Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-18 / 246. szám

Mi Tál főzik Brazíliában? Ami várható volt, bekövet­kezett: a brazil fővárosban hivatalosan bejelentették, hogy az 589 tagú különleges elektori testület Joao Baptis­ta Figueiredo négycsillagos tábornokot, a katonai titkos- szolgálat most hatvan esz­tendős ex főnökét jelölte Er­nesto Geisel tábornok utódja­ként a köztársasági elnök ma­gas tisztségére. A jelölt személye és a vá­lasztás eredménye nem meg­lepetés, de a kampány hang­ja és hangulata annak bizo­nyult, A korábban csak egyenruhában és arcát eltaka­ró hatalmas napszemüvegben, a nyilvánosság előtt ritkán mutatkozó generális a kam­pány alatt kilépett a szürke eminenciás szerepéből és fél­reérthetetlenül igyekezett a nyilvánosság számára szokat­lan rivaldafényben »új arcot« mutatni. Az első meglepetés az volt, hogy a tábornok, akinek győ­zelme egyszerű matematikai alapon és a hatalmi erőviszo­nyok koprdinátái szerint biz­tos volt, fáradságot nem kí­mélve járta a hatalmas, 110 milliós ország legtávolabbi tá­jait. Mindig szigorúan civil­ben és az eddiginél jóval ki­sebb és világosabb napszem­üvegben szónokolt. És hogyan! Aki nem ismeri a helyzetet és a generális sze­repét, azt hihetné, hogy Fi­gueiredo »tiszta lappal« in­dul, úgy tesz, mintha semmi köze nem lenne mindahhoz, ami 1964, a katonai hatalom- átvétel óta Brazíliában tör­tént. A hivatalát márciusban átvevő új államfő készsége­sen elismeri, hogy »Brazília legnagyobb problémája bizo­nyos gazdasági eredmények ellenére a tízmilliókat érintő szegénység, a javak kiáltóan egyenlőtlen elosztása«. Haj­landónak mutatkozik néhány belpolitikai reformra, amely — megvalósulásuk esetén — enyhítené az eddig rezzenet- len katonai diktatúrát. Miért hangzottak el ezek az ígéretek, amikor Figueiredo amúgy is biztos lehetett ab­ban, hogy az ellenzéki jelölt — egy másik tábornok — úgy sem veszélyeztetheti po­zícióját. A válasz egyértelmű: nem egészen egy hónap múlva, no­vember 15-én Brazíliában egy másik választásra kerül sor: a parlamentet újítják meg. Megfigyelők szerint ez a vá­lasztás már nem lesz ilyen egyszerű, és az ARENA ne­vű kormánypárt joggal tart attól, hogy az egyetlen legá­lis ellenzéki mozgalom, az MDB látványosan sok voksot szerezhet november derekán. 1979 első felében kell kiderül­nie annak, mennyi a taktika az új államfő ígéreteiben és mennyi a komoly szándék. Megkezdődött a szocialista országok felsőoktatási miniszteri konferenciája Balatonaligán kedden meg­kezdődött a szocialista orszá­gok felsőoktatási miniszterei­nek XI. konferenciája. A meg­beszélés fő célja — mint Po- linszky Károly oktatási mi­niszter megnyitó beszédében hangsúlyozta —, hogy tervsze­rűbbé, tökéletesebbé tegyék a felsőfokú tudományos kép­zést, s a haladás szolgálatában ezen a téren is megismerjék és összevessék a baráti orszá­gok tapasztalatait. Társadalmi, gazdaságpoliti­kai céljainkhoz — hangoztatta a továbbiakban Polinszky Károly — a jövőben még több és még magasabb képzettségű tudományos kutatóra, oktatóra lesz szükségünk. A tudomá­nyos-technikai forradalmat össze kell kapcsolnunk a szo­cializmus által kínált elő­nyökkel A baráti országok ez­zel összefüggő együttműkö­dése tulajdonképpen már ed­dig is folyamatos és kölcsö­nösen hasznos volt, a mód­szeres tapasztalatcsere azon­ban még újabb lehetőségeket kínál. Számos olyan gondunk van ugyanis, amelyekre közös megoldást találhatunk Az egyes országok sajátosságai, hagyományai természetesen nem mindig alkalmasak az átvételre, kiváltképpen nem a sablonos másolásra. Az ok­tatók és a tudományos kuta­tóik magas szintű képzésében azonban nyilvánvalóan sokat segíthetnek egymásnak az együttműködő országok Az előreláthatóan 3 napig tartó konferencián részt vevő küldöttségek tagjai megtár­gyalják a tudományos kutatói és oktatói utánpótlás felkészí­tésének módszereit, a tovább­képzés formáit, foglalkoznak az e téren kívánatos nemzet­közi együttműködés lehetősé­geivel, tartalmi és módszerta­ni kérdéseivel, javaslatot dol­goznak ki a felsőoktatási in­formáció rendszer fejlesztésé­re. Napirendre kerülnek az if­júság kommunista nevelésének időszerű kérdései, s az ifjúsági szervezetek meghívott kép­viselőinek részvételével meg­vitatják a szocialista országok ifjúsági szervezeteinek tudo­mányos diákköri kapcsolatait, a szocialista országokban ta­nuló ösztöndíjasok helyzetét és a jövő évi nemzetközi diákegyüttműködési progra­mokat. Szó lesz az oktatás- technikai eszközök gyártásá­nak és alkalmazásának prob­lémáiról és a számítástechni­ka felsőoktatásban történő al­kalmazásáról. A konferencia megnyitóján részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP Jíözponti Bizott­ságának osztályvezetője is. Egyesült Államok A fasiszták szabadon hirdethetik elveiket Aï amerikai legfelsőbb bí­róság olyan határozatot ho­zott, amely lényegében mó­dot ad az amerikai fasiszták­nak arra, hogy szabadon hir­dessék elveiket. A legfelsőbb bíróság ugyanis határozatá­ban alkotmányellenesnek ítél­te Skokie (Chicago északi elővárosa) lakódnak azt a kö­vetelését, hogy tiltsák be az ott tartott újfasiszta gyűlése­ket Az amerikai fasiszták egész sor provokatív gyűlést szer­veztek Skokie-ban, amelynek lakói közül sokan átélték a hitleri koncentrációs táborok borzalmait A közvélemény nyomására a helyi bíróság kénytelen vodt betiltani a fa­siszta megmozdulásokat, ám a föllebbviteli bíróság sem­misnek nyüvánította ezt az ítéletet Losonczi Pál üdvözlete II. János Pál pápához Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke a következő üdvözletét intézte H. János Pál pá­pához: Őszentsége, II. János Pál pápának. Vatikánváros A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében jókívánságaimat fejezem ki abból az alkalomból, hogy megválasztották a római katolikus egyház pápájának. Reméljük, hogy őszentsége irányításával a katolikus egyház továbbra is tevékenyen részt vállal az emberiséget legközvet­lenebbről érintő sorskérdések megoldásában: az enyhülés és a leszerelés ügyének előmozdításában, a népek békés jövőjé­nek biztosításában. Losoncul Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke II. János Pál pápát októbert elődjét, I, János Pált, őt sem 22-én, vasárnap iktatják be koronázzák meg. A beiktatási ünnepélyesen tisztségébe — ünnepség után az új pápa mi­közölték a Vatikánban. Mint lsét ponti fikái. Közlemény a Belga Szocialista Párt küldöttségének látogatásáról Biztonsági terv a libanoni válság megoldására A Libanonban állomásozó arabközi békefenntartó erők­ben részt vevő vagy azokat anyagilag támogató országok külügyminiszterei kedden be­Jugoszlávia Megnyílt az egykori harcosok kongresszusa Az ismert Crna Gora-i üdü­lőhelyen, Budván kedden ösz- szeült a Jugoszláv Harcos Szövetség 8. kongresszusa ; ezen körülbelül egymillió tag képviseletében 600 delegátus vesz részt Az ünnepélyes megnyitón Joszip Broz Tito köztársasági elnök köszöntötte a küldötteket; beszédében alá­húzta, hogy a jugoszláv anti­fasiszta népfelszabadító had­sereg soraiban az ország min­den nemzedékének és nemze­tiségének fiai vállvetve har­coltak. A tanácskozáson külföldről meghívott vendégként 23 frontharcos szervezet, köztük a Szovjet Háborús Veteránok delegációja van jelen. A Ma­gyar Partizánszövetség kül­döttségét Fehér Lajos elnök vezeti. A kongresszus központi be­számolóját Koszta Nagy had- sereg tábornok, a szövetség el­nöke tartotta. Baszkföldi mozgolódások « Huszonöt rendőrt letartóztattak  fegyvere? karhatalom hu­szonöt tagja — köztük egy alhadnagy — letartóztatásban várja egy bilbaói laktanyá­ban. Szombaton ugyanis az előző nap meggyilkolt két rendőr ravatalánál több száz rendőr és hozzátartozójuk tün­tetett, szidalmazta feljebbva­lóit, közöttük a rendőrség or­szágos főfelügyelőjét és a biz­tonsági főigazgatót. Lapjelen­tések szerint valamennyi le­tartóztatottra a rendőrség kö­telékéből való elbocsátás vár. A biztonsági főigazgató által elrendelt kényszeráthelyezés eddig 344 rendőrt érint (va­lamennyien nősök és több mint egy éve teljesítenek szol­gálatot Baszkföldön). Santiago Carrillo, az SKP főtitkára Murciában tartott beszédében kijelentette: Baszkföldön a közbiztonságot csak úgy lehet fenntartni, ha ezt a feladatot elsősorban baszkokból álló rendőrségre bízzák, s végrehajták a rend­őri szervezet demokratikus re­formját — Az SKP támogatni fog minden intézkedést — mon­dotta —, amelyet a kormány tesz, hogy biztosítsa a fegyel­met és az engedelmességet azokban a szervezetekben, amelyeket éppen azért hoztak létre, hogy fegyeimezettek és engedelmesek légynek, s nem azért, hogy ülősztrájkokat és tiltakozásokat tartsanak. fejezték a tanácskozást Bej- nit közelében, Beiteddinben. A hírügynökségi jelentések szerint Libanon, Szíria, Szaúd- Arábia, Kuvait, az Egyesült Arab Emirátusok külügymi­niszterei, valamint Szudán és Katar nagyköveti rangú kép­viselői végleges formába ön­tötték az elhúzódó libanoni válság megoldását célzó biz­tonsági tervüket, illetve az ezt tartalmazó határozatokat és ajánlásokat. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására október 9— 16. között Magyarországon tartózkodott a Belga Szocia­lista Párt küldöttsége Jós Van Eynde államminiszternek, a párt elnöksége tagjának ve­zetésével. A küldöttség tagja volt: Jeanne Adriaessens és André Degroeve parlamenti képviselő, az elnökség tagjai; André Léonard országos tit­kár, valamint Lucien Radoux szenátor, az Európai Parla­ment tagja. A küldöttséggel találkozott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Óvári Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára meg­beszéléseket folytatott a dele­gációval. A tárgyalásokon részt vett Lendvai István és Szikszay Béla, a KB osztály­vezető-helyettese. A belga vendégek ellátogat­tak Győr-Sopron megyébe, ahol találkoztak Háry Bélá­val, a megyei pártbizottság első titkárával, valamint a megye párt- és állami életé­nek más képviselőivel. Meg­látogatták a Magyar Vagon- és Gépgyárat, a győri Grabo­plast műbőrgyárat, valamint a Farádi Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetet és a Sop­roni Állami Gazdaságot A két párt képviselői átte­kintették a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit. Egyet­értéssel állapították meg, hogy szükséges a nemzetközi együttműködés fejlesztése a különböző társadalmi rend­szerű országok között mind a kétoldalú kapcsolatok, mind a nemzetközi szervezetek kere­Vor step öngólja Ügy távo­zott, hogy ma­radt Vorster, a dél-afrikai fajüldöző kor­mány 12 éven át volt mi­niszterelnöke. És most ál­lamelnök lett! Utóda a kor­mányfőd szék­ben az a Pie­ter Botha, aki hadügymi- nisztersége idején a had­sereget a több­ségi uralom bevezetésének fegyveres meg­akadályozásá­ra készítette föl. Vorster legutóbbi lépé­sével fölrúgta a nyugati dip- lomácáa elkép­zelését, hogy az ENSZ se­gítségévei hoz­zák tető alá Namíbia füg­getlenségének ügyét. Távozá­sa előtt ugyanis bejelentette, hogy — az ENSZ ajánlásai­val ellentétben — még az idén -választásokat'« tartanak Namíbiában; november 20-ára tűzték ki a választások meg­kezdését. Namíbia területe kilencsze­rese hazánkéinak: 824 ezer négyzetkilométer. A nagy­részt sivatagi terület gyér né­pességű: 746 ezer afrikai, 51 ezer színes és 99 ezer európai lakója van. Rendkívül gazdag ásványi kincsekben: gyémánt- exportja jelenti a legnagyobb bevételt de nagy mennyiségű színesfémet, uránt, rezet, va­sat is bányásznak az ország­ban. Namíbia 1880-tól 1915-ig német gyarmat volt, majd az első világháború idején Dél- Afrika szállta meg, s 1920-tól a Népszövetség mandátuma­ként igazgatta. Az ENSZ 1968-ban vissza­adta az országnak a Namíbia Dcl-afrikal rendőrök Windhoekben, Namíbia fővárosában. nevet, és a függetlenség azon­nali megadására szólította föl Dél-Afrikát. Az utóbbi hónapokban a Biztonsági Tanács nyugati tagállamai az érdekeltek — a Dél-afrikai Köztársaság és a Namíbia függetlenségéért harcoló Délnyugat-afrikai Né­pi Szervezet (SWAPO) — be­vonásával, hosszan tartó tár­gyalások után, végre megálla­podásra jutottak a hatalom átadásáról. Ezt a megállapo­dást rúgta föl Vorster a -vá­lasztások« bejelentésével. Az eredeti tervek szerint ugya­nis az átmeneti időszakban ENSZ-csapatok érkeznének az országba, amelyek biztosíta­nák a rendet, és a választá­sokat 1200 ENSZ polgári kül­dött ellenőrizné. Semmi két-ég, hogy a dél­afrikai ellenőrzés alatt tartott választások nem tükröznék a namíbiai nép valódi akara­tát. A Pretoria által támoga­téiben.' Az államok közötti együttműködés fejlődése fon­tos tényezője a világbéke, a népek biztonsága, a társadal­mi haladás előmozdítása ügyének. A megbeszélések során egyetértés nyilvánult meg ab­ban, togy a jelenlegi nemzet­közi helyzetiben a legfőbb gondot a helyi feszültségek és háborúk, valamint a fegyver­kezési hajsza felélénkülése okozza. Ezért a két párt tá­mogatja a haladó és békesze­rető erők akcióinak fokozá­sát az enyhülés eddigi ered­ményeinek megvédése, vala­mint a fegyverkezési hajsza megfékezésére irányuló gya­korlati intézkedések megho­zatala érdekében. Ebben a szellemben állást foglalnák a stratégiai fegyverzetek kor­látozásáról szóló egyezménÿ, továbbá a közép-európai fegy­veres erők csökkentéséről szó­ló olyan megállapodás mellett, amely nem csorbítja az érin­tett felek biztonságát. Ismétel­ten kifejezik országaik ha­tározott törekvését, hogy kö­vetkezetesen végrehajtsák a helsinki értekezlet záróokmá­nyának valamennyi ajánlását. A két párt képviselői kife jezték reményüket, hogy az ENSZ-közgyűlés XXXIII. ülésszakán — a júniusi rend­kívüli leszerelési ülésszakon elhangzott javaslatok ered­ményeként — tényleges előre­lépésre került sor az általános és ellenőrzött leszerelésért teli erőfeszítések keretében. A két párt képviselői fon­tosnak tartják, hogy tárgyalá­sok folynak a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdaságú Közösség között Kifejezték reményü­ket, hogy a következő tárgya­lásokon haladás történik a két. szervezet közötti kapcsolatok formáinak kialakításában. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Belga Szocialista Párt megerősítette, hogy szó lidáris a függetlenségükért <1 felszabadulásukért küzdő n pekkel és elítéli a faj üld i rendszereket A tárgyalásokon kölcsön tájékoztatásra került sor a k. párt hazai, illetve nemzetkö tevékenységéről, valamint . kétoldalú kapcsolatok alakú lásáróL Megállapították, hogy av MSZMP és a BSZP között 1c rejött együttműködés hoz: járul a két ország népei ]■: zötti bizalom és barátság e , sítéséhez, a kölcsönösen ei nyös belga—magyar kapcs latok kiszélesítéséhez, a ko tinens békéjének és biztonse gának erősítéséhez. A ke. párt képviselői megállapod­tak, hogy továbbfejleszti k együttműködésüket. Az őszinte, baráti légkörben lezajlott megbeszélések befe­jeztével a BSZP küldöttsége belgiumi látogatásra hívta meg az MSZMP küldöttségét. A meghívást elfogadták. tatt fehérekből a megalku­vó feketékből álló »Turnhal­le»- szövetséggel szemben más pártoknak aligha lenne esé­lyük. Jellemző, hogy az úgy­nevezett »mérsékelt« polgári Nemzeti Front sem hajlandó résztvenni a Vorster által ter­vezett választási komédiában. A SWAPO pedig kijelentette: ha Dél-Afrika nem hajlandó betartani a megegyezést, a szervezet folytatja fegyveres felszabadítást küzdelmét... Pretoria visszalépésének előzménye: miután a tárgya­lások után megegyezésre ju­tottak, az ENSZ megbízta a finn Ahitissarit, vizsgálja meg a helyszínen a terv végre­hajthatóságát Namíbiai láto­gatása után a diplomata ki­jelentette, hogy 7500 ENSZ katona odaküldése és héthó­napos átmeneti időszak bizto­síthatja csupán a rendezett hatalomváltást. Botha külügyminiszter (az új miniszterelnök névrokona) azonnal tiltakozott: »Ha a fegyveres akciók folytatódná­nak — mondotta — ez eset­ben úgysem lehet végrehaj­tani a béketervet. Ha viszont nyugalom van, akkor nincs szükség ennyi ENSZ-katomá- ra.« A visszakozás oka persze egészen más: Namíbiában je­lenleg 20 ezer dél-afrikai ka­tona tartózkodik. S az ország urai joggal vannak meggyő­ződve róla, hogy ha vissza­vonják csapataikat Namíbiá­ból, a függetlenségi szervezet, a SWAPO elsöprő választási győzelmet arat. Így hát ma­radni akarnak. A SWAPO pe­dig általános gerillaháborúra szólítja föl az ország népét. Vorster lépése növeli a faj­üldöző Dél-Afrikai Köztársa­ság elszigeteltségét. A nyugati országok eddig — Pretoria megegyezési készségére hivat­kozva — meg tudták akadá­lyozni, hogy az ENSZ gazda­sági megtorló intézkedéseket hozzon Dél-Afrika ellen. Ez többé aligha lehetséges. Vors- terék alighanem öngólt rúg­tak. Gáti István A belga küldöttség elutazott Budapestről. A Ferihegyi re­pülőtéren Óvári Miklós bú­csúztatta. (MTI).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom