Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

Szovjet—amerikai kapcsolatok Jót tenne a nemzetközi légkürnek SzalJut—6 Készülődés a visszatérésre Moszkvai vélemények Vance érkezése előtt Fontos állásfoglalás hangzott el a hétvégén a Szovjetunióban a nemzetközi kérdésekről. Dmitrij Usz- tyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere kijelentette jere­váni beszédében: a Szovjetunió nem hagyja magát eltánto­rítani békés külpolitikai irányvonaltól, s továbbra is erő­feszítéseket tesz, hogy megegyezés jöjjön létre korunk leg- • égetőbb kérdésében, a fegyverkezési verseny megszünteté­se, a leszerelés terén. Dmitri} Usztyinov marsall egyúttal rámutatott arra is, hogy ezt a szovjet törekvést nem lehet kihasználni egyol­dalú előnyök megszerzésére a másik oldalon. A megegyezés ára szovjet részről sohasem lehet elvi-politikai enged­mény. Ugyancsak nem szán­dékozik a szovjet fél olyan alkudozásiba belemenni, amely gyengítené az ország védelmi képességét. Usztyinov kijelentései ugyanazt húzzák alá, amit a szovjet kormány mindig is hangoztatott: előbbre kell lép­ni az emberiséget fenyegető veszély elhárításában, s a Szovjetunió kész ennek érde­kében megtenni a szükséges lépéseiket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy enged a külső politikai nyomásnak, vagy olyan feltételieket fogad el, amelyek ellentétesek nem­zeti érdekeivel, a szocialista közösség érdekeivel. Alig egy héttel korábban Andrej Gromiko külügymi­niszter mutatott rá ennek a politikának a lényeges voná­saira, röviddel korábban pe­dig Leonyid Brezsnyev fejtet­te ki a szovjet külpolitika fő törekvésiedt. Ezekután teljesen világos, hogy mit kíván megvalósíta­ni a Szovjetunió a fő nem­zetközi kérdésekben. Egyrészt a megoldásra érett kérdések közül gyorsan akar előrelépni a hadászati támadófegyverek korlátozásának rendezésével. Részéről ennek nincs akadá­lya, ha a megoldás az egyen­lő biztonság elvét tartja tisz­teletben, s nem akarják a megegyezést valamiféle politi­kai feltételhez kötni. A végleges választ erre nyilvánvalóan. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter pár nap múlva sorra kerülő moszkvai tárgyalásai adják meg. Ha ezt a nehéz problé­mát sikerül közös megegyezés útján, sikerrel rendezni, ak­kor a szovjet vezetés, a ked­vező légkört kihasználva, előbbre kíván jutni más fon­tos leszerelési kérdések meg­oldása terén is. Például ki­használja azt a lehetőséget is, amelyet az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszaka nyújt a két- és többoldalú tárgyalá­sokra. S ez nyilvánvalóan a SALT-megállapodás, a bécsi tárgyalások ügyét is előrelen­díti. Ugyanakkor előbbre lehetne jutni a szovjet—amerikai kapcsolat normalizálásában is, decemberben például, ami­kor Moszkváiban sor kerül a két ország magas szintű gaz­dasági megbeszéléseire. A kapcsolatok javítása jótéko­nyan hatna az egész nemzet­közi légkörre. Befejeződött a világűrben töltött negyedik hónap is Vla­gyimir Kovaljonok és Alek- szandr lvancsenkov számára. A Szaljut—6 második állandó személyzetének tagjai június 15-én indultak minden eddi­gi rekordot megdönt' — rend­kívül eredményes útjukra. A két űrhajós most már lassan a visszatérésre készül — hét­fői programjukban például a Szojuz űrhajó ellenőrzése is szerepelt, s felőlük a »Bíbic« nevű különleges öltözéküket is, amelynek viselésével szer­vezetüket lassan a földi kö­rülményekhez szoktatják. Kovaljonok és lvancsenkov egyébként igen jó hangulat­ban köszöntötte vasárnap este a szovjet televízióban a szov­jet mezőgazdaság dolgozóit a sikeres aratás és betakarítás alkalmából. Az űrhajósok be­mutatták azt a zászlót, ame­lyet majd a legjobbaknak adományoznak visszatértük után. Kedves meglepetés volt egyébként számukra, hogy a falvak dolgozói a Progressz teherűrhajóval az idei ter­mésből küldtek nekik mutató­ba néhány gabonamintát. Győri Imre Áz SZKP küldöttségének látogatása Romániában a főváros VIII. kerületében Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra hétfőn a főváros VIII. ke­rületébe látogatott Elkísérte Király Andrásné, az MSZMP budapesti bizottságának tit­kára A vendégeket a kerületi pártbizottságon Szabó István első titkár, valamint Molnár Ferenc, a kerület tanácselnö­ke, és a városrész több más vezetője fogadta, majd tájé­koztatták a kerület életéről, munkájáról. Győri Imre ezután a csak­nem 4 ezer dolgozót foglal­koztató Budapesti Távbeszélő Igazgatóságot kereste fel, ahol az intézmény párt- és gazda­sági vezetői számoltak be az igazgatóság tevékenységéről, politikai életéről- Egyebek között elmondották: az intéz­mény telefon-főközpontjai­nak vonalkapacitása az év végéig 46 700-zal növekszik, a hálózatépítés nehézségei miatt azonban csak 11 ezerrel nő az újonnan bekapcsolt telefonál­lomások száma. A főváros nyilvános távbeszélőállomá­sai viszont tervezettnél gyor­sabban szaporodnak: az ere­detileg tervezett 500-zal szem­ben az év végéig 680 új utcai telefonfülkét állítanak fel; elsősorban az új lakótelepe­ken. A látogatás következő állo­mása helyközi távbeszélő igazgatóság volt, amelynek forgalmát az itt dolgozók — a növekvő számú automata berendezés mellett — még számottevő arányban látják el kézikapcsolással. Persze, a automaták mind nagyobb sze­rephez jutnak: a távhívás be­vezetése óta a belföldi távol­sági beszélgetések száma 25— 30 százalékkal, a nemzetközi hívásoké pedig 30—40 száza­lékkal emelkedett A távhívá­sok részaránya a helyközi belföldi forgalomban ma már 60 százalék, a nemzetközi forgalomban pedig meghalad­ja a 75 százalékot Győri Imre délután a kerü­leti pártbizottság aktívaérte­kezletén a politikai munka időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót „Nem nehéz felülni a tigris hátára...” A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, And­rej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tag­jának, a Szovjetunió külügy­miniszterének vezetésével 1978. október 13—15. között baráti látogatást tett a Ro­mán Szocialista Köztársaság­ban. A küldöttséget a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága hívta meg, s fo­gadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt fő­titkára. A román küldöttséget Paul Niculescu, az RKP Po­litikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, miniszterelnök-he­lyettes vezette. A tárgyalásokon a két kül­döttség, az SZKP és az RKP, valamint a Szovjetunió és Ro­mánia közötti kapcsolatok kérdéseit, továbbá az idősze­rű nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista moz­galom problémáinak széles körét vitatták meg A tárgyalásokon a két kül­döttség áttekintette a koráb­bi, Leonyid Brezsnyev és Ni­colae Ceausescu közötti talál­kozókon született megállapo­dások végrehajtását. A felek hangsúlyozták annak fontos­ságát, hogy a szocialista or­szágok fokozzák erőfeszítései­ket az enyhülési folyamat folytatása és elmélyítése ér­dekében. A bukaresti tárgya­lások tárgyszerű, nyílt, elv­társi légkörben zajlottak le. Éleződő feszültség Több száz rendőr sértegette följebb valóit Éleződött a feszültség Baszkföldön, ahol szombat es­te újabb csendőr esett a viz- cayai tartomány Lequito kikö­tőjében terroristák merényle­tének áldozatául. Néhány na­pon belül ez volt a harmadik gyilkos merénylet a rendfenn­tartó erők tagjai ellen az ETA részéről. A merényleteknek eddig öt rendőr esett áldoza­tul. A sorozatos merényletek ki­élezték a helyzetet a rendőr­ségen belül is, így az előző napon meggyilkolt két rendőr ravatala mellett több száz rendőr tüntetett. Szidalmaz­ták és sértegették jelen levő feljebbvalóikat. A lapjelentések szerint kö­rülbelül 800 rendőr vett részt a tüntető akciókban. Töretlen irányvonal Korunk alapvető kérdése: sikerül-e megfékezni a fegy­verkezési versenyt, győzedel­meskednek-e a haladás erői az imperializmus agresszív köreinek feszültségkeltő mes­terkedései fölött — ettől függ az eljövendő nemzedékek bé­kéje és biztonsága. Ebben a világméretű küzdelemben a meghatározó tényező a szo­cialista világrendszer ereje, amelynek a Magyar Népköz- társaság is alkotó része. Kül­politikánkban — mint azt az MSZMP KB október 12-i közleménye is hangsúlyozza — a döntő tényező továbbra is a szocialista közösség pártjaihoz, és népeihez fű­ződő testvéri kapcsolatunk. Ezt jelképezte Kádár János és Leonyid Brezsnyev' júliusi találkozója a Krím-félszige- ten, továbbá párt- és kor­mányküldöttségünk látogatá­sa a Lengyel Népköztársa­ságban. Ezek és más talál­kozóik, az ott létrejött meg­beszélések újólag megerősí­tették : pártjaink és orszá­gaink egységesek, közösek el­veink és céljaink, amelyek megvalósításában közös erő­feszítéssel munkálkodunk, legyen bár szó a szocializ­mus és a kommunizmus épí­tésének napirenden levő fel­adatairól, vagy az enyhülési politika következetes folyta­tásáról, a szabadságukért és a függetlenségükért küzdő népek támogatásáról. A jelenlegi nemzetközi helyzet egyik jellemző voná­sa — állapítja meg a köz­lemény —, hogy az imperia­lizmus szélsőséges erőinek fokozódó aktivitása miatt lassult az enyhülés folya­mata, folytatódik a fegyver­kezési verseny. Az imperia­lizmus agresszív körei eny- hülésellenes politikájukat és a fegyverkezési hajsza foko­zására irányuló kísérleteiket a szovjet veszélyről szóló ha­zug propagandával próbálják indokolni. A NATO égisze alatt óriási erőket mozgató hadgyakorlatokat szerveznek Nyugat-Európában a »Kelet­ről jövő csapás elhárításának a gyakorlására.« E hisztériakeltés cűyan mé­reteket öltött, hogy az utób­bi időben már az NSZK jó­zanabb politikai köreiben is szót emeltek ellene. Ezzel szemben az enyhülésellenes akciókat, a Szovjetunió és a szocialista országok ellen irá­nyuló hisztériakeltést támo­gatja a kínai vezetés, amely erőfeszítéseket tesz a NATO- arszágokkal való katonai együttműködés kialakítására, s fokozza provokációs tevé­kenységét a Vietnami Szocia­lista 1 Köztársaság ellen. Minthogy az enyhülés megszilárdításának és tartós­sá válásának egyik alapfel­tétele a leszerelés, a szocia­lista közösség országai min­dent megtesznek a fegyver­kezési verseny megfékezé­séért. Hazánk képviselői ha­tározottan fellépnek mindéin nemzetközi fórumon a le­szerelési intézkedések elő­mozdításáért Jó hatással lenne a leszerelési törekvé­sekre, mérsékelné a feszült­séget ha megegyezés szület­ne a hadászati támadó fegy­vereik korlátozásáról a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mik között A legutóbbi szovjet—amerikai tárgyalá­sok nyomán mindkét részről elhangzott nyilatkozatok ha­ladásról tanúskodnak. Egyéb vonatkozásban is erőfeszíté­sek történtek a két fél kö­zött az utóbbi időben az amerikai kormány hibájából felhalmozódott feszültségek levezetésére. Ha tehát az amerikai félben mégvan a kellő kitartás és az akarat, létrejöhet a SALT—II egyez­mény, lehetőség nyílik egy csúcstalálkozóra is, amely előmozdíthatná az együttmű­ködést egyéb területeken is. Aligha kell ugyanis bi­zonygatni, hogy a világ két vezető hatalma közötti vi­szony normalizálása pozitív hatást gyakorolna a megol­dásra váró nemzetközi prob­lémák egész sorára: egyebek között a leszerelésre: a kö­zép-európai haderők és fegy­verzet csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokra; a külön­böző társadalmi rendszerű országok közötti gazdasági, műszaki-tudományos együtt­működésre; a harmadik világ népeit sújtó veszélyek elhá­rításában való közreműkö­désre. A bizalom erősítése a világ két vezető hatalma kö­zött jótékony hatást gyako­rolna továbbá olyan függő­ben levő nemzetközi kérdé­sek tartós és igazságos ren­dezésére is, mint amilyen a közel-keleti válság. Nyilván­való ugyanis, hogy a Camp David-i részmegállapodás és a születőben levő egyiptomi —izraeli különbéke ellenére az alapvető problémák fenn­maradnak, s azokat csupán az összes érdekelt fél — így a PFSZ — bevonásával foly­tatott tárgyalásokon lehet megoldani. Az említett példák arról tanúskodnak, hogy minden lényeges kérdésben egységes •nézetet vallunk a szocialista közösség országainak test- vérpártjaival. S miközben velük és a világ összes ha­ladó erőivel összefogva küz­dünk az enyhülés folytatá­sáért, a válsággócok felszá­molásáért, s a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok kapcsolatainak fejlesz­téséért, kifejezésre juttatjuk szolidaritásunkat a függet­lenségükért küzdő népekkel, Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika felszabadító mozgalmai­val. Pártunknak ez a töret­len irányvonala, következetes intemacionaüsta politikája méltán váltja ki egész köz­véleményünk megbecsülését, ugyanakkor tiszteletet kelt határainkon tril is. Az iráni helyzet Harmincöt ezer vasutas sztrájkkal fenyegetőzik Jelentések Kína ázsiai aknamunkájáról Az indiai fővárosban tö­meggyűlés zajlott le, melyen a felszólalók neves politiku­sok és közéleti személyiségek rámutattak: Peking reakciós nagyhatalmi politikája veszé­lyezteti az ázsiai békét és biz­tonságot. M. Faruki, az In­diai Kommunista Párt KB tagja kijelentette: »Peking összeesküvése Washingtonnal arra is irányul, hogy aláássa az idők által igazolt baráti szovjet—indiai kapcsolatokat, és nemzetközilleg elszigeteljék Indiát.«. A gyűlés résztvevői köve­telték: az indiai kormány tö­rekedjen arra, hogy Kína fel­tétel nélkül vonuljon ki min­den megszállt indiai terület- rőL Állítsák helyre a korábbi indái—kínai határokat. Kína ismerje el India elidegeníthe­tetlen részeinek Kasmírt és Sikkimet, s ne avatkozzék be India belügyeibe.., A Pravda tokiói tudósítója hangsúlyozza vasárnapi cikké­ben, hogy Peking néhány hét­tel a kínai—japán szerződés aláírása után diplomáciai hadjárattal igyekszik Tokióra kényszeríteni a harmadik vi­lágháborúra való fölkészülés irányvonalát. Bizonyítékul idézi Teng Hsziao-ping japán újságírókkal folytatott beszél­getését. Ebben Teng cinikusan a harmadik világháború elke­rülhetetlenségét fejtegette, s felszólította Japánt: növelje fegyveres erőit a »közös ve­széllyel való szembeszáliás« érdekében. A tudósító felhívja a figyel­met: a két ország katonai kö­rei már mozgolódnak is. Pél­dául a japán »önvédelmi erők« vezetői épp az utóbbi napok­ban kezdtek valamiféle »vá­ratlan támadás« veszélyéről beszélni. Ezzel összefüggésben a tudósító egy keleti Szólás- mondást is idéz: »Nem nehéz fölkapaszkodni a tigris hátá­ra, annál nehezebb lekerülni onnan.... Észak-jemeni államcsínykísérlet Allamcsínyk ísérlet et hiúsí­tottak meg vasárnap a Jeme­ni Arab Köztársaságban — je­lentették a nyugati hírügy­nökségek, a sanaai rádió köz­lésére hivatkozva. A rádió hi­vatalos közleménye szerint az Ali Abdullah Szalez ezredes, észak-jemeni államfő hatal­mának megdöntésére irányu­ló összeesküvést a katonaság még »kezdeti szakaszában« le­verte. Az összeesküvőket le­tartóztatták, és bíróság elé ál­lítják. A meghiúsított puccsról a sanaai rádió nem közölt rész­leteket, néhány arab hírügy­nökség jelentése szerint .va­sárnap hajnalban a zendülők lőtték Ali Abdullah Szalez ezredes rezidenciáját Az észak-jemeni államfő nem tartózkodott a fővárosban, a hozzá hű fegyveres erők azon­ban fölvették á harcot a lá­zadókkal, s egyórás tűzharc­ban leverték őket. Sanaa főútvonalait a kor­mánycsapatok lezárták. A sanaai rádió a meghiúsí­tott államcsínykísérletet be­jelentő közleményében nem utalt az elkövetőkre. A vasárnap megtartott ba­jor tartományi választásokon a jobboldali keresztényszociá­lis unió (CSU) győzött, de — az első előrejelzésekkel ellen­tétben — nem sikerült meg­szereznie a szavazatok hat­van százalékát A tartomány­ban ellenzékben levő szociál­demokraták (SPD) és szabad- demokraták (FDP) némileg növelték szavazótáborukat. Az SPD 31,4, az FDP 6,2 szá­zalékot szerzett. Vasárnap ismét megjelen­tek az újságok Teheránban, miután a kormány — az or­szág történelmében először — kénytelen volt eleget tenni a négynapos sajtósztrájklban részt vevő újságírók és a saj­tó más területein dolgozók követeléseinek. A sajtó kép­viselői megállapodást írtak alá a kormány képviselőivel. Franz-Josef Strauss, a CSU elnöke most — a bonni par­lament képviselői mandátu­mát föladva — »visszavonul Münchenbe«, ahol a távozó Alfons Goppeltöl átveszi a tartományi miniszterelnöki tisztet. . Straussnak nem sike­rült elérnie Goppel legutóbbi — rekordmagasságú — 62,1 százalékos választási eredmé­nyét. Ennek ellenére maga­biztosan nyilatkozott pártja és a jobboldal kilátásairól. hogy megszüntetik a cenzúrát. A teheráni lapok ezt úgy ér­tékelik, mint az »évszázados cenzúra« megszűntét. Az országban terjed a sztrájk. 35 ezer vasptas sztrájkkal fenyegetőzik, ha a kormány 10 napon belül nem teljesíti a munkabér emelé­sére és a szociális helyzet javításiára vonatkozó követe­léseiket Sztrájkolnak a pos­tások, az abadani olajfinomító munkásai, a Bandar Bushire-i atomerőmű munkásai is. Vasárnap egy ehiber életét vesztette a kormányellenes megmozdulásokban. Az ellenzéki vezetők és az egyház befolyásos személyisé­gei hétfőre általános nemzeti gyászt hirdette^; — a szep­temberi kormányellenes tün­tetések több száz halálos ál­dozatának emlékére. Tehe­ráni lapjelentések szerint a főváros egyik börtönében 60 elítélt éhségsztrájkba kezdett a múlt héten, követelve ügyük felülvizsgálatát. Más források szerint hét másik börtönben is csatlakoztak arabok a sta­tárium ellen is föllépő éh­ségsztrájkhoz. Bajorországi választások Strauss „visszavonult99

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom