Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-07 / 211. szám
Csendes öröm Máté Árpád taxisofőrnek sok ismerőse van. Közülük azonban senki sem tudja, hogy a vajszínű Zsiguli vezetője neves galambász, igazi szaktekintély. Gyakran külföldiek is megkeresik tanácsért vagy vásárlási ajánlataikkal. Kevés hazai kiállítás van, melyen ne venne részt, és ne nyerne egy-egy oklevelet. Neve több külföldi katalógusban is megtalálható. Mindebből az Következhet, hogy Máté Árpád a galamhá- Kzat megszállottja, aki sok Időt, energiát és pénzt áldoz hobbijára. Oklevelei díszes keretben bizonyára ott lógnak a donneri ház szobáinak falán. Beszélgetés közben kiderült: egyik föltételezés sem helytálló. A férfi még egyetlen mécsesét vagy családi programot sem mondott le a galambok miatt. — A fészerben önitatók vannak és etető, tele csipegetni valóval. Nem ritka, hogy napokig feléjük sem tudok nézni. — Ha időt nem is, pénzt kell áldoznia ... — Az eleség igen drága és olykor előfordul, hogy egy beteg galambnak vásárolt gyógyszer ára több, mint a madár értéke. A szenvedélyem mégsem kerül pénzbe. Rendszeresen fölkeresnek galambászok, akik a tapasztalat- csere mellett vásárolni szeretnének. Egy-egy szebb példányért több száz forintot is adnak. Igaz, a válasz legtöbbször elutasító. Vannak galambjaim, melyeket a felkínált ár többszöröséért sem adnék. Végül is nem a nyereség a célom; az az egy-két eladott madár fedezi a többi fenntartását. — Egy-egy külföldi kiállításra eljutni nem kis költség. — Rendszerint a rendező társaság állja a költségeket. Így volt ez néhány hónapja Jugoszláviában is. — Mi adja egy galamb értékét? — Kiállításokon a galamb külső tulajdonságaival nyer elismerést. Igazi értéke mégsem ebben rejlik. Vannak csúnya galambok, mélyek tucatnyi majdani kiállításgyőztes utódot nevelnek. Mások egymás után szerzik a díjakat, de rossz nevelők. Az utóbbiak forintban többet érnek, mégis az előbbiek az értékesebbek. — Mióta foglalkozik galambokkal? — Kisfiú koromban is volt galambom, de aztán különféle okokból több évre abba kellett hagynom. — Most újra sok van. — Nem mind az enyém. Egy galambász barátomnak 32 madara van itt. — Mi a szép egy galambon? — Versenyeken többnyire a színt, a toliak állását, a formát nézik. Igaz, ahány bíra, annyi mérce. A kiállításokon sok az előítélet és kevés a hozzáértő. Egyik versenyen nagydíjat nyer egy galamb, a másikon helyezést sem ér el. Van, aki a pesti galambokra esküszik, de ha egy ilyen példány legközelebb »-vidéki színekben« indul, észre sem veszi. .. — A galambot sokan csak csemegének tekintik. — Én is szeretem a galambhúslevest. Két-három galambom kivételével valamennyit el tudom képzelni a fazékban. Hazaérkezett vendéglátóm tízéves forma kislánya, Szilvi. Első útja a galambokhoz vezetett. Azok körülvették, az egyik begye^ a tenyeréből csipegetett. Az apa a gyereket figyelte szemérmes büszkeséggel, leplezett boldogsággal. Később együtt beszéltek a galamhászatról, egymás szavát kiegészítve. Az idegen a kislányt szakértőnek, apját afféle kezdőnek vélhette volna. .. B. F. Álszerénység nélkül Növényvédelmi tájékoztató Alma- és körtefák védelme Almásaink, korteseink szedés előtti védelme során fontos teendő az almamoly hernyói elleni védekezés. A kártevő nyári nemzedékének elhúzódó rajzása miatt továbbra is fennáll a gyümölcs károsításának veszélye. Megfigyeléseink szerint a lepkék tojásrakása folyamatos, jelenleg is tart. Az elmúlt napok szokatlanul hűvös, csapadékos időjárása a kaliforniai pajzstetű lárvakelését is vontatottá, hosszan elhúzódó jellegűvé tette. A lárvák most már a gyümölcsöt fertőzik, ezért a védekezések szakszerű végrehajtása rendkívül fontos feladat Tovább emelkedett a piros gyümölcsfa-takácsatka és a galagonya-takácsatka egyed- száma is. Az időjárás mele- geBbre fordultával a kártevők aktivitásának megélénkülésére kell számítani, ezért a most időszerű védekezésekkel elejét tudjuk venni az esetleges kártételek kialakulásának. A gombabetegségek közül az alma-, körtefavarasodás fertőzési veszélye nőtt meg. A lisztharmat konidiumos fertőzése ismét folyamatos; ha a hajtásnövekedés újra megélénkül. további fertőzés ,várható. A csapadékosra váltó, hűvös időjárás kedvező feltételeket teremt a monilia gyümölcsrothasztó tevékenységnek is. A védekezés során az alkalmazásra kerülő növényvédő szer kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy az Orthocid, Ortho-Phaltain a gyümölcsérés ütemét gyorsítja. Almásoknál káros a gombaölő szereknek az a mellékhatása, mert elősegíti a raktározás alatti élettani betegségek (jonatánfoltosság, vasfoltosság stb.) fellépését. Ezért inkább a Ditha- ne M—45 vagy a Pol-Tiuram 0,2 százalékos oldatát használjuk. A lisztharmat ellen használható készítmények — Thio- vit, Kolosul, Pol-Sulkol Extra 80 WP — 0,4—0,5 százalékos adagban Is alkalmazhatók, mivel a gyümölcs már kevésbé érzékeny az esetleges perzselésekre. A rovarkártevők elleni védelemre a Safidon 40 WP 0,25 százalékos, a Nexion 40 EC 0,25 százalékos, az Unitron 40 EC 0,2 százalékos, a Sevin 85 WP 0,2 százalékos oldatának valamelyikét használjuk. Azokban a gyümölcsösökben, melyekben a gyümölcsfa takácsatka fertőzése, valamint a Kaposvár—Kadarkút, Nagyatád—Csurgó körzeteiben észlelt vértetűfertőzés is gondot okoz, a Bi—58 EC, a Sinora- tox 40 EC, a Rogor L 40 EC, az Unifosz 50 EC 0,1 százalékos oldatának valamelyikét használjuk, ezek mindegyike jó védelmet biztosít a rovar- kártevő .ellen. A permetezések végrehajtásánál feltétlenül vegyük figyelembe a várható gyümölcsszedések időpontját, hogy a szerekre előírt várakozási idők betarthatók legyenek. Tiszteletre méltó magatartás a szerénység, túlzásba vitele azonban éppen olyan indokolatlan — olykor káros is —, mint az ellenkező véglet. Talán furcsának tűnhet, hogy a Kaposvári Hibridsertés Tenyésztő és Értékesítő Közös Vállalkozás, rövidebb és ismertebb nevén Ka-hyb sikereit és elért eredményeit kívánom összefüggésbe hozni az előbbi fogalommal, azonban a vállalkozás mind jelentősebb nemzetközi előretörése és a róla alkotott hazai elképzelés mintha nem lenne teljesen szinkronban. Egyszerű logikai következtetés, hogy ha egy ökölvívó legyőzi a világ legjobbját, akkor ő a világbajnok. Ennek megfelelően analógia az, ha egy sertéstenyésztő cég betör mondjuk egy olyan piacra, mint a hollandiai, amelyet joggal a világ egyik sertéstenyésztő-nagyhatalmának tartanak. Nézzük a tényeket. A frankfurti Igen rángos nemzetközi kiállításon a te nyésztési díj elnyerése után két holland cég is jelentkezett a kaposvári vállalkozás irodájában. Kifejtették; céljuk a ka- hyb sertés nyugat-európai — elsősorban Hollandiában és a Benelux-államokba® — elterjesztése, melynek érdekében a Ka-hyb tenyésztési rendszer egy részét az úgynevezett know-how formában kívánták megvásárolni. A tárgyalások egy későbbi lépcsőfokaként született a megállapodás — magyar részről most már a Terimpex Külkereskedelmi Vállalattal —, hogy a külföldi partner megvásárolja a hibrid tenyészser- téseket, tenyésztési szaktanácsokat igényel a Ka-hyb vállalkozástól, és a holland technikai berendezésekkel, valamint takarmánnyal kiegészítve komplett formában ajánlatot tesz a külföldi gazdáknak a magyar hibrid-sertés megvételére. A tenyészállatok még az idén utaznak a megrendelőhöz, ahol a külföldi szakemberek igen alapos és hosszadalmas ellenőrző vizsgálatnak vetik alá azokat. Ha ezen sikerrel átjutottak, akkor kerülhet sor elterjesztésükre. Az óvatosság érthető, a klasszikus sertéstenyésztő hagyományokkal rendelkező piac minden eszközzel védekezik a versenytársak ellen, a betörés tehát nem könnyű, jelentősége ezzel arányosan nő. De'miért éri meg egy hollandiai - cégnek magyar tenyészállatokat vásárolni, vállalni a hosszú huzavonát, hogy azután versenyt indítson velük a hazai — s egyben kiváló — állatokkal szemben? Kosa Ferenc igazgató nem először hallhatta ezt a kérdést, szabatosan válaszol: — A mi tenyésztési rendszerünk alkalmazása - olyan közgazdasági előnyöket jelent, amelyek ezt »vonzóvá teszik«. Elsősorban azáltal, hogy a termelőknek nem szükséges mindén évben újra megvásárolniuk a tehyészkocák utánpótlásához szükséges sertéseket. Ez anyagi megfontolásból jelentős. A most már mindenütt érvényben levő vágási minősítések alapján hibrid sertésünk termelési mutatói összességükben magasabbak a fajtatiszta sertéseknél. S ami a legfontosabb, a nagy nyugati takar- mányos cégek már korábban »bekebelezték« a sertéselőállító vállalatpkat, s a farmer csak az általuk kikötött feltételek teljesítésével juthat tenyészállathoz. Ezek a kikötések pedig a saját gyártmányú takarmányt és technológiát kívánják terjeszteni. Magyarul, egy disznó ára ezekben az országokban a » felszerelés ékkel együtt« meglehetősen magas, s a termelő ráadásul nem dönthet saját tapasztalata szerint például a takarmány fajtájáról. A forgalomba kerülő Ka-hyb ezzel szemben »szóló« termék, csak ajánlottként szerepelnek a kiegészítő anyagok, de ezek megvásárlása nem kötelező. Jó — sőt jobb — minőséget olcsóbbért, ez lehetne a vállalkozás jelszava. Nem kétséges, hogy szép reményekre jogosultak az évente 12 millió sertést forgalmazó Hollandiában. B A. Gyorshajtás Napjainkban a közúti közlekedési balesetek többsége a gyorshajtásnak, a sebesség helytelen megválasztásának a következménye. Van az úgynevezett abszolút gyorshajtás, amikor a vezető a jogszabályban foglalt vagy a jelzőtáblán feíltüntetertt sebességet lépi túl. Ennél sokkal veszélyesebb a relatív gyorshajtás, amikor a jármű vezetője nem a látási, időjárási, forgalmi és útviszonyoknak megfelelően választja meg a sebességet. Sokan még mindig úgy tartják. hogy a gyorshajtásból eredő baleseteket csak a száguldozok okozzák. A baleseti statisztika viszont azt bizonyítja, hogy az ok legtöbbször relatív gyorshajtás, amikor a járművezető a környezetében beálló hirtelen változásokra képtelen helyesen reagálni. A járművezetők többsége úgy ítéli meg, hogy minden esetben képes a helyes sebesség- és távolságbecslésre. A sebesség megválasztásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni a jármű terhelését, a személyek és a rakomány elhelyezkedését, melyek mind befolyásoló tényezői a vezetés biztonságának. A sebesség helyes megválasztásánál állandóan alkalmazkodni kell a forgalom ritmusához, mert a túl lassú haladás is veszélyes lehet. A közlekedés részvevői többségükben a megengedett sebességgel számolnak, bíznak abban, hogy a másik partneT betartja az előírást, és nem közlekedik a megengedettnél gyorsabban. Korlátozott látási viszonyok között nehezebb a tájékozódás, mert a járművek világítása nem mindig megfelelő. Ennek során a tompított fény mellett — mert nagyobb a sebesség, mint a belátható útszakasz hossza — vakon vezetnek. Ez különösen az útkanyarulatokban vészé1 ir.oe ViiorrAM o 1 ónvnólr kévéi csak késve követik a jármű mozgásának irányát. Az autósok és a motorosok többsége hajlarhos a gyorshajtásra. Nehezen tudnak alkalmazkodni és nem akarják tudomásul verini a benne rejlő veszélyt. A motoron bizonyos helyzetekben a sebesség becslése lehetetlen. Helyette a távolságot kísérlik meg felmérni, ami nem nyújt biztonságot, sőt közvetlen balesetveszélyt idéz elő kijelölt gyalogosátkelőhelyeknél, útkereszteződésnél és minden olyan forgalmi helyzetben, amikor a másik partnerben bizalmatlanságot kelt a gyorsan érkező jármű. A biztonságos közlekedés érdekében a sebességkorlátozásokat mindenkor be kell . tartani. Még akkor is, ha látszólag gyenge a forgalom, és a nagyobb sebességgel való haladás biztonságosnak látszik. Lóki Sándor rendőr százados bárány tamás A spanyolok spanyolul beszélnek Spanyolországiban azt a nyelvet. amelyen az ország túlnyomó többsége beszél — kasztí- liainaik nevezik és nem spanyolnak. Most a Királyt Nyelvészeti Akadémia elnöke felszólította az ország lakosságát, hogy nevezzék nevén a nyelvüket, vagyis spanyolnak, és felszólította a Cortest, a parlamentet, hogy az alkotmányba is vegye be azt a megállapítást, hogy a spanyolok spanyol nyelven beszélnek. 11.W i-j Kaszt Dia az ország középső része. Valamikor ennek az országrésznek az uralkodói egyesítették jogaruk alatt a félsziget ma Spanyolországnak nevezett részét, kiterjesztve rájuk a maguk nyelvjárását, a kasztíliait. Ez mindig bosz- szantotta a többi tartomány lakóit >► Nem láttam még például német—kasztíliai vagy angol— kasztíliai szótárat — mondta most Damaso Alonsó, az Akadémia elnöke —, ellenben láttam német—spanyolt és angol —spanyolt!« Ha a Cortes elfogadja az alkotmányban ennek a résznek a megváltoztatását, el fog törölni egy keserű emléket. Már csak azért is szükségesnek tartja ezt a változást, mert egész Latin-Amerikában spanyolnak nevezik azt a nyelvet, amelyen beszélnek, s amelyet Spanyolországból vittek át a hódítók — ugyanakkor magában az egykori »anyaországban« állítólag »kasztíl iáiul* beszéltek,;: tyílta «f&áfoloHnál — Ez tény — mondja az- ín megfontoltan a házigazda. — Ez faktum! Az ügyvéd legengesztelőbb mosolya mögé búvik. — így aztán értelemszerű, 'rága ügyfeleim, hogy az átírási illeték sem részesül a szokásos, törvényileg előírt rokoni kedvezményben ... — Ez az egész probléma? — legyint a családapa megkönnyebbülten. — Már valami komolyabb bajtól féltem ... — Nem, kérem, nem. Mondtam, hogy . semmi nagyobb zűr! — És? Ilyenformán körülbelül mekkora összegre számítsunk, kedves doktor úr? A vendég felemeli a kezét — Kérem, semmi gond, pontosan utánajártam! Felhívtam a bogárdi tanácsot — hál- isten, hatig van ma fogadóóra! —, és megtudakoltam az objektum árát, amiből pontosan kiszámítható az örökösödési illeték... — Pompás! — veri össze tenyerét az öreg. — ön aztán előrelátó ügyvéd! Hermányi szerényen meghajol. Igyekszik az ember, ha ilyen aranyos ügyfelekkel van dolga... — És? Mekkora lesz az ősz- szeg? Mégis, hogy tudjunk kalkulálni! — Roppant megtisztelő — íyül poharáért a vendég. — 5s roppant jóleső!... Nem is í iszik, kedves Ispánkiék, mi- yen öröm nekem az önök iszta, szívből jövő örömét lát- íi... A mi foglalkozásunk né- ía olyan lehangoló... Gusz- ustalan perek, adóvégrehaj- ás elleni fellebbezés, olykor Ldáz, késhegyig menő testvériarc egy-egy örökség körül... ’új ! még a gyomrom is forog lyankor... — Megemeli po- íarát. — De önöknél szinte 'elüdülök, e meghitt családi tőrben, a teljes egyetértés lát- án! Kedves mindnyájuk igészségére! És erre a ritka izép családi összhangra ! — Egészségére, ügyvéd úr! — olvadozik a család. Az ügyvéd leteszi üres po- rarát, órájára pilant és gy szól: — Nos,, akkor a tárgyra. Utánajártam' a dolgoknak, tedves Ispánki uram. Mint pár délután is jeleztem, az jrökség megnyílásának az. új ■ körülmények között sincs sem■ mi akadálya, hiszen a végin- ; tézkedésben kifejezésre jutott • végakarat... : — A végrendelet — súgja ■ oda a ház ura a nagymamá■ nak. — ... egyértelműen rendelkezik. Az örökös mindemkép' pen Ispánki Károly! — Drága Arankám! — szi- . pog megint a nagymami. — A te rokoni szíved !... Az ügyvéd ránéz, biccent, i — Hát igen, kedves néni.. Pusztán épp ezzel a kis for■ masággal lesz némi problé- : ma ... i — Probléma? — emeli fé szemöldökét Ispánki. — Éspe- ! dig? Az ügyvéd rámosolyog. — Mert az ingatlant ugyar • kétségkívül Ispánki Káról} és neje örökli — ám ők, mim . ez legutóbb sajnálatosan ki- , derült, semmi néven nevezhe- t tő rokonságban nem állana! : az örökhagyóval... j Csend, a tűnődés csendje. A vendég a zsebébe nyúl egy céduláért, s a hangja szinte elhal, ahogy leheli: — Háromszáznyolcvanezer forint, drága Ispánki úr. öt szempár mered rá moz- díthatatlanul. — Mennyi? — kérdi aztán a mama, biztosra veszi, hogy valamit nem jól hallott. Vagy az ügyvéd úr nézett el egy nullát'... Talán harmincnyolc- ezer? — Mennyi? —kérdi még egyszer. — Háromszáznyolcvanezer. — Körülnéz, még mindig ezek a hüllőmerevségű szemek! Hát hol élnek ezek?! — Sok? — kérdi nagysokára. — Pedig tessék elhinni, igazán megéri! Gyönyörű kis ház, ahogy a lentiek mesélték... A családi sokk csak most oldódik, egymást nézik már, nem az ügyvédet. Előbb csak a mosoly, aztán már nevetnek, végül fuldoklón hahotáznak. A könnyük potyog, s a térdüket csapkodják. — Na, mama — öleli át feleségét a ház ura —, hát az idén is a Dagályon nyaralunk! Ott se házasságlevelet nem kér a gondnok, se négyszázezret az adóhivatal... A nap viszont ugyanúgy barnít! Végei
