Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

A PÁRTOKTATÁS FELADATAI interjú Grósz Károllyal, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetőjével Gyári gépeknél szövetkezeti ssszenyok — A KftnpooH Bizottság 1976. október 26-i határozata hosszabb távon meghatározza a pártokta­tás feladatait. Az idei oktatási évben is ez az irányadó. w Ebből kiindulva és az előző év tapasz­talatait szem előtt tartva, miben r* tárolhatjuk meg azokat a fő politikai célkitűzéseket. amelye­•cet a páirtoktatás-nak az új tan­évben szolgálnia kell? — Az Idén zártuk az első olyan tanévet, amelyben meg­kezdődött a Központi Bizott­ság 1976. októberi határozatá­nál: végrehajtása. A tapaszta­latok igazolják, hogy a határo­zat helyesen világítja meg azokat a tartalmi feladatokat, amelyek a párt politikai te­vékenységében, társadalom­építő munkánkban jelenleg előtérben állnak. Alapvetően ez a magyarázata annak, hogy a tartalmi célkitűzések a pártoktatás résztvevőinek körében nagy ‘érdeklődést váltottak ki. Nagy figyelem­mel tanulmányozták a szocia­lista államiság, a hatalom és a kormányzás, a szocialista demokrácia, a hazafiság és az internacionalizmus kérdéseit. Különös érdeklődés nyilvá­nult meg a gazdasági kérdé­sek iránt, és a pártoktatás igyekezett ezt a maga eszkö­zeivel minél teljesebben ki­elégíteni. Ennek eredménye­ként a párttagság, de a szé­lesebb közvélemény is jóval tájékozottabb az ország gaz­dasági helyzetéről, a világ- gazdaságban végbemenő fo­lyamatokról, reálisabban ítéli meg népgazdaságunk állapo­tát és a fejlesztés lehetősé­geit. Ma már tudatosabb az a felismerés, hogy a megvál­tozott gazdasági feltételek nem átmeneti jellegűek, azok­kal tartósan kell számolnunk, és ennek fontos konzekven­ciái vannak mindenki számá­ra. Változatlanul sok vitára adnak alkalmat a szocialista életmóddal összefüggő kérdé­sek. Ügy vélem, hogy a határo- j zatnak ezeket a tartalmi út­mutatásait, mindazokkal együtt, amelyekről itt nem történt említés, továbbra is, az új tanévben is előtérbe kell állítanunk. Ez teljes mér­tékben összhangban van a Központi Bizottság 1978. áp­rilisi határozatával, mely a XI. kongresszus célkitűzései­nek félidős teljesítéséről adott jól megalapozott számvetést. Ebből kiindulva a pártpropa­ganda nevelő erejét most még fokozottabban a cselek­vési egységre szükséges össz­pontosítanunk. Pártunkban teljes az elvi egyetértés a po­litika minden lényeges kérdé­sében. Sőt, ez az elvi egyet­értés társadalmi méretekben is egyre általánosabb. Most az a feladatunk, hogy erre alapozva erősítsük a cselek­vésben kifejeződő teljesebb politikai egységet. Ez termé­szetesen nemcsak a pártokta­tás feladata, azon jóval túl­mutató követelményeket tá­maszt a politikai munka egé­szével szemben, de kétségte­lenül a pártpropagandának is megvannak a maga eszközei, amelyekkel ezt segítheti, és nekünk ezt maximálisan ’génybe kell vennünk. Ebben az értelemben fogalmaznám meg azt a követelményt, hogy a pártoktatást politikai mun­kánk egészének szolgálatába kell állítanunk. — A p&i-tpropaganrta hogyan nyújthatja a legnagyobb szolgá­latot a gazdasági feladatok meg­oldásához? Milyen összefüggések­re kell nagyobb figyelmet for- iítani? — A gazdasági tevékenység 'ddig is és a jövőben még nkább társadalmi életünk- ek, a szocialista építésnek tözponti kérdése. Ez alól a pártoktatás nem vonhatja ki magát, és hozzátehetem, nincs is ilyen szándék. Feladatainkat a XI. kong­resszus a legtömörebben és i legáltalánosabban a haté- onyságbau jelölte ki. Az izóta eltelt idő változásait, ajátosságait figyelembe véve i párt Központi Bizottsága : öbb fontos dokumentumban .onkretizálta a kongresszus célkitűzését. A pártoktatásnak fontos feladata, hogy a maga eszközeivel h'P'-áiárulJón e dokumentum -,c elvi követ­keztetéseinek megismerteté­séhez, egységes értelmezésé­hez és a gyakorlati megvaló­sításukat célzó következteté­sekhez, a konkrét helyi el­határozásokhoz, döntésekhez. A pártoktatás akkor tudja ezt a szerepét,,hatékonyan betöl­teni, ha a határozatok főbb útmutatásaival nem elvont formában foglalkoznak, ha­nem konkrétan, ahogyan azok helyileg felvetődnek és meg­oldásul: feltételei adottak. Eh­hez persze arra van szükség, hogy a propagandisták jól tá­jékozottak legyenek a helyi viszonyokról, s a pártszervek tartalmi irányító munkája ilyen vonatkozásban is érvé­nyesüljön. A hatékonyság követelmé­nye a gazdasági életben or­szágosan is és helyileg • is egész sor konkrét intézkedést, elhatározást szül. Ezek válto­zást eredményeznek a ter­melés szerkezetében, a ter­mékösszetételben, a termelés műszaki, technológiai feltéte­leiben, az árak, bérek vonat­kozásában stb. S mivel köz­vetlenül érintik az emberi vi­szonyokat, rendszerint politi­kai jellegűek. A pártoktatás feltétlenül szembetalálja ma­gát ezekkel a kérdésekkel is. Az emberek választ várnak, érteni akarják az intézkedé­seknek mélyebb elvi-politikai összefüggéseit, és nekünk kö­telességünk, hogy a helyes, szükségszerű döntésekről elfő? gadható, meggyőző magyará­zatot tudjunk adni, és gya­korlati megvalósításukhoz ez­zel is, a tudatformálással is hozzájáruljunk. — A pártoktatásban müven he­lyet kannak azok a társadalmi­politikai kérdések, melyek a szó­cialista viszonyok további erősí­tesével függnek össze? — Belpolitikánk egyik leg­fontosabb kérdése az embe­rek bizalmának fenntartása, pártunk politikai tekintélyé­nek növelése, a szocialista I népi-nemzeti egység fejlesz- I tése. A szocialista nemzeti egység mindenekelőtt politi­kai egység, azt fejezi ki, hogy a dolgozók nagy többsége a politikai célokban egyetért, magáénak vallja a szocigliz- mus megteremtésének prog­ramját. A politikai egység szi­lárd alapja: társadalmunk minden osztálya és rétege, párttagok és pártonkívüliek, ateisták és vallásosak, a ha­zánkban élő nemzetiségiek, a fiatalok és az idősek, a fér­fiak és nők alapvető érdek- azonossága Ez természetesen nem zárja ki, hogy átmeneti­leg és részkérdésekben érdek- konfliktusok is léteznek, ezek azonban a szocializmus vi­szonyai között közös erőfeszí­téssel feloldhatók. A pártpropaganda nem ad- hajta fel alapvető törekvését, hogy a politikai egység meg­őrzésének talaján előmozdítsa az ideológiai egység megvaló­sítását is. Ehhez hosszú út ve­zet; a türelmetlenség csak kárt okoz, de a fejlődés adta lehetőségek kihasználatlan­sága is hiba A szocialista nemzeti egység nemcsak a politikával jelent nézetazo­nosságot, hanem jelenti a cselekvési egységet is. Tettek­ben, mindenekelőtt társadal­milag hasznos munkában megnyilvánuló elkötelezettsé­get. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a létrejött népi­nemzeti egység nem egyszer és mindenkorra adott, azért újra és újra meg kell küzde­ni. A szocialista népi-nemzeti egység fenntartásának és erő­sítésének eszköze pártunk szö­vetségi politikája. Sokszor el­mondtuk, de továbbra is hangsúlyoznunk kell, hogy ez hosszú időszakra szóló elvi po­litika, hogy a politikai szö­vetség nem jelentheti az ideo­lógiai viták mellőzését, az elvi jellegű nézetkülönbségek el­hallgatását. Az ideológiai vi­ták azonban nem öncélúak, csak akkor van létjogosultsá­guk, ha a nézetkülönbségeket úgy tisztázzák, hogy az a po­litikai egység megszilárdulá­sát szolgálja. Hazánkban a tömegek nem csupán egyet­értő végrehajtói politikánk­nak, hanem egyszersmind for­málói, alakítói is. Vélemé­nyükkel, javaslataikkal egy­re aktívabban vesznek részt az országos és helyi döntések kimunkálásában és megvaló­sításában. E jól bevált gya­korlat megszilárdítása érdeké­ben pártunk őszintén feltárja népünk előtt gondjait, elkép­zeléseit. Kéri minden, a szo­cializmus ügyéért felelősséget érző ember segítségét, cselek­vő közreműködését. Ezért is tartjuk fontos feladatnak a szocialista demokrácia fejlesz­tését. A pártoktatás azzal, hogy emeli a résztvevők poli­tikai iskolázottságát, jelentő­sen hozzájárul a szocialista demokrácia fejlődéséig. — A mai nemzetközi helyzet egyik fontos jellemzője a két ei- lentétes iránvú tendencia — az enyhülés és a feszültség — egy­idejű jelentkezése, valamint a két világrend.*? or közt» idftolóe^j harc kiszélesíti. se. intenzitásának fokozódása. Ez a körülmény mi­Íven feladatok elé állítja a párt­propagandát? — A pártpropagandában to­vábbra is jelentős helyet fog­lalnak el a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom és a nemzetközi politika kér­dései. Az ideológiai-politikai nevelőmunkában kifejezésre juttatjuk, hogy mi nem kül­ső szemlélői, hanem részesei vagyunk a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom­nak, e mozgalom egységéért, erősítéséért folytatott küzde­lemnek. Ez az egység fontos feltétele szocialista építőmun­kánknak. A békéért, a leszerelésért folytatott harc pártunk, ál­lamunk külpolitikai tevékeny­ségének középpontjában áll. Tudatában vagyunk azonban, hogy az enyhülés, a leszerelés jelentős ellenállásba ütközik a tőkés világban, mert a kato­nai-ipari komplexum és a mögötte levő politikai erők nem érdekeltek a békés egy­más mellett élés politikájának megvalósulásában. Az imperializmus napjaink­ban újból megpróbálja a szo­cialista országok együttműkö­dését, a nemzetek és nemze­tiségek testvéri kapcsolatát fellazítani. Ennek fő eszköze a nacionalizmus felszítása, ami Kelet-Európábán már koráb­ban is jó eszköznek bizonyult a társadalmi haladás akadá­lyozására. A történelemben először a szocialista társadalmi rend­szer kialakulásával vált lehe­tővé a nemzetiségi probléma végleges megoldása. A szocia­lizmus adott országokban va­lósul meg az ott’ élő népek ja­vára. A népek és nemzetisé­gek közös érdeke abban feje­ződik ki, hogy mindenütt a lehető legsikeresebben, a leg­eredményesebben épüljön a szocialista társadalom, mert ezzel erősödik a szocialista vi­lágrendszer, és mind gyorsab­ban teremtődnek meg a szebb, boldogabb, gazdagabb emberi élet feltételei. Propagandánkban továbbra is fontos helyet foglal el. a szocialista hazaflság és az in­ternacionalizmus. Itt továbbra is azt a tartalmi megközelí­tést alkalmazzuk, hogy a szo­cializmus célkitűzéseivel való azonosulás, a társadalmi, gaz­dasági haladás szolgálata, en­nek megfelelően a tisztessége­sen végzett munka adja a szocialista hazafiság legfőbb lényegét A szocialista hazafiság és az internacionalizmus egymástól elválaszthatatlan. A hazafiság tartalma a társadalmi hala­dásban összegeződik, és ennek alapvető feltétele a népek nemzetközi összefogása, szoli­daritása. Az internacionaliz­mus ezáltal a szocialista ha­zafiság megnyilvánulása is, a nemzeti ügy legmagasabb szintű képviseleté. — A mostani nártoktatásj év­nek egyik saîâtos vonása, hogy érre az időszakra esik a megvár munkásmozgalom történetének több nagyon jelentős évfordulója. Milyen formában érintik ezek az oktatás tartalmi. módszertani munkáját? — A Központi Bizottság 1976. októberi határozata fel­hívta a figyelmet a párt és a magyar munkásmozgalom tör­ténelmi tapasztalatainak fel­tárására, az eszmei-politikai nevelő munkában történő hasznosítására. Olyan kérdé­sek, mint a párt vezető sze­repe, a szövetségi politika, az állam, vagyis a proletárdik­tatúra szerepe, funkciói, a ha­rozata több szervezeti jellegű változást is tartalmaz a pártok­tatás fejleszésében. Ez évben tér­veznek-e lényegesebb módosítást? talom gyakorlásának formái, módszerei, a szocialista de­mokrácia, harc a szocialista termelési viszonyok megte­remtéséért, továbbfejleszté­séért, a tervgazdálkodás, az ideológiai hegemónia, a for­radalmi fejlődés a kultúrában, továbbra is mélyreható elem­zésre kerülnek propagandánk­ban. Bizonyos, hogy ezeknek kapcsán a párt, a munkás- mozgalom történelmi tapasz­talatainak feldolgozása olyan történeti szemléletet alakít ki, amely lehetővé teszi a ma problémáinak és a jövő pers­pektívájának jobb megértését is. A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásá­nak 60. évfordulója jó lehető­séget kínál a propagandának, hogy elősegítse: »a magyar munkásmozgalom történeté­nek nemzetközileg is gazdag tapasztalatai az eddiginél ha­tékonyabban váljanak nemzeti tudatunk részévé«. — A Központi Bizottság hatA­— Az 1979—1980-as oktatási évtől a marxizmus—leniniz- mus esti egyetem általános és szakosító tagozatán tartalmi és szervezeti változásokra kerül sor az oktató-nevelő munka színvonalának emelése érde­kében. Erre a pártszerveze­teknek, az oktatási igazgató­ságoknak már ebben az ok­tatási évben föl kell készül­niük. Az elmúlt években jelentő­sen emelkedett a pártoktatás tömegtanfolyamain folyó munka színvonala. A párttag­ságnak kb. a fele ezeken a tanfolyamokon tanul. Régi igény volt, hogy a rendszere­sen itt tanulók megfelelő el­ismerést kapjanak. A Politi­kai Bizottság 1978. július 25-i határozata szerint a tömegtan­folyamokon tanulók meghatá­rozott feltételek és követel­mények teljesítése esetén elis­merő oklevelet kapnak. A tudatformáló munkában, a propagandában — csakúgy, mint az élet más területein is — még sok ki­használatlan tartalék van. A Központi Bizottság 1976. ok­tóber 26-i határozata után mindenütt megkezdőit ezek­nek a felkutatása. Ezt a mun­kát kell tovább folytatnunk, és minél előbb a fejlődés szolgálatába állítanunk. Készítette: Rákos Imre Az épületben valamikor a nagycsepelyi termelőszövetke­zet baromfiállománya volt, s nem lehetett ilyen könnyen megközelíteni, mint most. A szilárd burkolatú üzemi út elvisz egészen a »gyárig«: ezen hozzák és viszik a szö­vetkezetieket műszakkezdés­re, illetve haza, s itt teszi meg az első száz métereket a ter­mék — a fonal... 1971-től működik Nagycse- pelyen a Budapesti Fonalki­készítő Gyár üzeme. A gépek a gyár tulajdonában vannak, a dolgozók viszont a baiaton- szárszói termelőszövetkezet tagjai, s az eszközök amorti­zációját is a tsz fizeti. Annak idején mindössze tizennégyen kezdték itt a munkát, két gyári dolgozó tanította be a lányokat, asszonyokat. Jelen­leg hetvenötén vannak — ezenkívül tizennégyen a gyer­mekgondozási segélyt veszik igénybe —; a két műszak egyike csupa nagycsepelyiek- ből áll, a másik meg kötcsei- ekből, szóládiakból és teleki­ekből. — Négy és fél millió forin­tot kap az idén a tsz a gyár­tól az üzemben végzett bér­munkáért — tájékoztatott Nagy Ernő üzemvezető. — Ebből fizeti a dolgozók bérét és az egyéb költségeket. Úgy­nevezett egyágú fonalat ka­punk, ezt kettőzzük, illetve sodratjuk a megrendelés sze­rint. Innen a fonal visszake­rül a gyárba festésre, fehérí­tésre, csomagolásra, illetve más ütemekbe jut további feldolgozásra, készárugyár­tásra. A mesterséget most már itt tanulják azok, akik munkába állnak. Négy szo­cialista brigádunk van, sokat segítenek abban, hogy a kez­dők gyorsan elsajátítsák a fogásokat. Egy hónap a ta­nulóidő, s ebben az időszak­ban az »újoncok« egy-egy ré­gi dolgozó mellett ismerked­nek a tennivalókkal. Ezután már ők is teljesítménybért kapnak. Időről időre új, korszerűbb munkaeszközökkel gyarap­szik az üzem. Három hónap­pal ezelőtt például szovjet gyártmányú orsózót kaptak. Ezen a gépen könnyebb dol­gozni, mint a régieken, s kevésbé zajos. Az üzem dolgozói a szövet­kezet időszerű tennivalóinál a »tartalékcsapat« szerepét is betöltik, vagyis: ha úgy hoz­za a szükség, »bevethetők« más munkáknál is. Erről a tsz megállapodott a gyárral. Az' idén például nyolcán egy hónapig szőlőt oltottak, a kö­tözésénél mindkét műszak két- két napot dolgozott. Ugyan­csak műszakonként hét-hét napig barackot szedtek, egy- egy napig szőlőt szüreteltek A »kirándulás« hasznos volt a gazdaságnak, és a fonallal dolgozóknak sem volt nehéz, szokatlan: olyan munkát vé­geztek a gyümölcsösben és a szőlőben, amilyenben igencsak »otthon vannak«. Unnepünk volt a héten, tör­ténelmünk kiemelkedő esemé­nyéről, a KMP megalakulásá­nak hatvanadik évfordulójáról emlékeztünk meg. Megyénk gazdálkodó egységeinél, intéz­ményeinél, tömegszervezetei­nél, szinte kivétel nélkül min­denütt a ■ történelmi esemény­hez méltó módon emlékeztek meg az évfordulóról; kiállítá­sokat, vetélkedőket rendeztek, politikai könyvnapokat tartot­tak, és valamennyi járási, vá­rosi pártbizottság ünnepi ülé­sen emlékezett meg pártunk hatvanéves történetéről. Eze­ken az ünnepi rendezvényeken mindenütt ott voltak mukás- mozgalmunk, pártunk veterán­jai. Népünk történetének piros betűs évfordulója a naptárban a valóságban dolgos, szorgos hétköznapot jelentett. Közele­dik az év vége, és gazdaság: életünk minden területén fo­kozódik a felelősség a felada­tok teljesítéséért. Mind több­ször kerül most már mérlegre és szóba, hogy megfelelően gazdálkodtunk-e javainkkal, ügy éltünk-e a lehetőségeikkel, hogy jól szolgáljuk egész né­pünk, népgazdaságunk érde­keit. Az esetek döntő többsé­gében a következtetés az, hogy nem lehetünk elégedettek, az intenzív, az egyensúlyi hely­zetünket szolgáló fejlődés ér­dekében számos tennivaló vár ránk. Megfogalmazódott ez Soltész István kohó- és gép­ipari miniszter kétnapos somo­gyi látogatása során is. Tizen­egyezer ember dolgozik a me­gye gépipari üzemeiben, és az adottságok lehetővé termék azt, hogy ezek az emberek az évente jelenleg termelt há- rommilliárd értéket megkét­szerezzék. A meglátogatott üzemek és a megye vezetőivel folytatott eszmecserének az volt a fő témája, hogy mi mó­don valósítható meg ez az in­tenzív fejlesztés. Ez a gondolat, ez a vezérelv foglalkoztatja mezőgazdasági nagyüzemeinket is. Mert bár még nagy erővel folytatódott a héten a kukorica betakarítása és a mélyszántás, az irodákban már egyre pontosabban kör­vonalazódnak a jövő év felada­tai. Ezen a héten kezdte meg az AGROKER megyei vállala­ta a következő évre szóló gép- vásárlási igények pontosítását, külön-külön felkeresve vala­mennyi mezőgazdasági nagy­üzemet. A növekvő feladatok teljesítésének nem csupán be­ruházási, műszakfejlesztési feltételei vannak, elengedhe­tetlen a szakmai hozzáértés fokozása, a technikát mozgató emberek ismereteinek gyara­pítása. A tél hagyományosan a tanfolyamok, a továbbképzések időszaka. Nemcsak jó néhány mezőgazdasági üzemben kez­dődött meg különböző szakmai oktatás, hanem az iparban is; Nagyatádon például a Danú- viában huszonhét művezető, Kaposváron a vasipari szövet-^ kőzetnél harminc középvezető" tanfolyamszerű továbbképzése indult meg. A tervezésnek, a készülődés­nek más eseményei is kapcso­lódnak az év negyvenhetedik hetéhez. Lehet, hogy az »egy­beesés« a véletlen műve, még­is öcszeíüggéfl fedezhető fel a megyei növényvédő állomás hét szocialista brigádjának kez­deményezése és a hét elején kezdődött megyei környezet- védelmi napok között. Ez utóbbi célja az, hogy azokra a károkra irányítsa figyelmün­ket, melyeket a környezetünk­ben okozunk — veszélyeztetve önmagunk létét. A növényvédő állomás szocialista brigádjai­nak versenykezdeményezése, melyet Kaposvár felszabadu­lása 35. évfordulójának tiszte­letére indítottak azzal a jel­szóval: »Keiíő időt saját kör­nyezetünk szebbé tételéért, egy napot városunk rendjéért és tisztaságáértI«, egy lépés a pusztuló, veszélyeztetett kör­nyezetünk megmentéséért. Bolgár testvérm egyénk, Kardzsali Komszomol-bizott- ságának háromtagú küldöttsé­ge látogatott Somogyba a hét közepén, hogy megismerkedje­nek megyénk fiataljainak éle­tével, még szorosabbra fűzzék a kapcsolatot velük. Másfajta kapcsolat kezdete is fűződik e héthez: a Volán és a lengyel bányaipari minisztérium veze­tői tárgyalásokat folytattak arról, hogy a jövő évtől job­ban kihasználva a kaposvári termálfürdő adta lehetősége­ket. rendszeresen lengyel bá­nyászok üdülhessenek a me­gyeszékhelyen. Vörös Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom