Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-18 / 272. szám

VILÁG pro**? At MU? lew SOVJETE n *> O o I » ' Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 272. szám 1978. november 18., szombat Kádár János hazaérkezett Párizsból Befejeződtek a magyar—francia tárgyalások Sajtóértekezlet a Crillon-szállóban — Közös nyilatkozatot adtak ki Kádár János, az MSZMP titkára, az Elnöki Tanács tagja a Francia Köztársaság elnöke palotában folytatta szerdán eszmecseréjét. Ért követően Púja Frigyes külügyminiszter. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Veress Péter, a Magyar Népköztársaság pári­zsi nagykövete, illetve Louis de Guiringaud külügyminisz­ter, Jean -Francois Deniau külkereskedelmi miniszter, Jean-Francois Boncet, az El­nöki Palota főtitkára, Ray­mond Bressier, a Francia Köztársaság budapesti nagy­követe is bekapcsolódott Ká­dár János és Valéry Giscard d’Estaing oldalán a tárgyalá­sokba. Az eszmecsere befejeztével Kádár János és Valéry Gis­card d’Estaing az Elysée-pa- lota télikert-termében aláírta a háromnapos »csúcstalálko­zó« eredményeit rögzítő ma­gyar—francia nyilatkozatot. A magyar—francia nyilat­kozat aláírása után Valéry Giscard d’Estaing és Kádár János rövid nyilatkozatot tett. A francia köztársasági el­nök a következőket mondotta: — Első Titkár Űr ! Az ön lá­togatása, amely az első csúcs- találkozó országaink történe­tében, hasznos volt. Tárgya­lásaink során áttekintettük az enyhülés és a leszerelés kér­déseit. Megállapítottuk, hogy a nemzetközi élet e két nagy­fontosságú problémáját ille­tően számos kérdésben azo­nos nézeteket vallunk. Átte­kintettük a Helsinkiben alá­írt záróokmány megvalósítá­sát célzó két- és többoldalú erőfeszítések eredményeit is. Ügy vélem, hogy az ön mos­tani látogatása a megvalósí­tás egyik állomása, s jelentő­sen hozzájárulhat kapcsola­taink fejlesztéséhez, és a hel­sinki záróokmányban foglal­tak további végrehajtásához. — Megvizsgáltuk azokat az erőfeszítéseket, amelyek a le­szerelés érdekében jelenleg folyamatban vannak, s szóba került a szintén a leszerelés előmozdítását célzó francia javaslat is. — Kétoldalú kapcsolatain­kat illetően megállapítottul;, hogy gazdasági és kulturális téren eredményeink még nem kielégitőek. Ezért különös örömmel nyugtázzuk, hogy a két ország külkereskedelmi minisztere együttműködési megállapodást írt alá. Ez ter­mészetesen csupán keretként szolgál a két ország ipari, tu­dományos és egyéb együtt­működésének kiszélesítésé­hez. Magyarország és Francia- ország népei jól ismerik egy­mást, Európához tartoznak; s azt gondolom, hogy Magyar- országon teendő látogatásom •is előmozdítja majd a két or­szág barátságát és együttmű­ködését. Kádár János a következő nyilatkozatot tette : — Az Elnök Űr imént el­hangzott szavai megkönnyí­tették 3 mondanivalómat. Teljes mértékben csatlakozom az Elnök Űr szavaihoz. Ki­egészítésként csupán annyit, hogy megtisztelő volt szá­Központi Bizottságának első és Valéry Giscard d’Estaing, tegnap délelőtt az Elysée- megkezdődött négyszemközti győződésemet, hogy ezzel együtt lehetséges és szüksé­ges konstruktív kapcsolatokat létesítenünk. V annale olyan kérdések, amelyekben külön­böző az álláspontunk, ez azon­Magyar—francia nyilatkozat aláírásával zárultak a hivata­los tárgyalások Párizsban. A képen: Kádár János és Giscard d’Estaing kézjegyével látja el a dokumentumot. momra meghívása, amelyből — úgy vélem — a Magyar Népköztársaság iránti politi­kai szándék is kiolvasható, ennek megfelelően fogadtuk el a meghívást, s annak kész örömmel tettem eleget. — Megbeszéléseinket és a velük párhuzamosan lezajlott eszmecseréket a nyíltság, a barátság és az együttműködés bővítésének kölcsönös szán­déka hatotta át. Munkatár­saimmal együtt magam is úgy vélem, hogy a tárgyalások fontosak és hasznosak voltak, őszinte köszönetét mondok El­nök Űrnalk, munkatársainak, mindazoknak, akik segítették itt-tartózíkodásunk program­jának lebonyolítását. — Meggyőződésem, hogy érdemi munkánk jól szolgál­ja a rriagyar és a francia nép érdekelt; pozitív hozzájárulást jelent a két nép további együttműködésének fejlődé­séhez, a nemzetközi légkör egészségesebbé tételéhez. A Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság egyaránt európai ország, s így az em­bert óhatatlanul foglalkoztat­ják azok a kérdések is, ame­lyeknek megtárgyalására Hel­sinkiben 33 európai és a két észak-amerikai ország képvi­selői összejöttek. — Mi a helsinki értekezle­tet bizonyos értelemben egy korszak lezárásának tekint­jük, de még nyomatékosab­ban kell szólni arról, hogy most egy új, biztosabb, bé­késebb korszak kezdődik, amelyért a Helsinkiben' elfo­gadott záróokmány szellemé­ben dolgoznunk kell. Erre ké­szek is vagyunk. — Közismert tény, hogy or­szágaink két különböző szö­vetségi rendszerhez tartoz­nak. A Francia Köztársaság a NATO tagállama, tagja a Kö­zös Piacnak; a Magyar Nép­köztársaság a Varsói Szerző­dés és a KGST tagja. De ép­pen itteni megbeszéléseink erősítették meg azt a meg­bán természetes. Ennél nem kevésbé fontos tény az, hogy közös nézeteket vallunk azok­ban az alapvető kérdésekben, amelyek a magyar és fran­cia nép javát, Európa és az egész világ érdekeit szolgál­ják. — A hétköznapok során is abban a szellemben akarunk dolgozni, ahogy itt tárgyal­tunk és sokszor ünnepélyes keretek között találkoztunk, — hogy valósággá váljék mindaz, amiről tárgyaltunk és amiben megegyeztünk, a ma­gyar—francia kapcsolatok sokoldalú fejlesztése és ma­gasabb szintre emelése érde­kében. Bíró József és francia kol­légája, Jean-Francois Deniau a két ország külkereskedelmi forgalmának bővítését célzó egyezményt írt alá. Az MSZMP KB első titká­rának a Criilon-szálló nagy­termében rendezett sajtóérte­kezletét Bányász Rezső, a Külügyminisztérium sajtó­főosztályának vezetője nyitotta meg, majd Kádár János rö­vid bevezető nyilatkozatot tett. Örülök, hogy találkozhatom a francia és a nemzetközi saj­tó, a rádió és a televízió tisz­telt képviselőivel. Köszöntőm önöket, köszönöm érdeklődé­süket. Mint tudják, a Francia Köz­társaság elnöke, Giscard d’Estaing úr meghívására ér­keztem a francia fővárosba, az­zal a szándékkal, hogy a Ma­gyar Népköztársaság é3 Fran­ciaország kapcsolatainak fej­lesztéséről és az időszerű nem­zetközi kérdésekről eszmecse­rét folytassunk. Örömmel állapíthatom meg, hogy az utóbbi években, köl­csönös megelégedésünkre, kapcsolataink tartalma gazda­godott. Reméljük, hogy ez a jövőben is folytatódni fog. Szeretnénk, ha Franciaor szagnak nagyobb része lenne külgazdasági kapcsolataink­ban. A Francia Köztársaság tisz­telt elnökével jó légkörben tárgyaltunk minderről, s _ a nemzetközi élet legégetőbb kérdéseiről is. Ez természe­tes, mivel mindkét ország el­kötelezte magát a békés egy­más mellett élés, az enyhülés politikája mellett. Ez indított bennünket arra, hogy aktívan vegyük ki részünket az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet előkészítésé­ből és munkálataiból. Har­minchárom más ország veze­tőjével együtt aláírtuk Helsin­kiben a záróokmányt, amely­nek maradéktalan végrehaj­tásáért síkraszállunk. Mindez természetesen csak rövid utalás azokra a témák­ra, amelyekről a két nap alatt megbeszéléseket folytattam a Francia Köztársaság elnöké­vel, a francia kormány és politikai élet kimagasló sze­mélyiségeivel. Tárgyalásaink befejezéseként Giscard d’Es­taing köztársasági elnök úrral nyilatkozatot írtunk alá. Ez a magyar—francia kapcsolatok további fejlesztésére irányuló kölcsönös szándékunkat is rögzíti. Bízom abban, hogy tárgyalásaink eredményeképp kapcsolataink tovább bővül­nek, s ez jól szolgálja né­peink érdekeit, segíti a bé­kés egymás mellett élés, az enyhülés ügyét. Kádár János pénteken dél­ben ebédet adott Valéry Gis­card d’Estaing tiszteletére a Marigny-palotában. Az ebé­den részt vett Raymond Barre miniszterelnök, Alain Poher, a szenátus elnöke, a kormány több tagja és a francié poli­tikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyi­sége, valamint Kádár János kíséretének tagjai. Az ebéden Kádár János po­hárköszöntőjében hangsúlyoz­ta: a találkozó újabb bizonyí­ték arra, hogy lehetséges és hasznos a párbeszéd az el­térő társadalmi rendszerű, kü­lönböző szövetségi rendszerek­hez tartozó, bizonyos kérdé sekben eltérő nézeteket valló felek között A megbeszélése­ket pozitív légkör jellemezte, és azok eredményesen feje­ződtek be. Ezzel megteremtet­ték a további előrelépés szi lárd alapját. Jó érzés arra gondolni, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Francia Köz­társaság együttműködésének fejlesztése hasznosan járul hozzá a nemzetközi enyhülés, a béke és a biztonság meg­erősödéséhez is. Giscard d’Estaing elnök hangsúlyozta: ezzel a látoga­tással véget vetettek annak a természetellenesnek mondha­tó helyzetnek, hogy minded­dig nem került sor csúcsta­lálkozóra a két ország legfel­sőbb \’ezetői között, jóllehet mindkettő európai állam. A Francia Köztársaság el­nöke hangsúlyozta, hogy a lá­togatás nagy jelentőségű volt mind az enyhülési politika, mind a kétoldalú együttmű­ködés, mind pedig a békéért folyó küzdelem szempontjá­ból. Kiemelte, a látogatás ab­ból a szempontból is hasznos volt, hogy elősegítette a két ország közötti együttműködés és kölcsönös megértés meg­erősödését. (Folytatás a 2. oldalon) KGST kooperációban szőlőbombájn Szckszárdról A Mezőgép Vállalat Szelcszárdi Gyárában elkészítették a szőlő, valamint a bogyós gyümölcsöt betakarító kombájn prototípusát. A szölokombá.n itthon, a bogyós gyümölcsbe- takaritó gép pedig a Szovjetunióban vizsgázott sikerrel a nagyüzemi minősítő próbákon. A tapasztalatok alapján jö­vőre elkészül a null-széria, 1980-tól pedig megindul a soro­zatgyártás. Holnap ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága holnap kibővített ünnepi ülést tart a KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Németh Károly fogadta a Komszomol első titkárát Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, pénteken fogadta' Borisz Nyi- kolajevics Pasztuhovot, az SZKP KB tagját, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének tagját, az össz- szövetségi lenini Komszomol központi bizottságának első titkárát, s a vezetésével ha­zánkban tartózkodó Komszo- mol-delegáció tagjait. A ta­lálkozón részt vett Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ központi bizottságának első titkára. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. Borisz Pasztuhoz látogatást tett a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség székházában, ahol Ernesto'Ottone Fernan­dez elnök, Barabás Miklós fő­titkár és Vladiszlav Kornyi• lov, a világszervezet szovjet alelnöke fogadta. A Komszo­mol k’o első titkára tájékozó­dott a DÍVSZ tevékenységé­ről, majd részt vett és felszó­lalt a DÍVSZ irodájának ülé­sén. A látogatás alkalmából Er­nesto Ottone Fernandez át­nyújtotta a DÍVSZ emlékpla­kettjét a szovjet delegáció vezetőjének. Hz olasz Parlament! küldöttség Apró fiatalnál és Gyenes [Sodrásnál Apró Antal, az országgyű­lés elnöke, pénteken a Par­lamentben fogadta az olasz parlamenti ' küldöttséget, amely Carlo Russonak, a kép­viselőház külügyi bizottsága és az interparlamentáris unió olasz csoportja elnökének ve­zetésével hivatalos látogatá­son tartózkodik Magyarorszá­gon. A megbeszélésen részt vett dr. Giulio Bilancioni, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. Gyenes András, az ország- gyűlés külügyi bizottságának elnöke ugyancsak fogadta a küldöttséget. A találkozókon kölcsönösen tájékoztatást adtak a két or­szág helyzetéről, s áttekintet­ték a két törvényhozó testü­let kapcsolatait, fejlesztési le­hetőségeit. Carlo Russo meghívást adott át magyar parlamenti kül­döttség részére, hogy tegyen hivatalos látogatást az Olasz Köztársaságban. (MTI) Carter: Bizonyos mértékig enyhült a feszültség »■Minden törekvésem az, hogy javuljanak kapcsolataink a Szovjetunióval. Hétről-hétre újabb és újabb nézeteltérése­ket tisztázunk a támadó ha­dászati fegyverrendszerek korlátozásáról megkötendő szerződéssel kapcsolatban« — jelentette ki Carter amerikai elnök azon a beszélgetésen, amelye't amerikai újságírókkal folytatott külpolitikai kérdé­sekről. Az elnök ezután így folytatta: »Ügy gondolom, hogy amikor majd találkozom Leonyid Brezsnyewel, a prob­lémák meglehetősen széles körét kell majd megvitat­nunk.« »Megbeszélésünk közép­pontjában — folytatta — az újabb SALT-egyezmérty áll­na. Ugyanaikikor úgy vélem, és remélem azonban, hogy ké­szek leszünk megvitatni — mindenfajta erőitetett sietség nélkül, alapos előkészítés után — a közöttünk fennálló ösz- szes nézeteltéréseket. Ügy tű­nik számomra, mintha az el­múlt hetekben bizonyos mér­tékig enyhült volna közöt­tünk a feszültség, s szeret­ném, ha ez a jövőben is foly­tatódnék.«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom