Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-04 / 182. szám
Havanna - VIT A Biliséhez közeledik a fesztivál Pogány Irén és Fort Péter, az. MTI tudósítói jelentik: Zsúfolt és nagysikerű politikai, kulturális, sport és egyéb programokkal a hetedik napjába lépett Havannában a XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó. A Granma csütörtökön első oldalán szalagcímben jelentette be: szombaton a »Plazan«, a forradalom terén Fidel Castro állam- és kormányfő, a Kubai KP KB első titkára beszéddel köszönti a VIT-től búcsúzó fiatalokat és Havanna népét. Kuba fővárosában hatalmas záró-nagygyűlésre kéKözel-keleti házalók Az egyiptomi—izraeli közvetlen tárgyalások újrakezdését szorgalmazó amerikai diplomácia két oldalról is igyekszik egy asztalhoz ültetni a partnereket. Alfred Atherton, a közel-keleti ügyekkel megbízott amerikai külügyi államtitkár napok óta Kairó és Tel-Aviv között ingázik, egyrészt a párbeszéd előmozdítása, másrészt pedig közvetlen főnöke, Cyrus Vance külügyminiszter szombaton kezdődő közel-keleti tárgyalássorozata előkészítése érdekében. Közvetett módon ezen fáradozott az elmúlt napokban Kairóban, Ammanban, Damaszkuszban és Bagdadban Fahíd lbn Abdul Aziz szaúd-arábiai trónörökös is, a közvetlen egyiptomi—izraeli párbeszéd arab szorgalmazóinak és ellenzőinek ősz- szebékítését tartva szem előtt. Ami Atherton misszióját illeti, az amerikai utazó nagykövet maga sem túl derülátó: szerdán a Begin izraeli kormányfővel folytatott megbeszélése után kijelentette: nem számít arra, hogy közvetlenül Vance közel-keleti látogatását követően felújítanák az e hónap elejére tervezett egyiptomi—izraeli külügyminiszteri tárgyalásokat. S bár kairói és tel-avivi tárgyalásai jóformán semmi eredményt sem hoztak, Atherton nem lenne diplomata, ha nem tette volna hozzá: »Még mindig az a meggyőződésem, hogy a békefolyamat előre léphet és előre is kell lépnie«. Békefolyamatról — legalábbis átfogó értelemben — itt természetesen szó sincs, legfeljebb a Washington patronálta egyiptomi—izraeli különalkuról. De, mint látható, ez utóbbinak a kilátásai sem valami fényesek. Szadat egyiptomi elnök nagyjából már kimerítette engedményeinek készletét, Izrael pedig bízva abban — s nem is alaptalanul! —, hogy nem fokozódik tovább a megegyezés érdekében reá kifejtett amerikai nyomás, »beásta magát« kormányfője nagy-izraeli sáncaiba. A nagy befolyású Fahd szaúd-arábiai herceg — kormánya álláspontját képviselve — nem, ellenzi ugyan az egyiptomi—izraeli párbeszéd felújítását, de nem is igen bízik benne. Egyes jelekből ítélve Szaúd-Arábia — bár az Egyesült Államok oszlopos képviselője az arab világban — ma már azon a véleményen van, hogy Szadat elnök kezdeményezései zsákutcába jutottak, ideje tehát felhagynia velük. Fahd herceg ezért Egyiptom és a különutas politikáját elvető arab országok »mini csúcsértekezletének« összehívását szorgalmazza. Ezt később egy összarab csúcsértekezlet követhetné, amelyen »új közös platformot-« dolgozhatnának ki a részvevők. Szaúd-Arábia e tervének jövője azonban épp oly bizonytalan, mint az amerikai külügyminiszter és megbízottja missziójának sikere, ■ P. V. szülnek: több, mint egymillió- an hallgatják majd az ország vezetőjét Lassan befejezéséhez közeledik a munka a politikai központokban: a 3-as számú bizottságban, amely az új és igazságos nemzetközi /gazdasági rend megteremtéséről tanácskozott, elhangzottak a felszólalások, a delegátusok és az elnökség a záródokumentum szövegezésén dolgoznak. A másik négy központban is folyik a dokumentumok szövegezése, egyidejűleg azonban még felszólalnak azok a küldöttek, akiknek hozzáfűzni valójuk van a tárgyalt témákhoz. A legérdekesebb felszólalások csütörtökön a 2-es központ 6-os albizottságában voltak, ahol az el nem kötelezett országoknak az általános anti- imperialista harchoz és a népek függetlenségi küzdelméhez való hozzájárulásáról tárgyaltak. A felszólalók egyértelműen állást foglaltak a Kubai Köztársaságnak az el nem kötelezettek mozgalmában betöltött igen hasznos tevékenysége mellett. A csütörtöki nap a tókés országok fiataljainak a kizsákmányolás, a válságok és a monopóliumok hatalma elleni harcával való szolidaritás jegyében telt el. Külön szolidaritási gyűléseken szálltak síkra az Egyesült Államok, Kanada, Észak-lrország és Ciprus haladó -fiataljainak a fejlődéséért, a demokratikus szabadságjogokért folyó küzdelme mellett. A nemzetközi bíróságban ezen a napon a vádló a chilei küldöttség, vádlott pedig a Pinochet-féle elnyomás és a fasizmus volt. A száműzetésben élő fiatalok több képviselője, valamint a delegáció néhány ma is Chiliben küzdő, inkognitóban érkezett tagja rendkívül gondos munkával előkészített dokumentumot terjesztett elő a fasiszta junta 1973 őszétől folytatott népellenes politikájáról és a chilei titkosszolgálat bűnös nemzetközi tevékenységéről. Csütörtökön este óriási érdeklődés mellett a kubai kulturális küldöttség és más művészegyüttesek részvételével megtartották a kubai nemzeti karnevált. Krím-félsziget Brezsnyev—Gierek-találkozó Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke csütörtökön a Krím- félszigeten találkozott Edward derekkel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, aki üdülésen tartózkodik a Szovjetunióban. Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek megelégedéssel állapította meg, hogy az SZKP és a LEM szervezetei között intenzívek a kapcsolatok, hogy eredményesen fejlődik a szovjet— lengyel gazdasági, I tudományos, műszaki és kulturális együttműködés. Az 1977-es Krím-félszigeti valamint az ez év áprilisi moszkvai találkozón elért megállapodások megvalósításának eredményeit áttekintve, a felek kijelentették, hogy meg kell gyorsítani a szovjet —lengyel hosszúlejáratú szakosodási ás kooperációs programok kidolgozását és végrehajtását. Az időszerű nemzetközi kérdésekről tartott véleménycsere során bírálták az amerikai kormányzatot, amiért a kereskedelmet a szocialista országok elleni nyomásra és zsarolásra használja fel. Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek hangoztatta," hogy a két ország a jövőben is híven követi a nemzetközi kapcsolatokat továbbra is meghatározó enyhülési politikát, bár az enyhüdés jelenleg számos nehézségbe ütközik. A nehézségek leküzdéséhez szükséges feltételek megteremtése érdekében — hangsúlyozták a tárgyaló felek — szigorúan be kell tartani a Helsinkiben elfogadott záróokmány szellemét és betűjét. Határozottan elítélték azt a nagyhatalmi és hegemonisz- tikus politikai irányvonalat, amelyet a kínai‘kormány folytat Vietnammal szemben. A Szovjetunió és Lengyelország változatlan szolidaritásáról biztosította a vietnami népet. A felek támogatásukról biztosították továbbá Afrika. Ázsia és más földrész harcoló népeit. A megbeszélés szívélyes és baráti légkörben folyt le, bebizonyosodott, hogy a felek azonos nézeteket vallanak az áttekintett kérdésekben. Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek megbeszélésén részt vett Konsztantyin Cser~ n-enko, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság ttikára és Anatolij Blatov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója. Egyesült Államok 2,5 milliárd dollár segélyekre Az amerikai képviselőház jóváhagyta a külföldi segélyek két és fél milliárd dolláros csomagtervét A képviselőház által szerdán jóváhagyott külföldi segélyek felét Izraelnek és más közel-keleti országoknak folyósítják. Ebből fedezik egyebek között az USA-nak a közel-keleti békefenntartó had' műveletekhez és a ciprusi ENSZ-erők fenntartásához nyújtott hozzájárulását. A segélyprogram keretében az Egyesült Államok ismét szállít fegyvereket Törökországnak, 24 millió dolláros katonai segélyt nyújt Chilének, támogatja Dél-Koreát hadserege fenntartásában és 1978. december 31-től feloldják a Rhodesiával szemben alkalmazott gazdásági embargót. Berlin Kétféle program Á NATO-csúcs által megszavazott fegyverkezési programban és a június végén, a 32. KGST-ülésen elhatározott programban »két összeegyeztethetetlen rendszer, két világ« tükröződik — írja a »Berliner Zeitung« csütörtöki kommentárjában. A NATOPeking Rehabilitálások Kínában Ä Zsenmin Zsipao egy héten belül másodízben tett közzé olyan olvasói levelet, amely a pekingi forradalmi bizottság és a városi bizottság vezetőit támadja. A Peking utcáin megjelenő tace- paók az elmúlt hónapokban többször támadták és a »négyek« követőiként bélyegezték meg a város vezetőit, köztük Vu Te polgármestert, a KKP Politikai Bizottságának tagját. Ehhez a bíráló kampányhoz vasárnap óta a központi sajtó is csatlakozott. A csütörtökön közzétett levélhez a Zsenmin Zsipao kommentárt is fűzött, és annak hangneme megerősíti, hogy a főváros magas vezető berkeiben újabb komoly személyi változások történhetnek. A hetes számú pekingi gépgyár egy fiatal munkása a most közzétett levélben azt veti a fővárosi hatóságok, mindenekelőtt a biztonsági szervek szemére, hogy miután 1976-ban a Csou En-laj emlékére rendezett megmozdulásokban való részvételért letartóztatták, szabadonbo- csátása után nem rehabilitálták teljes mértékben. »Tényleges bűnei« közé sorolták a? Anna Karenina, valamint a Vörös és Fekete című »dekadens« regények olvasását és megsemmisítették egy saját maga által írt regény kéziratát. Munkahelyén mind a mai napig vétkesnek tekintik. A Zsenmin Zsipao kommentárt fűz a levélhez és abban erélyes figyelmeztetésben részesíti azokat, akik minden eszközzel akadályozzák a »koholt vádak« alapján elitéit emberek rehabilitációját. »Bizonyos szervezetek és bizonyos helyek vezetői« — írja a hírmagyarázó —, akik’ ily módon járnak el, maguk is részesei voltak a »négyek« bűntetteinek, és »maguk sem tiszták«. Az ilyen vezetők a Zsenmin Zsipao szerint nem képesek helyesen viszonyulni azokhoz; akik a »négyek« ellen harcoltak. program azt célozza, hogy a fegyverkezési hajsza új dimenziókban folytatódjék. Ez a program egyben a reakciós körök veszélyes kísérlete arra, hogy megsemmisítsék az enyhülési folyamat eredményeit, amelyek olyan hasznosak, az emberiség számára. A másik hosszútávú program — a KGST — a szocializmus programja, amely fontos nyers- és üzemanyagok feltárására, illetve termelésére, a legfontosabb élelmiszereknél a szükségletek teljes fedezésére, a gépipar gyors fejlődési ütemének biztosítására irányul. »Világos, hogy ilyen távlati feladatok megvalósításához békére és biztonságra van szükség. A Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi országának ugyanúgy szüksége van a politikai ’enyhülés kiterjesztésére katonai területre, mint az egész emberiségnek a fegyverkezési hajsza megszüntetésére és további leszerelési lépésekre« — írja a »Berliner Zeitung«. Játékok a juntában Hosszú idő óta lappangó válság robbant ki Chilében a fasiszta junta körein belül. Július végén leváltották a kormányzó junta egyik tagját, Gustavo Leigh tábornokot, aki egyúttal a légierő főparancsnoki tisztét is elveszítette. A kurta hivatalos jelentés mindössze annyit jegyzett meg, hogy Leigh »is mételten megszegte a chilei kormány politikáját és tevékenységi elveit«. Leigh utóda és egyben a légierő képviselője a juntán belül egy meglehetősen színtelen tábornok, Fernando Matthei lett. A fasiszta uralkodó csoport csúcsain most véget ért erőpróba voltaképpen az év elején kezdődött. Január 3-ra hirdette meg ugyanis Pinochet tábornok a »népszavazási« komédiát. Ennek az lett volna a feladata, hogy a külvilág szemében megindítsa a chilei rezsim törvényesítésé- nek folyamatát A népszavazásnak nevezett manőver volt az első lépcsőfok abban a három üteműre tervezett elgondolásban, amelynek Pinochet szerint egy évtizeden belül »tekintélyuralmi demokráciává« kellene »változtatnia« Chilét Már az elnevezés is jelzi, hogy valójában nem változásról, hanem éppenséggel a legnagyobb fegyvernemet, a szárazföldi hadsereget képviselő Pinochet egyeduralmának konzerválásáról és megszilárdításáról van szó. Leigh tábornok a külvilág legnagyobb meglepetésére már januárban nyíltan fellépett Pinochet népszavazási terve ellen. Ez volt az első, nyilvánosan is érzékelhető szakadás a fasiszta juntán belül. Előre kell bocsátani azonban azt, hogy Leigh politikai állásfoglalásának lényegét tekintve semmivel sem »demokratább« Pinochetnél. Leigh is részese volt az Allende meggyilkolásával végződött véres fasiszta puccsnak, és Merino flotta- főparancsnok, valamint Mendoza rendőrparancsnok társaságában alapító tagja a fasiszta juntának. Leigh maga is a haladó erőkkel szembeni irtóhadjárat egyik szervezője és híve volt. Már januárban széles körű találgatások kezdődtek arról, hogy mi indíthatta a légierő mindenható főnökét Pinochet népszavazási tervének meg- vétózására. A megfigyelők végülis Leight nyilatkozatai alapján arra a meggyőződésre jutottak, hogy a szembenállás mögött az Egyesült Államok kezét kell keresni. Általános politikai értelemben ugyanis Washingtonnak (különösképpen a Carter-kor- mányzat emberi jogokkal kapcsolatos propaganda kampányának egyre kényelmetlenebb a véres puccs bélyegét viselő Pinochet-rezsim. Az Egyesült Államok alapvétő érdekeit az szolgálná, ha a hatalmi viszonyok változatlansága mellett felszíni, szervezeti • módosításokat hajtanának végre a rendszeren. Egy ilyen, szerkezeti elemeket is tartalmazó változás óhatatlanul érintené Pinochet személyét is, aki a fasiszta terroruralom szimbólumává vált. Leigh januári fellépése és a Washington közötti összhangot jelezte, hogy az amerikai diplomácia magas szinten érzékeltette: látszatlépésnek és értéktelennek tartja a népszavazási komédiát. Pinoohet emlékezetes módon mégis lefolytatta a népszavazást, amely a rendőrterror körülményei között könnyű győzelmet hozott számára. Ezt követően megszüntette az ostromállapotot és hétről tizenegyre növelte a civil miniszterek számát a huszonkéttagú kormányban. Mindezek azonban — mint kitűnt —■, látszatintézkedések voltak. A színfalak mögött Pinochet tovább folytatta az egyeduralom megszerzésére irányuló kísérletet. Eközben még egy nagyszabású botrány is nehezítette a juntafőnök helyzetét. Ez egy politikai gyilkossággal volt kapcsolatban. 1976-ban Pinochet titkosrendőrsége Washingtonban meggyilkolta Leteli- ert, aki miniszter volt Allende kormányában. A szálak a nyomozás során . a juntafőnökhöz vezettek és ezért Washington hazarendelte chilei. nagykövetét. Ebben a helyzetben Leigh tábornok úgy látszik lehetőséget látott az újabb fellépésre. Július közepén egy nyilatkozatában egyrészt arra célzott, hogy Pinochet személyes parancsára gyilkolták meg Washingtonban Leteliert — s ezzel önmagáról elhárította a felelősséget. Másodsorban: értéktelennek nevezte Pinochet tízéves politikai tervét és azt hangoztatta, hogy öt éven btelül szervezetileg rtormalizálni kell Chile politikai életét. (Leigh nem teljesen világos nyilatkozata arra utal, hogy a tényleges baloldalt továbbra is illegalitásban tartó többpártrend- szar kialakításáig lett volna hajlandó elmenni öt esztendő alatt.) Ekkor azonban Pinochet lecsapott. Leigh a légierő több kulcspozícióban lévő vezető tisztjével együtt »repült«. Az a tény, hogy ez redkívül gyorsan és láthatóan nagyobb megrázkódtatások nélkül zajlott le, azt mutatja: a junta belső erőviszonyait még mindig a szárazföldi hadsereg és Pinochet hegemóniája jellemzi. A chilei junta egyeduralomra törő főnöke ezzel persze csak ideiglenesen oldotta meg a válságot. Leigh fellépése csupán tünete volt azoknak a nézetkülönbségeknek, amelyek a hatalom birtokosait megosztják. S ezek a nézetkülönbségek ismét más, szélesebb körű belső elégedetlenséget tükröznek. Természetesen a fegyverek uralma tovább tart Chilében és rövid lejáratra »szilárdnak« tekinthető. Aligha lehet azonban kétséges, hogy Washington előbb-utóbb ismét lépés- kényszerbe kerül kényelmetlen chilei szövetségesével kapcsolatban. hírek A vil Ágból Az amerikai külügyminisztérium szerdán a képviselő- háznak a Rhodesia elleni gazdasági szankciók feloldását kilátásba helyező döntésével kapcsolatban leszögezte: a washingtoni kormányzat továbbra is ellenez minden olyan törvényt, amely a »Sa- lisbury-ellenes gazdasági tilalom felfüggesztésével megsértené az ENSZ által elhatározott szankciók végrehajtására vállalt amerikai kötelezettséget«. • * * Kurt Waldheim ENSZ-főtít- kárhoz intézett üzenetében a világszervezet számos tagországának kormánya támogatásáról biztosította a Biztonsági Tanács Dél-Afrika elleni gazdasági szankcióit, és azt a BT-határozatot, amely megtiltja fegyverek és katonai felszerelések szállítását a pretoriai rezsimnek. Bonnban befejeződött az a kétnapos tanácskozás, amelyen hét nyugati állam szakértői megvitatták a légikalózkodás ellen teendő intézkedéseket. Az észak-írországi Ballymena városban szerdán éjszaka egy fegyveres száguldó autóból orvul lelőtt egy 30 éves rendőrt. A hatóságok szerint a merénylet az illegális ír köztársasági * hadsereg »számlájára írandó«. Holland területen, Amszterdamtól északkeletre a levegőben felrobbant a belga légierők egy F—104 Starfighter típusú vadászgépe és belezuhant egy tóba. A kiképzésre használt gép belga pilótájának sorsáról egyelőre ninçs hír. * * * Az egyesült államokbeli Texas középső vidékén kedd óta árvíz pusztít. Eddig nyolc személy vesztette életét, s több mint tizen eltűntek. À térség két folyójának vízszintje tovább emelkedik. * * * Kanadai források szerint Kína évente legalább 500 diákot kíván ösztöndíjasként Kanadába küldeni annak a tervnek a részeként, amely előirányozza több ezer kínai fiatal taníttatását nyugati egyetemeken. Úgy tudják, hogy évente a brit egyetemeken legalább 1200, nyugatnémet, francia és japán egyetemeken 500—500, Ausztráliában pedig 150 kínai diák tanul majd. Tel-Aviv Légitimais a palesztin menekülttáiior ellen Izraeli repülőgépek csütörtök délután légitámadást intéztek egy palesztin menekült- tábor ellen Libanonban, 'Szi- dontól 15 kilométerre délre. A támadástól Tel-Avivban hivatalos közleményt adtak ki, amely szerint a bombázást »megtorlásnak« szánták a csütörtök délben Tel-Aviv egyik piacán elkövetett bombamerényletre, amelynek — ugyancsak izraeli jelentések szerint — mintegy félszáz sebesültje van. A közlemény a szokásos izraeli propagandaszólamot megismételve, s tagadva, hogy Izrael területén palesztin hazafiak fegyveres harcot folytatnak, azt állította, hogy . a támadás »olyan palesztin támaszpont és kiképzőtábor ellen irányult, ahonnan kiindulva támadásokat indítanak Izrael ellen«.
