Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-22 / 197. szám
\ ÜNNEPELT A MEGYE Nemzetiségi nap Potonyban Dráva menti hagyományok Befejeződött a háromnapos rendezvénysorozat Kiállítások, munkás-paraszt találkozók A megye minden városában, nagyközségében, nagyobb településén megemlékeztek alkotmányunk törvénybe iktatásáról. Tudósítóink segítségével beszámolunk az ünnepségekről és rendezvényekről. A barcsi járás kiemelt rendezvénye augusztus 20-án délután kezdődött Potonyban. Csaknem ezren vettek részt a hagyományos nemzetiségi napon. A nagygyűlésen Karagics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főelőadója mondott ünnepi beszédet. Ezután Nagyon sokan kirándultak a Centenáriumi parkba, a tokaji, a desedai parkerdőbe, ahol most is álltak a sátrak, s különbuszok vitték ki a kaposváriakat. A kaposvári járás hagyományos ünnepségét, a járási ifjúsági sport- és honvédelmi napot most is augusztus 20-án rendezték meg Igáiban. Sovák Lajos járási KTSZ-titkár köszöntötte a 250 részvevőt, majd Rajczí János v.b-titkár mondott ünnepi beszédet. Ezután kispályás labdarúgásban, lövészetben, női röplabdában, Népviseletbe öltözött lányok Potonyban. megszegték az új kenyeret, majd színvonalas műsor következett. Föllépett a jugoszláviai Viroviticáról érkezett Rodol Ub együttesi a helyi Dráva együttes zenekara, tánckara, a szuloki népi együttes. A nemzetiségi nap jó hangulatú bállal fejeződött be. Kaposváron, a pénteki ünnepségen Kosziolánczi János' né országgyűlési 'képviselő méltatta az alkotmány jelentőségét a városi tanácson- A textilmüvek ünnepségén Szigeti István országgyűlési képviselő mondott beszédet. Ezután munkás—paraszt találkozón ismerkedtek a fonónők a böhönyei szövetkezet képviselőivel. A villamossági gyáriak a toponári Kapostáj Tsz, a Mezőgép dolgozói a kaposfü- j redi tsz tagjaival találkoztak. I úszásban megkezdődött a verseny. Hat csapat vett részt a több mint három kilométeres útvonalú összetett honvédelmi versenyben. Sokan megnézték a haditechnikai bemutatót és kiállítást a fürdőben. A pártházban Nagyanyáink szőttesei címmel kézimunkakiállítás volt. A marcali járás fontos eseménye volt a somogyvári szövetkezeti ipartelep augusztus 20-i átadása. Róka Ferenc elnök ünnepi beszéde után Bi- czó Péter, a KISZÖV elnöke oklevelet adott át a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő szövetkezet dolgozóinak. A szövetkezet KlSZ-esei virágcsokorral köszöntötték a három alapító tagot, köztük az első ktsz-elnököt. A Balaton- nagyberekd Állami Gazdaság volt a MEDOSZ-sportnap házigazdája. Galabár Emil megyei titkár nyitotta meg, majd Sütő Ödön igazgató mondott beszédet. Böhönyén képzőművészeti kiállítást rendeztek, Balatonszentgyörgyön, Fonyódon öntevékeny csoportok adtak műsort. A marcali ifjúsági házban pénteken rendezett ünnepségen dr. Horányi- né Fehér Zsuzsa országgyűlési képviselő mondott beszédet. A munkás—paraszt találkozók közül nagyon jól sikerült a mesztegnyői tsz és a Rákospalotai Bőrdíszmű Vállalat marcali gyáregységének közös rendezvénye. A nagyatádi városi ünnepséget a népfrontbizottság és a tanács a pártszékház nagytermében rendezte meg. Dr. Kovács János vb-titkár mondott beszédet. Sokan megnézték az áfész bútor- és műszaki kiállítását Segesden az alkofcmánynapi megemlékezések után rendezték meg az Aranykalász kézilabda-vil- lámtornát. A hazai csapaton kívül csehszlovák és jugoszláv együttesek is részt vettek rajta. Siófokon augusztus 18-án két munkás—paraszt találkozót rendeztek: a balatonkiliti és a Sió termelőszövetkezetbe látogattak a város üzemeinek dolgozói. Ságvárra szombaton délelőtt csehszlovák mezőgazdasági küldöttség ér-. kezett az augusztus 20-i ünnepségre. Tabon a Budapesti Vegyipari Gépgyár üzemében | és a Mezőgép Vállalatnál munkás—paraszt találkozót rendeztek a kapolyi és a tabi tsz dolgozóival közösen. A Balaton bogiári' Állami Gazdaságba a budapesti Ikarus gyàç munkásai látogattak el szombaton. A vendégek két napot töltötték Bogláron, kulturális, sportversenyeken vettek részt, és megnézték a gazdaság létesítményeit, gyümölcsöseit. Karádon szombaton este tartották meg az ünnepséget. Vasárnap sport-, kulturális rendezvénysorcaat volt a községben. Balatonlel- lén vasárnap délután emlékeztek meg alkotmányunk ünnepéről, majd a bogiári állami gazdaság és 6 bogiári ktsz, valamint a leilei tsz dolgozói találkoztak. Balatonend- ráden vasárnap napköziotthonos óvodát avattak. A régi tanácsház épületéből alakították át, körülbelül másfél millió forint költséggel. Siófok^ és Zamárdi vállalatai, szocialista brigádjai és a lakosság összesen mintegy 4 ezer óra (körülbelül hétezer forint értékű) társadalmi munkával segítették az építkezést. Az új óvoda 100 gyermeket fogadhat Vasárnap a barcsi Május 1. parkerdőben folklórműsorral véget értek a második alkalommal megtartott Dráva menti napok. Az ünnepnapon, a délutáni órákban— sok család kereste föl a kirándulóhelyet, ahol kicsinyek, felnőttek egyaránt kellemesen szórakozhattak. Gyorsmérleg a Dráva menti napokról. Érdeklődéssel kísérte a hallgatóság a péntek délutáni három előadást. T. Méreg Klára, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársa Barcs gazdasági fejlődését a dualizmus korától vázolta föl; baranyai és somogyi népművészportrékat mutatott be Olsvai Imre, az MTA nép- zenekutató csoportjának munkatársa. Dr. Mándoky László, a pécsi Janus Pannonius Múzeum munkatársa a barcsi Dráva Múzeum előkészítéséről beszélt. A volt tsz-mag- tárt alakítják át múzeumi célokra, a tervek már elkészültek. A múzeum profilját sokszínűén kívánják kialakítani. Szövetkezettörténettel foglalkoznak, a nemzetiségek tárgyi emlékeit gyűjtik, és természetesen helyet kap majd a múezumban a Dráva is, a határmenti folyó vízi élete, a halászat. Az ősborókás élővilága a Barcs környéki kismesterségek bemutatásával Somogy majdani új múzeuma valóban gazdag látnivalót kínálhat. A Dráva menti napokat két éve azzal a szándékkal szervezték, hogy hagyományt teremtenek. A rendezvényben ismét helyet kapott — visszatérő programként tehát — a Dráva menti énekes és hangszeres folklór: Olsvai Imre gyűjtötte csokorba a somogyi és baranyai népi énekesek, hangszeres szólisták, együttesek színes virágait. A csoportok közül kiemelkedően szerepelt a berzencei pávakör és a kercseligeti citeraegyűttes. A szólisták közül meg kell említenünk az egyházaskozári Nyisztor Mártonné, Jankó Má- tyásné nevét, aki csángó népdalokat énekeltek. A szuloki Huber Mártonné, a tótújfalui dudás, Gadányi Pál és az okarina ügyes megszólaltatója. Kőröshegyi József járult hozzá a rendezvénysorozat sikeréhez. Barcson ezekben a napokban négy kiállítás volt látható. Háromnak a Móricz Zsig- mond Művelődési Központ adott otthont. Id. Kapoli Antallal az élen a somogyi faragó pásztorok művészetébe nyújt betekintést az egyik bemutató. Markó Ödön Munkáskezek című fotókiállítása a paraszti élet tárgyi és érzelmi világát igyekszik a néző elé tárni. Ruzica Sola ja személyében külföldi kiállítót is bemutat a barcsi intézmény. A viroviticai festőnő számos hazai és külföldi — többek között észak-afrikai — kiállítás után először szerepelt Magyarországon. Barcs előtt a nagyatádi művelődési központ mutatta be anyagát. A huszonhárom éves naiv festőnek a barcsi a huszonharmadik kiállítása. Ruzica Solaja hazájában elismert festőnek számít, Jugoszláviában a naiv festészet a reneszánszát éli. Mit mondanak a ma emberének a képet különös szemlélettel alakító naivok? Ruzica Solaja elsősorban a jugoszláviai népek hősi korszakát, a második világháborús ellenállást mutatja be. Partizánjai, névtelen és kiemelkedő harcosai a végsőkig küzdenek, elszántak. Bátor kezdeményezője a naiv festő az új képi kifejezések megteremtésének is: több síkon — olykor há— Nehéz volt ez az év. Hiába vegyszereztünk, a sok eső csak kihozta a gyomot a cukorrépavetésekben. Kiment a brigád kapálni, de mire végeztünk, eleredt az eső. s a kakaslábíü újra olt, virított a répalevelek között. Ilyen nyár ez a mostani, répában, dohányban virít a .gaz! Lukács Jenő brigádvezető a hetesi termelőszövetkezetben dolgozik, növénytermesztő. Emellett más tisztséget is betölt. Csombárdon ő a. gazdaság teiületi vezetője, és alapszervi párttitkár. Gazdálkodás és politikai munka. — egész napi program a bri gádvezetőnek. — Most már utolérjük magunkat. Mag javult az idő, a napokban hozzákezdhettünk a dohány tetejezéschez: Levágjuk a növényekről a virágot es a fölösleges hajtásokat, hogy csak a kívánt levélszám maradjon, s az fejlődjön tovább. öt hektár Havannát termesztünk évek óta . Csombárdon. Jó üzlet, s munkát ad az asszonyoknak. Saját pajtában szárítjuk, levelezzük, jól jön a téli munkalehetőség. . — De most még nyár van. — Az bizony, s akad tennivaló bőven. Reggel elosztani Elég kimenni a mezőre.. Egy brigádvezető napja a teendőkét, napközben járni a területet, ellenőrizni a munkát, este összegezni, amit elvégeztünk, s készülni a következő napra. Valóban nehéz volt áz utóbbi néhány hónap. De az ilyen erőfeszítés arra is jó, hogy lássa az ember: mit mennyit bír a közösség. Mart a feszítettebb tempót csak közös erővel lehet bírni. — A brigádban nők is dolgoznak. — Sőt, ők vannak többségben. Harmincán dolgoznak az irányításom alatt, mellettük csak nyolc féríi van. A nőket külön dicséret illeti. Férfihoz méltó munkát végeztek, hiszen a szalmabálázás például aligha nevezhető »nőiesnek«. Kivetnivalót mégsem találnia munká j ukban. — Mint párttitkárhoz, bizonyára többen fordulnak kéréssel, panasszal. — Nem túl gyakran, de fölkeresnek efféle ügyekkel. Azt hiszem, hasznos dolog, ha egy kis település gazdasági és politikai ügyeit egyember rendezi. Hiszen előfordulhat, hogy áz egyik igény keresztezné a másikat, s olyankor nehéz a döntés, ha nem ismerjük a »másik oldalt«. Éppen ezért a munkából adódó rendszeres kapcsolat a termelőszövetkezet vezetőségével kiegészül a szintén mindennapos politikai kapcsolattartással. — Nem túl sok ez? — Szeretem a munkámat. Még akkor is, ha — főleg így nváridőben — csak estefelé érek haza. Nehéz az emberekkel bánni, de ha sikerül megtalálni a közös nyelvet, akkor megérzi az ember annak szépségét. Elég kimenni a mezőre és látja, mit végeztek együtt. — A munka mellett jut-e idő a családra? — Nem sok. öreg este van, m;-e hazaérek, s akkor már nincs idő a ház körül tenni- venni. Többnyire a televízió marad. Reggel öt-hat óra tájban kezdődik az új nap. Majd télen bepótolom, amit most elmulasztok. — Szabadság? — Eddig még egy napot sem vettem ki. Talán, ha a dohányszedés végére érünk, jut egv kis időm. Otthon bekötik a községben a vízvezetéket, elő kell készíteni a ház környékét. Üdülni nemigen jut idő. — Mikor volt utoljára üdülni? — Mikor? — most először nehezen jön a válasz, sokáig gondolkozik. — Megvan. Hetvenhatban öt napot Csehszlovákiában töltöttem, s még akkor ősszel tizet a Szovjetunióban. A szövetkezet szervezte az utazást. — És a családdal ? — Már nem emlékszem. Inkább a hétvégeken, ha kijön a lépés. Kiutazunk a Balaton- partra. A szövetkezet irodájában találkoztunk. Éppen Kaposvárról érkezett. Nem beszél- géthettünk sokáig, mert mint mondta, aznapra sok elintéznivalója maradt. Azéi*t búcsúzás közben elárulta, hogy terveznek a családdal egy közös kirándulást, Jugoszláviába. Talán jövőre sikerül. A. rom egymást követő, mélységben elhelyezett üveglapon — jeleníti meg a békés építőmunkát, a hétköznapok eseményeit. Művészetének újszerű szakaszáról tudósít az Egyedül maradt anya című festménye; színei, formái ösz- szefogottabbak, egyszerűbbek — kifejezőbbek. Am a népélet olyan meseszerű megele- venilése, mint amire példa a Motívum Hlebinröl — továbbra is fontos marad Ruzica Solaja művészetében. A járási hivatal tanácstermében a kaposvári Soós István grafikáit láttuk. Folklórműsorral köszöntötték augusztus 20-át a Barcsra meghívott együttesek: a pécsi KISZÖV Táncegyüttes, a bolhóiak és a helyiek, illetve a Jugoszláviából érkezett vendégek, a djurdjeváci KUD, Petur Preradövi Népi Együttes. A nemzeti hősről elnevezett Csoport műsora kiemelkedő élményt nyújtott a parkerdőben ünneplő helyieknek. H. B.
