Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

Alapkövetelmény a szakszerűség A silókukorica betakarítása előtt A kérődző állatok, első­sorban a szarvasmarhák ta­karmányozásában legfonto­sabb tömegtakarmány a siló- kukorioa-szilázs. Megyénk nagyüzemi gazdaságainak 13 145 hektár fővettsű és mintegy 2500—3000 . hektár másodvetésű silókukoricát kell betakarítaniuk, silózniuk. Ehhez a nagy munkához ren­delkezésre. álló nem egészen háromszáz silózógépnek saj­nos csak 38 százaléka nagy teljesítményű, önjáró. Üzemeinkben e fontos mun­ka sikeres elvégzéséhez fel­tétlenül szükséges minden erőt mozgósítani, és a siló­zást olyan ütemben végezni, hogy a nagy őszi betakarítási munkák idejére befejeződjön. A silókészítés szempontjából nem is annyira a silókukori­ca-betakarítás időszakának lerövidítése, hannem a silótér vagy kazal tömörítésének, töl­tésének meggyorsítása a fon­tos.’ A silózásnál elkövetett hi­bák — sajnos, az elmúlt évek­ből több példát is lehetne er- . re sorolni — több vonatko­zásban is éreztetik káros ha­tásukat. A silókukorica-ter­mesztés alacsony színvonala miatt az elmúlt években a kérődzőknél indokolatlanul növekedett az abrakfelhaszná­lás. Megyénkben a nagyüze­mek állatállományával fölete­tett abrak 38 százalékát a kérődzők fogyasztották el, ezen belül a termelőszövetke­zetekben 44,8 százalékát, az állami gazdaságokban 22,5 százalékát Egy liter tej előál­lítására 54 dkg, egy kiló mar­hahús termelésére pedig 5,5 kiló abrakot használtak fel mezőgazdasági nagyüzemeink — ez 27 százalékkal megha­ladta a MÉM-irányelvekben meghatározott értékeket. Ez a helyzet, tarthatatlan. A kérőd­zőknél — elsősorban a szarvasmárha-ágazatban — csökkenteni kell az abrakfel­használást elsősorban a jobb minőségű silókukorica-szilázs biztosításával. A laboratóriumi Vizsgálatok eredményei, a gyakorlati ta­pasztalatok is bizonyítják, hogy az alacsony szárazanyag- tartalmú silókukoricából nem lehet jó minőségű szilázst ké­szíteni. A silózott takarmá­nyok, így a silokukorica-szi- lázs, lehető legnagyobb ta­karmányozási értékét akkor lehet biztosítani, ha a betaka­rítás a legmegfelelőbb fejlő­dési állapotban történik, és a tartósítást úgy végzik üze­meink, hogy az állatoknak je­lentős szárazanyag-felvételt biztosító, ízletes takarmányt kapjanak. A gyakorlatban sok eset­ben nincs arra lehetőség, hogy a betakarítás optimális időpontját laboratóriumi vizs­gálatokkal határozzuk meg. A betakarításra váró táblán meg kell vizsgálni a csövek érést állapotát: ez akkor meg­felelő, ha a köröm még ne­hezen, de belemegy a kuko­ricaszemekbe. Ilyenkor a si­lókukorica szárazanyag-tar­talma a teljes növényre vo­natkoztatva minimum 30—35 százalék körüli, vagy a fölötti ; ez jelenti az optimális beta­karítási időpontot. A viaszér esi stádiumban betakarított silókukoricával nemcsak a legnagyobb táplá­lóanyag-hozamot lehet elérni, hanem így lehet a legjobb mi­nőségű szilázst is nyerni. Az ilyen • silókukorica-szilázsnak van a legnagyobb takarmá­nyozási értéke, s a betakarí­tási és erjedési veszteségek is ekkor a legkisebbek. Ha ily módon végzik el gazdaságaink a betakarítást, akkor 250 mázsa hektáronkénti zöldho­zammal számolva a múlt évi­nél 29 százalékkal több ke­ményítőértéket és emészthető nyersfehérjét gyűjtenek be. Eíbből pedig csaknem 6000 mázsával több húst, vagy 200 ezer hektoliterrel több tejet termelhetnek, minden külön ráfordítás nélkül. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola központi laboratóriu­mától, valamint az egyéb kör­nyező laboratóriumoktól ka­pott vizsgálati eredmények azt bizonyították, hogy a me­gye nagyüzemi gazdaságaiban a korán silózott, alacsony szá­razanyag-tartalmú silókuko­rica rosszabbul erjedt, ala­csonyabb volt a takarmányo­zási értéke. Ahhoz, hogy üze­meink jó minőségű, kis vesz­teséggel előállított szilázst nyerjenek, néhány fontos szempontot kell a silózás fo­lyamán figyelembe venni. A megfelelő szárazanyag-tartal­mat, a tökéletes tömörítést már említettem. Igen nagy gondot kell fordítani a siló­zógépek műszaki állapotára, célszerű az aratáshoz hasonló műszaki készültséget, javító­brigádot szervezni, és az elő­írt karbantartási, kezelési utasításokat pontosan betar­tani. Az erjesztés sikerét nagyban elősegítheti, ha egy- egy silókazlat 3—4 nap alatt el tudnak készíteni, és lég­mentesen azonnal lezárni. A lezárásra, illetve lefedésre a pvc-fólia vált be a legjobban. A silózott takarmányok mi­nősítésére és osztályba sorolá­sára új szabvány készült, mely az 1977. május 13-i Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben jelent meg. Az új minősítés lényege az eddigiek­től eltérően az, hogy elsősor­ban táplálóanyag-, energia- központú. Jó minőségű siló­zott takarmány csak az lehet, amelynek keményitőérték- koncentrációja 56 százalék fe­lett van, 27 százalék feletti szárazanyag-tartalomban. Végezetül nem lehet szó nélkül hagyni az eddigi ta­pasztalatok alapján a jövő fel­adatait. Üzemeink az adottsá­gaikhoz legjobban igazodó te­nyészidejű kukoricafajtákat válasszák. A silézás lehetőség szerint előzze meg a szemes kukorica betakarítását. A me­gye adottságainak a korai vagy a középkorai tenyészide­jű kukoricafajták (BEKE TC —270, BEMA OC—240—250, MVTC—26) felelnek meg a legjobban. Lényeges — a na­gyobb hozamok elérése érde­kében —, hogy a tőszám az árukukorica termeléséhez vi­szonyítva minimum 10 száza­lékkal nagyobb legyen, a meg­felelő talajerő biztosítása, il­letve fokozottabb visszapótlá­sa mellett. Nem utolsósorban kell megemlíteni, hogy a fő­vetésű silókukoricát lehető­ség szerint a szemnek ter­meit kukoricával egy időben, vagy azt megelőzően vessék el a gazdaságok. A silózás nagy munkájá­nak kezdetén vagyunk. Allat- ten3’észtésünk gazdaságossá­ga, jövedelmezősége nagyban attól függ, hogy ezt a felada­tot milyen szakszerűséggel, gondossággal végzik el nagy­üzemeink. Dunai Imre Badacsonyi üdülés A Somogy megyei Sütőipari Vállalat kaposvári kenyérgyárában korszerű laboratórium­ban vizsgálják azokat az alapanyagokat, melyeket a kenyérsütéshez használnak fel. Na­ponta ellenőrzik a kenyér minőségét is. Ember és településfejlesztés Vajon azok, akik döntenek arról, milyen mértékben fej­lődjön egy város, hol létesül­jenek új lakótelepek, minden Ankét Siófokon nak tehát, akik a település­fejlesztési terveket készítik, Ismerniük kell a községi igé­nyeket is. két a különbségeket pedig ad­minisztratív eszközökkel el­tüntetni nem lehet Amíg uralkodik a »mindent a városnak-« nézet, elfeledke­zünk a kis községekről. Gyak­ran beszélünk elhaló falvak­ról, melyek lakóit rá kell ven­ni hogy máshova költözzenek, vagy ha nem, »majd mindent megold az idő«. Pedig az ő igényeik sem alábbvalók,, mint a városi emberé... A telepü­léspolitikának mindezt szem előtt kell tartania. Nemcsak a falu—város vi­szony változott, hanem átala­kult a városok struktúrája is. Néhány éve még Salgótarján volt a fejlesztési prototípus, ma bármelyik dunántúli város településfejlesztési példa le­hetne.. Ipartelepek, lakóne­gyedek létesülnek, egyre több község emelkedik városi rang­ra. Am attól, hogy egy tele­pülés papíron város lett, még nem város a valóságban. A változások mindig lassúak, és bizony az ember ezeket a las­sú változásokat nem győzi tü­relmesen kivárni. Korábban nálunk semmiféle településfejlesztési elképzelés nem volt. Ma már számtalan szempont alapján döntik eh hogy hol szülessen város, hova mi kerüljön. Persze ezek a tervek nem mindig találkoz­esetben gondolnak-e rá, hogy a fejlődés a fejlesztés az em­bert szolgálja? Törödnek-e az­zal, hogy ebben a mesterséges környezetben miként él az ember? — Ilyen gondolatok jegyében zajlott le tegnap Sió­fokon a városi tanács nagy­termében az az ankét, mely­nek témája: az ember és a közösségi érdek volt, a telepü­lésfejlesztésben. Az építőipari Tudományos Egyesület városrendezési szak­osztálya, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága és a Siófoki Városi Tanács által rendezett értekezlet résztve­vőit Rostás Károly, a HNF megyei bizottságának elnöke köszöntötte. Bevezetőjében szólt a településfejlesztés álta­lános gondjairól, a városiaso­dás következményeiről. Az urbanizációval együtt jár — ha nem is törvényszerű —. hogy néha elfeledkeznek a falvakról, arról, hogy az ott élők igényed már megközelítik a városlakókét; így aztán ter­mészetes, hogy indokolatlanul nagy a vándorlás a faluból a városba. Ennek következmé­nye, hogy Somogybán az el­múlt őt évben háromezer csa­ládi ház maradt üresen. Azok­I Az ankét egyik nagy érdek­lődéssel várt előadója Bondor József nyugalmazott miniszter, a HNF Országos Tanácsának alelnöke volt. Arról beszélt, milyen gondokat okoz a tele­pülésfejlesztésben a lakossági és közösségi érdekek ütközése. Ezzel a kérdéssel világszerte tudományos . konferenciákon foglalkoznak, a szemlélő, ér­deklődő embernek viszont úgy látszik: nem sikerül elmozdul­ni a holtpontról- Mert a vá­rosiasodás, a nagyvárosok »megeszik« az embert. A sokk­hatások, a zaj, a füst, a szom­szédok hangoskodása fel őrlik az idegeit, és tömegesen je- jelentkeznek az urbanizációs betegségek, melyekről pár év­tizede csak elvétve hallhat­tunk. A másik, az elidegenedés problémája. A kőrengetegben nehezen találjuk föl magun­kat, és azt nem is lehet el­várni, hogy az új lakók egyik napról a másikra barátokat szerezzenek. A lakótelepeken összezsúfolt emberek különbö­ző társadalmi rétegekhez tar­toznak; mások a gondjaik, más az érdeklődési körük, má­sok a kulturális igényeik. Eze­a legjobb épííőtáborozóknak későn közölték a jelentkezők Hitei a korszerűségért Szeptember minden évben az iskolakezdés és a nyári ta­tasz tálatok összegezésének az időszaka. Ilyenkor értékelik a tanfolyamok és a táborok munkáját is. Az idén huszon­egyedszer hirdette meg a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség az önkéntes építőtáborokat a népgazdaság különböző terü­letein. Megyénkben négy helyi szervezésű építőtábor műkö­dött. Marcaliban óvodát építettek a helyi szakmunkásképző is- Vala és a gimnázium diákjai. / lányok a szakorvosi rende- 1 >t takarították, bár közöttük is akadt néhány, aki onnar szívesebben átment az építke­zésre. A nyolcvan fiatal két- hetenlíént váltotta egymást. A legjobban dolgozók jutalma badacsonyi üdülés volt. Sza­bad idős programjaiknak több­ször a művelődési ház adott helyet. Nagyatádon a város szépíté­se volt a fele ’tt. Munkalehe­tőséget a v" ' tanács költ­ségvetési üze:,.. adott. A fia­talok munkájának értéke mintegy 200 ezer forintra te­hető. A fonyódligeti építőtáborban sok volt a gond. Az iskolák számát a szervezőkkel, ám amikor már volt hely, a 120 jelentkezőből csak hetvennyolc tanuló ment a táborba. Ebinek fele általános iskolában most végzett diák. másik fele szak­munkástanuló és gimnazista volt. A gyerekek építőipari segédmunkát végeztek a leen­dő kempingben, melyet a So­mogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat épít. A vállalat részéről nem volt megfelelő az előkészítő mun­ka, a fiatalok nem tudtak fo­lyamatosan dolgozni. A barcsi építőtáborba ötven — nyolcadik osztályt végzett — tanuló jelentkezett, de csak harmincán kezdték meg a munkát. Nem készítették fel őket megfelelően a táborozás­ra, így nehezebben szokták meg az ottani rendet. Az üzemeltető vállalatoknak is tanulság mindez. Az ő munkájukat segítik a fiatalok, ellátásukra nagyobb gondot kell fordítani. Fontos, hogy a felügyelő pedagógusok gyakor­lott táborvezetők legyenek, hisz nem üdültetésben segéd­keznek, hanem szervezett munkát kell irányítaniuk. Furcsa formájú gép dolgozik a csurgói Napsugár Ipari Szö­vetkezet egyik műhelyében: kiteríti, 6zépen egymásra rak­ja az anyagot, aztán mintát fektet rá, és ennek alapján szétdarabolja a szövetet. Az okos gép működését, élvezettel figyeli órákig a laikus is. A munkások, a vele dolgozók nemcsak a gép »sokoldalúsá­gának« örülnek — a kezdeti idegenkedés után —, hanem annak is, hogy segítségével megszűnt a nehéz fizikai munka a szabászatban, terme­lékenyebb lett ez a tevékeny­ség. Csökkent' a selejt, jobb az anyagfelhasználás. A gép a Német Szövetségi Köztársaságból származik, és azokat az anvagokat szabják vele. amelyekből nyugat-euró­pai cégek megrendelésére ké­szítenek mutatós konfekciót. A szövetkezetben az alkal­mi látogató leginkább ezen a gépen figyelheti meg, hog3- miként teszi termelékenyebbé a munkát egy korszerű gép vagy gépsor. Hasonló okos be­rendezéseket egyébként a kö­zelmúltban más munkaterüle­ten is fölszereltek. A kabátuj- jak bevarrására külön gépet vásároltak, és — elszívó be­rendezéssel ellátott — gőzva­salókat helyeztek üzembe. A szövetkezet olyan kötele­zettségeket vállalt a korszerű­sítés érdekében, amelyek pró­bára teszik az emberek szak­értelmét, a szövetkezet felké­szültségét. E gépeket az export árualapot bővítő hitel felhasz­nálásával vették. A 12,5 mil­lió forint folyósításának elő­feltétele az volt, hogy az ex­portot a tavalyihoz viszonyít­va 6 millió forinttal növeljék. Az idén tehát-összesen 18 mil­lió forint értékű terméket kell külföldön értékesíteni. Ha figyelembe vesszük az.t is, hogy jelentős hányadot kép- ’ visel az exportban a bérmun- j ka — tehát az a tevékenység, amikor anyagot nem, csák munkát adnak el a tőkés pia­con —. akkor nagy erőpróbá­nak látszik a csurgói szövet­kezet vállalása. Miért döntöttek mégis így? A felelet: mert nem volt más választásuk. A szövetkezet termékeit, az itt élő emberek munkáját ismerik a kereske­dők és a vevők. Az ’eredmé­nyek kötelezettséget is jelen­tenék arra, hogy a technoló­gia korszerűsítése révén a ma és a holnap igényeinek meg­felelő termékeket gyártsanak a mind nagyobb feladatra vállalkozó munkások. Elavult gépekkel hosszú ideig egyet­len cég sem maradhat ver­senyképes a piacon. A mű­szaki fejlesztés, a technológiai eszközök modernizálása, a megfelelő gépek kiválasztása és munkába állítása éppen ezért állandó feladat. A piac parancsolta techno­lógiai korszerűsítés viszont visszahat az emberre is: új ismeretek megszerzésére ösz­tönöz, tájékozódásra, tanulás­ra sarkall. És at alapja annak, hogy — amikor elavulttá vá­lik egy ma modern gép — vállalkozzon az ember újabb technológiák munkába állítá­sára. A korszerű termék nemcsak a külföldi, hanem a hazai piacon is egyre fontosabb kö­vetelmény lesz vevőknél és eladóknál egyaránt. Ezért választott Helyesen a Napsugár, .amikor igénybe vet­te a hitelt, az állam kínálta lehetőséget, és vállalta a köte­lezettséget az export növelé­sére. nak az egyes emberek elkép­zeléseivel. A hatóságok például naponta szembekerülnek fz. emberrel, aki esetleg nem más, mint a tervező, miVel a ható­ságnak meghatározó szerepe van a településtervezésben. Erről szólt a tegnapi ankét másik előadója, Láng Tivadar, a fővárosi tanács városrende­zési osztályának vezetője. A tervezés megkezdése előtt tár­sadalompolitikai, gazdaságpo­litikai és várospolitikai távlati elképzelésekre van szükség. Utána jöhet a tervezői fantá­zia, ami csak a hatóság által előírt keretek között csapong- hat. Elkészül a területfelhasz­nálás, a hálózati, infrastruktu­rális, valamint az ellátási rendszer terve. Az előadásokat filmvetítés követte. Az ankét résztvevői a filmből megismerték So­mogy jövőjét, területfeljesz- tési terveit. Utána vita követ­kezett — a településekről, az emberről, az emberért D. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom