Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-07 / 211. szám
ÚJ HANGLEMEZEK Haláldaliamok Delacroix még a huszonéves, világot háborító, a konzervatívokat pukkasztó, nói szíveket elbűvölő Liszt Ferencet örökí- tete meg a múlt század harmincas éveiben készítet fest- menyén, s ma Is ez a feleng- zősen romantikus ábrázolás jut eszünkbe, ha a magyar rapszódiák dübörgését, vagy a buján hangszerelt, szenvedélydús. szimfonikus költeményeket halljuk. A Hungaroton új, két lemezéből álló albumának borítójáról, Than Mór képének reprodukciójáról azonban már egy megtört öregember néz ránk vizenyős, esedező tekintettel. Az emberiség valamennyi gondját-baját magára vállaló Prométheusz egyetlen, már-már rögeszmés gondolata a halálfélelem maradt rá — mert a szorongás az igazi tehetséget inkább serkenti, mint bénítja — az idős, beteg Liszt olyan remekműveket alkotott élete utolsó öt esz- tendelyében 1881 és 1886 között, amelyek — esztétikai értékükön túl — a huszadik század magyar muzsikájának létrejöttéhez is döntően hozzájárultak. Ezeknek a szó szoros értelmében korszakalkotó kései zongora- daraboknak teljes gyűjteményét tartalmazzák Szegedi Ernő archív értékű hosszú »•tetszhalál-« után végre kiadott gyönyörű felvételei köztük a Magyar történelmi arcképek sorozata, a III. és IV. Mefisztó-keringő, a gyakran játszott Csárdás macabre és Bartók kedvenc előadási darabja, a Csárdás obstiné. A Vándorévek-ciklus táj- poéziséből, a Transzcendens etűdök himnikus indulatából, a magyar rapszódiák nemes deűjéből itt már vajmi keveset kupunk, legföljebb a Deák és Széchenyi verbunkos dallama, s a Vörösmarty-arckép melankolikus melódiája sejtet ifjúkoráról. À többi darab, disszonanciái, meghökkentő hármashangzatai, az itt-ott föllelhető hangnem nélküliség, a megszakított dallamivek, a határozatlanul lebegő záróakkordok egy magányos, metafizikus tépelődésekbe menekült öregember elbizonytallanodá- sáról, ideálvesztéséről árulkodnak, vagyis — huszadik századi életérzést fogalmaznak meg, már-már bartóki modernséggel A pesszimizmust előidéző okok között szerepelt a viszonylag ritkán, látott, de imádott szülőhaza sorsa — bizonyság rá Teleki, Eötvös, Mo- sonyi arcképének komor megformálása —, a szeretett barát, Richard Wagner halála — a zseniális pályatárs emlékét a Gyászgondola és a velencei sírnál papírra vetett töredezett »emléksorok-« őrzik — de gyógyíthatatlan sebet okozott a jóban-rosszban kitartó élettárs, Karolina Wittgenstein elvesztése is, aki az üres kvintekkel dübörgő Balcsillagzat és a Búcsúzóra című orosz népdalfeldolgozás »múzsája-« volt. Néhány kevésbé Ismeri alkotás —> a Szürke felhők, az Alomban, az Álmaüa®ul — kérdés és válasz — teszik teljessé a gyűjteményt Külön élmény pianistáink egyik «nagy öregjének-«, Szegedi Ernőnek szug- gesztív, az álromantikus külsőségektől mentes, árnyalatokvalamit a zongora Faustjának ban gazdag játéka, elsősorban kiemelkedő pianókultúrája. Élvezetünket csak az zavarja némelyest, hogy a lémezek — ismerőseimtől tudom, hogy nemcsak sajátom — valószínűleg műszaki hibás zajcsökkentő berendezés felhasználásával készültek... Ugyancsak a Kaszás arat a Hungaroton új Caruso-leme- zén, csakhogy a hős — a földi léte során átlagosan két-há- romezer színpadi halált átélni kénytelen tenorista — itt emelt fővel, csillogó fortissi- móval vághatja a láthatatlan hóhér szemébe: »Félni nem kell...« És a századelő legendás olasz tenorjának hangjából valóban nem a végkifejlett balsejtelme, hanem a sebezhető tien életigenlés, a tragédiákon is uralkodni tudó vitalitás sugárzik, függetlenül attól, hogy a spanyol trubadúr, a bostoni gróf, a velencei mór, vagy a párizsi poéta képzeletbeli bőrébe bújik-e. A nápolyiak dédelgetett Enricója még azt is könnyűszerrel elbírta, ami egy énekes számára csaknem a halállal ér fel: a torokműtétet Aki nem hiszi, hallgassa meg a Rigolettó népszerű négyesét, A végzet hatalma »barátságkettősét-«, vagy az Otelló döbbenetes bosszűkettő- sét, s találja ki, melyik volt a szintén nagy hírű Tita Ruffo baritonja és melyik Caruso tenorja! A művek alapos ismerete vagy a partitúra böngé-1 szése nélkül aligha fog sike- > rülni. Némi könnyítésül szolgálhatnak még az operáció előtt készült felvételek: Donizetti Don Sebastianjának és Verdi Álarcosbál című operájának Gyermek-nieyoopszati szakrendelés Kiépült a család* és nővédelmi gondozószolgálat áriái. L. A. A család- és nővédelmi gondozószolgálat teljesebb lett azáltal, hogy keretében bővült a tanácsadás: június elsejétől beindult a megyei kórházban a gyermek-nőgyógyászati szákrendelés. Dr. Gyócsi János adjunktussal beszélgettünk a család- és nővédelmi tanácsadó működéséről, fel- a daláról. — Munkánk része a házasság előtti kötelező tanácsadás, s nagy figyelmet * fordítunk a meddőségi vizsgálatokra. az okok földerítésére is. Genetikai tanácsadással, szexuál- patalógiával és gyermek-nő- gyógyászattal foglalkozunk. A megyére kiterjedő gondozószolgálat irányítója dr. Faragó László főorvos. — Távlati célunk, hogy gondozás formájában lássuk el a megye nőlakosságát — az óvodástól az idős korig. Ennek az orvosi munkának a tartalma: a megelőzés. Űj láncszem a munkánkban, hogy beindult a gyermek-nőgyógyászat. Megkértük dr. Gyócsi Jánost, hogy a család- és nővédelmi tanácsadásról részletesebben is tájékoztassa olvasóinkat. — Elmélyültebb munka folyik most már a házasság előtti, kezdetben formális, kötelező tanácsadáson is. Arra törekszem, hogy hatszemközt minden fontos dolgot megbeszéljünk. Felajánljuk a vizsgálatokat is, ám odáig még nem jutottunk el, hogy valaki élt volna a lehetőséggel. — A meddőség okaival, gyógyításával is foglalkoznak. — Először egy tévhitet szeretnénk eloszlatni. A meddőséget, a gyermekáldás elmaradását általában a nők nyakába szokásos még mindig varrni, holott a gyakorlat azt bizonyítja, ugyanolyan számban fordul elő a férfiak körében is. Ki nem kezelt, elhanyagolt betegségek maradandóvá tehetik a meddőséget a férfiaknál. — Mikor forduljanak a házastársak önökhöz? — Egy év után. előbb semmi esetre sem. De akkor feltétlenül. A házastársakat várjuk — hangsúlyozom — nemcsak az asszonyoikat. — A különböző vizsgálatokra is felkészült a kórház? — Az alapvizsgálatokat el tudjuk végezni, amit nem, azt Budapestre, Pécsre bízzuk. A lehetőségünk megvan rá, hogy a legkorszerűbb műszerekkel, berendezésekkel ellátott laboratóriumok is rendelkezésünkre álljanak. — Különösen Így lehet genetika terén. — A családtervezés szem- ponjtából nagyon fontos a genetika. A tévé népszerű előadássorozata óta különösen megnőtt az érdeklődés a genetika 'iránt. Laboratóriumi vizsgálatra ritkán van szükség, e téren is à tanácsadásnak van nagyobb szerepe. — A tanácsadás, gondozás legújabb formája a gyermeknőgyógyászati szakrendelés. Hány éves kortól hozhatják ide a gyerekeiket? — A legkisebb kortól ti- .zennégy évesig. — Mi tette szükségessé ennek a szakrendelésnek a beindítását? — Gazdátlan terület volt. Sok betegség már kora gyerekkorban jelentkezhet, s eddig csak a nemi érés idején válhattak ismertté, mivel ilyen vizsgálatokkal nem foglalkoztunk. — Ezzel a szakrendeléssel valóban teljessé vált a család- és nővédelmi gondozás, tanácsadás. Ügy gondolom, nemcsak a betegségek megelőzése szempontjából van nagy szerepe, hanem a felvilágosításban, a nevelésben is. — A szexuálpatológiai munkánkhoz érkeztünk ezzel. A házasságok nyolcvan százaléka azért bomlik fel, mert a nemi életben zavarok keletkeztek. Senki sem fordul azzal a válóperes ügyvédhez, hogy »baj van a nemi életemmel, nem bírok együtt élni a házastársammal«. A panaszok már ennél kiterjedtebbek. El is fedhetik a valóságot. A mi gondozószolgálatunk akkor dolgozik jól, ha előttünk kiderülnek a bajok, s megbeszélhetjük a nemi élet zavarait a házastársakkal. A válóperek iratai ezekről nem beszélnek. Nekünk, orvosoknak is kitartóan meg kell küzde- nünk azért, hogy az emberek beszéljenk dolgaikról. 1 Horányi Barna Szabadtéri t gyűjtemény A moszkvai Vladimír Buj- nacsov a második nyarat töltötte Nagyatádon, a szobrásztelepen. A szovjet szobrász Jeszenyinnek állított emléket most elkészült szobrával. Az Olimpia című tavalyi szobrán is dolgozott, a régi. orosz faszobrászat hagyománya szerint aranyozta be. Julij Sziny- kevics kijevi szobrász ezt a címet adta alkotásának: Békés felhő. Az anyaság jelképével fejezi ki az emberiség békervágyát. Befejezés előtt áll több munka: Bencsik István, Bauer Gyula, Mizser Pál magyar szobrászok meálett egy NDK- beli is dolgozik a telepen, ősszel az idei évad valameny- nyi új alkotását elhelyezik a gyű j temény ben. Szovjet kísérlet A művészetek iskolája Művészetek iskolája... Üj fogalom ez a pedagógiában, a népművelésben. Egyelőre kevés ilyen iskola létezik. Moszkvában mindössze három. Ezek is kísérleti jelleggel működnek. A gyerekek a Szovjetunióban kötelező középfokú képzéssel együtt alapfokú zenei, művészeti, koreográfiái, általános esztétikai ismereteket is kapnak. Moszkva Perov kerületének művészeti iskolájában az osz- I tálytermekben hangszereket, a rajz- és kottaállványokat, rajzokat, agyagból készült kerámia figurákat látunk mindenütt. Az oktatási folyamat az előkészítő osztályokban kezdődik. Ide a hatévesek kerülnek. Nem mindegyik tud még írni, olvasni, és erre ebben az osztályban nem is tanítják őket. A gyerekek zenét hallgatnak, kórusban énekelnek, ritmika;■ gyakorlatokat végeznek, rajzolnak, agyagfigurákat ' gyúrnak. Ahogy a tanárok mondják, ez a tanulás »segédeszközök nélküli szakasza«. Ezt a fajta képzést 1—2 évig folytatják. Célja, hogy felébresz- sze a gyerekekben a művészet szeretetét, kiderítse, melyiknek mihez van hajlandósága, melyik művészeti ágban tehetséges, hogy már ebben a korai életkorban megfelelően foglalkozhassanak vele. A tanárok felelőssége igen nagy. Az elsőkocsis Pali bácsi, ez elsőkocs is termetre inkább alacsony, mint magas ember volt. Haját legtöbbször kopaszra vágatta, bajusza viszont akkora volt, mint egy kozák atamán- nak. Csupa-nevetés ember volt. Mindene nevetett: nemcsak huncut szeme, a szája, hanem a homloka, de még a kopasz feje teteje is. Pipázott Az ehhez szükséges teljes felszerelést — o dohányzacskót, a pipaszur- kálót, a fedeles pipát — az édesapjától örökölte, aki kanász számadó volt Bolondozó, jókedvű embernek tartották a pusztában. Volt egy kopott, gombos harmonikája. A pusztában a pünkösdi búcsú kivételével minden valamirevaló mulatságon ő muzsikált Egyszer azonban örökre elnémult az oly sok vidám órát szerzett harmonika... A kis bakonyi puszta erdőkkel körülvéve nemcsak az egykori szegénylegényeknek, a betyároknak adott menedéket, hanem 1945-ben a háborútól megcsömörlött fiatal magyar katonáknak is. Akkortájt a front már valahol Székesfehérvár környékén húzódott. Kilenc magyar ka-, tona, akinek elege volt a háborúból, tanyát ütött Sobri Jóska egykori barlangjában. Ez egy nehezen megközelíthető sziklahasadék volt, amely belül szoba nagyságúra szélesedett ki. Odajutni csak egyfelől lehetett, a bokros, bozótos oldalról, egy régvolt keskeny ösvényen, amelyet azóta, hogy bújdosó bakonyi betyárok használtak, már rég belepett a tüskés szederinda, a gyom és a bozót. A másik oldalon magas sziklafalak meredeztek körben az ég felé. A bújdosó katonákat a pusztaiak látták el titokban enni-innivalóval. Már-már úgy látszott, hogy kihúzzák a háború végéig, amikor valaki beárulta őket. Az erdő átfésülésére kivezényeltek egy-két szakasznyi magyar katonát, de azok senkit nem találtak. A sikertelen »akcióra« felfigyeltek a németek is, akiknek tankjavító műhelyeik voltak a szérűskertben és a pajták alatt. Magyar tábori csendőröket és német partizánvadászokat vetettek be. A barlanghoz az áruló — egy szomszéd falubeli nyilas pártszolgálatos — vezette őket. A megbúvó katonák tüze azonban lefektette a támadókat. Tűzharc alakult ki, majd amikor ez is eredménytelennek bizonyult, az egész erdörészt bekerítették. Napok múlva, az egyik éjszaka kitörni próbáltak az élelem és víz nélkül maradt, bújdosó katonák. Közülük heten meghaltak, ketten pedig megsebesültek. A pusztából kocsit kértek. Pali bácsinak adták ki a parancsot, hogy fogjon be, és egy nyilas kíséretében a két sebesült katonát vigye a szomszéd falu halottasházába, ahol rögtönítélő bíróság ítélkezik felettük. Az élet már alig pislákolt bennük, amikor a kocsira rakták őket. Jeges szél söpört végig a hóból kifeketéllő hantokon. Ilyen nehéz még soha nem volt a szíve az elsőkocsisnak, mint most. Kocsiját — mint egy halottasmenet — néma pusztai asszonyok és gyerekek hada kísérte egész a falu széléig. Kik voltak a szerencsétlenek? Alföldi parasztlegények? Angyalföldi munkások? Bányászok? Csak annyit tudtak róluk, hogy magyarok, ketten az értelmetlenül pusztulásra ítéltek közül. Pali bácsi úgy érezte, hogy minden ismerős fa, minden fűcsomó, de még az alacsonyan úszó rongyos fellegek is őí vádolják. * A falu papja könyörgölt a hóhéroknak. Hivatkozott a felebaráti szeretetve, az irgalmas istenre, de hiába. A következő nap hajnalban, egy fagyos télutói napon, lövések verték fel a temető csendjét. Ezek voltak Pali bácsi életében azok az órák, amelyeket nem tudott elfelejteni. Csendes, zárkózott lett; elnémult a harmonika is. Az egykor vidám és bolondos kedvű elsőkocsis néha még leemelte a szekrény tetejéről, ölébe vette, megsimogatta, majd visszatette kedves hangszerét. Kerner Tibor A kiválasztásról a módszertani szakemberek a következőket mondják. — Igyekszünk elkerülni mindenféle unalmas gyakorlatot, rögtön a gyerekek számára érdekes dalokkal kezdünk. Elérjük, hogy tisztán énekeljenek, a dalokat szépen adják elő. A gyerekek pszichológiája a képek világa. Ezek rajzokban öltenek testet. Több anyagot kell adni a gyermeki fantáziának, meg kell őrizni a gyermeki alkotókészség szabadságát, el kell kerülni mindenfajta kényszerítést... A ritmus — a koreográfia alapja — minden gyermek sajátja. A gyerekek szeretnek mozgékony játékokat játszani, ugrálni, futkározni. Nem kell azonnal ritmikus gyakorlatokat végezni. Fontos, hogy megtanítsuk őket, hogyan, kell összekapcsolni à. mozgást a zenével, hogy kifejlesszük ben-, nük az együttesben való szereplés készségét. Az iskola pedagógusai, miután megfigyelték a 6 éves gyerekek hajlamát, megteremtik a »szakosodás« feltételeit. Ez 6—7 évig tart. Végét a 8. osztály elvégzésében jelölhetnénk meg. A gyerekek az iskolában szabad, választás alapján megismerkednek a zongorajátékkal, a gitárral, a harmonikával, valamint más hangszerekkel: hegedűvel, mélyhegedűvel, gordonkával, klarinéttal, kürttel, ütőshangszerekkel. Az iskolát végzett hallgatók tudnak szabadon és kotta alapján játszani, önállóan képesek előadni művészeti alkotásokat, vagy kísérni azokat. Ismerik választott hangszerük kialakulásának történetét, a világ klasszikus zeneszerzőinek alkotásait, a legnevesebb festményeket, a leghíresebb koreográfiákat. Harmonikusan fejlett, gazdag lelkivilágú, a művészetet ismerő és szerető embereket nevel az iskola, akik képesek a művészet élvezetére.
