Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

69 éves a Komszomol-\„11at évtized a párt mutatta úton’* Raisza és még 38 millióan r Raiszával Közép-Azsia szí­riben, Tádzsikisztánban ta- .láliooziam. A világ egyik leg­nagyobb vízi erőműjét, a be­fejezéséhez közeledő nureki vízlépcső építkezését kerestem £öL A tadzsik Komszomol helyi vezetői kísérteik az úton. (Valamennylüket illendően be­mutatták, a munkabeosztás és a funkció akkurátus felsoro­lásával. Egyedül Raisza be­mutatása sikeredett kissé kurtán. öróla csak annyit mondtak: Raisza Kim, 23 éves, komssamolista. A hosszúra nyúlt látogatá­son sokat beszélgettem Rai- szávaL Megtudtam, hogy nagyszülei az 1905-ös orosz— japán háború során költöz­tek el Koreából, s a család azóta is Taskentben él. Rai­sza hátborzongató legendákat idézett föl a zord Valis folyó­ról, hosszasan ecsetelte Nagy Sándor erre tévedt hadsere­gének legendás sorsát, s csak mellékesen említette meg, hogy élete nagy kalandjának tekinti jelenlegi munkáját. Foglalkozása technikus, egy építkezés egyik mellékrészle­gének anyagfelelőse. Mi eb­ben a kaland? Én is ezt kérdeztem. Raisza nagyon le­kapott a kérdés miatt. »-Hát ez a sokféle ember, a világ­raszóló alkotás, a megállítha­tatlan lendület...« — és ömlött belőle a szó. A kis termetű lány páratlan hévvel beszélt anyagtervékről, óriás gépekről, teljesítésekről, Mi­sáról, Ahmedról, Gri cserékről — számomra lényegtelennek tetsző részletekről. Csak kis idő múltán jutottam el a gondolathoz, hogy ezek a »■részleték« teszik ki Raisza életét, mint ahogy valameny- nyiünk élete a mindennapok jelentéktelennek látszó apró mozzanataiból tevődik össze. S Raiszáéban — az o szavait idézem — mindez, az idese- reglett több tucatnyi nemze­tiségű munkással azonos mó­don, a maradandó, a nagy al­kotás, a hatalmas vízi erő­mű létrehozásának alárendel­ve. Raisza átforrósodott hang­ja. kipirult arca cseppnyi két­séget sem hagyott bennem, hogy szívéből beszél, nem »kincstári szöveget lök«. Tisz­teletet éreztem iránta, az ügyében mélyen hívő embert megillető tiszteletet. Egyetlen egyszer sem ejtett ki a szá­ján nagy szavakat, olyat, mint az emberiség előrehala­dása, a jövő építése stb.. de nekem Raisza általában ép­pen akkor jut az eszembe, ha valaki erről a témáról beszél. S mindig így: Raisza, a kom- szomolista. 1918. október 29-én a mun­kás- és parasztifjúság szövet­ségeinek első összoroszországi kongresszusán megalakították az Orosz Kommunista Ifjúsá­gi Szövetséget. Csaknem hat évvel később a szövetség Vla­gyimir Iljics Lenin nevét vet­te föl. S hamarosan a Kom- szomol megkapta a legmaga­sabb kitüntetést, a Vörös Zászló Érdemrendet tagjai­nak helytállásáért a külföldi intervenciósok és a fehérgár­disták elleni küzdelemben. A Szovjetunió vezetői a polgár- háborúban harcoló kétszáz­ezer komszomolista hősiessé­gét ismerték el a kollektív kitüntetéssel. A mai komszo- molisták erre a kitüntetésre a legbüszkébbek : a fiatal for­radalom megvédői sorában elődeik a vérüket áldozták, s ez a maiakat is kötelezi. Ma csaknem 38 millió tagot számlál a lenini Komszomol, tizennégy és huszonnyolc év a Koanszomol-tagság alsó és felső határa. A mai 38 millió fiatal nagyszerű hagyomá­nyokra tekint vissza. A kom- szomolisták élenjáró szerepet vállaltak az iparosításban, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében és az első öt­éves terv teljesítésében. A Komszomol megbízottjai részt vettek a hőskorszak nagy építkezésein, a dnyeperi vízi erőmű, a magnyitogorszki ko­hómű, a harkovi és sztálin­grádi traktorgyár felépítésén, ott voltak az Amur partján, amikor szinte a semmiből fel­építették Komszomolszk vá­rosát, ásták a földet Moszk­vában az első metróépitkezé- sen. Háromszázötvenezer komszomolista ment egy em­berként vidékre az első hí­vásra, hogy részt vegyen az analfabetizmus elleni küzde­lemben, véghezvigye a kultu­rális forradalmat. A második világháborúban Az uszty-ilimszki vízi erőmű — Komszomoí-építkezés A hét elején másfél napot1 töltött Somogybán Aczél György, a párt Politikai Bi­zottságának tagja, a kormány elnökhelyettese. Az épülő sonkakonzervüzemet tekin­tette meg, járt a megyeszék­hely két felsőoktatási intéz­ményében; a mezőgazdasági főiskolán és a tanítóképző fő­iskolán az oktatásról esett a legtöbb szó. Ez érthető is, hiszen két -nappal később összeült az országgyűlés, ahol — első napirendként — a közoktatás helyzetét vitatták meg. Ebben az országos mér­legelésben — KlenOvics Imré­nek, a megyei pártbizottság titkárának felszólalása ré­vén — hangsúlyt kaptak a so­mogyi gondok is. A tárgyi feltételek biztosításának ne­hézségeiről beszélt a képvi­selő. Arról, hogy az életveszé­lyessé vált kastélyiskolák megszüntetése, újak építése jelentős összegű pénzt emész­tett fel. Most viszont a váro­sokban az iskolás korba lépők számának növekedése követeli meg, hogy új tantermeket építsenek. A több műszakos tanítás ugyanis csak kényszermegol­dás lehet, és -nem jó sem a diáknak, sem a pedagógus­iak; sem a családnak. A gon­dok megoldását egy adottság is nehezíti : nevezetesen az, hogy Somogy az aprófalvas megyék közé tartozik, s ezek­ben a viszonylag nagy össze­gű féjlesztési forrásokat sok­felé kell osztani. E pénz ha­tékonyabb felhasználásának módját érdemes is, kell is kutatni; a jó tapasztalatokat nemcsk nálunk, hanem más — hasonló adottságú — megyék­ben is fel lehet használni. A hét krónikájához tarto­zik a népművelők fonyódi továbbképzése, amely hétfőn kezdődött. Pénteken a megyei I pártbizottság nagytermében j tartott tudományos ülést az | Oktatási Igazgatóság, a két főiskolával és a megyei le- 1 véltárral közösen. A téma: A munkásegység Somogy me­gyében 1944—48 között. Arról is beszámoltunk a héten, hogy az Adria kőolaj- vezeték csurgói szivattyúállo­másán megtartották a nyo­máspróbát: a szerelők jó munkát végeztek, nem volt hiba a varratoknál. A vezeték bírja majd a Jugoszlávián keresztül érkező közel-keleti olaj nyomását is. Bár sok munka van még hátra, bíz­nak abban, hogy az eredeti határidőre — az év végére — olajszállításra kész lesz a ve­zeték. Sok munka van még hátra a földeken. A hét eleji csa­padék után igazi október vé­ge köszöntött ránk: hidegre fordult az idő, s reggel már »kopogott« is. Az első fagyok végképp beszüntették a vege­tációt, sürgőssé vált a még kint levő kukorica betakarí­tása. E munka gyorsítását szorgalmazta a megyei tanács fejlesztési albizottsága is. A kukoricának ugyanis még jó­val több mint a fele kint van a földeken, s az ütemtervhez képest háromhetes lemara­dásról beszélnek a szakembe­rek. Ekkora késés pedig nagy kockázat is. Az őszi kalászosok vetéséről jobb hírek érkeztek: üteme­sen, jól végzik ezt a koránt­sem könnyű munkát a gaz­daságok. A talaj előkészítésé­ben csaknem kétszáz/ nagy teljesítményű erőgép két mű­szakban dolgozik, és a többi gépet is nyújtott műszakban üzemeltetik a gazdaságok. Ennek a szervezett, pontos munkának az eredménye, hogy szinte a kukoricabeta­karító gépek nyomában jár­nak a szántó traktorok. A hét végére szinte minden gaz­daságban műszakot szervez­nek. Nem lesznek csöndesek vasárnap sem a földek. No­vember kopogtat: az az idő­szak, amikor már ajándéknak számít minden napfényes nap. Ezt az ősz nyújtotta ajándé­kot kell kihasználni azért, hogy időben kerüljön jó mi­nőségű talajba a jövő évi kenyérnek való és biztos fe­dél alá — raktárba — a ta­karmány. Dr. Kercza Imre I 11 millió olyan katona har­colt a fronton, vagy parti­zánként a hátországban, aki a zsebében hordta féltett kin­csét, a Komszomol-tagsági igazolványt. Az ötvenes évék végén, a hatvanas évek ele­jén terjedt el a védnökségi mozgalom: az ifjúsági szer­vezet védnökséget vállalt a Szovjetunió szinte valameny- nyi nagyberuházása, kiemelt építkezése felett. Félmillió, a szervezethez tartozó ifjú in­dult el a Komszomol megbí­zólevelével a zsebében Ka­zahsztán. Szibéria, az Ural és a Volga-vidék szüzföldeire, hogy termőre fordítsa a par­lagon heverő területet. Az első önkéntesek egye­nesen a Komszomol XVII. j kongresszusáról, a gyűléste- remből indultak el a távoli I tajgába szinte néhány órával azután, hogy L. I. Brezsnyev, I a Szovjetunió Kommunista ; Pártjának főtitkára a szovjet ifjúság támogatását kérte ko­runk egyik legnagyobb vál­lalkozásának sikerre vitelé­hez, a Bajkál—Amur vasúti j fővonal felépítéséhez. Elindulásukat követően, I napok alatt újabb százötven­ezren kérték a Komszomol megbízólevelét, fiúk, lányok I egyaránt, ötödrészben teljes ! családostul. I Az idén, a szervezet XVIII. kongresszusán háromszázan ! ismét bőröndökkel érkeztek az ülésterembe, hogy kong­resszusi küldötti megbízatá- * suk teljesítése után nyomban indulhassanak a BAM épít­kezésére. A kongresszuson egyébként felmérhették az eddig megtett utat: a terve­zett vasút egyharmada. 1100 kilométer hosszú szakasz el­készült a hozzá tartozó hi­dakkal. alagutakkal egyetem­ben. Csaknem félszáz telepü­lés jött létre az addig telje­sen lakatlan tajgában. S bár télen mínusz ötven fok alá, nyáron pedig gyakran plusz negyven fok fölé száll a hő­mérő higanyszála, a fiatalok tudják, hogy egyedülálló vál­lalkozás részesei, a világon ilyen hosszú vasútvonalat nem építettek az örök fagy vilá­gában. s bár az építők átlag- életkora 23 év. helytállásuk a felnőttet is bámulatra kész­teti. A hatvanéves Komszomol- ról elmondható — bár tagjai ilyennel kérkedni nem szok­tak —, hogy a világ egyik legrégebbi ifjúsági szerveze­te, de mindenesetre a leg­nagyobb tagságot számláló stb. Hanem ami ennél talán fontosabb: a nemzetközi if- j júsági mozgalomban a leg- ! aktívabbak közé tartozik, j Mindent megtesz annak ér- : dekében, hogy a Szovjetunió pártjának lenini békepoliti­kája a világ haladó, demok­ratikus fiataljainak körében mind nagyobb visszhangra találjon. A Komszomol 130 ország 1350 nemzeti, illetve nemzetközi, regionális ifjúsá­gi szervezetével tart fenn kap­csolatot. Aktívan részt ve*z minden olyan politikai ren­dezvény, találkozó, akció elő­készítésében, mely a fiatalok békevágyának, a haladó de­mokratikus erók együttműkö­dési készségének, a haladás iránti elkötelezettségnek ad hangot, illetve amely kifejezi az ifjúság szolidaritását a társadalmi felszabadulásuk­ért, nemzeti függetlenségük­ért harcoló népekkel. A Kom­szomol aktívan részt vett az I idei, havannai Világifjúsági ; és Diáktalálkozón, a lányok ; világtalálkozóján, a »Süssön mindig a nap !« elnevezésű \ gyermekfesztiválra, koráb- ; ban a budapesti európai if- ■ júsági leszerelési konteren-1 cián, az európai fiatalok var­sói találkozóján, a leningrádi »Október és az ifjúság« nem­zetközi találkozón. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség és a lenini Komszomol közötti gyümöl­csöző, testvéri kapcsolatok fejlődnek. Ennek talán leg­látványosabb megnyilvánu­lása, az 1975-ös magyarorszá­gi magyar—szovjet ifjúsági j barátságfesztivál és a lenin­grádi szovjet—magyar ifjú­sági barátságfesztivál híven reprezentálta a két nép, illet­ve a két ország fiataljai kö­zött fennálló barátságot. II. P. Döntő zenével és képmagnóval Győzött a siófoki csapat Imponáló felkészültségről tettek tanúbizonyságot teg­nap délelőtt a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának szék­házában azok a versenyzők, akik az elővetélkedések során bejutottak az üzemi dolgozók megyei döntőjébe. A szakszer­vezetek megyei vetélkedőjére a siófoki Kőolajvezeték-építö Vállalat Petófi Sándor Szocia­lista Brigádjától érkezett a felhívás az MSZMP megyei bizottságához, s a széles kö­rű versengés igazolta: a szo­cializmus, az új világrend leg­újabb kori története mind­nyájunk számára élő és fon­tos tanulságokkal szolgál. Háromszáz brigád nevezett a versenybe, s tiz jutott a mostani döntőbe. Több ágon folyik megyénkben a vetélke­dés, hasonló versenyeket bo­nyolítanak le a KlSZ-korosz- tályba tartozó fiatalok, a szö­vetkezeti dolgozók, valamint a kisipari szövetkezetek dolgo­zói. Egy-egy ágon a döntő befejezése után az első két csapat kap jogot arra, hogy a november végén tartandó ösz- szecsapáson részt vegyen. Tegnap reggel mind a tíz csapat azonos eséllyel indult, amikor a műsorvezető ismer­tette a versenyzőkkel a megol­dandó feladatokat. Az ilyen vetélkedőknél elengedhetet­len szellemi totó után külön­leges és izgalmas feladatot kaptak a csapatok. Ki-ki élje bele magát egy adott törté­nelmi helyzetben cselekvő ne­ves személyiség gondolataiba és teteibe, úgy, mintha ő ma­[ ga lenne az említett személyi­ség, A válaszadásonkál derült ki, nem is olyan egyszerű Ká­dár Jánost, Fidel Castrót vagy Latinca Sándort megszemélye­síteni. Zenei rejtvény, képmagnó­ról a zárt láncú tv-hálózatba kivetített dokumentumfelvé­telek, illetve egy, a közelmúlt- j ban vetített hiradórészlet szí­nesítették u versenyt, s az ösz- ! szesítö táblán sorakozó pont- [ számok mutatták: alaposan ! felkészültek a csapatok. Nem I okozott gondot Reinitz Béla, i Hidas Antal műveinek felis­merése, sem a közelmúlt egy j fontos nemzetközi eseményé- : nek ismertetése. Az elővetélkedések után a döntőbe csak olyan csapatok jutottak, amelyek mind fizikai dolgozókból álló szocialista brigádokat képviseltek. Szo­cialista brigádokat, amelyek tagjai elfogódottság nélkül, szabatosan tudtak beszélni a távolabbi és a közelebbi múlt olyan eseményeiről, amelyeket a rossz megszokás »kényes kf-déseknek« nevez, de ame­lyek éppúgy részei minden­napos történelmünknek, mint a naptárakban piros betűvel jelölt események. Talán ez lehetne a legfőbb haszna a versengésnek, mely a játék örömén és izgalmán túl új ismeretek szerzését tet­te lehetővé, melyek birtoklása mindenkinek egyaránt fontos, dolgozzon gyárban vagy üzem­ben, Kaposváron vagy a me­gyeszékhelytől távol. B. A. Űj feladatok az úttörőmön kában A jövő év tavaszán rendezik meg a VII. országos úttörőve- zetói konferenciát, melynek előkészítése a megyei úttörő­elnökségek fontos feladata. Kraliczki Zoltántól, a megyei úttörővezetői tanács elnökétől az úttörőmunka időszerű kér­déseiről érdeklődtünk. Elmond­ta, hogy az országos konferen­ciára való felkészülést a járá­si és városi csapatszintű úttö­rővezetői értekezletekkel kez­dik. Itt hármas feladatot kell megoldani. Értékelik az utolsó országos tanácskozás óta eltelt három év munkáját, a határozatok Vég­rehajtását. Megvitatják az út­törővezetői értekezletek új mű­ködési szabályzatát, egyben ja­vaslatot tesznek a módosításra is. Ez az úttörő- és a kisdobos­élet törvényeire, a hat pontra és a tizenkét pontra vonatko­zik. A javaslatot először a gye­rekekkel beszélik meg, figye­lembe veszik azok véleményét.. Megválasztják a csapatvezető­ket, a csapatvezetőséget és a konferencián megyénket kép­viselő küldötteket. Létrehozták a dokumentum- előkészítő és a káder-előkészí­tő bizottságot. Az utóbbi érté­keli, minősíti az elnökség mun­káját. Fontos javaslat, hogy a járási éá megyei szinten az el­vi és politikai irányítás egy testület kezében legyen. Ezért összevonják^ az úttörővezetői tanácsot és az elnökséget. Az országos konferenciára való készülésen kívül azonban az úttörőcsapatoknak más fel­adataik is vannak. December­ben meg kell kezdeni a kultu­rális szemle szervezését. A kö­vetkező év első hónapjaiban tartják a szaktárgyi vetélkedő­ket, melyek a tudományos­technikai szemle előkészületei. A tanév végére valamennyi csapatnál meg kell tartani az úttörőparlamenteket. Novemberben megrendezik az „ífitoborzót”, melynek cél­ja, hogy minél több rajnál te­vékenykedjen felkészült, jó munkát végző ifivezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom