Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-23 / 276. szám

Gépesített ácsmunka Automaták a buszon Mit csinálnak a kalauzok ? Könnyű, egyszerű, tiszta munka. A még ma Is ismert ácsmunkára ezt nem lehet mondani. A födémgerendákat csapolni, a tetőszerkezeteket igazítani, a súlyos ácsszeker- cét forgatni, húszcentis szöge­ket a helyükre verni — mind­ez helyettesíthető. Gépi fű­rész szabja-vágja a szükséges méreteket, az illesztési ponto­kat szöglemez'fogja össze. S mivel ezeket — a csapolás miatt — nem faragják ki, az itt készülő tetőszerkezet még erősebb is, mint a hagyomá­nyos. Három éve működik Bala­tonszentgyörgyön, az Érdért* telepen az ácsmunkát korsze­rűsítő (és helyettesítő) üzem. Gang nail — így hívják az amerikai—nyugatnémet tech­nológiával dolgozó, s az innen hozott gépekkel berendezett üzemet A munka gyors és A gyümölcsfák lomhullásá­nak előrehaladásával válnak szembetűnővé a galagonyapil­le és az aranyfarú pille fákon maradó hernyófészkei. Jelen­létük legjobban, a lombhullás után látható, .mikor a levelek egy része nem hullik le, ha­nem finom szövedékszállal felerősítve a fán marad. Kora tavasszal, rügyfakadás idején, kezdik meg károsításukat a hernyók, lombpusztításuk ha­mar szembetűnővé válik. Mindkét kártevő jelentős egyedszámban kezdte meg te­lelőre vonulását, hernyóik tavaszi megjelenése és kárté­tele megyénk mindén részén — főleg a házikertekben — várható. Kártételükre fokozot­tabb mértékben kell számíta­ni az erdőkkel határos gyü­mölcsösökben, házikertekben. A fákon szembetűnő hernyó­fészkek azonban időben fi­gyelmeztetnek a veszélyre. A téli fatisztogatási munkákat megelőzően már most távolít­suk el a hernyófészkeket, és égessük el. Nagyobb kertek­ben, vagy a hernyófészkek mechanikai úton való eltávo­lításának elmaradása esetén márciusban, rügyfakadáskor, kémiai védekezéssel (Ditrifon 50 WP, Ditrifon 40 WSC, Uni trón 40 EC 0,2 százalékos oldatának valamelyikével) le­het a táplálkozásukat megkez­dő hernyókat eredményesen elpusztítani. Házikertekben is megfigyel­tük a mezeipocok betelepedé­sét, kártételét Felhívjuk a kistermelők figyelmét hogy ha gyümölcs-, szőlő-, szamó­ca- stb. ültetvényeikben a kártevő jelenlétére utaló jára­tokat észlelnek, a védekezést a kialakuló károk megelőzése érdekében haladéktalanul vé­gezzék el. Védekezésre a Re­dentin 75 granulátum alkal­Somogyi Néplap termelékeny. Fiatalasszonyok, lányok emelgetik a fenyőfa tetőszerkezet részeit illesztik, megerősítik a munkaasztalon. A többi már a gép dolga. A kész szerkezeteket rakodógép hordja ki. ötven tetőszerkezet készül itt egy műszakban. Az üzem termelési értéke tavaly 55 millió forint volt Az idén augusztustól októberig 17 mil­lió forint értékű tető készült Minden remény megvan arra, hogy az év végéig tízmillióval többet gyárthatnak, mint ta­valy. Ehhez sikerült a legfon­tosabb feltételeket — a folya­matos alapanyag- és szögle- mezellátást — biztosítani. A balatonszentgyörgyi ter­mékek legfőbb vevője eddig Bábolna volt de az ország egyéb területeire is szállítot­tak. Az itteni fa tetőszerke­zeteket különböző rendeltetésű mazását javasoljuk száz négy­zetméterre, 15—20 dkg-os ada­golásban. A készítményt egyenletesen kell a fertőzött területre kiszórni. Specifikus hatása miatt nem mérgező a madarakra, a kérődzőkre, s mivel kukoricatörmeléken van a hatóanyag, kutyára, macs­kára sem jelent veszélyt. — Mi üthetett ebbe a gye­rekbe? — dünnyögte maga elé. Aztán a telefonhoz nyúlt. Tekert néhányat a kis hajtó­karral, majd a füléhez illesz­tette a kagylót — Központ? Tóth vagyok, a műhelyből. Mariskám, szólj át a lányoknak, hogy Szilágyit mától vegyék szabadságba! Igen, igen, mától. Két napig lesz távol, holnapután már dolgozik... Hogy mit szól hoz­zá az elnök? Nem tudom, csak sejtem... Végigtörölte a homlokát a kezefejéveL Cigarettát vett elő, s rágyújtott — Az isten se igazodik el ezeken a gyerekeken — gon­dolta, mert eszébe jutott egy beszélgetés az előző estéről... Szilágyi Imre ment utolsónak zuhanyozni, és amikor vég­zett, bement az irodába. Nem volt már ott senki más, csak a mérnök. A technikus érde­kes ötlettel hozakodott eí'ő: néhányadmagával vállalnák, hogy rendbehozzák az öntö­ző berendezéshez a szivattyút Több mint lóét hónapja, szeptember 11-én szerelték föl a kaposvári autóbuszokra a narancssárga jegyautomatá­kat. A hetvenhat készülék húsz kalauz munkáját tette fölöslegessé. Hol vannak a kalauzok? A húsz közül egy vált meg a Volántól. Amikor megtud­ta, hogy automatákat vásá­rol a vállalat, elvégzett egy tanfolyamot s most kazánfű­tő. Hat embernek ad munkát az automaták töltése, ürítése, az elszámolás, öten ellenőrök lettek. Van, aki az exportcso- magolókhoz került, s olyan is, aki forgalomirányító vagy gépkocsivezető lett. A többsé­gük nagyobb szaktudást igénylő munkakörbe került. Ketten azóta beiratkoztak a középiskola esti tagozatára. A Volán Tröszt vezérigazgatója utasításban szabja meg, hogy a volt kalauzoknak »olyan munkahelyet kell biztosítani, ahol az órakeresetük nem csökken«. Hogy érzik magukat új posztjukon a régi kalauzok, milyen változást hozott éle­tükben az automaták megje­lenése? Az egyes és a kettes busz utasainak régi ismerőse Papp József. Több mint hét évet a távolsági járatokon töltött. Mostanában ugyancsak autó­buszokon telik el a munka­ideje: ellenőr. — Tizenkét évvel ezelőtt kőműves voltam. Egészség- ügyi okokból lettem kalauz. Jó helyem volt, nem hara­gudtak rám az emberek. Most aki nem vesz jegyet, én bün­tetem meg, és az biztos, hogy nem néz rám jó szemmel. Kalauzként nem gyűlt meg a bajom senkivel, de ellenőr­ként a két hónap alatt már akadt kellemetlenségem: ve­rekedni akart az egyik »blic­celő«. Többnyire párosával el­lenőrzünk egy-egy autóbuszt, és rossz volt hallani, amikor a kolléganőmet mindennek el­mondták. — Sokan próbálnak jegy nélkül utazni? — Elég sokan. — Naplót tesz elém, amelyből kiolvas­hatom: október 3-án hatvan­két járatot ellenőriztek, tizen­kilenc utasnak kellett pótdí­jat fizetnie, négynek pedig kötelezvényt állítottak ki arról, hogy postán küldi a büntetési díjat. — Az a leg­cifrább — folytatja —, ami­kor az automatának támasz­kodnak, és azt mondják, hogy nem volt idejük megváltani a jegyet. — Mikor csípik el a leg­töb »lógóst«? — Hatodika után, amikor már az új bérletet kellene föl­mutatni. túlórában, ha ezt külön meg­fizetik nekik. Nem adhatott rá mindjárt biztos választ, de örült az elképzelésnek. Szilá­gyi azt mondta, ha az elnök is áldását adja a dologra, akár másnap délután már hozzá­fognak. — Hogy erre most nem gondoltam.— bosszankodott a mérnök. — Ma már eszébe se jutott a szivattyú, a vállalás... Pedig az elnök a fökertész javaslatára megemelt órabért hagyott jóvá... vin. A szálloda portásának sej­tése beigazolódott: a vendég, akinek ma kellett volna visz- szajönnie, meghalt. Mégpedig nem úgy egyszerűen, annak rendje-módja szerint, ahogyan minden jóravaló emberhez illik. Meggyilkolták ... Amikor a rendőrség érdek­lődött a vendégekről, elmond­ta sorjában, ki kicsoda. A be­— És melyik Járaiton? — A tizenkettesen. Gazdag Gyula évek hosszú során át kora hajnalban mo­torkerékpárral utazott Csom- bárdról Bodrogra. Innen in­dult Kaposvárra az a távol­sági járat, amelyen késő estig adta a jegyeket. Megszokta, hogy amikor a déli fordulóval egy pillanatra megálltak a házuk előtt, a kislánya fölad­ta ételhordóban az ebédet: Bodrogon a negyvenöt perces pihenő alatt fogyasztotta el. Minden másnapja szabad volt. Gazdag Gyulát most a Zal­ka Máté utcában, irodában, íróasztal mögött találom. Pénztáros. Pironkodik, hogy milyen nagyot választottak le neki a meglevő helyiségből. Pedig a pénztárosfülke te­nyérnyi. Az előtérben négyta­gú bizottság előtt bontják a perselyeket. Gazdag Gyulának csak a könyvelés lenne a fel­adata, de nem tudja megállni, hogy ne segítsen a kétforinto­sok számlálásában. Ilyenkor gyakran elcsodálkozik, hogy réz húszfilléressel, pfennig­gel, schilinggel, koronával, di­nárral, sztotinkával, de még török pénzzel is fizetnek ná­lunk. És nem tudja, hogy me­lyik gyárban fusizták azt a rézkorongot, amelyet most vesznek leltárba Vaskorongot is találtak, amely elrontotta az automata mágneses szerke­zetét. — Az igazat megvallva örültem, amikor megszaba­dultam az utasoktól — mond­ja Gazdag Gyula — Itt meg­nyugodtak az idegeim, és bár a szabadnapok jól jötték a háztájiban, kedvezően alakult a sorsom. — Végre igazán kipihenhe­tem magam. Amíg kalauz voltam, éjfél Is elmúlt, njire hazaértem. Az ágyban azt forgattam a fejemben, mihez is kezdek reggel a kertben, és milyen más feladatokat kell aznap elvégeznem. Este nyolckor hiába feküdtem le, már az foglalkoztatott, ne­hogy elaludjak: négykor ke­lés. A szőke Szvath Ferencné elsírta magát, amikor elhagy­ta azt az autóbuszt, amelyet ultrás vízzel súrolt, tisztoga­tott, csinosított nap nap után. A hetes és a nyolcas vonalán dolgozott. Most indító ellenőr, kedvezőbb időbeosztásban. — Bolondulásig szeretem az autóbuszomat. Amikor el kel­lett búcsúznom tőle. először azt gondoltam, hogy mérgem­ben cafatokra vágom a kere­két ... Aztán inkább ránéz­tem arra a narancssárga automatára, és azt mondtam, no maszat, legalább úgy dol­gozz, mint én tettem. Gombos Jolán jelentőket Is kirakta a pultra, és csak úgy mellékesen meg­jegyezte, hogy ez a bizonyos Ádám Bankner, aki Ausztrá­liából érkezett, tegnap reggel utazott el, de ma már Itthon kellene lennie. A rendőrök rácsaptak erre a néhány mon­datra. Kérdezték, hogy fölis- nerné-e, ha látná. Meg hogy milyen ruhában utazott el, és hogy mit mondott, hová megy... Alig tudott válaszolni a sok kérdésre. Szinte gondol­kodásra sem maradt ideje. Persze, persze, hogy fölisme­ri, hiszen most is előtte van, amint leadja a kulcsát, moso­lyog, és azt mondja: »Holnap már itt is vagyok!« Barna ar­cú, ősz hajú, testes ember, tarka nyári inget viselt. Szög­letes, fekete színű bőrtáska volt nála .., Nos, ha nem látta volna napjában többször is ezt az embert, az azonosításnál igen­csak elbizonytalanodott vol­na. Mert az arcára alig ismert rá ... De ráismert. És minden egyéb jel is arra vallott, hogy a hulla nem lehet más, csak­is Adam Bankner. Még akkor is, ha a fekete bőrtáskának nyoma veszett, és a ruhazse­bekben sem találtak egyebet egy zsebkendőnél. Zsebkendőt viszont a nadrágzsebben is ta­láltak egyet, szépen összehaj­togatva, a nyári ing zsebében épületeknél használták feL Növényvédelmi tájékoztató iiszsri nivényvédelini teeadik HERNESZ FERENC A hagyaték A Minisztertanács ml Életmentésért Emlékéremmel tűntette ki » 30 éves Tóth Szabolcs budapesti lakost A kitüntetést tegnap délelőtt dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára nyújtotta át Jelen volt dr. Molnár József alezredes, megyei rendőrfőkapitány-helyettes. Ez év augusztusában tör­tént ?,. Az ötesztendós, siófoki Hor­váth Sanyika felügyelet nél­kül játszadozott a Sió-csator­na partján. Éppen felhúzták a zsilipet, a csatornán höm- pölygött a felduzzadt víz. A kisfiú — játszadozás közben — a 2,5—3 méter mély víz­be esett. A félelmetesen erős sodrású vízben fuldokló kis­fiút látva többen segélykiál­tásokba kezdtek az esemény szemtanúi közül. Erre lett figyelmes Tóth Szabolcs budapesti lakos, aki éppen szabadságát töltötte szüleinél. Kirohant a házból, s gondolkodás nélkül a vízbe vetette magát a kisfiú után. Segítsége az utolsó pillanat­ban érkezett, sikerült — saját élete kockáztatásával — ki­mentenie az apróságot Ennyi történt ám az ese­mény szűkszavú leírása nem adja vissza, mi játszódhat le néhány pillanat alatt egy em­berben, amikor dönteni, ha­tározni kell, látva: egy gyer­mek élete forog veszélyben. — Mire gondolt? Voft-o Ideje fontolgatni, hogy eset­leg bajba kerülhet, elsodorja a víz? — Nem volt erre Időm.;.’ Csak arra gondoltam, hogy nekem szintén van családom, egy hároméves kisfiam. Nem nézhettem tétlenül, hogy egy apróság életét veszítse. A ki­áltozással nem lehetett rajta segíteni, ezért ugrottam utá­na. Tóth Szabolcs harmincéves. mérnök-üzletkötő a Magyar Olaj- és Bányatermék Külke­reskedelmi Vállalatnál. A Ba­laton partján nevelkedett, jó úszó, nem félt a víztől, és a személyes bátorságnak sincs híján. Még valamit szóvá kel! ten­ni, amikor elismerőleg írunk Tóth Szabolcs helytállásáról. Arról a közönyről, amelynek következtében a csatorna partján felügyelet nélkül ját­szadozó gyermek csaknem az életével űzetett. Akadtak bi­zonyára, akik látták a víz partján a gyermeket Hiszen a szemtanúk kétségbeesett ki­áltozására figyelt föl az élet­mentő. Ha előzőleg szólnak, s elküldik onnan a kisfiút, ta­lán megelőzhetik a bajt Ez az eset arra is int: n* legyünk közömbösek, ne néz­zük el, ha látjuk, hogy gyer­mekek olyan helyen játsza­doznak, szaladgálnak, ahol életveszély fenyegetheti őket 1 Sa. L. Pályázati felhívás a Magyar Néphadsereg katonai főiskoláira A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel azokat az if jafcat, akik — önként vál­lalva a dolgozó nép fegyveres szolgálatát — a Magyar Nép­hadsereg vagy a Belügymi­nisztérium Határőrség hivatá­sos tisztjei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, büntetlen és fedhetetlen előélet erkölcsi, politikai megbízhatóság, hiva­talos szolgálatra való egészsé­gi és fizikai alkalmasság, nőt­len családi állapot 23 évnél nem idősebb életkor, középis­kolai érettségi (amennyiben a jelentkező a mostani tanévben fejezi be a középiskolai tanul­mányait, érettségi vizsgát kell tennie). A'katonai főiskolára pályá­zók jelentkezési lapot a kö­zépiskola igazgatójától, az elő­ző években végzettek a me­gyei hadkiegészítési és terü­letvédelmi — Budapesten a fővárosi hadkiegészítő pa­rancsnokságtól, a sorkatonák parancsnokaiktól kaphatnak. A jelentkezési laphoz mellé­kelni kell saját kezűleg irt részletes önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt, a korábban végzetteknek az érettségi bi­zonyítványt. A jelentkezők pályázhatnak a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola gépesített lövész, pán­célos, csapatfelderítő, rakéta­tüzér, műszaki, műszaki ma­gasépítő vagy határőr szakára; a Zalka Máté Katonai Műsza­ki FőiSikola légvédelmi rakéta, vegyvédelmi, híradó, rádiólo­kátor, rádiófelderítő, páncélos \ és gépjármű, fegyverzeti vagy had táp szakára; a Killián György Repülő Műszaki Főis­kola repülőműszaki vagy re­pülőgép-vezetői szakára. pedig egy csomó Illatosított papírzsebkendő lapult. Ezek a ruhák egytől egyig nemhogy hazai termékek nem voltak, de még importból sem kerül­hettek magyar üzletekbe. Ezek is Segítettek az elhunyt kilé­tének kiderítésénél. A pályázók 1979 márciusá­ban felvételi vizsgán vesznek részt, amelynek időpontjáról értesítést kapnak. A pályázóit a katonai főiskola mellett egy­idejűleg más felsőoktatási in­tézménybe is jelentkezhetnek és ott felvételi vizsgát tehet­nek. Később, miután Bankner szobáját és kocsiját is alapo­san átvizsgálták, a talált ira­tok, fényképes igazolványok alapján bizonyossá vált, hogy a holttest néhai Adam Bank­ner ausztrál állampolgár, syd­neyi lakos, aki már két hete tartózkodott hazánkban, és a z.-i hegyekben levő Vadvirág szállóban szállt meg. Mint­hogy pénzt, csekket sem nála, sem pedig a szobájában és a kocsijában nem találtak, va­lószínű, hogy rablógyilkosság történt... Véletlen balesetről már csak azért sem lehetett szó, mert ott azon a helyen, ahol a holttestet találták, sem el­esni, sem leesni nem lehetett olyan szerencsétlenül, hogy az arc ennyire szétroncsolődjon. Ha a szerpentinen elgázolták volna, nyilvánvaló, hogy az úttest közelében bukkannák rá a szerencsétlen emberre. A katonai főiskola első évfo­lyamán a tanulmányi év kez­dete 1979. augusztus 1—5. A főiskolai hallgatók teljes ellá­tásban, havonta illetményben, a második félévtől kezdődően — elért tanulmányi eredmé­nyeiktől függően — tanulmá­nyi pótlékban részesülnek. _ A tanulmányokhoz szükséges eszközöket a főiskolák térí­tésmentesen biztosítják. A ta­nulmányi idő négy év. A har­madik tanulmányi évet ered­ményesen befejezett hallgatók — államányviszonyuk megha­gyásával — zászlósi rendfoko­zatot kapnák. A főiskolát si­keresen befejező hallgatók a Magyar Néphadsereg, illetve a határőrség hivatásos tisztjei lesznek. A katonai főiskola — a katonai szákképesítéssel egyidejűleg — meghatározott szakon üzemmérnöki, üzem- gazdászi vagy általános. isko­lai tanári képesítést is nyújt. A pályázati határidő 1979. január 31., repülőgép-vezető szakra 1978. november 30. (Folytatjuk) (MTI) Életmentő

Next

/
Oldalképek
Tartalom