Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-02 / 259. szám
\ Történelmi jelentőségű nap 60 évvel ezelőtt alakult meg a Budapesti Munkástanács Szociális gondoskodás a munkahelyeken Januárját*® Krimié ma- 1 ponta tartottak Budapesten és vidékem is munkásgyűléseket, amelyeken azonnali békét, az eddigi politika felszámolását követelték a dolgozók. A gyűléseken »óriási tömegekben jelentek meg a munkások«, mert híre ment, hogy munkástanácsok alakulnak. Tudták már, hogy orosz testvéreik a gyárakban, a hadseregben és a falvakban is munkás-, katona- és parasztküldötteket választottak, és az így szerveződött helyi szovjetek kezükbe vették a hatalmat Magyarországon is ilyen tanácsokat kellene alakítani — követelték egyre sűrűbben és határozottabban, Sőt egyre-másra fogadták el a mushkásgyülések a munkástanács megalakulásáról szóló határozatot amely szerint »Budapest munkássága megállapítja, hogy a mai időknek megfelelő, a mindenkori eseményekhez azonnal alkalmazkodó, az osztályharc minden lehetséges eszközét megalkuvás nélkül és félelem nélkül fölhasználó szocialista pártpolitika csakis úgy folytatható, ha a munkásság a pártpolitika irányítását és ellenőrzését állandóan és közvetlenül maga veszi a kezébe. Ennek a gyakorlati megvalósítása céljából azonnal megalakítandó a Budapesti Mun- kJtetanács, amelyben minden gyár és szakmai szervezet valamely kidolgozandó demokratikus szervezeti szabályzat alapján képviselve legyen. Ez a tanács á vidéken megalakítandó munkástanácsok küldötteivel kiegészítendő. A munkástanács létesítésének és szervezeti szabályzatának megállapítása céljából a gyárak és szervezőtek megbízottai mielőbb összehí- vandók.« 1918 első felében több helyen, igaz, hogy még csak titokban, munkástanácsokat alakítottak. A forradalmi hangulatra jellemző, hogy már katonatanácsok is alakultak elekor, ám július és október között viszonylag kevés ilyen kísérlet történt. Közvetlenül a forradalom győzelme előtt, októberben, majd annak győzelme után lett országos méretű és jelentőségű a tanácsok megalakulása, és az új államhatalom kiépítésében játszott szerepe. Október 30-án a budapesti nagyüzemek munkásainak részvételével kezdődött a Budapesti Munkástanács megszervezése. A déli ebédszünetben röpgyűléseket tartottak, hogy az alakuló munkás- tanácsba megválasszák küldötteiket. Ekkor választották meg a tanács tagjait, akik először november 2-án, a forradalom győzelme után ültek össze. A munkástanácsok megszervezését a szociáldemokrata párt kezdeményezte azért, hogy a munkástanácsok ne a vezetőség megkerülésével, vagy annak akarata ellenére jöjjenek létre. A pártvezetőség többsége és a jobboldali szociáldemokraták sem rokonszenveztek a munkástanáccsal és általában a munkástanácsokkal. de a forradalom győzelme után természetes volt, hogy munkástanácsok létesüljenek, tehát nem léphettek fel ellenük. A Budapesti Munkástanács hivatalosan 1918. november 2-án alakult meg. Az Üjvá- rosháza közgyűlési termében tartott alakuló ülésre összegyűltek a szakszervezetek elnökei és titkárai, akik a fővárosi gyárak, üzemek, műhelyek munkásainak és tisztviselőinek nevében helyeselték a Nemzeti Tanács intézkedéseit, és a tanács javaslatokban csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. A Budapesti Munkástanács képviseletében 60 tagot küldtek a Nemzeti Tanács nagyválasztmányába. A Nemzeti Tanácsban a munkástanács képviselője Bokányi Dezső, a párt népszerű szónoka lett A munkástanács elnökét és al- elnökét is megválasztották. Mindkét tisztségbe jobboldali beállítottságú személy került: Preusz Mór, illetve Vanczák János. A szociáldemokrata pártvezetőség a munkástanácsot kibővített pártválasztmánynak tekintette. Ezt bizonyítja az is, hogy az alakuló ülésen olyan kérdésekkel üs foglalkoztak, hogy ki legyén a Népszava új szerkesztője, vagy a vezetőségi tagok közül Kunfi Zsigmond és Garami Ernő vállalhat-e miniszteri tárcát. A Budapesti Munkástanács szervezeti szabályzatát a pártvezetőség, a Szaktanács és a pártválasztmány dolgozta ki. Leszögezték, hogy az alapelvek a vidéken létrehozott munkástanácsok számára is irányadók. A szabályzat egyik pontja szerint a Budapesti Munkástanácsnak 365 tagja lehet, ezek közül 126-ot delegálnak és nem választanak. Így hivatalból tagja lett a munkástanácsnak az egész pártvezetőség, a szakszervezeti tanács és a pártválaszt- mány végrehajtó bizottsága. Küldési joggal ruházták fel, egy sor pártszervezetet és intézményt, valamint a szabadszervezeti vezetőségeket. A munkástanács (választott) tagjait a szakszervezeti központok irányításával az egyes szakszervezetek választották. Ezek a tagok 75 százalékban az üzemi munkások közül kerültek ki. A munkás- tanács központi végrehajtó bizottságát a 126 delegált tag alkotta. A Budapesti Munkástanács összetétele miatt nem helyezkedett határozottan szembe a szociáldemokrata pártvezetőség politikájával. A munkásság forradalmi fejlődése azonban nem maradt hatástalan a tanácsra sem. A tömegek a tanács tagjaira gyakorolt közvetett vagy közvetlen nyomással fejezték ki akaratukat. így a munkástanács állásfoglalásainak döntő jelentősége lett minden fontos politikai kérdésben. Igaz ugyan, hogy formálisan csak tanácskozó szervezet volt, hatalommal, döntési joggal nem rendelkezett, állásfoglalása mégis fontos volt. A kormány és a tanácsok egymáshoz való viszonyát rögzítő megállapodás szerint a munkástanács és a katonatanács »a kormány ellenőrző orgánumai, a propaganda szervei, de nem intézkedési joggal fölruházott kormányzó hatóságok«. A Tanácsköztársaság győzelme után a munkás- tanács összetétele is megváltozott. Ennek következtében szerepe a tanács- hatalom 133 napja alatt megnövekedett. Állásfoglalásai, később határozatai döntő szerepet kaotak a proletárdiktatúra politikájának alakításában. Vida Sándor A közlekedés biztonságáért Alcolmcters néven új, elektronikus, alkoholfogyasztást ellenőrző műszert készített egy angol cég. A készülék nemcsak az alkoholfogyasztás tényét bizonyítja, hanem kimutatja a véralkoholszintet, ezrednyï pontossággal, A képen: Próba közben az új műszer. Növény védelmi tájékoztató A gyümölcsfák telepítése előtti teendők A gyümölcsfa- és a szőlőoltványok beszerzésekor figyelembe kell venni a legfontosabb minőségi követelményeket, melyek a leendő gyümölcsfa, szőlő értékét és egészségi állapotát hosszú időre meghatározzák. Semmilyen körülmények között se vásároljuk meg oltványainkat zugfaiskolákban, zugá rugóknál ! Az érvényes jogszabályok értelmében — melyek a telepítők érdekeit védik — csak államilag ellenőrzött, engedélyezett faiskolában termelt oltványokat szabad forgalomba hozni. Vásárláskor ezért feltétlenül győződjünk meg, hogy az eladásra kínált Somogyi Néplap facsemete, szőlőoltvány, disz- facserje stb. rendelkezik-e érvényes növényegészségügyi bizonyítvánnyal. A gyümölcsfacsemeték, gyümölcsbokrok, bogyós gyü- mölcsűek gyökeres dugványai, szőlőoltványok vásárlása során csak a fejlett, fajtaazonos, egészséges szaporítóanyagot válasszuk ki. A fejletlen, szabálytalan növésű, fagykárt szenvedett, sérült, vagy a kártevők-kórokozók különböző fejlődési alakjaival fertőzött növényeket ne vásároljuk meg! Gyümölcsfákon, gyümölcsbokrokon különösen a kaliforniai pajzstetű, gyökérgolyva, lisztharmat, málnánál a vesszőfoltosság, szőlőnél a szőlőatka és akác pazstetű mentességre kell különös gonddal ügyelni, nehogy a fertőzött anyaggal behurcoljuk kertünkbe valamelyik károsítót. Egészséges szaporítóanyagot használva minimálisra csökkenthető a fertőzés behurcolásának a veszélye. A telepítés előtti talajforgatás, talajmunkák végzésekor győződjünk meg a talajlakó kártevők — cserebogár- pajorok, drótférgek, mocskospajorok, vincellérbogár-lár- vák — egyedszámáróL Ha négyzetméterenként, illetve a kiásott gödrönként 2—3 kártevő lárvát találunk, o talajfertőtlenítést még az ültetés előtt végre kell hajtani. Az idén tavasszal ismételten nagy egyedszámban repültek a cserebogarak Kaposvár— Nagyberki, Marcali, valamint a Balaton-part körzeteiben. A tavaszi-nyári csapadékos időjárás a bogarak tojásrakáA közelmúltban jelent meg a SZOT Titkárságának a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben hozott határozata a táppénzletiltás vállalati hatáskörbe adásáról, a gyermekápolási táppénzeknél a méltányosság gyakorlásáról és .a nyugdíjazásoknál a vitatott munlcaviszonyok jogorvoslati lehetőségéről. A módosítások a dolgozókra nézve rendkívül eiőnvösek. Gyorsul és egyszerűsödik az ügyintézés, a problémákat elsősorban a munkahelyeken oldják meg. A táppénz letiltása A határozat megjelenése előtt — a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott esetekben — a dolgozó táppénzének megvonása a szakszervezeti szervek (társadalombiztosítási tanács, SZMT társadalombiztosítási bizottsága) hatáskörébe tartozott. A táppénzfegyelem megszilárdítása érdekében a munkáltatók kötelesek gondoskodni a betegek ellenőrzéséről, a táppénzfegyelem megsértőivel szemben pedig fegyelmi vagy társadalmi bírósági eljárást kellett indítani. Jogosan merült fel tehát az az igény, hogv a táppénzmegvonás joga is a munkáltató hatáskörébe kerüljön. A táppénzt folyósító szerveknek — megnövekedett hatáskörüknek megfelelően — gondoskodniuk kell a táppénzmegvonási eljárás megszervezéséről. A vállalati szakszervezeti szervek (társadalombiztosítási tanácsok) a munkáltató és a dolgozó között felmerült vitás ügyekben mint első > fokú jogorvoslati fórumok működnek. A SZOT titkárságának szeptemberi határozata a táppénz letiltásokkal kapcsolatban nem tartalmaz új eljárást Változatlanul érvényes az a szabály, hogy a határozat meghozatala előtt a dolgozót meg kell hallgatni, elmarasztalása esetén részére jogorvoslatot kgll biztosítani Igényjogelismerési kérelmek A dolgozó az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt egy éwei kérheti annak megállapítását, hogy mennyi a figyelembe vehető szolgálati ideje. Megyénkben a nyugdíjba menő dolgozók közül mind többen élnek ezzel a lehető- séggeL A nyugdíj igénybevétele előtt a dolgozó tudja, mennyi szolgálati idővel rendelkezik, és a munkáltató is nontos értesülést szerez erről. Ennek megfelelően meghatározhatják a munkaviszony megszüntetésének — mindkét fél részére legkedvezőbb — időpontját A szolgálati idő elismerésénél korábban az a probléma adódott, hogy arról a dolgozó csak értesítést, és nem határozatot kapott. Az értesítés esetében pedig jogorvoslati lehetőség nincs ... Az említeti SZOT titkársági határozat alapján a dolgozók — kérelmükre — határozatot kapnak a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól a beszámítható .szolgálati idő tartamáról. Ha a dolgozó ezzel nem ért egyet, felszólalással élhet. , _ E z a jogorvoslati út azzal az előnnyel jár, hogy az alan- eljárásban rendelkezésre álló bizonyítékokkal megnyugtatóan nem igazolható munkaviszonyokat az igénylő a Szakszervezetek Megyei Tanácsának társadalombiztosítási bizottsága, esetleg a bíróság előtt igazolhatja. A vitatott szolgálati idő tehát még a munkaviszony fennállása alatt — jogorvoslati úton — megnyugtatóan tisztázni lehet. íey megritkulnak — esetleg megszűnnek — azok a jogbizonytalanságot okozó eseteik, amikor a már megállapított nyugellátás összegét többször módosítani kellett, és a dolgozó csak hosszas vita után — s nem mindig megnyugvásra — jutott hozzá nyugellátása végleges összegéhez. A határozat végrehajtásában természetesen fontos szerepük van a munkáltatóknak, a nyugdíjügyi albizottságoknak, kettőjük jól összehangolt tevékenységének, valamint a A város tetején A meredek utcán ketten tolják a kerékpárt. Alig akad olyan járókelő, aki szenvtelen arccal kerülné el őket. Legtöbben mosolyognak rájuk, üdvözlik őket, mások a gombjukhoz kapkodnak. Kéményseprők. Fürst József Kaposvár donner: városrészében már jó ismerősnek számít- Tizenöt éve ez a szakmája. Bandukolunk, és beszélgetünk. 6500 kéménye van. Naponta nyolcvanat tisztít. A körzetében két ipari üzem működik: a Kefe- és Műanyagipari Vállalat, valamint a Szigetvári utcai téglagyár. Amikor ezeknek kéményét tisztítják, segítséget kér. Általában harmadmagával dolgozik. sának, valamint a kikelő kis lárvák élettevékenységének kedvezett, ezért a következő tavasszal számottevő pajorkártételek kialakulása várható a védekezés elmulasztása esetén. Fölméréseink szerint Kaposvár körzetében a vim- cellérbogarak fehér, kifli alakú lárvái okoznak erős fertőzéseket, ezért ezekben a körzetekben különös fontosságú a talajfertőtlenítések gondos végrehajtása. 100 négyzetméterenként a Hungária L—2- ből 35—36 dekát, a Hungária L—7-ből 15—20 dekát, a Ba- sudin 5 G-ből 35 dekát, vagy a Galition 5—G-ből 30—40 dekát adagoljunk. A kiszórást követően a készítményeket azonnal be kell dolgozni a talajba, olyan mélységben, amelyben a talajlakó kártevőket észleljük, lehetőleg úgy, hogy a kijuttatott készítmény a megvédendő növény gyökérzónájának mélységébe kerüljön. Az erősen fertőzött körzetekben a védekezést javasoljuk tavasz- szal megismételni. — Néha előfordul, hogy elfog a félelem, s ha nem mennék azonnal szabad levegőre, megfulladnék. Gyakran ötven- fokos hőségben, porban dolgozunk. A téglagyár kéménye például negyven méter magas, — Bérházakban vagy családi házakban dolgoznak-e szívesebben? — A bérházakban könnyebb dolgunk van, mert fölmegyünk a lapos tetőre, aztán végigjárjuk az összes kéményt. Mégis, a családi házakba szívesebben kopogunk be. Szükségünk van arra, hogy emberekkel találkozzunk, beszélgessünk. Sokat mi tanítunk meg a helyes, gazdaságos és biztonságos fűtésre. Fürst Józsefnek körzete van. Fiatalabb társa: Kovács Károly a mozgó brigád tagja. Ök azok, akik a váratlan, sürgős munkákat végzik, ö is —mint a brigád összes tagja — nőtlen, és bármikor mehet. — Hogyan lett kéményseprő? — Mint ahogy a többiek. Segédmunkásnak kerültem ide, és három év után ' szakmunkás-bizonyítványt szereztem. Pontosan egy éve dolgozom szakmunkásként. Bár nem fizetnek valami jól, mégis szeretem ezt a szakmát a szabadságáért, azért, mert a boltban előreengednek, és ezernyi jelét adják az emberek annak, hogy szeretnék bennünket. — Nem szédül a tetőn? — Ha az ember megszokja, nem szédül. Nem is ez a legveszélyesebb, hanem a kutyák és a padlásfeljárók. A kutyák jobban harapnak ránk, mint a postásokra. Ráadásul a postás bedobja a levelet, nekünk meg be kell jutnunk a házba. Volt olyan kollégánk, akit a vállán mart meg egy Í állat Na és a padlásfeljárók... A néniké bizonygatja, hogy édes lelkem, mi is ezen a létszakszervezeti szervek •grt*ci ős és propagandamunkájának. Gyermekápolási táppénz — méltányossági alapon Ritkán, de előfordul, hogy a nem egyedül álló szülők egyikét — méltányossági okokból — a gyermekápolási táppénz igénybevétele miatt indokolt egyedülállónak nyilvánítani. Az édesanya például ágyban, fekvő beteg, és ugyanebben. az időben a kisgyermek is ápolásra szorul. Az apa ilven és ehhez hasonló esetekben csak az/SZMT társadalombiztosítási bizottságának határozata, engiedélye alapján kaphatott kisgyermekének ápolása miatt táppénzt Az eljárás eléggé körülményes volt, és aránytalanul hosszú időt vett igénybe. Most a módosított SZOT- szabályzat alapján a gyermek ápolási táppénzre való jogosultság szempontjából a munkáltatónál levő szakszervezeti bizottság társadalombiztosítási tanácsa az a testület amely egyedülállónak nyilváníthat olyan személyt is, aki egyébként egyedülállónak nem tekinthető. Azoknál a munkáltatóknál, melyeknél a szakszervezeti bizottság mellett társadalombiztosítási tanácsot nem választottak, ezeket a jogokat továbbra is az SZMT társadalombiztosítási bizottsága gyakorolja, A tt-k már nemcsak javasolnak, hanem döntenek ezekben a méltányossági kérdésekben. A leadott jogköröket a folyó ügyekben is gyakorolniuk kell a munkáltatóknak, illetve a társadalombiztosítási tanácsnak. A SZOT Titkárságának határozata jól szolgálja a dolgozók érdekeit, megalapozottabbá és gyorsabbá teszi a döntéseket. A szakszervezeti szerveiknek, a munkáltatóknak arra kell törekedniük, hogy az újabb feladatokat a dolgozók megelégedésére, a társadalmi igazságérzetnek megfelelően hajtság végre. Guth József, az SZMT társadalombiztosítási és szociálpolitikai osztályvezetője rán járunk föl, s mutat egy olyan rozoga jószágot, hogy minden hajam szála az égnek áll. Szabály szol arról, hogy csak biztonságos körülmények között kötelesek fölmenni a kéményhez. Es ha ritkán is, de emiatt ütköznek a lakossággal. A Somogy megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat kaposvári kirendeltségének vezetője Balogh Károly. A szobájában tabló emlékeztet egy halálos balesetre. Az év elején egyik társuk — hallgatva a háztulajdonos unszolására — fölmászott egy mosókonyha kéményéhez. A mosókonyha is, a kémény is olyan düledező volt, hogy bekövetkezett a tragédia. A fizetésről beszél a kirendeltségvezető: — A tizenkét forint napidíj bagó annak, aki vidékre jár. Ezt is csak tíz órán túli tartózkodás esetén lehet kifizetni. Utánpótlási gondjaink vannak, mert 12—13 forintos órabérért nem jön ide senki, inkább elmegy a gyárba segédmunkásnak. A mi embereink, hogy megéljenek, olajkályha- javítással is foglalkoznak. A lakosság szereti, ha kéményseprő nézi meg a rossz olaj- kálvhát, hiszen ha szerelő látja, elköszön, amikor kéményhibát tapasztal. A kéményseprő pedig azt is rendbe hozza. Ezenkívül kitanulták a vegyszeres kazántisztítást, és tervezik, hogy vízkőtelenítenek is. A kirendeltségen tizenegy embernek van körzete és heten a mozgó brigád tagjai. A kémények száma majdnem eléri a hetvenezret. Kaposváron huszonnyolc ezer kémény van. Bandukol a két kéményseprő az utcán. Az idősebbik kesernyésen rámosolyog egy asz- saonyra, aki a gombját nyá- lazza. Odasúgja: — Nekem eddig csak kettesem volt a lottón. Gombos Jolán f
