást és kedvez­ményeket ad. Viszonzásul azt várja, hogy a fiatalság becsü­lettel teljesítse kötelességeit, felelősen éljen jogaival, hogy tudása és képességei legjavát nyújtsa minden területen. 1— Hat ‘évtizedes kommu­nista ifjúsági mozgalmunk legfontosabb tapasztalatait érezzük sűrűsödni abban a jelszóban, amely a párttól ka­pott zászlónkon lobog és amely a további évtizedekben is meghatározza tevékenysé­gűinket: »Hűség a néphez, hű­ség a párthoz!« — zárta be­szédét Maróthy László. A nagy tapssal fogadott be­széd után Nemes Dezső, a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének egykori titkára emelkedett szólásra, s az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében üd­vözölte az ülés részvevőit. munkálkodó magyar nép ifjú­ságának kommunista szövet­ségeként emlékezik meg a 60 évvel ezelőtt alakult elődjé­ről és a mozgalom hat évti­zedes útjáról — mondotta ez­után. — Olyan helyzetben te­szi ezt, amelyben országunk a testvéri szocialista közösség népeivel' összefogva halad előre a kommunizmushoz ve­zető úton. A Politikai Bizottság tagja hangsúlyozta: — Hazánk a nemzetközi haladás élvonalában, a szo­cializmus és a béke zászla­ját magasra tartva, a népek testvériségének szellemében halad a kommunizmus felé. Ez az út olyan lelkesítő fel­adatokat állít ifjúságunk elé is, amelyeknek pátosza alig­ha múlható felül bármivel. Olyan cél ez, amelynek vál­lalása növeli munkánk len­dületét a mindennapi felada­tok teljesítésében. — Ezt végezzük fáradhatat­lanul, hűséggel a párthoz, hű­séggel a néphez — mondot­ta befejezésül Nemes Dezső. Az ünnepség első részét a DlVSZ-induló zárta, majd műsor következett. A KISZ KB kibővített ün­nepi ülése az Internacionálé hangjaival ért véget. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Németország Kommu­nista Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából táviratban fejezte ki a ma­gyar kommunisták jókívánsá­gait Erich Honeckemek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárá­nak. Az évforduló alkalmából ugyancsak táviratban köszön­tötte a Német Kommunista Párt és a Nyugat-berlini Szo­cialista Egységpárt vezetősé­gét. 4MTI) Törvényerejű rendelet a főiskolai karok „ ..... A felsőoktatás korszerűsíté­si folyamatának fontos állomá­sa az Elnöki Tanács pénteken hozott törvényerejű rendelete, amely a műszaki, a mezőgaz­dasági és a közgazdasági főis­kolai karok megszüntetéséről intézkedik. A jogszabály alap­ján a főiskolák szervezetének és működési rendjének éssze­rűsítése jegyében 1982 szep­temberéig fokozatosan kilenc főiskolán 17 főiskolai kar szű­nik meg. A jövőben az eddi­ginél nagyobb, integrált okta­tási alapegységekben, intéze­tekben oktatják a hallgatókat a Kandó KáImánVillamosipa­ri Műszaki Főiskolán, a Pol­lack Mihály Műszaki Főisko­lán, az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán, a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskolán, a Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Főiskolán, a kaposvári és a nyíregyházi mezőgazda­sági főiskolán. Ugyancsak új főiskolai szer­vezeti rend szerint működik tovább a bajai vízgazdálko­dási főiskolai kar és a Szege­di Élelmiszeripari Főiskola hódmezővásárhelyi állatte- r~ész*ési kara. a korszerűsítés azonban e két intézményt más formában is érinti. A Ba­jai vízgazdálkodási főiskolai kar — amely eddig a Buda­pesti Műszaki Egyetem része volt — a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolához tartozik majd, tekintve, hogy több vo­natkozásban hasonló a szak­mai képzési profiljuk. A hód­mezővásárhelyi állattenyész­tési kar — hasonló meggon­dolásból — ai Allatorvostu- damányi Egyetem főiskolai kara lesz, és 1979. szeptember 1-től módosul a képzés tartal­ma is. A nagyüzemi mezőgaz­daság igényelt figyelembe vé­ve az alföldi városban a jövő­ben állategészségügyi üzem­mérnököket fognak képezni. A Minisztertanács 1974-ben foglalkozott a felsőfokú okta­tási intézmények belső szerve­zetével. Korszerűsítésükre ho­zott határozatában kimondta, hogy az oktató—nevelő és a tudományos kutató munka ha­tékonyságának növelésére a képzést es az oktatási szerve­zeti egységek fölépítését job­ban társadalmunk fejlődésé­hez, igényeihez kell igazítani. A határozatot követően szá­mos tartami és szervezeti jel­legű intézkedés történt. A műszaki, a mezőgazdasági és a közgazdasági főiskolán pél­dául jól érzékelhetően emel­kedett az oktató-nevelő mun- I ka színvonala, korszerűsödött az oktatás tartalma, és kor­szerűbbek lettek a módszerek is. Több szakon új tan terve­ket vezettek be, amelyek a korábbinál jobban megfelel­nek a készségfejlesztés és a gyakorlat követelményeinek. Intézkedések születtek a többi között az üzemmérnök- és az üzemgazdász továbbképzés megszervezésére, az esti és a levelező oktatás haitékonysá- gának növelésére is. Egyide­jűleg megkezdődött a főisko­lák szervezetének és működé­si rendjének ésszerűsítése. Elsőként a Győri Közieket öcsi és Távközlési Műszaki Főiskolán hozták létre a szét­tagolt tanszéki rendszer he­lvett a képzési szakirányok­nak megfelelő új belső tago­zódást, az intézeteket Ezek több éves tapasztalatai egy­értelműen kedvezőek. Célsze­rűbbnek és a feladatokhoz jobban igazodnak az intézeti hatáskörök, a főiskolán belül ésszerűbb az alapegységek, az oktatók munkamegosztása, hatékonyabb a pedagógiai munka és közvetlenebbé vált a hallgatók és az oktatók kap­csolata is. A közvetlen és te­vékeny együttműködés nagy mértékben segíti, hogy a hall­gatók képzésük teljes idején egy intézethez tartoznak. A törvényerejű rendelet végrehajtásától joggal várha­tó a főiskolai oktató-nevelő és kutatómunka színvonalá­nak további növekedése. Lelkesítő feladatok állnak Hiúságunk előtt Nemes Dezső beszéde Tudnivalók az új útlevél-jogszabályokról Január 1-én lép hatályba a külföldre utazásról és az út­levelekről szóló új törvényere­jű rendelet, valamint a vég­rehajtására kiadott kormány­éi miniszteri rendeletek. A jogszabályok a külföldre uta­zással és az útlevél iránti ké­relmekkel kapcsolatos ügyin­tézés további egyszerűsítését is szolgálják. A jövőben a Bolgár Nép- köztársaságba, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaságba, a Lengyel Népköztársaságba, a Német Demokratikus Köztársaságba, a Román Szocialista Köztársa­ságiba és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe történő magánutazásnál az út­levél iránti kérelem benyújtá­sához nem szükséges a mun­káltató — érdekképviseleti szerv, intézmény — vélemé­nyének beszerzése. Az útlevél-kérelemhez ön­életrajzot sem kell mellékelni. Kivételt képeznek azok a kül­földön élő magyar állampol­gárok. akik magánútlevél vagy hazatérési engedély iránti ké­relmet nyújtanak be. Az utazások további köny- nyftése érdekében 1979. május 1-től bevezetik a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság és a Román Szocialista Köztársaság területére szóló többszöri kiutazási engedélyt. A külföldre utazás és kül- földöntartózkodás anyagi fel­tételének meglétéről az útle- vél-hatceágoknak meg kell győződnie. Ennek megfelelően a lövőben a magyar külképvi­seleti szerv, külföldi hatóság vagy közjegyző által hitelesí­tett meghívó levelet kell csa­tolni a nem szocialista orszá­gokba irányuló útlevél-kérel­mekhez. A meghívó levélnék tartalmaznia kell, hogy a meg­hívott ki- és visszautazásá­nak, valamint külföldön tartóz­kodásának költségeit a meg­hívó biztosítja. Tekintettel ar­ra, hogy az utazni szándéko­zók egy része már megkezdte 1979. évi utazásának előkészü­leteit, és ehhez a hívólevél már rendelkezésére áll, az út­levél-hatóság azt 1979. március 31-it hitelesítés nélkül is el­fogadja. Hitelesítés nélküli meghívó­levél csatolását kérheti az út­levél-hatóság az európai szo­cialista országokba irányuló, Látogató célú útlevél-kérelmek eseten is, ha a kérelmező a devizahatóság által meghatá­rozott valutát felhasználta, vagy ha a hatóság a meghívás jogszabályi feltételeit más vo­natkozásban nem látja meg­nyugtatóan biztosítottnak. Magáncélú külföldi utazás esetén 18 éven aluli gyermek vagy gondnokság alatt álló ré­szére — a hozzátartozó (szü­lő, nagyszülő, testvér, szülő testvére) meglátogatását és társasutazáson való résztvételt kivéve — csak a szülővel, vagy a törvényes képviselővel együtt történő utazásra adha­tó útlevél. A jogellenesen külföldön tartózkodó és jogi helyzetüket rendezni, a hazához fűződő kapcsolataikat ápolni kívánó magyar állampolgárok a ha­tályba lépő új jogszabályok­ban meghatározott feltételek szerint kérhetik külföldi le­telepedésre, állandó tartózko­dásra jogosító magánútlevél­lel (átmenetileg még konzuli útlevél) való ellátásukat a Belügyminisztérium Orszá­gos Rendőrfőkapitányságának útlevél osztályán (Budapest VI., Rudas László utca 45.), illetve a külképviseleteken. Az Ilyen célból eddig ki­adott úgynevezett konzuli út­leveleket folyamatosan kicse­rélik. 1979. január 1-től az érvényes konzuli útlevél — későbbiekben pedig az új magánútlevél — birtokosai függetlenül attól, hogy melyik országban élnek, külön enge­dély nélkül utazhatnak 30 na­pi tartózkodásra a Magyar Népköztársaság területére. Harminc napot meghaladó tartózkodás esetén az ideig­lenes lakóhely szerinti rend­őrfőkapitányságon (Budapes­ten a Budapesti Rendőr főka­pitányság igazgatásrendészeti osztályának útlevélalosztá­lyán), 60 napot meghaladó tartózkodás esetén pedig az útlevél osztályon tartózkodá­st engedélyt kell kérniük. Az ideiglenes lakcímük bejelen­tésére vonatkozó rendelkezé­sek változatlanok maradtak. A külföldi letelepedésre irá­nyuló kérelmeket a budapes­ti lakosoknak január 1-től nem a BM ORFK útlevél­osztályán, hanem a Budapes­ti Rendőrfőkapitányság igaz­gatásrendészeti osztálya útle­vél-alosztályán (Budapest VI., Népköztársaság útja 92.) kell benyújtani. A kérelemhez — hadkötelesek esetén — csatol­ni kell a honvédelmi minisz­ter engedélyét is. i )MTI) A Kaposvári Tejipari Vállalat a kaposvári új tejüzemhez azonnal fölvesz 2 kompresszorkezelőt, 2 elektroműszerészt, 2 vízvezeték-szerelőt. Jelentkezés az új Tejüzem üzemigazgatójánál. Cím: Kaposvár, tejüzem, Mező Imre u. A VOLÁN 13. sz. VÁLLALAT felajánlja megvételre: — Tehergépjármű Díjszabás ára 25 Ft/db — Díjtáblázatok A és B rész, ára 7 Ft/db. Az eladás helye Kaposvár, Füredi út 180 bevétel-ellenőrzési osztály. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom