Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-21 / 223. szám
I ... hát megint megkezdődött; az országutakon egyre több a termést szállító teherautó, pótkocsis vontató. A vasúti szerelvények is — kő, tégla, kavics helyett — egyre inkább a földekről viszik a terményt a feldolgozóba vagy a raktárba. Csúcsforgalom van. Őszi csúcs. A technika és a szervezés erőpróbája ez a néhány hónap. A szállítás szakemberei szerint csupán a feladat jellege változik meg ősszel, a nagysága nem, hiszen szinte egész évben csúcsforgalom van a vasúton, a közúti fuvarozóknál. Helytelen lenne azonban csak a technika erőpróbájaként felfogni az őszi szállítási csúcsot. Erőpróba ez a szervezést, az irányítást és a végrehajtást végző embereknek is. Erről a nagy feladatról tudósítanak munkatársaink. Minél gyorsabban A termelőszövetkezetek műtrágya-megrendeléseik teljesítését lehetőleg minél közelebb kérik a felhasználás időpontjához. Ennek az az oka, hogy a huzamosabb tároláshoz fedett raktár, de legalábbis betonozott tér kellene, s még akkor sem biztos, hogy állás közben nem veszít hatásából a vegyi anyag. Ahol lehet, ott a gazdaságok maguk szállítanak. A fo- nyódi termelőszövetkezetben nyolctagú brigád és nyolc ZIL teherautó elégíti ki az üzem igényeit és a külső megrendelők kívánságát. A megrendelők között egyaránt vannak magánosok, akik néhány köbméter földet kérnek a telkükre, és vállalatok, melyek a nagyobb beruházásokhoz szükséges töltési munkát végeztetik el a tsz- brigáddal. A külső megrendelések állandó munkalehetőséget biztosítanak. Az egész évi tevékenység 95 százalékát ezek adják, s csak a fennmaradó 5 százalékot igényli a gazdaság. Ez az öt százalék azonban túlnő az arányból következtethető jelentőségen. A műtrágyát például egyenesen a peremartoni gyárból hozzák a termelőszövetkezet teherautói, viszont a szállítási költséget megtéríti az Agroker. Kölcsönösen jó üzlet: .a forgalmazó számára ilyen módon felszabadul néhány vagon, az önkéntes fuvarozó pedig nem fizet rá a befektetett munkaórákra. És talán az sem mellékes, hogy idejében, a várakozás szerint érkezik az anyag — míg a vasúti kocsik érkezési ideje bizonytalan, s ha vasárnap vagy éjjel jönnek a vagonok, akkor is kell rakodni. Az igazi »szűk kapacitást-« azonban a közelgő kukorica- betakárítás jelenti. Az 500 vagon szemes termény behor- dását az IFA teherautók nem bírják, ezért ilyenkor a ZIL- es brigád is besegít. Készültek A Volánnál az őszi szállítás előtt soron kívüli szemlén ellenőrizték a járművek műszaki állapotát. Ezután megfelelő tartozékokkal szerelték föl a teherautókat. Amelyekkel cukorrépát szállítanak, azoknak megerősítették az oldalait, és csúszókat tettek rájuk. A konzervgyárba indulókat magasítókkal látták el. A műszaki szemlére való felkészítésnél a gépkocsivezetők — saját járművükön — együtt dolgoztak a karbantartó- munkásokkal. Ha később valami hiba keletkezik, soron kívül javítják az őszi szállításban részt vevő teherautókat. A javítóműhely dolgozói közül mostanában többen vannak a délutános és éjszakai műszakban, mint a délelőttiben, hiszen főleg erre az időszakra jut a több javítanivaló. Ha szükségessé válik, rendkívüli fuvarozási műszakot ŐSZI SZÁLLÍTÁS Zsúfoltak a vágányok Átrohanunk a felüljárón. Lenézünk, alig tudatosan rögzítjük: sínek, vagonok, mozdonyok, vasút. Borbély József volt a térfőnök, amikor a kaposvári állomásra látogattunk. Vele is fölmentünk a gyalogúidra, elmagyarázta a kuszának látszó vágányok szigorú logikáját. Különös kifejezések, vasutasnyelv, s a kívülálló csak pislog, és nem érti. Szerencsére a térfőnök jó »fordító«, elmagyarázza nekünk a dolgot. — Beérkezik az állomásra egy tehervonat, minden kocsit fölírunk, bárcázunk, s azután szétlöködjük a vágányokon Itt a kocsimesteré a főszerep, állomáson van a szállítmány. Kaposvár megkapja a jelzést a többi állomástól, s a vasutasak továbbadják az értesítést a címzettnek. Az pedig gyorsan kiralija a portékát... Ez lenne az út Kézdy László kereskedelmi állomásfőnök-helyettes mondta el, hogy valóban ilyen egyszerű-e : — Máskor sem megy úgy minden, mint a karikacsapás, most, az őszi csúcs idején még több a buktató. A cukorgyári répaszállítmányok havi 2000 kocsival emelik a forgalmat. A répával még sincs bajunk, mert mindig gyorsan kipakolják. Hanem a többi vállalat... Tavaly i — Csalt az, ami az egész ország gondja: elhúzódik a terményszállítás, hosszabban és kiszámíthatatlanul jönnek a »kemény« hullámok. — Mi segítene? — A hétvégi rakodás... De hát ma az embereknek nem kell a szabad szombatra meg vasárnapra járó dupla pénz. Borbély József : — A kocsimester megszakadhat, logikusabb lehet, mint egy számítógép, ha »balhé« van, nem megy... A mindenkori térfőnök — ma épp én — szintén rohangászhat égnek álló hajjal, ha a vasúton álló árut a partnervállalatok nem viszik el. A rakodón különömmíii Nincs üres vágány a kaposvári vasútállomáson. az ő hozzáértésétől függ, hogy hányszor kell egy vagont tolatni a megfelelő helyig. Az első tartalék — tartaléknak a tolatámozdonyt hívják — először nagyjából »trancsirozza« szét a szerelvényt, a második, majd a harmadik tolja a helyére. Nem mindegy persze, hogy hova. A nem sürgősen továbbítandó vagonokat a külső vágányokra visszük. Ügy mondják, »holt elegyet« csinálnak.) A gyorsárut — romlandó dolgokat, export- szállítmányokat — aszerint rakjuk össze, hogy meddig utaznak a vagonok. Azután sok vagon kerül a 19 iparvágányra és sok az Erzsébet-ra- kodóra. Az sem mindegy, hogy toljuk-e avagy húzzuk a vagonokat, mert az iparvágányok különböző irányokba ágaznak szét, a mozdony nem kerülhet belülre. Bonyolult dolog a vasút. S ha valamit nem egészen pontosan írtam le, az csupán azért történt, hogy mindenki megérthesse. A vállalatok, ahova az áru érkezik, már tudják, hogy az augusztusig egymillió-kétszázezer forint kocsiálláspénz jött be, az idén már majdnem kétmilliónál tartunk. — Érthetetlen dolog. — Nem érthetetlen’. A vasút a legolcsóbb raktár. Vannak notórius késedelmeske- dő*. S nem tudunk velük szót érteni. Egy vasutastól hallottam, hogy a Titán vállalatot át kellene keresztelni... Olyan vagon még nem volt, amelyet késlekedés nélkül raktak volna ki. Ügy látszik, nem érdekli őket az a néhány százezer forint. — A mezőgazdasági szállításokkal is adódik baj? — Érdekes, hogy nekünk nem a nagv partnerek okozzák a nehézségeket. Azok már fölkészültek. A gabonaszállítást például szinte észre sem vesszük, mert a gabonaforgalmi vállalat elosztja a forgalmat. Tárolja a szemet, és folyamatosan, egyenletesen, fokozatosan szállíttatja. — Van-e az idén különleges gond? a gépkocsivezetők is szervez a Volán 13. sz, Vállalat, amelynek első és legfontosabb feladata a cukorrépa szállítása. A mennyiség azonos a tavalyival. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is igénybe veszik a Tolna megyei 11. számú Volán segítségét. — A múlt héten tíz vagonnal szállítottunk — tájékoztatott a vállalat forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettese —. most két héten át a tolnaiak tíz, mi pedig huszonöt vagonra valót viszünk a gyárba. Októberben ötven, novemberben pedig hetven vagon répát szállítunk. A Volán és a Kaposvári Cukorgyár között kifogástalan a kapcsolat. A megállapodás szerint a rakodás a cukorgyár feladata, de ehhez is kaptak egy rakodógépet a Volántól. A jó együttműködést szolgálja, hogy a gyárban meleg ételhez jutnak azok a gépkocsivezetők. akik nem a megyeszékhelyen laknak. Gondoskodnak arról is, hogy megfelelő pihenőjük legyen azoknak, akik október 11-e után éjszaka szállítják a cukorrépát Ha nagyon hűvösre fordul az idő, forró teát kapnak. Ilyenkor ősszel a másik nagy megbízójuk a Zöldért. A tolnai és a baranyai Volán segít a zöldség és a gyümölcs elszállításában. A Zöldért ebben az évben igénybe veszi a SZÖVAUT szolgáltatását is. A Nagyatádi Konzervgyár hármas megoldást talált: a Volán teherautókon kívül használja a saját szállítóeszközeit, és a termelőkkel is szállíttat. Újdonság ezen az őszön, hogy a műtrágyaszállítást a közútra terelték. Pétről Barcs és Mernye térségébe szállítanak. Ez növeli a Volán feladatait. sen nehéz a dolog. Jó lenne több iparvágány, csak hát nem lehet a várost vasúttal behálózni. Cßöndben nézzük felülről a sínpárokat. Nagy répavonat elején morgolódik egy »Szer- gej«. Egyszer csak megindul, elkanyarodik a cukorgyár felé. Hamarosan visszajön. Arrafelé szapora a munka. A váltókezelő az erkélyről figyel, a megafonból érthetetlen szavakat sodor a szél. Zászlók lengenek, sisakos emberek szaladgálnak látszólag összevissza. Sínek, vagonok, mozdonyok... Annyi mostanában itt a kocsi, hogy el lehet tévedni köztük. A betakarítás augusztus második felében kezdődött el, és — a szakemberek becslése szerint — november közepéig tart. Ez alatt a körülbelül kilencven nap alatt kell fedél alá juttatni a kukoricát, tárolóba a burgonyát, a zöldséget, a gyümölcsöt és az átvevőhelyre, majd a gyárba a cukorrépát. Sok szállítógépet köt le a mezőgazdasági üzemek belső anyagmozgatása, a silózás, a műtrágyaszállítás st’o. is. A. terméskilátások alapján kiszámították, hogy Somogy 82 termelőszövetkezetében és tíz állami gazdaságában körülbelül 1 millió 200 ezer tonna terményt kell megmozgatni rövidebb vagy hosszabb távolságra elszállítani. Ropant nagy feladat, még akkor is, ha minden eddiginél kedvezőbbek a végrehajtáshoz szükséges feltételek. A szállításhoz összesen 2040 teherautóra és pótkocsis vontatóra számíthatnak a gazdaságok. Ezek együttes teljesítménye tíz százalékkal nagyobb, mint amennyi a múlt esztendőben volt. Az ősz feladatait ismertető számsorhoz hozzá tartozik még egy adat: a vetés- szerkezetben bekövetkezett módosulás miatt ebben a szál- I lítási. időszakban körülbelül Két hete hordják a burgonyát a vontatók a Dél-somogyi Állami Gazdaság ferenctelepf te rületéről. Tóth István és négy társa reggeltől estig fuvarozza a rakományokat a gazdaság somogytarhócai tárolójához. Tartalékok A Szövetkezeti Szállítási és Szolgáltató Vállalat kaposvári üzemegységében 62 tehergépkocsi dolgozik. A járműparknak mindössze 10—15 százalékát foglalkoztatják Tolnában, a többi Somogybán dolgozik. A több mint hatvan járműből egy sem állt javítás miatt a hét elején. Zsillé László üzemegységvezető: — Van olyan megbízónk, akinek csak a gépkocsit adjuk és a jármű javításáról gondoskodunk; a sofőrt, az üzemanyagot, a rakodót a megrendelő biztosítja. A Somogy megyei Gabonaforgalmi Vállalattal megállapodtunk abban, hogy a tápok szállításához két rakodót is adunk, ők a szárszói lerakatnál, a bogiári és a szárszói áfész körzetében segítenék a felvásárlók részére »teríteni« a takarmányt. A módszert kísérletként vezettük be, s később szeretnénk az egész megyére kiterjeszteni. A Balaton-part nyári ellátása sok munkát adott az üzemegységnek. — A szeptember elején felszabadult erő átcsoportosítható mezőgazdasági termények és termékek szállítására. Rendszeresen bejelenti igényét -üyenkor a Kaposvári Mező- gadasági Főiskolai Tangazdaság és a cukorgyár. A gazdaságtól kukorica és cukorrépa. a gyártól cukorrépa fuvarozására kapunk megbízást. Általában a hétvégeken adhatunk tehergépkocsikat. Egyébként a Volánnal tartjuk a kapcsolatot, feladataiból az erőnktől függően vállalunk át. Tapasztalataink szerint a * szállítás gyorsítása érdekében nagyon elkelne a rakodás fokozottabb gépesítése, konténerek beszerzése. Ahol pedig az árut fogadják, ott ugyancsak szükség van a fölszerelés korszerűsítésére ... Az üzemegység néhány éve emelőfalas konténerszállító gépkocsikat is »bevet«, ezek kihasználtsága azonban még a húsz százalékot sem éri el. Jövőre úgynevezett gólyada- rus járműveket szereznek be, főként a Zöldért, és a Tüzép- teleppel rendelkező áfész-ek megbízásainak gyorsabb és könnyebb teljesítésére. — Idei tervünkben 162 800 tonna áru elszállítása szerepel — mondta Zsillé László. — A rendelkezésre álló gépkocsiknak csaknem 3,3 millió kilométert kell megtenniük. Ami eddig mögöttünk van : nyolc hónap alatt elfuvaroztunk 119 368 tonnányi rakományt, autóink pedig 2,7 millió kilométert mentek, Tervtúlteljesítésre van kilátás. A terméskilátásokból következtetve bőven lesz mit fuvároz- ni az ősszel. A gépkocsik folyamatos üzemelését megfelelő műszaki javítóbázis és jó sofőrgárda biztosítja. Váltókban sincs hiány, ha kell, éjszaka is vállaljuk a fuvart. Ilyen megbízás azonban alig akad, minthogy a fuvaroztatók csak nappal biztosítják a rakodást, a fogadást... Pedig adódhat úgy az őszszel, hogy el kell tekinteni a megszokástól, a hagyománytól. S legjobb, ha erre is idejekorán felkészülnek a szállíttatok. A feladat 60 ezer tonnával kevesebb árut kell a földekről eljuttatni a feldolgozó- és tárolóhelyekre. A számok szigorú logikája szerint tehát könnyebb lesz megoldani a feladatokat. A szakemberek a számokhoz azonban hozzáteszik még: »... ha az idő is segít bennünket.« Hiszen aligha lehet dolgozni a földeken, ha eső áztatja a talajt. Az is igaz, hogy hiába kedvez az időjárás, ha akadozik a fuvaroztatók és fuvarozók között az. együttműködés. Régi gond a folyamatos szállítás megszervezése: az év eltelt időszakának adatai viszont azt bizonyítják, hogy hiába volt minden érvelés, a hét végén kevés vállalat vállalkozik a rakodásra. Pedig az őszi csúcsnak számító 90 napba beletartoznak a szombatok, a vasárnapok is. A szállítóeszközök teljesítő- képessége is csak lehetőség: kihasználása nagy mértékben függ a fuvaroztatóktól. Általános tapasztalat a megyében, hogy kevés a rakodó. Számtalanszor előfordul, hogy egy tehergépkocsihoz csak egy — legfeljebb két — rakodót biztosít a fuvaroztató. Nem meg- letpő, hogy ilyen körülmények között kisebb a szállítóeszköz kapacitása. Évek óta hangoztatják azt is, hogy kevés a rakodógép: a vállalatok nem vásárolnak annyit, amennyire szükség lenne, pedig a Központi Szál- litási Tanács rakodásfejlesztési alapjából a somogyi fuvaroztatók is többet igényelhetnének. Ez a pénz a vagonállásért fizetett büntetésből tevődik össze. A somogyi vállalatok által fizetett büntetéspénz egyre nagyobb. Ennek ellenére az idén összesen heten nyújtottak be igényt: az agrokémiai társulások mellett a Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat, néhány tüzelőanyag-teleppel rendelkező áfész. Hogy miért ilyen kevesen? A kérdésre magyarázatot nem, de feleletet lehet adni: a rakodásgépesítéssel kapcsolatos beruházás felét teszi csak ki a. Központi Szállítási Tanács által nyújtott támogatás. A másik felét a vállalatoknak, szövetkezeteknek a fejlesztési alapjuk terhére kell elszámolniuk. A vasúti kocsiállásért fizetett kötbért pedig termelési költségként számolhatják el a fuvaroztatók.
