Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

Nagygyűlés a barátság városában CFolytat&i az L oldalról) mek fontos szarepet töltenek be a mongol lakosság. ülefcve a népgazdaság növekvő igé­nyeinek kielégítésében. Ugyancsak nagy támogatást kap országunk a Magyar Nép- köztársaságtól a szakmunkás- és szakemberképzésben. Nemzetközi kérdésekre át­térve a miniszterelnök rá­mutatott: a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista or­szág aktív békepolitikája, ki­tartó közös erőfeszítései nyo­mán jelentősen kiszélesedett az enyhülési I folyamat. — Nem lehet figyelmen kí­vül hagyni azt a veszélyt — folytatta —, amelyet a kínai vezetők és a legreakciósabb imperialista körök szövetsége jelent a béke és a szocializ­mus ügyére. A jelenlegi kí­nai vezetők, háborús pszichó­zist keltve, nyíltan elleneznek minden olyan lépést, amely a népek biztonságának erősíté­sére irányul; gyengíteni és bomlasztani akarják a szocia­lista közösség, valamint a bé­kéért, a biztonságért, a de­mokráciáért harcoló erők egy­ségét és hatékonyságát. — A mongol közvéleményt nyugtalanítja — mondotta a miniszterelnök —, hogy a pe­kingi vezetők mesterkedései következtében Délikelet-Ázsiá- ban feszültséggóc jött , létre. Ismételten kijelentjük, hogy a mongol nép és kormány szolidáris a kínai vezetők nagyhatalmi, soviniszta politi­kája és hegemonisztikus tö­rekvései ellen eltökélten küzdő vietnami néppel. — A Mongol Népköztársa­ság álláspontja: véget kell vetni a Peking uszítására folytatott kambodzsai fegyve­res betolakodásnak Vietnam területére. A kérdés egyetlen helyes megoldása csakis a bé­kés tárgyalás lehet, amelynek alapjául a VSZK-nak e kér­désben . többször is kifejtett álláspontja szolgálhat. Az MNFP Központi Bizott­sága és a mongol kormány egyetértéssel állapítja meg, hogy heonyid B rezsnyev Krím-félszigeti találkozói a szocialista közösséghez tartozó országok pártvezetőivel, fon­tos hozzájárulás a szocialista országok testvéri barátsága, együttműködése további fej­lesztéséhez és erősítéséhez. Batmönh befejezésül a ma­gyar kormányfő mongóliai lá­togatását méltatta. A Mongol Népköztársaság miniszterelnöke további sike­reket kívánt a magyar kom­munistáknak, a magyar nép­nek, áz MSZMP XI. kong­resszusa határozatának vég­rehajtásában. Szocializmust építő népeink alapvető érdeke a kéke, az enyhülési folyamat megszilárdítása Lázár György bevezetőben tolmácsolta az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és az egész magyar nép elvtársi, baráti üdvözletét. f — Azzal a megbízatással 'jöttünk a Mongol Népköztár­saságba — mondotta ezután —, hogy pártjaink útmutatá­sainak és népeink akaratának megfelelően tovább erősítsük, bővítsük országaink kapcsola­tait, megtárgyaljuk a közös érdekű ügyeket és új lehető­ségeket tárjunk föl együtt­működésünk fejlesztéséhez. Az elvégzett munka alapján nagy megelégedéssel szólhatok arról, hogy megbízatásunknak sikeresen eleget tettünk. A Mongol Népköztársaság veze­tőivel elvtársi szellemben, hasznos és eredményes esz­mecseréket folytattunk a so­ros és a további együttműkö­dés előkészítését szolgáló kö­zös feladatokról. Barátságiink tovább erősödött, megállapo­dásaink jól szolgálják orszá­gaink nemzeti érdekeit és egyben hozzájárulnak a szo­cialista' országok közös ügyé­nek előreviteléhez is. — A magyar dolgozók nagy érdeklődéssel és mély rokon- szenwel kísérik figyelemmel a Mongol Népköztársaság szocialista építőmunkáját. Mostani látogatásunk során is őszinte örömmel tapasztal­hattuk, hogy Mongólia dolgo­zó népe, a Mongol Népi For­radalmi Párt vezetésével, si­keresen váltja valóra a XVII. kongresszus határozatait, en­nek nyomán fejlődik a gazda­ság, a tudomány és a kultú­ra, emelkedik a nép életszín­vonala. Meggyőződhettünk róla, hogy a hatodik ötéves tervben kitűzött célok felé ha­ladva, újabb és újabb ered­ményeket érnek el a szocia­lizmus anyagi-technikai bá­zisának megteremtésében. Mély benyomást tett ránk. hogy a szocialista országokkal együttműködve, egyre hatéko­nyabban használják ki hazá­juk gazdag természeti erő­forrásait, és ezzel mind jobb feltételeket teremtenek ahhoz, hogy Mongólia ipari-agrár or­szággá váljék. Szívből gratu­lálunk a szorgalmas és ke­mény munkával elért eredmé­nyekhez, amelyek az önök ha­záját gazdagítva, egyben a szocialista országok testvéri szövetségének erejét is nö­velik! !„ jl l Lázár György ezután a Ma­gyar Népköztársaság helyze­téről, az MSZMP vezetésével a fejlett szocialista társada­lom építésében elért eredmé­nyeinkről és megoldandó fel­adatainkról tájékoztatta a nagygyűlés részvevőit, majd részletesen foglalkozott a magyar—mongol i kapcsola­tokkal. ' • -“líllfeWriit ! — Széles köri! kapicsoïata­inkban kiemelkedő jelentősé­gű a gazdasági együttműkö­dés. Az 1966-ban megalakult Lázár György beszéde gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság eredmé­nyesén koordinálja és irá­nyítja a közösen kidolgozott tervek megvalósítását. Az or­szágaink közötti kereskedelmi forgalom az utóbbi másfél év­tized alatt több mint kétsze­resére nőtt. A két ország gazdasági együttműködésének eredmé­nyeit megtestesítő mongóliai üzemekről szólva Lázár György gratulált a darhani húskombinát dolgozóinak ter­melési terveik sikeres teljesí­téséhez, s további munkasike­reket kívánt nekik. Utalt a mongóliai ásványi kincsek és vízforrások föltárásában foly­tatott együttműködésünkre, a KGST komplex programja alapján szervezett munkála­tokban részt vevő magyar szakemberek tevékenységére, s hangsúlyozta: büszkék va­gyunk rá, hogy mongol ba­rátaink elégedettek, honfitár­saink munkájával. A Minisztertanács elnöke ezután a baráti együttműkö­désünkben fontos szerepet be­töltő kulturális, oktatási és tudományos kapcsolatokról szólt, amelyek eredményesen bővülnek az 1976-ban aláírt, öt évre szóló munkaterv vég- rehajtásávaL — A Magyar Népköztársa­ságnak csakúgy, mint a Mon­gol Népköztársaságnak — folytatta Lázár György — alapvető létérdeke a sokolda­lú együttműködés a Szovjet­unióval, a szocialista orszá­gokkal. A proletár nemzet­köziség eszméje által vezérelt kapcsolatainkat a célok azo­nossága, a testvéri viszony, a kölcsönös egyenjogúság jel­lemzi és teszi nélkülözhetet­len erőforrássá népeink szá­mára. A KGST keretében megva­lósuló sokoldalú és gyümöl­csöző gazdasági együttműkö­dés a jövőben is nélkülözhe­tetlen forrása nemzeti cél­jaink elérésének, és egyben a legfőbb biztosítéka' annak, hogy a Ksocialista országok közössége tovább növelje ere­jét, világpolitikai hatását, to­vább erősítse győzelmi esé­lyeit a tőkés világgal folyta­tott gazdasági versenyben. — Szocialianust építő né­peinknek alapvető érdeke a béke, a vitásban kibontako­zó enyhülési folyamat megszi­lárdítása és elmélyítése — mondotta Lázár György. — Mostani Ulánbátor! megbe­széléseinken nagy megelége­déssel állapíthattuk meg, hogy pártjaink és kormányaink e vflágpáütffca minden fő kér­désében azonos nézeteket val­lanak.’ ! ! I it . !-* : — X Magyar Népköztársa­ság külpolitikájának legfőbb meghatározója, változatlan alapelve a Szovjetunióval és a szocialista közösség orszá­gaival kötött internacionalista szövetségünk szüntelen erősí­tése, a nemzetközi színtéren tett lépéseink összehangolása szocialista szövetségeseinkkel. A kölcsönös egyenjogúság és a békés egymás mellett élés elvei alapján bővítjük kapcso­latainkat a tőkés országokkal is. Pártunk és kormányunk e téren is elvi politikát folytat; abból indulunk ki, hogy az enyhülési folyamat fenntartá­sához létfontosságú feltétel a szocialista és a tőkésországok gazdasági, kulturális és tudo­mányos együttműködésének sokoldalú fejlesztése. — Az imperializmus szél­sőségesen reakciós köreinek azonban nincs ínyére az eny­hülés, a békés egymás mel­lett élés perspektívája. Az emberi jogokra történő kép­mutató hivatkozásokkal, az elnyomás ellen, a teljes füg­getlenségért küzdő népeknek nyújtott internacionalista se­gítségről terjesztett hazugsá­gokkal próbálják megzavarni, félrevezetni a világ közvéle­ményét Az enyhülés ameri­kai ellenfelei most azon mes­terkednek, hogy az Egyesült Államokban föléledjen a kommunistaellenes hisztéria, bizalmatlanság ébredjen a Szovjetunió külpolitikája iránt; hogy a Szovjetunióval és más szocialista országok­kal szemben az úgynevezett kemény vonal politikája ke­rekedjen felük — Mi helyeseljük és nagy­ra becsüljük a Szovjetunió­nak a szovjet—amerikai vi­szony megjavítására tett tü­relmes és kitartó erőfeszíté­seit Reméljük, hogy a reá­lisan és józanul gondolkodó amerikai politikai és gazdasá­gi tényezők nem engednek teret a viszony megrontására, megkeményítésére törekvő szélsőségesek nyomásának. — A nemzetközi helyzet aggasztó vonása 'napjainkban — folytatta Lázár György —, hogy a kínai vezetés egyre leplezetlenebből a legszélsősé­gesebb, legreakciósabb impe­rialista erők törekvéseit tá­mogatja. Sajnálatosnak tart­juk, hogy a haladó erők a békéért, az enyhülésért a ha­ladásért folytatott harcukban mindig és mindenütt szembe­találják magukat a kínai ve­zetők nagyhatalmi politiká­jával Különös élességgel vi­lágítja meg e politika igazi arculatát Kínának a szocialista Vietnam elleni föllépése. — Ismerjük és aggódva fi­gyeljük — mondotta — a he- gemonista törekvéseknek a Mongol Népköztársasággal szembeni megnyilvánulásait is. Tudjuk, milyen nehézsé­geket okoz Önöknek, milyen erőfeszítéseket kíván Önök­től az, hogy Kína hatalmas fegyveres erőt állomásoztat a [ — Ahogyan a Szovjetunió I és a többi szocialista ország, I mi is támogatjuk a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Mongol Népköztársaság igaz ügyét, és a jövőben is meg­adunk minden tőlünk telhető segítséget szocialista építő- munkájuk eredményes foly­tatásához. Elítéljük a kínai vezetők politikáját, mert az veszélyezteti a világ békéjét és felbecsülhetetlen károkat okoz, mindenekelőtt a kínai népnek. A kínai nép iránt továbbra is baráti érzésekkel viseltetünk és államközi kap­csolataink fejlesztésére ké­szek vagyunk, de elvi politi­kánkból nem engedünk. Lázár György befejezésül kifejezte meggyőződését: a mostani látogatás tovább erő­sítette a két ország népeinek proletár internacionalista kapcsolatait, testvéri együtt­működését. Á nagy tapssal fogadott be­szédek, a lelkes hangulatú nagygyűlés után a város ve­zetői díszebédet adtak a ma­gyar kormányfő tiszteletére. Lázár György és kísérete — a társaságában levő mongol vezetőkkel — szerdán délután különvonattal visszautazott Darhanból Ulánbátorba. A darhani úttal befejeződött Lázár György mongóliai hi­vatalos, baráti látogatásának programja. A Minisztertanács elnöke ma, csütörtökön dél­előtt indul vissza Ulánbátor­ból Budapestre. A látogatás­ról közös közleményt adnak ki. * « • A mongol sajtó, elsősorban az Unen — az MNFP és a kormány lapja . — mindvégig bő terjedelemben, vezető he­lyen foglalkozott a látogatás eseményeivel. A részletes, fényképes tudósításokon túl­menően több egyéb magyar vonatkozású anyag is van a lapokban. Az Unen képes ri­portot közölt a szonginói bio­kombinát mongol és magyar dolgozóiról. Közlemény a Guyanái Népi Haladó Párt küldöttségének magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására 1978. augusz­tus 31. és szeptember 6. kö­zött látogatást tett hazánkban a Guyanái Népi Haladó Párt küldöttsége, amelyet Cheddi Jagan, a párt főtitkára veze­tett. Cheddi Jagant fogadta Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra. A küldöttséggel tárgyalást folytatott Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. A guyanai test­vérpárt küldöttsége találkozott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, más társa­dalmi és tömegszervezetek, valamint a Demokratikus If­júsági Világszövetség képvi­selőivel A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken a két párt képviselői tájékoztatták egy­mást a két ország helyzetéről és pártjaik tevékenységéről. Eszmecserét folytattak a nem­zetközi, különös tekintettel a latin-amerikai helyzet, vala­mint a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom né­hány időszerű kérdéséről. Az MSZMP képviselői szo­lidaritásukról és támogatásuk­ról biztosították a Guyanai Népi Haladó Pártot abban a küzdelemben, amelyet a nem­zetközi imperializmus és szö­vetségesei ellen, a guyanai nép érdekeiért, a társadami hala­dásért és a szocializmus ügyé­ért folytat. A Guyanai Népi Haladó Párt küldöttsége elismeréssel szólt azokról az eredmények­ről, amelyeket a. magyar nép az MSZMP vezetésével a fej­lett szocializmus építésében elért. A két párt képviselői ki­emelték a Szovjetunió konst­ruktív kezdeményezéseit, ame­lyek a nemzetközi béke meg­szilárdítására irányulnak. Ki­fejezték pártjaik szolidaritását Latin-Amerika országai és a Karib-térség demokratikus át­alakításáért — az imperializ­mus, a fasizmus, a gyarmato­sítás és az újgyarmatosítás el­len küzdő népekkel, kormá­nyokkal és hazafias erőkkel. A két párt nagy fontosságot tulajdonít a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egysége erősítésének, a prole­tár internacionalizmus elvein alapuló összefogásának, közös fellépésének. Elítélték a kínai vezetők tevékenységét, amely a világ minden térségében a nemzetközi kommunista moz­galom egysége, valamennyi forradalmi, antiimperialista erő összefogása ellen irányul, akadályozza a nemzetközi’ fe­szültség enyhítését, súlyosan veszélyezteti a népek békéjét és biztonságát. A guyanai testvérpárt kül­döttségének magyarországi lá­togatása hozzájárult a két párt elvtársi kapcsolatainak erősítéséhez. A küldöttség szerdán eluta­zott Budapestről. Búcsúztatá­sára a Ferihegyi-repülőtéren megjelent Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője. (MTI) Újabb erőszakos intézkedések Rendkívüli AASZ-ülés a nicaraguai helyzetről A nicaraguai Nemzeti Garda minden erőszakos intézkedé­se ellenére a magánszektorban tovább folytatódik a rezsim ellen tiltakozó sztrájk. Ez — a Havannába érkezett legfris­sebb jelentések szerint — az ország gazdasági és kereskedel­mi életéinek mintegy nyolcvan százalékát megbénítja. A Somoza-rezsim erőszak- szervezete Matagalpa városá­ban véres utcai harcokban le­törte az ellenzéki Széles Front és a Sandinista Nem­zeti Felszabadítási Front fegyvereseinek ellenállását. határaikon, felderítő és diver - záns akciókkal zaklatja a mongol nép békés építőmun- káját. i Hármas csúcs Camp David-ben Camp David-toen szerdán sor került Carter amerikai, Szadat egyiptomi elnök és Begin izraeli kormányfő első hivatalos tárgyalásaira. Car­ter még kedden — megérke­zésük után — külön-külön tárgyalt vendégeivel, ezt a megbeszélést azonban magán­jellegűnek minősítették. — Nincs új elem a szerdán megkezdődő Camp David-i hármas csúcstalálkozó egyip­tomi és izraeli részvevőjének álláspontjában; pozícióik mit sem változtak azóta, hogy két­oldalú tárgyalásaik ■ néhány hónappal ezelőtt zsákutcába jutottak — állapítja meg a Pravda szerdai számában a lap washingtoni tudósítója. A különtárgyalások útjára lépve — folytatja a Pravda- tudósító — Szadat egyiptomi elnök már eddig is jelenté­keny engedményeket tett az agresszornak, gyakorlatilag lemondott a palesztinai nem­zeti jogok megvédelmezéséről. Az arab világ egyre növekvő tiltakozása azonban igencsak megnehezíti az egyiptomi el­nök számára a kapituláns po­litika folytatását. Legutóbbi nyilatkozataiban ezért kiállt amellett, hogy az izraeli csa­patok vonuljanak ki Ciszjód­dá niából és Gázából. • * « À Camp David-í csúcs elő­estéjén Hafez Asszad Szíriái elnök a legélesebb szavakkal elutasította mind magát a ta­lálkozót, mind pedig Szadat egyiptomi államfő különutas politikáját. Matagalpa jószerivel frontvá­roshoz hasonlít: a nemzeti gárda tagjai házról házra járva fésülik át a települést, elrejtőzött ellenállókra va­dásznak és őrizetbe veszik az ellenállással rokonszenvező- ket. Hétfő estig az országban ötszázra emelkedett a letar­tóztatottak száma. A halálos áldozatokról szóló utolsó je­lentések hetven halottról tud­nak. A sebesültek számát kétszázötvenre becsülik. Meg nem erősített hírek szerint börtönbe vetették a független liberális párt, va­lamint a Demokratikus Fel­szabadítási Unió nevű ellen­zéki csoportosulás vezetőségét. A nemzeti gárda egyidejűleg letartóztatta az Emberi Jogok Bizottsága állandó bizottsá­gának titkárát és a mozga­lom több vezető aktivistáját. Az Amerikai Államok Szer­vezete bejelentette, hogy ál­landó tanácsa csütörtökön rendkívüli ülést tart, miután Venezuela azt javasolta, hogy az AÁSZ miniszteri tanácsa vitassa meg a nicaraguai helyzetet. Venezuela korábban a Biztonsági Tanács összehí­vását indítványozta, javasla­tát azonban később — a wa­shingtoni kormány sugalmazá- sára — visszavonta. A venezuelai indítvány nyEvánosságra hozatalát kö­vetően Somoza sajtóértekezle­tet tartott Managuában. Kö­zölte: fontolóra veszi azt a lehetőséget, hogy országa megszakítja diplomáciai kap­csolatait Venezuelával. Azzal vádolta Carlos Andrés Pérez venezuelai elnököt, hogy »-be­avatkozott országa belügyei- be, amikor a nicaraguai vál­ság ügyét az AÁSZ elé utal­ta«. Somoza arra szólította fel az AÁSZ többi tagállamát, hogy ne engedjen Venezuela ^politikai manővereinek«. A kolumbiai parlament al­sóháza kedden határozatot hozott a nicaraguai nép tá­mogatására. Peking durva beavatkozása A Pravda szerdai kommentárja A pekingi vezetők a Viet­namban élő kínai nemzetisé­gűek »-problémájának-“ ürü­gyén továbbra is durván be­avatkoznak a szomszédos szo­cialista állam belügyeibe — írja Alekszandr Szerbin a Pravda szerdai számában. A kínai vezetők szeretnék elér­ni, hogy Vietnam kapitulál­jon nagyhatalmi politikájuk előtt és igyekeznek megzavar­ni a szocialista építést ebben az országban. Ez, és nem a kínai nemzetiségűek iránti aggódás a mozgató rugója Pe­king akcióinak, s ezért nem akart a Kínai Népköztársaság részt venni a vietnami fél által javasolt tárgyalásokon. Végül amikor hajlandónak mutatkozott rá, zsákutcába juttatta a megbeszélésekéi. hogy tovább zsarolhassa a Vietnami Szocialista Köz­társaságot. A szocialista Vietnam mél­tósággal és határozottan vá­laszol a pekingi nyomásra. A vietnami nép, amely kemény megpróbáltatásokat élt át szabadsága és függetlensége kivívásáig, határozottan el­ítéli a pekingi vezetés akcióit. Arra törekszik, hogy a vitás kérdéseket a jóakarat légkö­rében oldja meg. Békében akar élni szomszédaival, de nem hajlandó lemondani, sa­ját szuverén jogairól. A pekingi vezetők politi­kája a békét veszélyezteti Vietnam-ellenes kampányuk csupán saját nagyhatalmi cél­jaikról árulkodik — állapítja meg végezetül a Pravda kommentátora.

Next

/
Oldalképek
Tartalom