Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-22 / 197. szám
Színpompás, gazdag programok alkotmányunk ünnepén Tisztavatás, nagygyűlések Hármas ünnepet ült az idei augusztus 20-án is az ország népe: alkotmányunk törvénybe iktatásának 29. évfordulójára, s ezzel egyidejűleg államalapító I. István királyunkra emlékezett és — évszázados hagyományként — az új kenyér születését ünnepelte. Egyik legszebb ünnepünk hát e nyárvégi nap, melyre dolgozó népünk néhány évtizede különösen kedves, színes, szép programokkal készül. Ezúttal is ilyenekre került sor országszerte; komolyságukat csak növelték a vidéken tartott munkás—paraszt-találkozók. Sok helyütt adtak át új létesítményeket. A kiemelkedő események központi színhelye ezúttal is az Országház környéke volt, ahol a programok nyitányaként katonai tisztelet- adással felvonták az állami zászlót. Itt tartották a tisztavató ünnepséget: a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, a Killián György Repülőműszaki Főiskola, valamint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság katonai tisztképző főiskoláin és a hazai egyetemeken, főiskolákon az idén végzett hallgatók tettek tiszti esküt. Az ünnepségen megjelent Korom Mihály, az MSZMP iCozponti Bizottságának titkára és Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt társadalmi és politikai életünk több vezető személyisége; eljöttek a katonai tanintézetek parancsnokai és az ifjú tisztek hozzátartozói. Jelen volt az ünnepségen Jurij Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője, Fedot Krivda vezérezredes, az ideigjós mondott beszédet. Hangsúlyozta: szocialista hazánk alkotmánya — amelynek jegyében a mai napon szerte az országban milliók ünnepelnek — kifejezi népünk évszázadokon át folytatott szabadságküzdelmének, az elnyomás és a kizsákmányolás elleni harcának végleges győzelmét. A vízi- és légiparádé, — amelynek több tízezer nézője volt — a tisztavatás után kezdődött. A zászlókkal díszített motorosok fölvonulása után a helikopterek nyitánya következett. A nézősereg nagy érdeklődéssel szemlélte az egyéni és kötelékműrepülést, az ejtőernyősök bemutatóját. Űj- dqnság volt öt ejtőernyős csil- lag-alagzatban való zuhanása, 2500 méter magasságból. Szép voit a néphadsereg úszó-szál- lítóiárműveinek felvonulása, s a vitorlázógépek suhanása, a gépek sok ezer színes szalaggal köszöntötték és gyönyörködtették az esemény résztvevőit. A rendezvények sorából ezúttal sem hiányoztak az avatóünnepségek: az ország több városában, községében adtak át új ipari üzemet, iskolát és egyéb kulturális, kommunális létesítményt. A fővárosban és országszerte mindenütt gazdag program várta az ünneplő tömegeket. Komoly- és könnyűzenei hangversenyekre, bábműsorokra, irodalmi délutánokra, néptáncbemutatókra került sor. Az idén is országos érdeklődés kísérte a híres hortobágyi hi- divásárt és a debreceni virágkarnevált. A tamási járásban rendezett népművészeti napokon jugoszláv és osztrák együttesek léptek föl, a Miskolc körzetében tartott barátságfesztiAz ifjú tisztek tésére. fogadalmat tettek nemes hivatásuk teljesíAi alkotmánynapi ünnepségek egyik fénypontja a vízi- és légiparádé volt Budapesten, amelyet több tízezer ember tekintett meg. lenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Pontosan tíz órakor kürtszó harsant: megérkezett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, meghallgatta Kazal Barna vezérőrnagy parancsnoki jelentését, majd eltépett a fölsorakozott tisztek előtt, köszöntötte a katonákat. A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvédelmi miniszternek a tisztavatás alkalmával kiadott parancsát, amely egyebek közt hangsúlyozta: »önként vállalt megtisztelő hivatásuk teljesítése férfias helytállást, a szocializmus ügyével, forradalmi pártunk politikájával való teljes azonosulást követel. Legyenek méltóak arra, hogy a szocialista haza, népünk szabadsága és függetlensége fegyveres védelmét, a társadalmi haladás és a béke magasztos ügyét szolgálják.« A parancs ismertetését követően az ifjú tisztek fogadalmat tettek nemes hivatásuk teljesítésére, majd Czinege La: válón szlovákiai, NDK-beH, szovjet és lengyel művészcsoportok szerepeltek. Mohácson délszlávok, németek, románok és szlovákok találkoztak. Szabadtéri geológiai kiállítás nyílt és bányászemlékművet avattak a 225 éves magyar szénbányászat jubileumán Brenn- bergbányán. Az alkotmány ünnepének tiszteletére fölvont állami zászlónál, a Kossuth Lajos téren vasárnap délben zenés őrségváltás zajlott le. A látványosság több száz érdeklődőt vonzott. Alkotmányunk napjának tiszteletére több helyütt ünnepi nagygyűlést rendeztek. A vasárnapi nagygyűlések közül Öpusztaszeren a helyi Árpád-emlékünnepségen Losoncai Pál, az MSZMP PB tagja, az Elnöki Tanács elnöke tartott beszédet Bevezetőben rámutatott: államalapító királyunk, I. István ünnepének napját választottuk a nép alkotmányának törvénybe iktatása napjául, ezzel is »nyema- tékkal hangsúlyozva, hogy nagy királyunk államalapító tettét a magunkénak valljuk.- Hangsúlyozta az Elnöki Tanács elnöke, hogy augusztus 20-a sajátos helyet foglal el ünnepeink sorában: jelképeivel szerteágazó, több eszmét hordozó gondolatot és érzelmet vált ki belőlünk. Augusztus 20-a légióként a mi államalapításunk, alkotmányunk ünnepe. A munkásosztály és a parasztság szövetségére épülve mind szélesebben és mélyebben bontakozik ki a nemzeti egység, amely az alapvető érdekek azonosságán és az alkotó együttműködésen alapul. Amiről nemzeti nagyjaink évszázadokon át annyit álmodoztak, az napjainkban valósággá vált Sellyén Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke volt az ünnepi szónok. Kiemelte: augusztus 20. az új . kenyér ünnepe is. »Büszkék vagyunk rá, hogy ismét biztosított népünk jövő évi kenyere, fedél alá került , az ország teljes ellátását biztosító kenyérgabona-mennyiség. Ez azért is nagy öröm, mert népünk újabb hősies helytállását tanúsítja, hiszen rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok között kellett learatni a termést.« — Az eredményes munkáért — hangoztatta — pártunk Központi Bizottsága és kormányunk köszönetét és elismerését tolmácsolom mindazoknak, akik az aratási munkában részt vettek, s ugyanígy azoknak is, akik a zavartalan munka feltételeit megteremtették, az eszközöket, anyagokat biztosították. Nyíregyházán Biszku Béla, az MSZMP PB tagja ünnepi beszédében áttekintette a felszabadulás óta eltelt időszak legjelentősebb eredményeit, s kiemelten foglalkozott a XI. pártkongresszuson hozott határozatok végrehajtásával. Mint mondotta: a párt Központi Bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy népünk mindennapi tetteivel, eredményes munkájával támogatja és megoldja a kongresszus által kijelölt feladatokat. Céljainknak megfelelően haladunk a gazdasági építő munkában, a kulturális életben, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében. — Még becsesebbek számunkra ezek az eredmények —1 mondotta —, ha tudjuk, hogy most nehezebb feltételek között dolgozunk, mint korábban. A világgazdasági helyzetben bekövetkezett ' változások kedvezőtlenül érintenek bennünket A nemzetközi ideológiai harc is kiéleződött. Ilyen körülmények között még meggyőzőbben mutatkozik meg szocialista népgazdaságunk ereje. Biszku Béla a továbbiakban rámutatott: a párt változatlanul fontosnak tartja és szorgalmazza a szocialista demokrácia fejlesztését, ami a népi hatalom, az új társadalmi rendszer lényegéhez tartozik. Sárváron Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára a többi között méltatta a hazánkban bekövetkezett társadalmi változásokat Kiemelte a szocialista alkotmány sajátossága — így a mienké is —, hogy az emberi szabadságjogokat nem korlátozhatja sehol senki, semmilyen szerv és szervezet. Alapvető jogforrásunkkal, alkotmányunkkal ellentétes rendelkezéseket nem hozhat senki sem. Hangsúlyozta: 29 évvel ezelőtt született alkotmányunkkal a dolgozó nép minden hatalmat a kezébe vett, és kinyilvánította akaratát a nagyvilág előtt: a szocializmus útját választotta. Kinyilvánította eltökélt szándékát, hogy békében és barátságban kíván élni a világ minden népével és a szocialista országok nagyobb családjának hűséges tagjaként formálja tovább a saját sorsát. Politikai demonstráció színhelye volt ezen kívül többek között Csákvár, ahol Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, Bábolna, ahol S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Zirc, ahol Sebestyén Nándor- né, az Országos Béketanács főtitkára mondott beszédet. A budapesti programot a néphadsereg összevont zenekarának a SZOT egyik dunai hajóján adott vizikoncertje és a félórás esti szemkápráztató tűzijáték zárta be. Levonták az állami zászlót Hétfőn délelőtt ünnepélyesen — katonai tiszteletadással — levonták az állami zászlót, amely augusztus 20-a, az alkotmány ünnepe tiszteletére két napon át lengett az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonták le a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél is a magyar nemzeti lobogót és a munkás- mozgalom vörös zászlaját (MTI) Románia nemzeti ünnepe Legnagyobb nemzeti ünnepét üli ma Románia testvéri népeinek közössége. Harmincnégy évvel ezelőtt, a Román Kommunista Párt vezetésével, az ország leghaladóbb, legöntudatosabb erői fölkeltek Antonescu fasiszta diktatúrája ellen, s alig egy hét leforgása alatt győzelemre vitték ügyüket. A győzelemben döntő szerepe volt a Szovjetuniónak. A második és a harmadik ukrán front harcosai augusztus 22-én bevették Iasit; egy nappal később Kisinyovnál 15 német hadosztályt bekerítettek, s ezzel gyakorlatilag összeomlott a román—német védelmi vonal. A haladó fordulat után a román hadsereg egységei a hitleri Németország ellen indultak, hogy a háború utolsó időszakában részt vegyenek a szovjet hadsereg által Románia, valamint Magyarország és Csehszlovákia területén vívott felszabadító harcokban. Harmincnégy évvel ezelőtt történelmi fordulóponthoz érkezett a román nép: megkezdődhetett az ú) társadalmi rend, a szocializmus építése. Románia népei azóta nagy sikereket értek el, áldozatos munkájukkal, s erre méltán büszkék lehetnek. A többi szocialista országhoz hasonlóan fölismerték, hogy a szocialista közösség országainak összefogása, erőik csoportosítása, a közös célok érdekében valamennyi testvéri állam fejlődését meg- g-őrsit ja, biztos alapokra helyezi. A mai ünnepen azt a szomszéd államot köszöntjük, amelyhez barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szálai fűznek bennünket; amellyel közösen munkálkodunk a szocialista integráció, a KGST munkájának elmélyítésén; amellyel közösek érdekeink a szocializmus és a kommunizmus fölépítésében. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság, az MSZMP és az RKP együttműködése, — amely a marxista—leninista elvek, a proletár internacionalizmus magasztos eszméi alapján bontakozott ki és szilárdult meg — sikeresen fejlődik. Kádár János és Ni- colae Ceausescu elvtárs legutóbbi találkozói új lendületet adtak ennek a fejlődésnek — nemcsak népeink, hanem az egész szocialista közösség javára. Szívből köszöntjük a Román Szocialista Köztársaság testvéri népeit. Nemzeti ünnepükön kívánjuk, hogy újabb sikerek kísérjék munkájukat a szocialista építésben. Vietnami-kínai tárgyalások A VNA hírügynökség közleményt adott ki a Vietnamban élő kínai nemzetiségű személyek kérdésével foglalkozó vietnami—kínai tárgyalások harmadik fordulójáról. Hoang Bich Son külügyminiszterhelyettes, a vietnami küldöttség vezetője a tárgyalásokon kijelentette: az első rendű feladat, azon kínai nemzetiségű személyek ügyének megoldása, akik a vietnami—kínai határ- állomásokon gyűltek össze. A legutóbbi ülésen a kínai küldöttség vezetője kijelentette, hogy a kínai fél üdvözölni fogja, ha a vietnami fél visz- szatéríti ezeket a személyeket korábbi lakhelyükre. Mindazonáltal a kínai fél a mai napig nem szüntette meg uszító tevékenységét, amelynek célja, hogy a kínaiak továbbra is a határon maradjanak. Hoang Bioh Son Indítványozta a kínai küldöttségnek, hogy a két delegáció intézzen közös felhívást a kínai nemzetiségű személyekhez: »térjenek vissza korábbi lakhelyükre, s folytassák normális életmódjukat és munkájukat«. A kínai fél nem adott választ erre a javaslatra. Csüng Hszi-tung, a kínai küldöttség vezetője az ülésen elhangzott beszédében megismételte kormányának korábbi rágalmazó tételeit a vietnami álláspontról és egy sor képtelen követeléssel állt elő. Nyilvánvalóan az a célja, hogy újabb nehézségeket támasszon a vietnami fél számára. „Igen közel” — de elfogadhatatlan Két, egymásnak ellentmondó nyilatkozat hangzott el vasárnap a rhodesiai kérdés jövőjéről. David Owen brit külügyminiszter a BBC-nek adott nyilatkozatában úgy értékelte a jelenlegi helyzetet, hogy az »igen közel van a megoldáshoz«. Hangoztatta, hogy már az igen közeli jövőben — esetleg szeptemberben — sor kerülhetne a minden érdekelt fél résztvételével megtartandó tanácskozásra, amely körvonalazná a békés megoldás kereteit. lan Smith, a fehértelepes rezsim vezetője vasárnapi rádió- és tv-beszédében feltételekhez szabta a konferencián való részvételt. Kijelentette, hogy csak akkor hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha a rhodesiai fegyveres erők érintetlenül maradnak. Gyilkos merénylet Abadanban Több mi 400-an bennégtek Gyanúsak a fanatikus vallásos elemek Gyilkos merénylet történt az iráni Abadan város egyik filmszínházában. A Pars iráni hivatalos hírügynökség jelentette: »felforgató elemek« fölgyújtották a Perzsa-öböl partján levő kikötőváros »Rex« nevű, zsúfolásig telt filmszínházát. A nézők közül 430-an életüket vesztették, tízen megsebesültek. Az első beszámolók szerint a tettesek kívülről lezárták a mozi ajtait, majd lángba borították az épületnek mind a négy sarkát. Hivatalosan azt is közölték, hogy szombaton este hasonló gyújtogatások történtek Siraz- ban, Rezayehben és más iráni városokban. Nemzeti gyászt rendelték el vasárnap Iránban a különleges kegyetlenséggel végrehajtott abadani merénylet áldozatainak emlékére. Noha a merénylők fölkutatása mindeddig eredménytelen maradt — és hivatalos bejelentés sem hangzott el a több hete tartó zavargások legvéresebb fejezetével kapcsolatosan —, a hírügynökségi jelentések szerint a hatóságok a szélsőséges mohamedánokat vádolják az akció elkövetésével. Gyanakvásukat arra alapozzák, hogy elsősorban a fanatikusan vallásos elemek azok, akik minden eszközzel szembeszállnak a sah »demokratizálási« programjával, ellenzik az állam által elrendelt vallási reformokat, és egyebek között olyan célkitűzéseket hangoztatnak, mint a szórakoztatóipar drasztikus fölszámolása, a nők »vissza- parancsolása a fátyol mögé«, az alkoholfogyasztás teljes betiltása és mindenfajta »iszlámellenes« törvényalkotás megakadályozása. Értesülések szerint az abadani polgárok a több száz halálos áldozatot követelő merénylet után felszólították a hatóságokat azoknak a mohamedán papok kiutasítására, akik az elmúlt hetekben több alkalommal követelték, hogy tekintettel a jelenlegi ramadán hónapra, az emberek a mozik helyett a mecseteket látogassák. Amuzgar miniszterelnök vasárnap Teheránban — egy gyűlésen hangsúlyozta: az utóbbi hetek merényletsorozata »nem téríti el a kormányt reformpolitikájának folytatásától«. Iráni sajtójelentések szerint mind ez ideig 200 áldozatot sikerült azonosítani. Az iráni sajtó úgy értesült, hogy 728 jegyet adtak el az esti előadásra, így a tűzvész kezdetekor több mint hatszáz ember tartózkodott az ' épületben, s csak keveseknek sikerült egy tetőnyíláson kimenekülni. Az abadani rendőrfőnök hétfőn bejelentette: 10 személy kihallgatása folyik; őket gyanúsítják a barbár merényletben való részvétellel. Hétfőn megszólaltak a befolyásos síita vallási vezetők is, és egyértelműen elítélték — az iszlám vallással szembenállónak bélyegezték — a merényletet
