Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-18 / 272. szám
Befejeződtek a magyar—francra tárgyalások Pénteken délután 16 óra 30 perckor Párizs Orly repülőteréről hazaindult Kádár János és kísérete Az MSZMP KB első titkárát, az Elnöki Tanács tagját és feleségét Raymond Barre francia miniszterelnök és felesége kísérte ki az Orly repülőtérre. A díszpavilonban búcsúztatására' egybegyűlt a párizsi magyar kolónia számos tagja, jelen volt Veress Péter, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete. Kádár János Raymond Barre miniszterelnök kíséretében ellépett a köztársasági gárda díszegysége előtt. Felhangzott a magyar Himnusz, majd a Marseillaise. A francia miniszterelnök és felesége egészen a különgép lépcsőjmg kísérte az MSZMP KB első titkárát és feleségét, majd a különgép a felszállópályára gördült és pontosan 16 óra 30 perckor a levegőbe emelkedett. Kádár Jánossal együtt Indultak vissza Budapestre kíséretének tagjai, Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője. « * « Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja, felesége és kísérete társaságában, pénteken hazaérkezett Franciaországból, ahol Valéry Giscard d’Estaing-nek, a Francia Köztársaság elnökének meghívására hivatalos látogatást tett. Kádár János kíséretében wtt Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külfcereskede&nn miniszter és Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Benkei András belügyminiszter, Be- recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Rácz Pál külügyi államtitkár. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár, Urban Lajos közlekedési és postaügyi államtitkár fogadta. Jelen volt Francois-Xavier Thiollier, a Francia Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Kádár János sajtóértekezlete felelően — azt a gyakorlatot követi, hogy minden nyugateurópai kommunista párttal normális, rendezett kapcsolatokat tart fenn, és erre törekszik a jövőben is. Ellenezzük a forradalom exportját ugyanúgy, mint az ellenforradalom exportját is. Valljuk, bogy a kelet-európai szocialista országok kommunista pártjainak és a nyugat-európai fejleit tőkés országok kommunista pártjainak vannak közös feladatai. Mindezt a legutóbbi berlini találkozó alkalmával meg is fogalmaztuk. — Közös feladatunk az együttműködés az emberiség legfőbb és alapvető kérdésében: az enyhülés folytatásában, a béke megőrzésében, a társadalmi haladás, a népek barátságának előmozdítása területén és sok egyéb téren is. — Ez a politika vezet bennünket, ez a gyakorlatunk a nyugat-európai kommunista pártokhoz, főztük a , Francia Kommunista Párthoz fűződő kapcsolatainkat illetően is. — Nekünk az a .véleményünk, hogy az eurokommu- nizmus, mint olyan, fikció. Ahogy régen az iskolában tanultuk, azt valljuk, hogy Európa az Atlanti óceántól az Uraiig terjed, s mi maguk is európaiak vagyunk. A Magyar, Rádió és Televízió tudósítója a nemzetközi enyhülés folyamatában tapasztalható megtorpanások kapcsán azt kérdezte, hogyan ítéli meg a nemzetközi enyhülés perspektíváit? Válasz: — Ez a kérdéskör a helsinki megállapodásokhoz kappsolódik, A helsinki megállapodások végrehajtásának kézzelfogható eredményei Akik figyelemmel kísérik a politikai eseményeket, tapasztalhatják például a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységét illetően is, hogy a helsinki megállapodások végrehajtása határozottan előmozdította és megkönnyítette a kétoldalú kapcsolatokat a Magyar Népköz- társaság és a nyugat-európai országok között. — Giscard d’Estalng úrral, a Francia Köztársaság elnökével először Helsinkiben, a Finlandia palotában találkoztunk, ahol ugyanazt az okmányt írtuk alá Magyarország, illetve Franciaország képvineletében. íme, most itt, Párizsban találkozunk másodízben, és a tárgyalásokon meghívtuk, s megfelelő alkalommal üdvözölni is fogjuk a Francia Köztársaság elnökét Magyarországon, Ez is Helsinki szellemének egyik konkrét megnyilvánulása. — Engem nem lep meg különösebben, hogy az enyhülés folyamata az utóbbi időben némileg lefékeződött és nehézségek mutatkoznak. Minden nagy ügynek __ vannak előmozdítói és ellenzői. — Mély meggyőződésem, hogy az enyhülés irányzata minden akadályt leküzd és győzedelmeskedni fog. Ezt nemcsak a kommunisták, nemcsak a szocialista országok felelős vezetői, haneni ■ józanul és reálisan gondolkodó polgári politikusok ' széle* körében is felismerték. Annál is inkább, mert az emberiségnek nincs más alternatívája. A fő feladat egy új világháború veszélyének elhárítása. Ha ebben nem lennénk képesek egyetérteni, akkor nem tudnám elképzelni, hogy milyen távlatokról gondolkodhatnának az emberiség képviselői. Bizonyos, hogy a kollektiv öngyilkosságot senki sem választja A TASZSZ párizsi tudósítója azokról a kezdeményezésekről érdeklődött, amelyeket a közelmúltban Magyarország tett a leszerelés érdekében. Válasz: — A Magyar Nép- köztársaság szövetségeseivel, a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés más országaival együtt minden érdemi és az ügyet előmozdító leszerelési tárgyaláson részt vett Azon vagyunk, hogy a fegyverkezési versenyt lefékezzük és az egyenlő biztonság elvének megfelelően a jelenlegi erő- egyensúlyt — ha lehetséges — a fegyverzetek alacsonyabb szintjén biztosítsuk. — Nagy jelentőséget tulajdonítunk a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozására irányuló szovjet—amerikai tárgyalásoknak, amelyekhez sikert kívánunk. Kádár János pénteken délben a párizsi Crilion-szálló nagytermében sajtóértekezleten találkozott francia és magyar újságírókkal, a Párizsban akkreditált külföldi tudó- . sítókkal, rádió- és tv-riporte- rekkel. A nagy érdeklődéssel kísért sajtókonferenciát Bányász Rezső, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője nyitotta még, majd átadta a szót a Központi Bizottság első titkárának. Kádár János bevezető nyilatkozata után válaszolt az újságíróik kérdéseire. A Népszabadság tudósítója azt kérdezte: Kádár elvtárs, hogyan értékeli mostani látogatását, miként illeszkedik ez a magyar—francia kapcsolatok alakulásának történetébe? Válasz: — A nemzetközi szóhasználatban már jó ideje polgárjogot kapott a »►csúcstalálkozó" kifejezés, úgy látszik, ezt el kell fogadnunk. A meghívás kézhez vételekor is úgy értékeltük, hogyha ez a találkozás létrejön, az első csúcstalálkozó lesz a magyar —francia kapcsolatok történetében. Tárgyalásaink eredményeként megemlíthetem: megbeszéléseink, véleményem szerint, alkalmasak arra, hogy kapcsolatainknak lendületet adjanak. Ügy gondoljuk — s francia részről hasonló szándékkal találkoztunk —, hogy a kölcsönös szándék kinyilvánítása és az egyes fő területeken a konkrét teendők kijelölése valóban lendületet adhat — s bízom abban, hogy ad is — a magyar—francia kapcsolatoknak. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a mostani találkozást követően, a hétköznapokon is mindkét fél intenzív és következetes erőfeszítéseket tegyen. A találkozót és megbeszéléseinket más vonatkozásban úgy értékelem, hogy népeink érdekeinek szolgálatán túlmenően azt példázzák: különböző szövetségi rendszerekhez tartozó európai országok is képesek aktívan dolgozni a kétoldalú kapcsolatok javításáéit és egyidejűleg szolgálatot tenni a nemzetközi politika központi kérdéseinek — az enyhülés, a fegyverzetek csökkentése — megoldásáért, az európai népek, a világ néped kapcsolatainak javára. Az Antenne TT. (a Francia Televízió második’ csatornája) riportere azt kérdezte, hogyan Som ügyi Néplap értékeli találkozását Georges Marchais-val, s mi a véleménye az «►eurokommunizmus- ról«? Válasz: — Csütörtökön találkoztam Marchais elvtárssal, a Francia Kommunista Párt főtitkárával és Mitterrand úrral, a Francia Szocialista Párt első titkárával is. — Ami e két találkozó kifejezetten pártközi vonatkozásait illeti: a Francia Kommunista Párttal tartósan jó és normális a kapcsolatunk, ösz- szeköt bennünket a kölcsönös szolidaritás elve. . A Francia Szocialista Párttal és személy szerint Mitterrand első titkár úrral is már több éve normális kapcsolatunk van, ami beleilleszkedik a Magyar Szocialista Munkáspárt kapcsolatainak rendszerébe. Pártunk — ugyanis kommunista párt lévén — arra törekszik, hogy a közös érdekű, elsősorban az Európát érintő kérdésekben együttműködjék az arra hasonlóan kész szocialista és szociáldemokrata pártokkal is. Ezek közé tartozik a Francia Szocialista Párt A csütörtöki találkozó tehát beilleszkedik azoknak a találkozóknak a sorozatába, amelyeket a jövőben is folytatni kívánunk. Ügy gondolom, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a két francia párt kapcsolatainak kérdései egyszerűek és világosak. — Az -eurokommunizmus« meglehetősen tisztázatlan és vitatott fogalom, amelyet a nyugateurópai kommunista pártokban sem egyformán magyaráznak. Vannak olyan feltételezések, hogy valamiféle »►eurokommun izmus« kibontakozása megnehezíti majd a szocialista országok kommunista pártjainak életét. Szerintem ebben több a fan- táziálás, mint a realitás. — Egy másik feltételezés és nyugtalanság, amiről ugyan ritkán esik szó, de tudjuk, hogy létezik: mi lesz akkor, ha az úgynevezett eurokom- munizmus meg gyökeresedik, Nyugat-Európa kommunista pártjai tovább erősödnek, kopogtatnak az ajtón, s részt kérnek a hatalomból? Ezzel azonban mi nem foglalkozuk, ott foglalkozzanak vele, ahol időszerűsége van. — A kommunista pártok ma teljesen önállóan dolgoznak. Minden más feltételezés alaptalan. Minden párt maga jelöli ki stratégiai céljait és határozza meg a taktikáját. — A Magyar Szocialista Munkáspárt — elveinek megMagyar—francia nyilatkozat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, Valéry Giscard d’Estaing-nek, a Francia Köztársaság elnökének a meghívására 1978. november 15-e és 17-e között hivatalos látogatást tett Franciaországban. A látogatás során Kádár János megbeszéléseket folytatott Valéry Giscard d’Estaing- nçl az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a Magyar Népköztársaság és Franciaország együttműködésének fejlesztéséről. Kádár János eszmecserét folytatott Raymond Barre*rai. a Francia Köztársaság miniszterelnökével is. Egyidejűleg megbeszélések voltak Púja Frigyes külügyminiszter és Louis de Guirin- gaud külügyminiszter, valamint Bíró József külkereskedelmi miniszter és Jean Francois Deniau külkereskedelmi miniszter között A tárgyalások szívélyes légkörben, Magyarország és Franciaország barátságának megfelelően, a kölcsönös megbecsülés szellemében folytak. I. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja és a Francia Köztársaság elnöke teljes mértékben egyetértett azokban az alapvető célokban, amelyeket a Magyar Népköz- társaság és Franciaország nemzetközi tevékenységében maga elé tűzött: a béke és a biztonság megteremtése a világban, s ennek érdekében az ENSZ alapokmányában foglalt elveken alapuló államközi kapcsolatok fejlesztése az egymás iránti tisztelet, a kölcsönös megértés és bizalom légkörében. Magyarország és Franciaország nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyek az enyhülési folyamat és az államok együttműködésének fejlődése révén Európában születtek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke emlékeztetett árra, hogy mindkét ország hozzájárult e folyamat kedvező alakulásához. Kádár János és Giscard d’Estaing megerősítette, hogy országaik ■ ragaszkodnak az enyhüléshez, mert abban látják a tartós béke biztosítását Európában és az egész világon, úgyszintén valamennyi ország jogának szavatolását a függetlenséghez és a fejlődéshez. Ennek szellemében a két fél sfkra&záll az államok egyenlőségen alapuló, közvetlen párbeszéde mellett, szuverenitásuk és vállalt nemzetközi kötelezettségeik tiszteletben tartásával, attól függetlenül, hogy milyen a politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedésük, tagjai-e valamilyen szövetségi rendszernek vagy sem. Magyarország és Franciaország az enyhüléssel összeegyeztethetetlennek tartja és elveti az erőszak alkalmazását, az erőszakkal való fenyegetés, a megfélemlítés és a belügyekbe történő beavatkozás minden formáját. II. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja, és a Francia Köztársaság elnöke mélyreható eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről. Nagy figyelmet szenteltek az európai helyzetnek. Aláhúzták, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentősen hozzájárult a részt vevő államok kapcsolatainak fejlesztését segítő légkör megteremtéséhez. Egyetértőén kiemelték, hogy a helsinki értekezlet által elindított folyamatot el kell mélyíteni, egyrészt azoknak az elveknek a szigorú tisztelet- bentartásával, amelyekben a harmincöt ország képviselői önként megegyeztek, másrészt a záróokmány valamennyi ajánlásának következetes valor av áltásával. A Magyar Népköztársaság és Franciaország, elsősorban megfelelő konzultációk révén, együttműködik annak érdekében, hogy a madridi találkozó sikeres legyen és hozzájáruljon az enyhülési folyamat elmélyítéséhez. A feleket mély aggodalommal tölti el a fegyverek felhalmozódása a világban. Állást foglaltak a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósul ló tényleges, általános és teljes leszerelés mellett, beleértve mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzetet figyelembe véve minden ország egyenlő jogát saját biztonságára. Azt kívánják, hogy a • Szovjetunió és az Egyesült Államok között újabb megállapodás jöjjön létre a hadászati támadófegyverek korlátozásáról, amely előrehaladást jelentene a leszerelés útján. A felek méllatták az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának eredményeit és eszmecserét folytattak az európai leszerelési értekezlet összehívására tett francia javaslatról, valamint a leszerelési világértekezletről. A felek megvitatták a közel-keleti helyzetet. Ennek a rendezésnek az 1967-ben Izrael által megszállt területek kiürítésén, a palesztin nép törvényes jogainak elismerésén és annak elismerésén kell alapulnia, hogy a térség; minden államának — így Izraelnek is — joga van a békés létezéshez, biztonságos, elismert és szavatolt határokon belül. — A felek egyetértettek abban, hogy változtatásokat kell eszközölni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Olyan gazdasági rend kialakítását tartják szükségesnek, amely valamennyi ország érdekein és egyenlőségén alapszik, elősegíti az államok gazdasági kapcsolatainak kiegyensúlyozott és kölcsönös fejlesztését, s amelyen belül a fejlődő országok megoldhatják problémáikat és igazságosabb részt kaphatnak a nemzetközi gazdasági tevékenység eredményeiből. III. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, az Elnöki Tanács tagját és a Francia Köztársaság elnökét az az eltökéltség vezérli, hogy a Magyar Népköztársaság és Franciaország kapcsolatainak fejlődése minden területen meggyorsuljon. Aláhúzták a magyar—francia politikai párbeszéd elmélyítésének fontosságát Megállapodtak abban, hogy minden szinten — beleértve a legmagasabb szintet is — folytatják az eszmecserét a két országot kölcsönösen érdeklő valamennyi témában. Kádár János és Giscard d’Estaing hangsúlyozta, hogy a két ország gazdasági együttműködése a magyar—francia kapcsolatok fejlődésének egyik lényeges tényezője. Elhatározták, hogy ennek újabb ösztönzést adnak, mélyrehatóan megvizsgálták az elért eredményeket az együttműködés erősítésének és újabb területekre történő kiterjesztésének módozatait. Elégedetten állapították meg, hogy a kereskedelmi forgalom értéke öt év alatt kétszeresére nőtt. Ez azonban ipég mindig elmarad országaik gazdasági teljesítőképességének szintjétől. Megerősítették azt a szándékukat, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítják a további haladás és a jobb egyensúly ériekében. A két fél aláhúzta az ipari kooperációk fejlesztésének nagy jelentőségét. Űrömmel nyugtázták az elért eredményeket, különösen a számítástechnika, a vegyipar és a gépipar területén. Elhatározták az együttműködés elmélyítéséit ezekben az iparágakban és ki- terjesztését más iparágakra is. A két külkereskedelmi miniszter megállapodást írt alá Magyarország és Franciaország gazdasági, ipari és műszaki együttműködésének fejlesztéséről. A felek továbbra Is támogatják a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztését, bátorítani fogják az üzletemberek, a kereskedelmi és ipari vállalatok, intézmények és szervezetek közvetlen kapcsolatait, közös fellépésüket harmadik piacokon. E célból ki-, vánatosnak tartják a gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottság tevékenységének fokozását. Megállapították, hogy a kulturális, tudományos, műszaki együttműködés és csere az elfogadott programoknak megfelelően fejlődik. Nagy fontosságot tulajdonítanak egymás kultúrája és tudományos eredményei kölcsönös ismertetésének. Ösztönzik a magyar nyelv franciaországi és a francia nyelv magyar- országi oktatását. Meggyorsítják a polgári, a családjogi és bűnügyi jogsegélyegyezmény kidolgozását. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke megerősítette, hogy súlyt helyez a magyar és a francia nép közötti megbecsülés és baráti érzelmek erősítésére, a kölcsönös megismerés és az állampolgárok kapcsolatainak bővítésére. Ennek érdekében szükségesnek tartják a turizmus fejlesztését és annak megvizsgálását, hogy milyen intézkedésekkel lehet ezt elősegíteni. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke kijelentette, hogy elégedett tárgyalásaik eredményével. Annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy találkozásuk hozzájárul Magyarország és Franciaország barátságának és együttműködésének ügyéhez, az enyhülés előrehaladásához. Kádár János ' megerősítette Valéry Giscard d’Estaing magyarországi látogatásra szóló meghívását. A Francia Köztársaság elnöke megerősítette, hogy a meghívást örömmel elfogadja és szándékában áll annak a közeljövőben eleget tenni. Párizs, 1978. november 17. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának tagja Valéry Giscard d’Estaing a Francia Köztársaság elnöke (MTI)
