Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-23 / 302. szám

VILÄG PROLETÁRJAI; E G Y E S ö L J ET E KI ; .>. v\w­Ar u w Ara: 80 ffflér f AZ MSZM P SO M O GY M E GYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 302. szám 1978. december 23., szombat i népgazdaság 1979. évi terve Biztosítani kell az egyensúlyi helyzet javítását A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatala közli: a Mi- ász tertanács értékelte a nép­gazdaság 1978. évi fejlődését, megtárgyalta és jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági tervet. A kormány megállapította, hogy a népgazdaság a vártnál nehezebb feltételek ellenére 1978-ban is dinamikusan fej­lődött. Gyarapodtak a népgaz­daság termelőeszközei, emel­kedett a lakosság életszínvo­nala, bővült a kommunális, kulturális, egészségügyi és szo­ciális létesítmények hálózata. Feplődtek a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok; mind a szocialista, mind a nem szo­cialista országokkal bővült a külkereskedelmi forgalom. A gazdasági munkával szemben támasztott hatékonysági és minőségi követelmények telje­sítésében azonban elmaradás van, és ez a fő oka, hogy a tervezettnél kedvezőtlenebb a népgazdasági egyensúly hely­zete. A társadalmi termék — a tervezettnek megfelelően — várhatóan 5 százalékkal, a nemzeti jövedelem lassabban, 4—4,5 százalékkal nő. A nö­vekedés teljes egészében az élő munka termelékenységé­nek emelkedéséből származik. Az eszközök kihasználása azonban romlott, az anyagi ráfordítások a termelést meg­haladóan emelkednek. A belföldi végső felhaszná­lás a tervezettnél, sőt a nem­zeti jövedelemnél is nagyobb mértékben nő. Meghatározó ebben a felhalmozás, amely a tervezett csökkenés helyett gyors ütemben emelkedik. Mind a beruházások, mind a készletnövekedés jelentősen meghaladja a tervezettet. A lakosság fogyasztása a terve­zett ütemben nő. A belföldi felhasználás terven felüli nö­vekedésének számottevő sze­repe van abban, hogy a beho­zatali többlet nagyobb, mint amit a terv előirányzott Az ipari termelés a terve* zett mértékben, 5,5—6 száza­lékkal emelkedik. Nem kielé­gítő azonban az ipari terme­lés hatékonyságának javulása. A korábbi évekkel ellentét­ben, az iparban létrehozott nemzeti jövedelem a terme­lésnél lassabban nő. Eltérnek a tervezettől az értékesítés arányai: a belföldi értékesítés a tervezettnél lényegesen gyorsabban, a rubel elszámo­lású kivitel a tervezett mér­tékben, míg a nem rubel el­számolású kivitel az előirány­zottnál jóval lassabban emel­kedik. Az építési-szerelési teljesít­mény a tervezett ütemben emelkedik, 4,5—5 százalékkal múlja felül az 1977. évit. Az építési kereslet ez évben is meghaladta a kínálatot. A mezőgazdasági termékek termelésének mennyisége va­lamelyest elmarad a tervezett- tői. A növénytermesztés és az állattenyésztés közel azo­nos mértékben — 3 száza­lékkal — fejlődik. A főbb növények termés- eredményei általában kedve­zőek. A búza átlagtermése a tervezett 40 qÆia helyett 42,8 q/ha volt A tervezettnél va­lamelyest nagyobb a kukorica átlagtermése is, a termés mennyisége azonban — a ki­sebb vetésterület miatt — kevesebb a számítottnál. A zöldségfélék, a gyümölcsök és a szőlő terménymennyisége az érési idő elhúzódása és a ko­rai őszi hideg időjárás követ­keztében kisebb a tavalyinál. Parancsnoki értekezlet a Belügyminisztériumban Tervszerű halászat A halászati ipar fontos szerepet játszik a Szovjetunió élelmiszer ellátásában: a hal adja a szovjet fehérjefogyasz- tásnak majdnem az egyharmadát. A kifogott halmennyiség évről évre tetemesen nő, s egyre szaporodnak a zsák­mány feldolgozásához szükséges létesítmények is. A Szov­jetunió több mint 4200 — száz tonnásnál nagyobb — ha­lászhajóval rendelkezik. E halászhajókat egy-egy új terü­leten mindig felderítő- és kutatóhajók előzik meg; jelenté­seik alapján készítik el az éves halfogási javaslatokat. Az egyes hajók az elfogadott javaslatok hónapokra lebontott tervét kapják meg, és azok alapján dolgoznak. Képünkön: a •»Kozmonaut Leonov« halászhajó Kamcsatka partjainál, heringfogás közben. (Fotó: APN—KS) Lázár György látogatása az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Országos parancsnoki érte­kezletet tartottak tegnap a Belügyminisztériumban. Az értekezleten részt vett Korom Mihály, a Magyar Çzoaalista Munkáspárt Központi Bizott­ságának titkára, Borbáhtli Já­nos, a Minisztertanács elnök- helyettese és Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője. Benkei András belügyminiszter érté­kelte az 1978-ban végzett munkát, vázolta a Belügymi­nisztériumra 1979-ben váró feladatokat. Az értekezleten felszólalt Korom Mihály, el­ismerését fejezte ki az ered­ményes munkáért és a Köz­ponti Bizottság üdvözletét tol- i mácsolta. A vágóállatok és az állati termékek termelése tervsze­rűen fejlődik. Az év végi ál­latállomány várhatóan vala­melyest magasabb lesz az elmúlt évinél. Nem kielégítő a takarmánylelhasználás gaz­daságossága. A közlekedés, az áruszállí­tás és utazási igényeknek — egyes csúcsidőszakoktól elte­kintve — időben eleget tett. A szállítási kapacitások ez évben tovább fejlődtek. A személygépkocsi-állomány kö­zel 110 ezerrel nő. A főváros közlekedési gondjait enyhí­tette a Margit-híd felújítása és a Mártírok útjának kor­szerűsítése. A lakosság pénzbevételei várhatóan 9 százalékkal emel­kednek, kismértékben megha­ladják a számítottat. Ezen be­lül a bérek növekedése na­gyobb a tervezettnél. Befeje­ződött a műszakpótlék rende­zése. Áprilisban a területi ügyészségek és a bíróságok dolgozóinak bére, októberben az egészségügy területén dol­gozó orvosok, egyes szakdol­gozók és ügyviteli alkalma­zottak fizetése emelkedett. A mezőgazdasági termékek ér­tékesítéséből származó lakos­sági jövedelmek és a pénz- beni juttatások a tervezett­nek megfelelően nőnek. A fogyasztói árszínvonal emelke­dése 4,6 százalék. Az egy főre jutó reáljöve­delem a tervezettnél némileg gyorsabban, 3,2—3,5 százalék­kal emelkedik. A munkások és alkalmazottak reálbére az előirányzott 2,8—3 százalék helyett 3,2—3,5 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete a számítottnál valamelyest gyorsabban nő. A kiskereskedelmi forgalom a tervezett ütemben, összeha­sonlító áron 4—4,5 százalékkal emelkedik. Az áruellátás ösz- szességében kielégítő. Az iparcikkekből az ellátás szín­vonala az előző évihez ha­sonló volt. Az időj'árás ked­vezőtlenül befolyásolta vi­szont a zöldség- és gyümölcs- félék kínálatát Ez évben várhatóan a ter­vezettnél több, összesen 93 ezer új lakás készül el. Az ál­lami erőből épülő lakások szá­ma a tervnek megfelelően 32 ezer lesz. A fővárosban nem (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a megyei tanácr Tegnap megtartotta idei utolsó ülését « megyei tanács. Részt vett és felszólalt Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára is. Az ülés megtárgyal­ta a megye V. ötéves területi és tanácsi tervének Időarányos teljesítését és megállapította jövő évi költségvetési és fej­lesztési tervét A testület elfo­gadta továbbá a tanács és a Somogy megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság 1979. évi munka- tervét A tanácsülés személyi kérdé­seikben is döntött Elfogadta Tóth Lajosnak, a megyei ta­nács elnökhelyettesének le­mondását, és érdemei elisme­rése mellett, tekintettel más fontos beosztásba helyezésére, fölmentette tisztségéből. A me­gyei tanács elnökhelyettesének Tóth Károly, a megyei mező­gazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjét választotta meg. Az utóbbi tisztségre dr. Győri József, az osztály helyet­tes vezetője kapott kinevezést. Végül a megyei tanács de­cember 31—i hatállyal Balaton- boglár és Baüatanlelle községet BoglÁrlelle néven egyesítette, és nagyközséggé nyilvánította. Magyar-jugoszláv közlekedési tárgyalások A magyar—jugoszláv közle­kedési és hírközlési albizottság december 19-e és 22-e között Budapesten tartotta XI. ülését. A két küldöttség — Urbán La­jos közlekedés- és postaügyi államtitkár, illetve Mileríko Sikics szövetségi közlekedési és távközlési miniszterhelyettes vezetésével — értékelte a vas­úti szállítások idei eredmé­nyeit, s határozatokat fogadott el a vasúti áru- és személyfu­varozás, ezen belül is az utas­ellátás színvonalának további növelésére. Az ülésen megtár­gyalták a murakeresztúri és a suboticai (szabadkai) közös vasúti határállomás építésének feladatait, a drávai Hajózás megindításának, valamint a Mohács- és Bezdán közötti kö­zös dunai határellenőrzés fel­tételeit. Lázár György, az MSZMP ■ Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénte­ken az Eötvös Loránd Tudó-1 mányegyetemre látogatott. El­kísérte Király Andrásáé, a Bu­dapesti Pártbizottság titkára és Borbély Gábor, az V. kerületi pártbizottság első titkára. A kormány elnökét az egye­tem központi épületében az intézmény vezetői fogadták, majd Eörsi Gyula rektor adott tájékoztatót a felsőoktatásban, . szellemi és tudományos éle­tünkben kiemelkedő szerepet játszó intézmény életéről, Bencze László, az egyetem pártbizottságának titkára pedig az ELTE pártéletéről számolt be. Az ország legrégibb, csak­nek három és fél évszázada folyamatosan működő felsőok­tatási intézményében a nappa­li, esti és levelezőtagozatom több mint 9 ezer hallgató ta­nul. Oktatásukról — az egye­tem három karán működő 112 tanszéken — 1100-nál több ta­nár gondoskodik. Lázár György egyebek kö­zött az oktatás eredményessé­géről érdeklődött. A látogatás az ELTE fizikus-elméleti, ala­csony hőmérsékleti, atomfizi­kai tanszékein folytatódott. Ezek munkájáról Kischner Ist­ván tanszékcsoport-vezető tar­tott tájékoztatót. A házigazdák elmondták, hogy az egyetem e tanszékei állandó, szoros' mun­kakapcsolatban állnak az ipari üzmékökkel, kutatásaikkal se­gítik termelésüket. Előtérben a gazdaságosabb termelés Ülésí tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Torony az ország közepén A pest megyei Pusztavacs határában — közel az 5-ös fő­úthoz —, a kiskunsági nemzeti parkhoz tartozó védett terűié­in elkészült az ország geomet­riai középpontját jelző torony és pénteken föl is avatták. A nevezetes földrajzi pontot — a nemzeti park igazgatóságának kezdeményezésére — a Kar­tográfiai és Térképészeti Vál­lalat határozta meg, az épít­ményt pedig Herényi József Ybl-díjas kecskeméti főépítész tervezte, az Országos Környe­zet- es Természetvédelmi Hi­vatal megbízásából. A jeltorony tíz méter magas, faborítású, nyolcoldalú vaste- tongúla. Krómacél csúcsán messziről látható vörösrézgöm­böt helyeztek el. A torony alsó részén feltüntették az ország geometriai középpontjának földrajzi és jellemző csillagá­szati adatait. (MTI) A szövetkezeteiének az eddi­ginél nagyobb terheket kell vállalniok az általános pénz­ügyi és külkereskedelmi egyen­súly javítása érdekében. A fő cél: a versenyképes és jövedel­mezőbb termelés fokozása, il­letve a gazdaságtalan termé­kek előállításának gyorsabb ütemű visszafejlesztése — mu­tatott rá Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak pénteki budapesti ülésén, amelyen a termelőszövetkezeti gazdálkodás idei eredményeit és a jövő évi feladatokat vitat­ták meg. Kifejtette: tavaly a mezőgazdasági alaptevékeny­ség árbevétele a termelés költ­ségeinél kisebb arányban nőtt. Az anyagi ráfordítások egyes növényi kultúráknál — az elő­zetes adatok szerint — nem hoztak olyan mértékű hozam-, illetve bevételnövekedést, mint amivel a téeszekban számol­tak. Egész sor terméknél ez már csak azért sem követke­zett be, mert az egy évvel ko­rábbihoz képest alacsonyabbak voltak a felvásárlási árak, to­vábbá a minőség iránti foko­zott igények sem jelentkeztek j arányosan a téeszek bevételei- j ben. Kétségtelen azonban az is, I hogy számos esetben kedvezőb­ben alakult volna a jövedelme­zőség, ha a közös gazdaságok körültekintőbben használták volna meglévő erőforrásaikat, és mozgásba hozták volna azo­kat a belső tartalékokat, ame­lyek viszonylag kis ráfordítás­sal jól szolgálhatnák a gazda­ságossági követelmények foko­zottabb érvényesülését. A jövőben a korábbinál reá­lisabban kell a termelőszövet­kezeteknek felmérniük erőfor­rásaik tényleges értékét, s a várható teljesítményeket. A fejlesztésekről pedig csakis megfontolt döntések alapján szabad határozni. A növekvő követelmények miatt a szövet­kezetek gazdálkodásában job­ban kell igazodni a piaci ár- és szállítási fettételekhez és maradéktalanul érvényt kel) szerezni a termelési szerződé­sekben foglaltaknak. Az országos tanács tagjai a vitában kifejtették: a mező- gazdasági szövetkezetek terme­lésében levő tartalékok „feltá­rásához” esetenként külső se­gítségre van szükség. Az állat- tenyésztési munkák gépesítése például messze elmarad a várt színvonaltól, emiatt az üzemek nagyszámú kisegítő személyze­tet foglalkoztatnak. Gondot okoz az is, hogy egyes külföld­ről behozott gépekhez nincs al­katrész, emiatt a mezőgazdá­szok a legnagyobb munkák idején kénytelenek megváltoz­tatni a betakarítás előre be­programozott menetét. Többen foglalkoztak a kedvezőtlen adottságú tsz-ek helyzetével — ezeknek a gazdaságoknak ki­sebb csoportja évek óta eladó­sodott, és egyik évről a másik­ra igyekszik előteremteni a munkák viteléhez szükséges pénz- és anyagi eszközöket A termelésnek ez a „toldo- zása-foldozása” azonban nem jelenthet tartós megoldást, ezért központilag kellene meg­vizsgálni, miképpen lehetne segíteni a gazdaságoknak e viszonylag kis körén. A vitában felszólalt Romány Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter is. Egyebek között hangsúlyozta: erőtelje­sen fejlődik a közös gazdasá­gokban a mezőgazdasági ter­melést „meghosszabbító” élel­miszerfeldolgozó tevékenység. Ez a fejlesztés gyorsabb ütemű, mint az állami iparban. (MTI) Vénusz—12 Az első adatok A pénteki szovjet lapok részieteket közölték a Vénusz —12 jelzésű kutatószonda út­ján a Vénuszról érkezett első adatokról. A szondán elhelyezett egyik műszer leszállás közben több kisfrekvenciás és egy nagy- frekvenciás kisülést észlelt, ami nagyfokú légköri elektromos­ságról tanúskodik. A fényjelző távolsági műszerek a kora reg­geli világosságnak megfelelő, mintegy 3 kilolux fényerőssé­get mértek. Az elektromos ki­sülésből és az erős zajból a Vénusz légköri viharaira lehet következtetni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom