Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-29 / 256. szám
SÏEIS EIOLETARJÁli IGXISOUIÏIKÎ Ara; t forint AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 256. szám 1978. október 29., vasárnap Közlekedésünk ■ «a rr m lovoje Az ország minden másotfik lakosa — ötmillió ember — napról napra igénybe veszi a tömegközlekedési eszközöket. A mozdonyvezető ötvenmillió forint értékű szerelvényt irányít. A közlekedés tág köréből, s nem kevésbé bonyolult kapcsolatrendszeréből megmutat valamit a két, csupán utalásnyi erejű adalék, amit a miniszteri beszámolóból emeltünk ki. A tíz esztendeje elfogadott közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásának tapasztalatait összegezve, az ország- gyűlés most befejeződött őszi ülésszaka reális képet állíthatóit mind önmaga, mind az ország lakossága elé. A közlekedés összefüggő rendszert alkot — e közismert igazságban lelhetjük a parlamenti tanácskozás legfőbb gondolati magját. Mindez rögtön nyomatékos figyelmeztetéssé válik, ha napi tapasztalatainkra gondolunk — amiket nagy szemléletesség- gel fogalmaztak meg a vitában részt vevő képviselők —, arra például, hogy az úgy- ahogy korszerűsített országutak lakott területeken átvezető — és elavult — szakaszai egyre gyakrabban okai a torlódásoknak, mint ahogy nehéz gondokat teremt a pályafelépítmények állapota a vasútnál, a szerviz az autó- bnszközlckedésben. Egy évtizedről mérleget vonva, a miniszteri beszámoló eredmények tárházából válogathatott — elég itt a gőzvontatás erőteljes visszaszorulására, a személygépkocsi-állomány növekedésére, a főközlekedési utak korszerűsítésére hivatkoznunk —, ám a mai helyzet vázolásakor, a jövő teendőinek taglalásakor a feszültségeket sem hallgatta el. Azokat a feszültségeket, amelyek a népgazdaság egyetlen területét sem hagyják érintetlenül, hiszen a közlekedés — a személy- és áruszállítás — egyre inkább össztársadalmi jellemzővé, s ezért — üggyé válik. Több értelemben Is igaz ez. A lehetséges nézőpontok egyike: a népgazdaság minden száz forint értékű állóeszközéből húsz forintnyi a közlekedésben található. Azaz tulajdonosként korántsem közömbös számunkra, miként kamatoznak e dologi javak. Más szemszögből vizsgálódva: a vasút már a hetvenes év ek elején elérte azt a tel - jésítményszinte* az árutovábbításban, amit a szakemberek 1980-ra vártak. Sokféle ténnyel, javaslattal járultak hozzá a képviselők a közlekedéspolitikai koncepció megtárgyalásakor, lévén a tóma húsbavágó; mindennap közlekedünk. A tizennégy felszólalásból, valamint a miniszteri összefoglalóból az is kiderült, a tervbe foglalható teendők mellett nagy figyelmet kell szentelni a tartalékoknak, a szervezés kínálta hatékonyságjavításnak. Való igaz, a további fejlesztési feladatok rangsorában megkülönböztetett helyet érdemelnek — a miniszter szóhasználata szerint döntő jelentőségüknél fogva — a rendezőpályaudvarok, a csomópontok, a hidak, a korszerű vasúti biztosító berendezések. Aligha csekélység — sem a munka, sem a költség oldaláról — a további vasút- villamosítás, 1290—1590 kilométeres hosszban, mégis azt a szemléletmódot tartjuk a legfontosabbnak, mely felismerteti s a cselekvésben érvényesítteti a közlekedés ösz- szefüggő rendszerként történő kezelését, s nagy népgazdasági jelentőségét. Gromiko sajtóértekezlete H szovjet külügyminiszter befejezte párizsi látogatását Andrej Gromilco, az SZKP KB politikai bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, aki a francia kormány meghívására hivatalos látogatást tett Franciaországban, szombaton hazaérkezett Moszkvába. A látogatás alkalmából szovjet—francia közös közleményt írtak alá. A Itözös közlemény megállapítja: a felek megerősítették elkötelezettségüket az enyhülés mellett. A Szovjetuniónak és Franciaországnak meggyőződése, hogy el kell mélyíteni és fejleszteni kell ezt a politikát abban a formában, ahogyan azt meghatározták a nemzetközi feszültség csökkentéséről szóló közös nyilatkozatban, amelyet 1977. június 22-én Rambouillet-ben írt alá Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Valéry Giscard d’Estaing, a francia köztársaság elnöke. A külügyminiszterek isimét megerősítették: a Szovjetunió és Franciaország fontosnak tartja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet valamennyi résztvevője maradéktalanul teljesítse a záróokmányban foglalt ajánlásokat. Mindkét részről sürgető szükségszerűségnek tartják a fegyverkezési hajsza megszüntetésére és a reális leszerelés elérésére irányuló erőfeszítések aktivizálását. A külügyminiszterek — hangzik a közös közlemény — megelégedésüket fejezték ki tárgyalásaik eredményei fölött, és hangsúlyozták, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunió és Franciaország rendszeres politikai konzultációinak, mint eszköznek a vélemények és információk kicserélésére, a felek álláspontjának egyeztetésére az időszerű nemzetközi kérdéseiket illetően. Leonyid Brezsnyevnefc, az SZKP KB fóti tikárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökének meghívására 1979-ben Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. A látogatás időpontját a későbbiekben állapítják meg. Andrej Gromiko meghívására Louis de Guirihgaud francia külügyiminiszter ugyancsak hivatalos látogatást tesz majd a Szovjetunióban. Megerősítette a szovjet- francia kapcsolatok »privilegizált« kiemelt jellegét, ugyanakkor pedig e kapcsolatok ápolásának, sokoldalú fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta szombati sajtóértekezletén — szerdán kezdődött hivatalos látogatásának eredményeit összegezve — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Elismerte, hogy a francia köztársasági elnökkel és Guiringaud külügyminiszterrel folytatott megbeszélései barátiak és tárgyszerűek voltak és kiterjedtek a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi kérdések széles körére. Mindkét oldalról nem csupán akarják a jó kapcsolatok fejlődését, de szilárdan el is tökélték ezt A két ország közötti kapcsolatok útját már De Gaulle'elnök idején kijelölték, és ma a Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing közötti csúcstalálkozókon meghatározott szellemben fejlődnek. A nemzetközi kérdések közül Gromiko a leszerelést emelte ki. 1*1em lehet normálisnak nevezni, hogy Európában tömegpusztító fegyverek óriási készletei iV'ilmozódtak fel, konkrét lépéseket kell tenni korlátozásukra. — Nem lehet beérni nagyszabású, általánosságban mozgó tervekkel. A nagy fegyveres erővel rendelkező országoknak kétszeres. háromszoros erőfeszítést kell tenniük e cél érdekében, s az eddigi utak mellett szó lehet például a katonai költségvetések csökkentéséről is. Mindezeket a problémákat higgadtan, eltökélten és bizonyos bátorsággal kell megközelíteni — mondotta Gromiko. A SALT-megbeszélésekről szólva Gromiko hangsúlyozta, hogy azokon haladást értek el, de még további találkozókra lesz szükség az egyezmény végleges kidolgozásához. Franciaországnak a bécsi tárgyalásokkal és a SALT- megbeszéléselckel kapcsolatos álláspontját firtató kérdésekre válaszolva Gromiko rámutatott, hogy a' bécsi tárgyalásokkal kapcsolatban Párizs álláspontja világos, nem kíván részt venni bennük, \ és ez a kérdés nem merült fel. Ami a SALT-megbeszéléseket illeti, a távolabbi jövőre vonatkozóan valóban felvetődik a kérdés, és nemcsak Francia- ország, hanem a többi atomhatalom vonatkozásában is, meddig mehetnék el a szovjet—amerikai’ stratégiai SALT-tárgyalások anélkül, hogy a többi atomhatalom részt venne bennük. Az újságírók kérdéseire válaszolva a szovjet külügyminiszter — miután üdvözölte Franciaország bekapcsolódását a genfi leszerelési tárgyalásokba — azt mondotta, hogy az európai hagyományos erőkre vonatkozó leszerelési értekezlet francia javaslata szovjet értékelés szerint elsiklik a legfontosabb kérdés, a tömegpusztító fegyverek aggasztó felhalmozódása mellett. 7 A Közel-Kelettel kapcsolatban Franciaország és a Szovjetunió politikája a kezdettől fogva nagyon közel állt egymáshoz és most is nagyon közeli — mondotta a szovjet külügyminiszter, majd arra a kérdésre, hogy miként értékeli a Nobel-békedíj odaítélését, így válaszolt: őszintén szólva, ez a döntés egyfajta viccnek tűnik, lehet hogy vannak, akik nem osztják ezt a véleményt, de mi ezt gondoljuk. A csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezetben 660 hektárról aratják a rizst. A terület kétharmad részéről vetőmagrizst takarítanak be. A képen: Lánctalpas kombájnokkal aratnak á rizs földön. Nemzetközi szociálturisztikai közgyűlés Budapesten Huszonkét ország 78 szo- ciálturisztikai irodája képviselőinek részvételével szombaton megkezdődött a nemzetközi szociálturisztikai iroda (BITS) közgyűlése a SZOT székházában. A tanácskozást Jean Faucher, a szervezet elnöke, a francia szakszervezeti iroda vezetője nyitotta meg. A szervezet munkájában 26 ország 96 szociálturisztikai irodája vesz részt. A szocialista országok közül Lengyel- ország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió a tagja a nemzetközi szervezetnek, Csehszlovákia pedig a mostani tanácskozáson kérte felvételét. Hazánkat a SZOT szociálturisztikai irodája képviseli. A szervezetbe tömörült irodák rendszeresen tájékoztatják egymást országaik szociálturisztikai, üdülés: szervezeteiről, formáiról, s kölcsönös utazásokat szerveznek más utazási irodáknál jóval kedvezményesebb áron. Ennek keretében Magyar- országról évente mintegy 21 ezer üzemi, vállalati dolgozó utazhat más országokba üdülésre, többségükben a szocialista országokba. Tovább tart az alkudozás az izraeli-egyiptomi kiilőnbékéről Kamat Hasszán AU tábornok, egyiptomi hadügyminiszter és Butrosz Ghali ügyvezető külügyminiszter nem tér vissza Kairóba, hanem Washingtonban marad, hogy folytassa a tárgyalásokat az izraeli—egyiptom különbéke- szerződésről. Ezt James Car~ ter, az Egyesült Államok elnöke személyesen jelentette Az MSZMP küldöttsége Spanyolországba látogatott A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége 1978. október 23—28. között a Spanyol Kommunista Párt meghívására látogatást tett Spanyolországban. A küldöttséget Be- recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője vezette, tagja volt_ Fodor László osztályvezető-helyettes és Kovács László alosztályvezető. A küldöttséget fogadta Santiago Carrillo, a Spanyol KP főtitkára. A delegáció megbeszéléseket folytatott Manuel Lazcarate, Leonor Bornao, Nicolas Sartorius végrehajtó bizottsági tagokkal. Találkozott az SKP parlamenti csoportjának. valamint helyi pártszervezetek tagjaival, továbbá lgnatío Camunassdl, a képviselóház külügyi bizottságának elnökével. A megbeszélésről közleményt adtak ki. Negyvennyolc millió szárazelem [be a New York állambeli Buffalóban. Szadat egyiptomi elnök szombaton, szándélcát megváltoztatva, lemondott arról, hogy Kairóba kéreti a Washingtonban tárgyaló egyiptomi küldöttség két vezetőjét —•' fűzte hozzá Carter. Az amerikai elnök elmondotta, hogy Szadat az ő személyes közbelépésére döntött így. Carter ugyanis kérte az egyiptomi elnököt, »járuljon hozzá, hogy az egyiptomi küldöttségvezetők Washingtonban maradjanak«. Carter bejelentését követően már a MENA hírügynökség is megerősítette: az egyiptomi küldöttségvezetők utasítást kaptak, hogy maradjanak Washingtonban. A VBKM Akkumulátor- és Szárazelemgy árában szovjet llcenc alapján új típusú szárazelem gyártását kezdték meg. A mintegy harmincmillió forintos beruházás termelésük megkétszerezését eredményezi. Jövőre ceruzaelembői negyvenkét milliót, kcbielcmekből hat é* lél milliót lógnak gyártani Simon Pál Kubába utazóit Simon Pál, nehézipari miniszter vezetésével szombaton delegáció utazott Kubába,’ a KGST vegyipari állandó bi- ‘ zottság 53. ülésszakára. Az ülésszak napirendjén szerepelnek a komplex program és a lioszútávú együttműködési célprogram végrehajtására vonatkozó intézkedések; a'tagországok által közösen építendő üzemek létesítésére kidolgozott beszámolók; a bizottság 1978- 1980. évi munkájának tematikus terve, továbbá a műszakitudományos együttműködés kérdései a vegyiparban, valamint a papír- és cellulóziparban. Az ülésszakkal egyidőben magyar—kubai vegyipari tár-, gyalusokat; folytatnak, * , .,..j Rizsaratás
