Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

ÚJ HANGLEMEZEK Haláldaliamok Delacroix még a huszonéves, világot háborító, a konzerva­tívokat pukkasztó, nói szíveket elbűvölő Liszt Ferencet örökí- tete meg a múlt század har­mincas éveiben készítet fest- menyén, s ma Is ez a feleng- zősen romantikus ábrázolás jut eszünkbe, ha a magyar rapszódiák dübörgését, vagy a buján hangszerelt, szenve­délydús. szimfonikus költemé­nyeket halljuk. A Hungaroton új, két lemezéből álló albumá­nak borítójáról, Than Mór ké­pének reprodukciójáról azon­ban már egy megtört öregem­ber néz ránk vizenyős, esede­ző tekintettel. Az emberiség valamennyi gondját-baját ma­gára vállaló Prométheusz egyetlen, már-már rögeszmés gondolata a halálfélelem ma­radt rá — mert a szorongás az igazi tehetséget inkább ser­kenti, mint bénítja — az idős, beteg Liszt olyan remekműve­ket alkotott élete utolsó öt esz- tendelyében 1881 és 1886 kö­zött, amelyek — esztétikai ér­tékükön túl — a huszadik század magyar muzsikájá­nak létrejöttéhez is dön­tően hozzájárultak. Ezek­nek a szó szoros értelmében korszakalkotó kései zongora- daraboknak teljes gyűjtemé­nyét tartalmazzák Szegedi Er­nő archív értékű hosszú »•tetszhalál-« után végre ki­adott gyönyörű felvételei köz­tük a Magyar történelmi arc­képek sorozata, a III. és IV. Mefisztó-keringő, a gyakran játszott Csárdás macabre és Bartók kedvenc előadási da­rabja, a Csárdás obstiné. A Vándorévek-ciklus táj- poéziséből, a Transzcendens etűdök himnikus indulatából, a magyar rapszódiák nemes deűjéből itt már vajmi keveset kupunk, legföljebb a Deák és Széchenyi verbunkos dallama, s a Vörösmarty-arckép me­lankolikus melódiája sejtet ifjúkoráról. À többi darab, disszonanciái, meghökkentő hármashangzatai, az itt-ott föllelhető hangnem nélküliség, a megszakított dallamivek, a határozatlanul lebegő záróak­kordok egy magányos, metafi­zikus tépelődésekbe menekült öregember elbizonytallanodá- sáról, ideálvesztéséről árulkod­nak, vagyis — huszadik szá­zadi életérzést fogalmaznak meg, már-már bartóki mo­dernséggel A pesszimizmust előidéző okok között szerepelt a viszonylag ritkán, látott, de imádott szülőhaza sorsa — bi­zonyság rá Teleki, Eötvös, Mo- sonyi arcképének komor meg­formálása —, a szeretett barát, Richard Wagner halála — a zseniális pályatárs emlékét a Gyászgondola és a velencei sírnál papírra vetett töredezett »emléksorok-« őrzik — de gyó­gyíthatatlan sebet okozott a jóban-rosszban kitartó élettárs, Karolina Wittgenstein elvesz­tése is, aki az üres kvintekkel dübörgő Balcsillagzat és a Bú­csúzóra című orosz népdalfel­dolgozás »múzsája-« volt. Né­hány kevésbé Ismeri alkotás —> a Szürke felhők, az Alom­ban, az Álmaüa®ul — kérdés és válasz — teszik teljessé a gyűjteményt Külön élmény pianistáink egyik «nagy öreg­jének-«, Szegedi Ernőnek szug- gesztív, az álromantikus kül­sőségektől mentes, árnyalatok­valamit a zongora Faustjának ban gazdag játéka, elsősorban kiemelkedő pianókultúrája. Élvezetünket csak az zavarja némelyest, hogy a lémezek — ismerőseimtől tudom, hogy nemcsak sajátom — valószínű­leg műszaki hibás zajcsökken­tő berendezés felhasználásá­val készültek... Ugyancsak a Kaszás arat a Hungaroton új Caruso-leme- zén, csakhogy a hős — a földi léte során átlagosan két-há- romezer színpadi halált átélni kénytelen tenorista — itt emelt fővel, csillogó fortissi- móval vághatja a láthatatlan hóhér szemébe: »Félni nem kell...« És a századelő legen­dás olasz tenorjának hangjá­ból valóban nem a végkifejlett balsejtelme, hanem a sebezhe­tő tien életigenlés, a tragédiá­kon is uralkodni tudó vitalitás sugárzik, függetlenül attól, hogy a spanyol trubadúr, a bostoni gróf, a velencei mór, vagy a párizsi poéta képzelet­beli bőrébe bújik-e. A nápo­lyiak dédelgetett Enricója még azt is könnyűszerrel elbírta, ami egy énekes számára csak­nem a halállal ér fel: a torok­műtétet Aki nem hiszi, hall­gassa meg a Rigolettó népsze­rű négyesét, A végzet hatalma »barátságkettősét-«, vagy az Otelló döbbenetes bosszűkettő- sét, s találja ki, melyik volt a szintén nagy hírű Tita Ruffo baritonja és melyik Caruso te­norja! A művek alapos isme­rete vagy a partitúra böngé-1 szése nélkül aligha fog sike- > rülni. Némi könnyítésül szol­gálhatnak még az operáció előtt készült felvételek: Donizetti Don Sebastianjának és Verdi Álarcosbál című operájának Gyermek-nieyoopszati szakrendelés Kiépült a család* és nővédelmi gondozószolgálat áriái. L. A. A család- és nővédelmi gondozószolgálat teljesebb lett azáltal, hogy keretében bővült a tanácsadás: június elsejé­től beindult a megyei kórház­ban a gyermek-nőgyógyászati szákrendelés. Dr. Gyócsi Já­nos adjunktussal beszélget­tünk a család- és nővédelmi tanácsadó működéséről, fel- a daláról. — Munkánk része a házas­ság előtti kötelező tanácsadás, s nagy figyelmet * fordítunk a meddőségi vizsgálatokra. az okok földerítésére is. Gene­tikai tanácsadással, szexuál- patalógiával és gyermek-nő- gyógyászattal foglalkozunk. A megyére kiterjedő gon­dozószolgálat irányítója dr. Faragó László főorvos. — Távlati célunk, hogy gon­dozás formájában lássuk el a megye nőlakosságát — az óvodástól az idős korig. En­nek az orvosi munkának a tartalma: a megelőzés. Űj láncszem a munkánkban, hogy beindult a gyermek-nő­gyógyászat. Megkértük dr. Gyócsi Já­nost, hogy a család- és nő­védelmi tanácsadásról részle­tesebben is tájékoztassa olva­sóinkat. — Elmélyültebb munka fo­lyik most már a házasság előtti, kezdetben formális, kö­telező tanácsadáson is. Arra törekszem, hogy hatszemközt minden fontos dolgot meg­beszéljünk. Felajánljuk a vizs­gálatokat is, ám odáig még nem jutottunk el, hogy valaki élt volna a lehetőséggel. — A meddőség okaival, gyó­gyításával is foglalkoznak. — Először egy tévhitet sze­retnénk eloszlatni. A meddő­séget, a gyermekáldás elma­radását általában a nők nya­kába szokásos még mindig varrni, holott a gyakorlat azt bizonyítja, ugyanolyan szám­ban fordul elő a férfiak kö­rében is. Ki nem kezelt, el­hanyagolt betegségek mara­dandóvá tehetik a meddőséget a férfiaknál. — Mikor forduljanak a há­zastársak önökhöz? — Egy év után. előbb sem­mi esetre sem. De akkor fel­tétlenül. A házastársakat vár­juk — hangsúlyozom — nem­csak az asszonyoikat. — A különböző vizsgála­tokra is felkészült a kórház? — Az alapvizsgálatokat el tudjuk végezni, amit nem, azt Budapestre, Pécsre bízzuk. A lehetőségünk megvan rá, hogy a legkorszerűbb műszerekkel, berendezésekkel ellátott labo­ratóriumok is rendelkezésünk­re álljanak. — Különösen Így lehet genetika terén. — A családtervezés szem- ponjtából nagyon fontos a ge­netika. A tévé népszerű elő­adássorozata óta különösen megnőtt az érdeklődés a ge­netika 'iránt. Laboratóriumi vizsgálatra ritkán van szük­ség, e téren is à tanácsadás­nak van nagyobb szerepe. — A tanácsadás, gondozás legújabb formája a gyermek­nőgyógyászati szakrendelés. Hány éves kortól hozhatják ide a gyerekeiket? — A legkisebb kortól ti- .zennégy évesig. — Mi tette szükségessé en­nek a szakrendelésnek a be­indítását? — Gazdátlan terület volt. Sok betegség már kora gye­rekkorban jelentkezhet, s ed­dig csak a nemi érés idején válhattak ismertté, mivel ilyen vizsgálatokkal nem foglalkoztunk. — Ezzel a szakrendeléssel valóban teljessé vált a csa­lád- és nővédelmi gondozás, tanácsadás. Ügy gondolom, nemcsak a betegségek meg­előzése szempontjából van nagy szerepe, hanem a felvi­lágosításban, a nevelésben is. — A szexuálpatológiai mun­kánkhoz érkeztünk ezzel. A házasságok nyolcvan százalé­ka azért bomlik fel, mert a nemi életben zavarok kelet­keztek. Senki sem fordul az­zal a válóperes ügyvédhez, hogy »baj van a nemi életem­mel, nem bírok együtt élni a házastársammal«. A panaszok már ennél kiterjedtebbek. El is fedhetik a valóságot. A mi gondozószolgálatunk akkor dolgozik jól, ha előttünk ki­derülnek a bajok, s megbe­szélhetjük a nemi élet zava­rait a házastársakkal. A váló­perek iratai ezekről nem be­szélnek. Nekünk, orvosoknak is kitartóan meg kell küzde- nünk azért, hogy az emberek beszéljenk dolgaikról. 1 Horányi Barna Szabadtéri t gyűjtemény A moszkvai Vladimír Buj- nacsov a második nyarat töl­tötte Nagyatádon, a szobrász­telepen. A szovjet szobrász Jeszenyinnek állított emléket most elkészült szobrával. Az Olimpia című tavalyi szobrán is dolgozott, a régi. orosz fa­szobrászat hagyománya sze­rint aranyozta be. Julij Sziny- kevics kijevi szobrász ezt a címet adta alkotásának: Bé­kés felhő. Az anyaság jelké­pével fejezi ki az emberiség békervágyát. Befejezés előtt áll több munka: Bencsik István, Bau­er Gyula, Mizser Pál magyar szobrászok meálett egy NDK- beli is dolgozik a telepen, ősszel az idei évad valameny- nyi új alkotását elhelyezik a gyű j temény ben. Szovjet kísérlet A művészetek iskolája Művészetek iskolája... Üj fogalom ez a pedagógiában, a népművelésben. Egyelőre ke­vés ilyen iskola létezik. Moszkvában mindössze három. Ezek is kísérleti jelleggel mű­ködnek. A gyerekek a Szov­jetunióban kötelező középfokú képzéssel együtt alapfokú ze­nei, művészeti, koreográfiái, általános esztétikai ismerete­ket is kapnak. Moszkva Perov kerületének művészeti iskolájában az osz- I tálytermekben hangszereket, a rajz- és kottaállványokat, raj­zokat, agyagból készült kerá­mia figurákat látunk min­denütt. Az oktatási folyamat az elő­készítő osztályokban kezdődik. Ide a hatévesek kerülnek. Nem mindegyik tud még írni, olvasni, és erre ebben az osz­tályban nem is tanítják őket. A gyerekek zenét hallgatnak, kórusban énekelnek, ritmika;■ gyakorlatokat végeznek, raj­zolnak, agyagfigurákat ' gyúr­nak. Ahogy a tanárok mond­ják, ez a tanulás »segédesz­közök nélküli szakasza«. Ezt a fajta képzést 1—2 évig foly­tatják. Célja, hogy felébresz- sze a gyerekekben a művészet szeretetét, kiderítse, melyik­nek mihez van hajlandósága, melyik művészeti ágban tehet­séges, hogy már ebben a ko­rai életkorban megfelelően foglalkozhassanak vele. A ta­nárok felelőssége igen nagy. Az elsőkocsis Pali bácsi, ez elsőkocs is termetre inkább alacsony, mint magas ember volt. Ha­ját legtöbbször kopaszra vá­gatta, bajusza viszont akkora volt, mint egy kozák atamán- nak. Csupa-nevetés ember volt. Mindene nevetett: nemcsak huncut szeme, a szája, ha­nem a homloka, de még a kopasz feje teteje is. Pipázott Az ehhez szüksé­ges teljes felszerelést — o dohányzacskót, a pipaszur- kálót, a fedeles pipát — az édesapjától örökölte, aki ka­nász számadó volt Bolondozó, jókedvű ember­nek tartották a pusztában. Volt egy kopott, gombos har­monikája. A pusztában a pün­kösdi búcsú kivételével min­den valamirevaló mulatságon ő muzsikált Egyszer azonban örökre el­némult az oly sok vidám órát szerzett harmonika... A kis bakonyi puszta er­dőkkel körülvéve nemcsak az egykori szegénylegényeknek, a betyároknak adott mene­déket, hanem 1945-ben a há­borútól megcsömörlött fiatal magyar katonáknak is. Ak­kortájt a front már valahol Székesfehérvár környékén húzódott. Kilenc magyar ka-, tona, akinek elege volt a há­borúból, tanyát ütött Sobri Jóska egykori barlangjában. Ez egy nehezen megközelít­hető sziklahasadék volt, amely belül szoba nagyságú­ra szélesedett ki. Odajutni csak egyfelől lehetett, a bokros, bozótos oldalról, egy régvolt keskeny ösvényen, amelyet azóta, hogy bújdosó bakonyi betyárok használtak, már rég belepett a tüskés szederinda, a gyom és a bo­zót. A másik oldalon magas sziklafalak meredeztek kör­ben az ég felé. A bújdosó katonákat a pusztaiak látták el titokban enni-innivalóval. Már-már úgy látszott, hogy kihúzzák a háború végéig, amikor va­laki beárulta őket. Az erdő átfésülésére kivezényeltek egy-két szakasznyi magyar katonát, de azok senkit nem találtak. A sikertelen »akció­ra« felfigyeltek a németek is, akiknek tankjavító műhelyeik voltak a szérűskertben és a pajták alatt. Magyar tábori csendőröket és német parti­zánvadászokat vetettek be. A barlanghoz az áruló — egy szomszéd falubeli nyilas pártszolgálatos — vezette őket. A megbúvó katonák tüze azonban lefektette a tá­madókat. Tűzharc alakult ki, majd amikor ez is eredmény­telennek bizonyult, az egész erdörészt bekerítették. Napok múlva, az egyik éjszaka ki­törni próbáltak az élelem és víz nélkül maradt, bújdosó katonák. Közülük heten meg­haltak, ketten pedig megse­besültek. A pusztából kocsit kértek. Pali bácsinak adták ki a parancsot, hogy fogjon be, és egy nyilas kíséretében a két sebesült katonát vigye a szomszéd falu halottasházá­ba, ahol rögtönítélő bíróság ítélkezik felettük. Az élet már alig pislákolt bennük, amikor a kocsira rakták őket. Jeges szél söpört végig a hóból kifeketéllő hantokon. Ilyen nehéz még soha nem volt a szíve az elsőkocsis­nak, mint most. Kocsiját — mint egy halottasmenet — néma pusztai asszonyok és gyerekek hada kísérte egész a falu széléig. Kik voltak a szerencsétlenek? Alföldi pa­rasztlegények? Angyalföldi munkások? Bányászok? Csak annyit tudtak róluk, hogy magyarok, ketten az értel­metlenül pusztulásra ítéltek közül. Pali bácsi úgy érezte, hogy minden ismerős fa, minden fűcsomó, de még az alacso­nyan úszó rongyos fellegek is őí vádolják. * A falu papja könyörgölt a hóhéroknak. Hivatkozott a felebaráti szeretetve, az ir­galmas istenre, de hiába. A következő nap hajnalban, egy fagyos télutói napon, lövések verték fel a temető csendjét. Ezek voltak Pali bácsi éle­tében azok az órák, amelye­ket nem tudott elfelejteni. Csendes, zárkózott lett; elné­mult a harmonika is. Az egykor vidám és bolondos kedvű elsőkocsis néha még leemelte a szekrény tetejéről, ölébe vette, megsimogatta, majd visszatette kedves hangszerét. Kerner Tibor A kiválasztásról a módszerta­ni szakemberek a következő­ket mondják. — Igyekszünk elkerülni mindenféle unalmas gyakor­latot, rögtön a gyerekek szá­mára érdekes dalokkal kez­dünk. Elérjük, hogy tisztán énekeljenek, a dalokat szépen adják elő. A gyerekek pszichológiája a képek világa. Ezek rajzokban öltenek testet. Több anyagot kell adni a gyermeki fantá­ziának, meg kell őrizni a gyer­meki alkotókészség szabadsá­gát, el kell kerülni minden­fajta kényszerítést... A ritmus — a koreográfia alapja — minden gyermek sa­játja. A gyerekek szeretnek mozgékony játékokat játszani, ugrálni, futkározni. Nem kell azonnal ritmikus gyakorlato­kat végezni. Fontos, hogy megtanítsuk őket, hogyan, kell összekapcsolni à. mozgást a zenével, hogy kifejlesszük ben-, nük az együttesben való sze­replés készségét. Az iskola pedagógusai, mi­után megfigyelték a 6 éves gyerekek hajlamát, megterem­tik a »szakosodás« feltételeit. Ez 6—7 évig tart. Végét a 8. osztály elvégzésében jelölhet­nénk meg. A gyerekek az iskolában szabad, választás alapján meg­ismerkednek a zongorajáték­kal, a gitárral, a harmoniká­val, valamint más hangszerek­kel: hegedűvel, mélyhegedű­vel, gordonkával, klarinéttal, kürttel, ütőshangszerekkel. Az iskolát végzett hallga­tók tudnak szabadon és kotta alapján játszani, önállóan ké­pesek előadni művészeti alko­tásokat, vagy kísérni azokat. Ismerik választott hangszerük kialakulásának történetét, a világ klasszikus zeneszerzői­nek alkotásait, a legnevesebb festményeket, a leghíresebb koreográfiákat. Harmonikusan fejlett, gazdag lelkivilágú, a művészetet ismerő és szerető embereket nevel az iskola, akik képesek a művészet él­vezetére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom