Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

A „győri ÖyGrtien felépült az ország Segúja-bb közművelődési palo­tája. Amikor már kibontakoz­tak az épület körvonalai, ami­kor látni lehetett, milyen szép lesz, elnevezték »győri cso­dádnak és ma már ország­világ így emlegeti az úí teátrumot. A győriek örömében az egész ország osztozik. Talán azért is, mert hazáinkban az utóbbi hét évtizedben nem épült egyetlen színház sem. Győrben 236 éve kezdődi'“ a színházi élet, elekor német vándorszínészek vertek tanyát a Rába partján: ők építették föl az első játékszínt, fából. Ám az összetákolt alkalma­tosság hamarosan elavult és jövőre lesz 200. évfordulója annak, hogy a város vezetői áldásukat adták a kőszínház megalapítására Hiába harcol­tak a város Tháliát kedvelő polgárai, a győri színészek csak a régi tejcsamokot kap­ták meg: ebben működött egészen 1978 novemberéig, a Kisfaludy Színház. Az új szín­ház tervezése még 1951-ben elkezdődött, a kivitelezési munkálatok csak másfél évti­zeddel később indultak. A ki­vitelezésben 36 hazai és kül­földi vállalat vett részt. Az épület egyik oldalát Va­sarely kerámiái díszítik; az előcsarnokban hófehér carra- rai márvány fogadja a láto­gatókat, és it£ látható Szász Endre nagy méretű faliképé is. A 700 személyes színház nézőterén minden egyes szék­sor 40 centiméterrel emelke­dik, a nézőtér hat ajtón át közelíthető meg és a jó leve­gőt 16 légtisztító berendezés szolgáltatja. Nemrégiben megkezdődték a próbák 22x24 méteres for­gatható és süllyeszthető szín­padon. A színház technikai és szcenikai berendezései az or­szágban a legmodernebbek: a világosító 208 reflektor ura. A társulat szinte teljes egé­szében átalakult: sokan szer­ződték ide Szolnokról, Pécs­ről, Marosvásárhelyről az olyan »törzsgárdatagnak« szá­mító, Illusztris személyiségek mellé, mint amilyen Holl Ist­ván, Tanay Bella és Solti Ber­talan. November elsején az építők tiszteletére díszelőadást ren­deznék, majd egy nappal ké­sőbb az ünnepélyes megnyitó után felgördül a függöny: Illyés Gyula történelmi drá­májával, a Fáklyalánggal megkezdődik az 1978/79. évi szezon az új győri Kisfaludy Színházban. Hajdúsági munkásőrök között Össztűz a támadókra... À távolban néhány, szem­mel láthatóan támadó szándé­kú alak bukkan föL Az ob­jektumot őrző munkásőr-raj parancsnoka határozottan, gyorsan intézkedik. Parancsa rövid : — Cél a támadó ellenség, tűz !... Jól látni a nyom jelzős lö­vedékek útját : a munkás­őrök értő kezelői fegyereik- nek. A támadó alakok egy­más után buknak föl, ám he­lyükbe újabbak lépnek. Ismét dörrennek a fegyverek, egy nagy csoport már egészen az objektumot őrzők közelébe nyomult. Az újabb parancs: — össztűz a támadókra!... Egyszerre szólal meg vala­mennyi fegyver, s a támadás meghiúsul. Mindez persze »csak« gyakorlat, a raj harc- 6zerű éleslövészetének vég­rehajtásáról volt szó, melyet a berettyóújfalui munkásőrök kiváló eredménnyel teljesítet­ték az új Fegyverbarátság lő­téren. Jován László —■ négyszeres kiváló parancsnok — elége­detten jelenti feletteseinek a végrehajtást, s dicséri meg a raj tagjait, köztük a Kovács ikreket, Józsefet és Lajost, akik alapító édesapjuk példá­ját követve, egyszerre vállal­tak szolgálatot a munkásőr­ségben. E bemutatót megelőzve Debrecenben Barta Gyula, a Munkásőrség országos pa­rancsnokának helyettese be­szélt a testület tevékenységé­ről, feladatairól, elmondva: a munkásőrség — köztük a Hajdú-Bihar megyeiek — kö­vetkezetesen és egyre eredmé­nyesebben hajtják végre fel­adataikat. Kiképzési eredmé­nyeik javításával, a fegyelem szilárdításával, gazdasági fel­adataik példás teljesítésével készülnek pártunk megalapí­tásának és a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 60. évfordulójára. Ezt erősítette meg Kruppa Károly megyei parancsnok, részletesen ismertetve mun­kájukat, közvetlen céljaikat. Beszámolt arról, hogyan ápol­ják a testületben történelmi, munkásmozgalmi hagyomá­nyainkat, követve az egységek névadóinak, valamint az in­ternacionalista, vöröskatona és a testület megalapításában részt vevő elődöknek a pél­dáját. Berettyóújfalu, Elzett Mű­vek. Ez a gyár egyik bázisa a munkásőrségnek, sokan kerül­nek ki innen a II. Rákóczi Ferenc nevét viselő, országo­san is kiemelkedő eredményt élérő, hatszoros kiváló címmel kitüntetett egységbe. Itt beszélgettünk Vékony Ferenccel, aki alapítástól a Rákóczi egység parancsnoka, s itt ismerkedtünk meg Bri- czki Gáborral és feleségével, akik együtt léptek a testület­be, s ma már mindketten ki­váló • jelvényes munkásőrök. S, hogy mennyire becsülik, elismerik a munkásőrök tevé­kenységét, azt jelzi: e baráti találkozóra nemcsak a gyár párt- és gazdasági vezetői jöt­tek el, hanem a járás és a megye párt- és tanácsi veze­tői is. Valamennyien kifejez­ték: büszkék a kiváló egység munkásőreire. Jártunk a munkásőrök em­lékszobájában. Láttuk a név­adó történelmi érdemeit mél­tató tablókat, a munkásságról szóló könyveket, s azokat a képeket, melyek a testület te­vékenységét örökítették meg. Nádudvar közelében van az a jellegzetes, kisebb tölgyes, erdőkkel, bokrokkal tarkított táj, ahol a kétszeres kiváló Táncsics Mihály egység évzá­ró, bemutató harcgyakorlatá­ra, egy rejtőző »ellenséges« csoport felszámolására került sor. A gyakorlat végén Barta Gyula országos parancsnok- helyettes dicséretben részesí­tette G. Nagy István parancs­nokot és egységének munkás­őreit. Olyan munkásőrök érde­melték ki az elismerést, mint Kovács Gábor — ő volt az akció közvetlen irányítója —, akinek veterán édesapja az egység alapító tagja volt és ott szolgált haláláig. Ott vol­tak a gyakorlaton testvérei, Tegyünk többel lakóhelyünk tisztaságáért, rendjéért! Felhívás a megye állami, társadalmi és tömegszervezeteihez, az Ipari, mezőgazdasági üzemek, a szövetkezetek, a szolgáltató vállalatok, az intézmények dolgozóihoz, a megy« egész lakosságához. Somogy megye dolgozói! Elvtársak, barátaink! Az elmúlt években tartal­masabbá, gazdagabbá vált éle­tünk, szépültek falvaink. vá­rosaink, megváltozott az em­beri környezet A szocialista építés során tovább fejlődik megyénk társadalmi, gazdasá­gi élete. Bővül az ipari és me­zőgazdasági termelés, növek­szik az anyagi jólét. A technikai fejlődés nyo­mán azonban megnőtt az ipa­ri és háztartási szennyvíz, a füst, a gáz, a különböző hul­ladékok mennyisége és foko­zódott a zajártalom. Mindezek káros hatása veszélyezteti egészségünket, rontja környe­zetünket. E helyzetet súlyos­bítja az a sokszor tapasztal­ható felelőtlenség és gondat­lanság, amelynek következ­ményei a szemetes munkahe­lyek, intézmények, közterüle­tek, szórakozóhelyek, letapo­sott virágágyak, megrongált utcai, parki cserjék, díszfák. Mindez sérti közös érdekein­ket és joggal háborítja fel a jóérzésű és -ízlésű embereket Az 1976-ban alkotott környe­zetvédelmi törvény létrehozta a környezetvédelem olyan rendszerét, amely nemcsak útját állja a károsodásnak, hanem további fejlődést is biztosít Tőlünk függ, hogy a törvény előírásai Somogy . egész területén érvényesülje­nek; hogy államunk törekvé­sei az eddiginél sokkal na­gyobb támogatásit kapjanak megyénk lakosságától is. A környezetvédelemmel kapcso­latban kibontakozott megyei tevékenységünk hatékonysága társadalmi összefogással to­vább növelhető. Ezért indítjuk útjára a Tegyünk többet la­kóhelyünk tisztaságáért! moz­galmat Célunk a tiszta, szép, egész­séges, rendezett környezet megteremtése és megóvása. Ehhez az egyéni és közterü­letek, a lakó- és munkahelyek környezetének tisztaságán és szépségén át vezet az út. Hívunk és kérünk minden­kit, csatlakozzék mozgal­munkhoz! Törekvéseink meg­valósítása az egész lakosság részvételét igényli. Hisszük, hogy Somogybán is egyre több ember érti meg: környe­zetünket védeni kell. Lakos­Lajos és István, valamint az alig húszesztendős fia, ifjú Kovács Gábor is. Nemcsak a Kovács család, hanem Danka József, Fejes Mihály, Burkovics János és még jó néhány munkásőr az országos hírű nádudvari Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet tagja. Amikor Gonda Sándor, a tsz pártbizottságá­nak a titkára ismertette „ered­ményeiket, terveiket, azt is elmondta: a munkásőrök ott vannak minden fontos terüle­ten és pártmegbízatásuk mel­lett gazdasági feladataikat is kiemelkedően látják el. Két napot töltöttünk a haj­dúsági munkásőrök között. Olyan embereket ismertünk meg, akik ápolói, őrzői és folytatói haladó történelmi és munkásmozgalmi hagyomá­nyainknak. Láttuk, milyen szeretettel fogadták és kö­szöntötték az idős, püspökla­dányi Papp Illés alapító, ma már tartalékállományban levő munkásört, aki internaciona­lista katonaként Bugyonij mellett küzdött a szovjet ha­talom győzelméért Tapasztal­hattuk azt is, milyen, büszkék társadalmunk mai eredmé­nyeire, munkájuk gyümölcsé­re. Együtt gyönyörködtünk velük Hortobágyon a ménes futásában, a csikósok vakme­rő lovasbemutatójában, közö­sen tekintettük meg a pász­tormúzeum, az egykori sze­kérállás gazdag néprajzi gyűj­teményét A kilenclyukú híd lábánál vettünk búcsút a hajdúsági munkásőröktől. Azzal a jól­eső érzéssel, hogy kétnapos vendégeskedésünk során olyan munkásőröket ismerhettünk meg, akik büszkék arra, hogy e testületnek at tagjai, » ez hatja át mindennapi munká­jukat ságunk évről évre munkájá­val bizonyította lakóhelyének szeretetét. Ezért bízunk most is mozgalmunk sikerében, az itt élők, a megyében dolgozók megértő támogatásában. Kér­jük a tanácsok, a népfront- bizottságok, a KISZ- és az úttörőszervezetek tagjainak, a szakszervezeti és vöröskeresz­tes aktivistáknak a szervező munkáját példamutatását az üzemi közösségek, szocialista brigádok cselekvő közremű­ködését. Külön kérjük a Ba- laton-parton élőket hogy a vendéglátók figyelőiével já­ruljanak hozzá a célok eléré­séhez. Induljon mindenütt nemes versengés a tiszta, szép, ren­dezett, virágos település cím elnyerésért, a Tiszta udvar — rendes ház akció keretébf.i a kiskertek, az udvarok rendbe­tételéért, az épületek csinosí­tásáért. Társadalmi összefo­gásunk nyomán szülessenek új parkok, játszóterek, sport­pályák, utcai fasorok, ligetek, fásított közterületek, virágos utcák, udvarok! Csöndesed jen az idegtépő közlekedési, az üzemi zaj, szűnjenek meg a szemetes utcák! Legyünk őrei a parkok, az utcák fáinak, vi­rágainak, gyepszőnyegeinek, a közterületek tisztaságának, a növényvédő szerek ésszerű fel- használásának! Tegyük köz­üggyé megyénkben környeze­tünk védelmét, váljék vé­rünkké, mindennapi tevé­kenységünkké a szépítészet Felhívjuk Somogy minden lakosát, asz ipari, a mezőgaz­dasági üzemek, a szövetkeze­tek, a szolgáltató vállalatok, az egészségügyi és művelődés- ügyi intézmények, a hivatalok dolgozóit, a tanulóifjúságot, hogy vegyenek részt tiszta és szép, virágos és rendezett So­mogy megye megteremtését szolgáló Tegyünk többet lakó­helyünk tisztaságáért, rend­jéért mozgalomban! Varga Károly, a Hazafias Népfronl Somogy megyei Bizottságának titkára B5hm József, • Somogy megyei Tanács elnöke dr. Szerény! János* a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának vezető titkára Szenes Imre, a KISZ Somogy megyei Bizottságának első titkára Honfi Istvánná* a Vöröskereszt Somogy megyei Szervezetének titkára Kra!ic7>Li Zoltán, a Magyar T^ttörők Szövetsége Somogy megyei Tanácsának elnöke Megalapozott bejelentések NEB-vizsgálat egy törvény végrehajtásáról Gyakran szálunk a társa­dalmi, munkahelyi közérzet­ről, a munkahelyi légkörről, amely meghatározza az embe­rek hangulatát, s befolyásol­ja munkájukat. A megfelelő hangulat kialakításához hozzá tartozik, hogy meghallgat­ják-e — s ha meghallgatják, mennyire veszik komolyan — panaszaikat, javaslataikat. Alig másfél éve lépett életbe az 1977. évi 1. számú törvény, mely a közérdekű bejelenté­sekről, javaslatokról és pana­szokról szóL Most a népi el­lenőrzés arra kereste a vá­laszt, hogy a törvény, illetve a végrehajtásra kiadott kor­mányrendelet előírásait mi­ként tartják be az állami és szövetkezeti szervek. Megyénkben 128 népi el­lenőr végzett ilyen vizsgálaj- tot, majd megyei NEB-ülésen értékelték a tapasztalatokat A megyei NEB még a vizsgá­lat előtt fórumokat szervezett — közösen a Hazafias Nép­front megyei bizottságával — és a vizsgálat befejezése után hasonló összejövetelen tájé­koztatta az érintett szervek képviselőit. Mintegy 8600 ügyet vizsgál­tak meg a különböző szervek­nél a népi ellenőrök és kide­rült, hogy ezeknek több mint háromnegyed része megalapo­zott bejelentés, panasz volt. Általában megállapítható, hogy a törvény javította a szocialista demokrácia érvé­nyesülését Szólni kelj a névtelen beje­lentésekről is. A vizsgált szer­vekhez beérkező összes beje­lentések 8 százaléka névtelen. Ezekkel a különböző szervek különféleképpen foglalkoznak. Előfordul, hogy egyszerűen a papírkosárba kerül az ilyen levél. A helyes gyakorlat azonban nem ez. Különösen nem akkor, ha ugyanarról a helyről több névtelen bejelen­tés érkezik. Vajon az ilyen munkahelyen milyen a lég­kör, a vezetők a dolgozók kapcsolata? Szóba került a NEB-ülésen az is, hogy sok helyen nem szabályozták a törvény vég­rehajtását. Ám a megfelelő ügyintézés, a panaszok, ja­vaslatok, bejelentések kezelé­se elsősorban nem ettől függ. az ügyeket intézik. E téren nincs különösebb baj, hiszen a mostani vizsgálat során át­nézett ügyeknek csak a 12 százalékát nem sikerült az előírt 30 napon belül elintéz­ni. Természetesen ezekben az esetekben célszerű lett volna — ez egyébként a törvény ál­tal előírt kötelesség is — a bejelentőt tájékoztatni arról, hogy miért csúszik a határidő. A NEB arra a megállapí­tásra jutott, hogy a bejelen­tések, panaszok elintézési módja megfelelő volt, a vizs­gálati módszer az érdemi döntést szolgálta. Felszínre került azonban néhány tartal­mi és formai hiba is. A megyei NEB ülésén, az azt követő fórumon elhang­zott hozzászólások sok figye­lemre méltó javaslatot, gon­dolatot tartalmaztak. Például azt, hogy ha a munkahelye­ken komolyabban vennék a dolgozók panaszait, kevesebb bejelentés érkezne az egyes szerveikhez Nem fordulhat elő, hogy a bejelentők javas­lataikra valamilyen formában ne kapjanak választ, hiszen így elejét lehet venni az ismétlő­dő panaszoknak. A legtöbb bejelentés a gaz­dálkodási tevékenységgel, az áruellátással és a szolgáltatá­sokkal kapcsolatos. Figyel­meztető, hogy gyakoribb lett a lakásszövetkezeteket érintő panaszok száma. A NEB a bejelentéseknek a felét saját hatáskörben vizsgálja meg, a többit más szerveknek adta át, s ott vizsgálják, ahol az ügyet Intézni, rendezni kell. Az ilyen »áttett ügyekről« természetesen visszajelzést kémek, s figyelemmel kísérik az intézés módját. A törvény végrehajtása nemrég kezdődött. Az általá­nos tapasztalatok azonban — különösen a tanácsi szervek­nél — kedvezőek. Természe­tesen ott, ahol még nem ala­kult ki a megfelelő gyakorlat, hiányosságokat tártak fél a népi ellenőrök. A vizsgálat tehát eredményes volt és most már csak arra van szükség, hogy a tapasztalatok ismere­tében javuljon az ügyintézés. Szatai László hanem az emberektől. akik D. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom