Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-28 / 255. szám
Program — hosszú távra Hatéta’fság, jövedelmezőség - és az ember Döntött a megyei pártbizottság Mint cikksorozatunk első két részéből kiderült: a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén a mezőgazdaság továbbfejlesztésének hosszú távú programját alkotta meg. A helyzetelemzés után megkíséreltük összegezni a termelési szerkezet átalakításának feladatait, bemutatni a beruházások követendő útját. Szóltunk az országos átlaghoz való felzárkózás feltételeiről, és jó néhány részkérdésről is. Tájékoztatónk befejező részét a hatékonyság, a minőség és a jövedelmezőség feladatainak ismertetésére szánjuk, és nem feledkezheiünl; meg a termelést irányitó és végrehajtó ember megnövekedett szerepéről, felelősségéről sem. fl jóid jövője A termelés és a gazdálkodás hatékonyságának fokozása — érthetően — kiemelkedő helyet kapott az eszmecserében és a határozatban is. A testület megállapította: ahhoz, hogy a' föld termőképességéi fenntartsuk, illetve javítsuk, nagyobb figyelmet kell fordítani karbantartására. (Ezt ma még több helyen elhanyagolják!) Somogy szántóterületének több mint a fele — mintegy 200 000 hektár — javításra 6zoruL Nagy lemaradást kell teliát pótolni. A talajjavítás egyébként a leggyorsabban megtérülő beruházás, mely a magasabb hozamok elérésének néíkülözhe- ' etlen feltétele. Az ütem gyorsítása, az öntözhető területek növelése, a kölcsönösen előnyös földcserék végrehajtása a feladat S bár tudjuk, hogy a mezőgazdaságilag művelt területek csökkenését megállítani nem lehet (Somogybán tíz •ív alatt 8000 hektár esett ki a termelésből !), a szigorítás mindenképpen indokolt. Nagyon tömören és határozottan hívta föl a testület a figyelmet arra, hogy az alacsonyabb szinten gazdálkodó üzemeknél föl kell tárni és fokozatosan megszüntetni a jövedelmezőséget gátló okodat. Nem lehet kétséges, hogy a gazdálkodási eredmények javításának fő módszere az adottságok, az eszközök és a munkaerő eddiginél sokkal jobb kihasználása, a korszerű termelési eljárások alkalma' zása, a munkaszervezés fokozatos javítása és az ésszerű akarékosság. A költséggazdálkodás javításában is számottevő előrehaladást kell elérni. Okvetlenül figyelemre méltó megállapítás, hogy a termelési hozamok minden- iron való fokozása helyett a lazdaságosság növelését, a iozam és a költségráfordítás kedvezőbb arányának kialakítását kell célul tűzni és elérni. I'észíeladatok A megyei pártbizottság természetesen nem általános >szentenciákat« mondott ki nagy általánosságban, hanem uonkrétan meghatározta az állami gazdaságok és a ter- nelőszö vetkezetek, az egyes termelési ágakban dolgozók közvetlen és hosszú távú feladatait. Ezek részletes ismeretesére nincs lehetőségünk: léhány megállapítást azonban lem árt fölidézni. Az állami gazdaságok továbbra is járjanak élen a korszerű technikai eszközök, ermelési eljárások és új faj' :ák alkalmazásában — mondja ki a határozat. — S ami íem kevésbé fontos: terjesz- ;zék a szövetkezetekben is a 1 evált termelési, szervezési és vezetési módszereket. Végtére s az a cél, hogy. tapasztalataik hatása kiterjedjen megyénk egész mezőgazdaságára. 3s természetesen van lehetőségük arra is, hogy az eddiginél jobban szorgalmazzák a özös érdekeltségen alapuló izdasági együttműködések •s társulások létrehozását, DŐvítését A termelőszövetkezeték jövőjéről megállapította a testület: ezután is alapvető szerepet töltenek be a megye mezőgazdaságában, a ■ falvak fejlődésében. Az a cél, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz- ek termelése is gyorsabban növekedjék. Hogy mik ennek a feltételei? Termelésük — adottságokhoz igazodó — szerkezeti átalakítása, a szakosodás fokozása, a tevékenységi kör bővítése, az eszköz- ellátottság lényeges javítása és vezetői állományuk megerősítése. A megyei pártbizottság a fentieken kívül természetesen konkrétan is meghatározta a mezőgazdasági főiskola, a megyei tanács, az érdekkép- ! viseleti szervek, a tömegszer- j vezetek* * 1 és -mozgalmak, s i nem utolsósorban a pártszer - vék és -szervezetek feladatait, j Ez ■ utóbbiaknak mindenek- j előtt gazdaságirányitó, szervező és ellenőrző munkájuk színvonal javítását, következetességét írta elő. II háztáji nélkülözhetetlen A megyei pártbizottság ülésén sok szó hangzott el a háztáji gazdaságok helyzetéről, feladatáról. Végtére is — mint említettük már — j mintegy 80 000 háztáji és kisegítő gazdaság tevékenykedik a megyében, s a termelés csaknem egyharmada ezekből származik. Hogy a feladatok közül csak egyet említsünk, kimondta a testület, hogy ed kell érni: a háztáji sertéslétszám hosszabb távon se csökkenjen. S ehhez — a fejlesztési tervedet figyelembe véve — hozzá tartozik, hogy az állomány minőségi összetétele jobban igazodjon a feldolgozóipar követelményeihez. Mondanunk sem kell, hogy a I közös gazdaságoknak is rendkívül nagy szerepük van. ebben, A mezőgazdasági főiskola I főigazgatója is azt hangsú- ! lyozta felszólalásában, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok nagymértékben hozzájá- j rulhatnak az ágazat fejlődéséhez, Mint mondta: a mi- i nöségi követelmények teljesítésében fontos szerepet tölt be a kisárutemielés, hiszen ■ fejlesztése nagyobb beruházás 1 nélkül is megvalósítható. A húskombinát sonkaüzemének megteremtése kapcsán említette meg a felszólaló, hogy az eddiginél komolyabban kell vennünk a szakosodást, új igényeket kell megfogalmazni, s magasabb szintre kell emelni a termelés és a feldolgozó ipar közötti kapcsolatot. ' Nem elhanyagolható tényező a/, sem, hogy minél kisebb : körben termeljék meg a sonkaüzem. alapanyagát. Nem szabad belenyugodni abba. hogy az egyik évben van, a másikban nincs, á harmadikban megint van úgynevezett sertésciklus. Mint mondta: ki kell dolgozni az integrált kis' árutermelés új formáját. A ! főiskola már foglalkozik ezzel ! a kérdéssel. A felszólaló végkövetkeztetése az volt: nem elég általánosságban beszélni a 'háztáji gazdaságok termelésének fontosságáról. Sokkal többet kell beszélni a megoldás módsze' réről, és még többet tenni a fejlődésért. Végtére is a kis- áruuermelést zömében évszázados módon és eszközökkel i végzik. Ez nem tartható sokáig. Biztosítani kell a kisgépes ellátást és a szakosodást, korszerűsíteni kell a szarvasmarhatartást — többek között. A Isglőbh érték... Egy általános megállapítás, de a napi gyakorlat is kézenfekvőén bizonyítja: az ember szerepe nő, felelőssege, oda' adó munkája nélkülözhetetlen a hétköznapokon és a távlati j fejlesztés ügyében is. Mi az ; általános megállapítás? Az, hogy tovább kell javítani a mezőgazdasági üzemek vezetési színvonalát. A szóbeli kiegészítő utalt rá: az élelmiszer-gazdaság dolgozóinak többségét szorgalom, tenni akarás és szakmaszeretet jellemzi. Több mint ezer szocialista brigád dolgozik példamutatóan. A mezőgazdaságlés az élelmiszeripari szakmák egyre vonzóbbak a fiatalok körében. Beilleszkedésük azonban — több helyen — még nem mentes a gondoktól. Szervezettebbé és tartalmasabbá kell tenni tehát a velük való foglalkozást. Szinte minden üzemben, de leginkább a kedvezőtlen adottságú gazdaságokban van szükség több és jól képzett szak- • emberre. Jóval több szak- I munkást is foglalkoztathatnánk, a képzés és továbbképzés azonban elmaradt a követelményektől. Nem véletlen I az a megállapítás sem, hogy föl kell számolni a szakemberellátásban, a vezetési , színvonalban gazdaságaink között tapasztalható különbségéket. Mindenekelőtt a közgazdasági és gépészeti szakemberek, az állattenyésztő szakmunkások számának növelését kell biztosítani. Talán némiképp újszerű követelmény, hogy a megyei pártbizottság határozatában előírja: a hatáskörileg illetékes szervek rendszeresen minősítsék, értékeljék az üzemek vezetésének helyzetét; időben kezdeményezzenek, s I ha szükséges, kádercserékkel I is biztosítsák az egyre maga- j sabb szintű vezetést, a hoz- j záértőbb és elkötelezettebb I irányítást. A vezetők képzése és rendszeres továbbképzése ugyan- ; csak nagy teret kapott a határozatban. Rendkívül rokonszenves az az igény, hogy miközben a mezőgazdasági : üzemeknek növelniük kell ösztöndíjasaik számát, a szerződéskötésnél saját dolgozóik gxjermekeit részesítsék előny- , ben. A mezőgazdasági mun- ; kas-, szakmunkás- és vezefő- , generációk kialakításának irányába hat ez a «-felszólítás-“. Hatása kétségkívül a földhöz, a munkaterülethez, az eszközhöz való ragaszkodásban érződik majd. A vezetésből egyébként nem j egy helyen hiányzik még a ! kezdeményezőkészség, a határozottság, a bátorság és kö- ; vetkezetesség. Ezért is fogal- i- mazta meg a megyei pártbi- j zottság a pártszervek felada- I tát-felelősségét, hiszen az \ ember változatlanul központi és meghatározó helyet foglal el a termelésben: fölkészültségétől, odaadásától és szorgalmától függ, hogy milyen mértékben, milyen ütemben jut előbbre Somogy mezőgaz- 1 dasáya. 204 milliárd forintos forgalom Takarékosan élni Élénk kereslet és összességében kiegyensúlyozott ellátás mellett az év kilenc hónapjában — a múlt év azonos időszakához képest 9 százalékkal magasabb — 204 milliárd forintos forgalmat bonyolított le a kiskereskedelem. A Belkereskedelmi Minisztérium értékelése szerint a forgalom összetétele alapvetően az idén sem változott, az iparcikkek forgalma továbbra is meghaladta az élelmiszerekét. Említésre méltó azonban, hogy. a ruházati forgalom növekedése »utolérte« a többi ágazatét, ugyanakkor a vendéglátás bevétele — az ismert korlátozó rendelkezések Íratásaként — csak mérsékelten emelkedett Szeptemberben a tavalyit 10,2 százalékkal meghaladóan, s az előző havival csaknem egyezően 25 milliárd forintot költött fogyasztási cikkekre a lakosság. A minisztérium az ellátás helyzetét — annak ellenére, hogy valamennyi árucsoportban akadtak időnként hiányok — megfelelőnek ítélte. A húsellátás például kiegyensúlyozottabb volt, mint az előző hónapokban, marhahús volt elegendő, sertéshúsból azonban minden igényt nem tudtak kielégíteni. A szocialista kereskedelem zöldségforgalma — részben, mert kevesebb volt az áru, másrészt az érés késése miatt — nem érte el a tavalyi szintet. Burgonyából viszont 45 százalékkal, gyümölcsből pedig — főleg a dinnye és az őszibarack bőséges kínálata eredményeként — 73 százalékkal több fogyott. Égetett szeszes italból szeptemberben 18,5 százalékkal kevesebb, fagyott a tavalyinál. A bolti kereskedelem viszont 25,7 százalékkal több égetett szeszt adott el, mint tavaly ilyenkor. A ruházati kereskedelem forgalma a tavalyinál nagyobb, kínálata bőségesebb volt, de női ruhából és kosztümből, olcsóbb cipőből, s néhány fajta gyermek- és csecsemőholmiból nem mindig tudták kielégíteni az igényeket. Sokat javult a vas—műszaki kereskedelem kínálata is, de változatlanul 6zűkös a kézi- szerszámok, zománcedények, hátartási kisgépek választéka, továbbra is kevés a Minimat mosógép, s a szezon megindulásával a kazán és a radiátor is. Szilárd tüzelőanyagokból a kereskedelem az igényeket kielégítette. A takarékosság tudatos emberi tevékenység : a javaié felhasználásának ésszerű módja. A magyar nyelv tulajdonságjelzőként is sűrűn használja a takarékos kifejezést. Akit ezzel a jelzővel illetnek, arról kedvező kép alakul ki a közvéleményben. Azt mondják róla, hogy gondosan bánik a rábízott javakkal, gazdaságosan használja fel a pénzt, az időt és az energiát. A ma igényeinek kielégítésekor a holnap lehetőségeit és szükséglétéit is figyelembe veszi, s csak megfelelő mérlegelés után dönt arról, hogy miként használja fel, mire fordítja a pénzt. A takarékosság korántsem jelent garasoskodást: a fösvényt éppen úgy elítéli a közvélemény, mint ahogy á pazarlók tevékenységével sem ért egyet. Egyre több az olyan ember, aki szót emel a rossz gazdálkodás, az anyagi javak herdálása, a pazarlás ellen, s nemcsak szóban hirdeti az ésszerű takarékosságot, hanem saját példájával is nevel. Hazánkban ma 120 milliárd forintot őriznek a takarékkönyvek. Somogybán az idén augusztus végéig megközelítette a 3 milliárd 600 millió forintot a takarékba helyezett pénz összege. Azt jelenti ez, hogy a megye minden lakosára — a csecsemőket és a járadékból élő időseket is számításba véve — több mint 12 ezer forint megtakarított pénz jut. Félretenni ekkora összeget csak úgy lehet, ha valaki rendszeresen takarékoskodik, ha az ember nemcsak a mára gondol, hanem a holnapra is. Sokszor elhangzik a kérdés: miért takarékoskodnak az emberek? A válasz mindig egyértelmű: azért, hogy ösz- szegyűjtsék pénzüket egy ' későbbi nagyobb kiadásra, hogy tudjanak lakást, autót, ház« tartási gépeket, telket vásárolni, hétvégi pihenőt építeni. Tehát azért hogy kényelmesebben, szebben, jobban élhessenek. Akik takarékoskodnak, azok félretett pénzükkel lehetővé teszik mások számára is, hogy hitel igénybevételével kielégítsék olyan igényeiket, amelyekre különben csak évek vagy évtizedek múlva gondolhatnának. Példaként elég csupán a legalapvetőbb igényt — a lakáshoz jutást — említeni: az ötödik ötéves tervben körülbelül 12 000—12 500 lakás épül föl megyénkben. Minden , száz családi otthonból nyolcvan hitel igénybevételével készül. Az Országos Takarékpénztár és a takarékszövetkezetek a betétekből fedezik az ilyen hiteleket. Alii a takarékban helyezi el pénzét, az később joggal számíthat arra, hogy Zala-bútor — a takarékpénztár ' közbeiktatásával — másoktól kap kölcsönt akkor, amikor nagyobb vásárlásba fog. Aki takarékoskodik, tudatosan készül arra, hogy a következő évek nagyobb kiadásait fedezhesse. Ha azt bizonyítjuk, hogy a takarékosság tudatos emberi tevékenység, akkor egyúttal azt is állítjuk, hogy nevelni lehet — és kell! — erre az embereket. Többször elmondták már, de itt is érdemes utalni arra, hogy az iskolások által vásárolt takarékbélyegek esetében nem az összeg nagysága a fontos, hanem a rendszeresség. Hiszen csak így lehet a betűvetés ismereteinek elsajátításával egy időben rábírni, rászoktatni á gyermekeket arra, hogy a jövő érdekében nem szabad minden pénzt elkölteni, ami ma rendelkezésükre áll. . Az is igaz, hogy csak a takarékos gyermekekből lesznek takarékos felnőttek. Azok a fiatalok, akik most kezdik el önállóan élni életüket, akik családalapítás előtt állnak, nem ma találkoznak először a takarékosság fogalmával, hanem amikor iskolába kerültek, már szóltak erről nekik a pedagógusok. Az önálló élet* re nevelés egyik eszköze a rendszeres takarékoskodás is. Ennek eredménye, hogy jelenleg 11 ezer fiatalnak van a megyében ifjúsági takarékbetétje. Ez a betétforma — kedvezményeit is felhasználva — jelentős segítséget ad a fiataloknak a családalapításkor. A takarékosságra való nevelésben fontos szerepük van az e téren elért eredményeknek. A példák sora bizonyítja: jól járt az, aki ésszerűen gazdálkodott javaival. Az a fiatal pedig, aki gyermekkorában hozzászokik a takarékossághoz, beosztó lesz felnőttként is, akár a saját pénzéről, akár egy kisebb vagy nagyobb közösség javairól van szó. A takgi'ékosságra nevelés közügy. Különösen fontos a most munkába lépő fiatalok megnyerése a takarékos élet- i vitel számára. Éppen ezért senki nem tekintheti ezt mellékes feladatnak, aki akár a párt vagy a szakszervezetek, az ifjúsági szervezet, akár a Hazafias Népfront nevében nyilatkozik, vagy képviseletében intézkedik. Ahogyan növekszik a takarékosan élő emberek száma, úgy lehetünk biztosak abban, hogy szaporodik a takarékosan, ésszerűen gazdálkodó vállalatok száma is, hiszen aki megszokta, hogy többször meggondolja, mire fordítja a saját pénzét, az nem válik felelőtlenné akkor sem, amikor egy egész közösség pénzét bízzák rá. Az a szemlélet, hogy a pénzt mindenáron el kell költeni, szerencsére már egyre kevesebb ember sajátja. Gyarapodik viszont azok száma, akik — akár a magukéról, akár a közösségéről van szó — ia pénz, az anyagi javak felhasználásának gazdaságosságát is figyelembe veszik döntéseik előtt. A Zalaegerszegi Bútorgyár az Idén hatszáznegyven millió forint értékben készít szekrénysorokat, ülőgarnitúrákat. A gyár éves tervének időarányos részét túlteljesítette, és tovább növeli tőkés exportját. A világ takarékpénztárai ötvennégy évvel ez- I előtt, 1924-ben milánói értekezletükön határoztak úgy, hogy minden évben megrendezik a takarékosság világnapját. Tizennégy esztendeje annak hogy minden év október 31-én az Országos Takarékpénztár a takarékszövetkezetekkel és a postahivatalokkal együtt összesítő beszámolót tár a lakosság elé, bemutatva a takarékosság eredményeit, azt, hogy miként gazdagodott országunk a beosztással élő emberek révén, s hogyan változott, gazdagodott a takarékos emberek élete. A takarékosság — nem árt még egyszer hangsúlyozni — tudatos emberi tevékenység: egyik föltétele az egyén és a társadalom boldogulásának. Ma,. amikor a fejlett szocializmust építő népé az ország, érvényesek igazán Fáy András 1840-ben kifejtett gondolatai, melyekkel az OTP elődjének, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnek a létrehozását sürgette: »a szorgalom és a takarékosság a nemzetgazdaság fő rugói; a szorgalom és a takarékosság a nemzeti jólét forrásai.« Rostás Károly, a Hazafias Népfront Som orv rn*- gyci Bizottságának elnöke.
