Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-20 / 196. szám
\ Bánk kán Bece-hegyen Látogatóban Simándy Józsefnél } Szépasszonyok és a baboíschai apát esete Bár nem a spanyolországi Biscayában, hanem Balatongyöröktől egy-két kilométernyire terül el Simándy József szőlőhegye, a látvány — a látóhatár szélén a Badacsony- nyal. közelebb a Guláccsal és a Szent György-heggyel — bízvást szolgálhatna egy új Trubadur-film második felvonásának díszletéül. A kő'nají- tásnyira látható kis kápolna a Parasztbecsület színpadképébe lenne behelyettesíthető, s a művész saját termésű be- ce-hegyi riziingjei is Turiddu bordalának eléneklésére ébreszt alig legyőzhető lelki kényszert. A Szegedi Szabadtéri Játékokról nemrégiben visszatért '►mesterdalnok-“ azonban csak módjával kor- tyinaat. ►►Vigyáznom kell. Húszadikán a Psalmus Hungari- cus tenorszólóját énekelem Sárváron« — mondja. — Talán ennek a mértéktartó életmódnak tulajdonítható, hogy ön ma — felül a hatvomon — még mindig tudásának javát nyútja? Századunk operajátszásában — a legendás Lauri-Volpin, Ros- wengén és del Monacón kívül — ez tudomásom szerint egyetlen tenoristának sem sikerült. — Mi, énekesek, a testünkben hordozzuk a hangszerünket, s ha ez az instrumentum egyszer elromlik, többé semmi sem hozhatja helyre. Példaként említhetem a nagyszerű Giuseppe di Stefanót; alig műit el negyven, , amikor hangja — a rendszeres éjszakázás, italozás miatt — jóvátehetetlenül megkopótt. Ezért nem. vállaltam sohasem többet évi negyvenöt előadásnál és néhány hangversenynél. — A mai fiatalok általában ennél jóval többet énekeltek. — Valóban, a hajsza egyre nagyobb, az impresszáriók egyre kegyetlenebbek, az operaélet egyre jobban elüzletie- sedik világszerte. Jogos tehát a gyakran hallható szemrehányás: sok ifjú énekes csupán a technikai bravúrokra összpontosít, a drámailag hiteles, kidolgozott 6zerepformálás helyett a "égeakrobatikát részesíti előnyben. Ennek logikus következménye, hogy az alakításokat nem ritkán a hideg ész, a hatásvadászó önmutogatás határozza meg — és nem a szív, az érzés. — ön kitől sajátította el a hiteles opera 'jellemzés képességét? Lehetséges, hogy Otto Klemperertől. akivel harminc évvel ezelőtt, pályakezdésének idején több pro-, dukcióban működött együtt? — Klemperernek sokat köszönhetek. Csodálatos ember volt, rigolyáival együtt is végtelenül szeretetre méltó, színes egyéniség. önuralma, amellyel súlyos agyműtétje után is képes volt összefogni az együttest, mindannyiunkat elképesztett. Ma is magam előtt látom alakját, amint — lábának betegsége mí/it csizmában ' — betotyugott egy Mesterdalnokok-előadás kezdetén, s olyan dörgedelmesen nagyszerű nyitányt dirigált, amilyet azóta sem hallottam. A magyar közönségnek egyetlen szokását nem volt képes elnézni: az áriák utáni tapsot. Egyszer, egy Lohengrin- előadáson, a Grál-elbeszélés eléneklése után éppen én voltam az »ünnepelt«, mire ö ki- rohant, s dühösen kiabálni kezdett: Schweinerei — disz- nóság! Csak akkor nyugodott meg és hajlongott elégedetten, amikor a közönség őt követelte. Életem egyik legemlékezetesebb élménye volt az ő vezénylete alatt Beethoven Missa Solemnisét énekelni 1957- ben Amszterdamban. Itt éreztem rajta először igazi köny- nyedséget. kedvességet. A második létei tenorszólója utón — a publikum legnagyobb megrökönyödésére — hangosan felszólt nekem: »Nággyoo jól« Ez volt részéről a dicséret »lúlzófoka«. — A hazai operakedvelők viszonylag keveset tudnak arról, hogy ön négy éven át — állanáó tagként — rendszeresen fellépett a híres müncheni Staatsoperben. Kérem, beszéljen erről az időszakróll Ásókkal kutatják a Tiboldok nyomait Szikrázva találkozik kő és csákány, busafejű kalapács dong a betonteknő oldalán. Százéves fák árnyékában fiatal lányok, fiúk szorgoskodnak. Lendül-, a lapát, a föld legyezőszerűen hullik a partfalra. A lányok meg-megáll- nak egy kis derékigazításra. Régi, ócska épület vigyázza a munkát. Pókháló lepte, poros ablakszeme meg se rebben, amikor az ásó- és csákánynyomok alól több, különböző irányba haladó téglafal bukkan elő. Széles árkot ásnak a ba- bócsai tsz használaton kívüli fürdőjének területén. A Kaposvári Gépipari Szakközép- iskola diákjai — egyhónapos termelési gyakorlat után is — önként dolgoznak itt. A munkát dr. Magyar Kálmán, a Rippí-Rónai Múzeum tudomá— Itthon is ismert szerepeimen kívül a Traviata Alf- rádját és a Lammermoori Lucia Edgárját — ez utóbbit Erika Köth partnereként — énekeltem Münchenben, ezenkívül — talán a legnagyobb megtiszteltetés, amely valaha is ért — felléptem a Rózsalovag olasz énekesének nyúl- fraknyi, de irtózatosan nehéz szerepében egy Klempererhez fogható karmesteróriás, Hans Knapperlsbusch meghívására. Még ma is alig tudom elhinni, hogy ez a döbbenetesen nagy művész a tenorária első része után abbahagyta a vezénylést, s a második strófát leeresztett 'karral, mereven felmagasodva hallgatta végig. Wagner-produkcióit megcsodálni elmondhatatlan, megrendítő élmény volt. — önnek sohasem jutott eszébe, hogy a kései Wagner- tenorszerepeket — Trisztánt, Siegmundot, Siegfriedet, Par-1 sifalt — műsorára tűzze? — Wagner az én világom, de nem az én spinto-hangom- hoz illik. Ezért igyekeztem megmaradni az olasz, a francia és természetesen a magyar repertoárnál. A legkedvesebb szerepeim a harmincháromból? Talán Fiorastan a Fide- lióból, Otelló és az Erkel-figu- rák .. . De a többit is nagyon- nagyon szerettem. A trubadúr Manricóiát, Az álarcosbál Ricbardját, Radamest, Don Carlost, Don Jósét, Turridut. — ön pályája során mindvégig tartózkodott az »olaszos« harsány Ságtól, a külső- séges hatáskeltéstől, a színpadi sírástól-nevetéstöl. Esztétikai megfontolásból? Vagy hangjának jellege miatt? — Sírni és nevetni akkor kell, ha érzelmeinket már nem vagyunk képesek visszafogni. Ha a tenoristának — politikai ármánykodás, szerelmi bánat vagy más ok miatt — szinte minden opera végén meg kell halnia, ez még nem indokolja az érzelgősséget. Lengyel András tást, a jövő hét végéig tart. Babócsa térképe a XVII. század elejéről. i. '..épiskolások mélyítik a kutatóárkot. Eleiünk szép tündére, boldogság... Boldog: Sorsával, állapotával, körülményeivel teljesen megelégedett, s ennek érzésétől áthatott személy, csoport, közösség. (A Magyar Nyelv Értelmező Szótárából.) — Annyi ember nyit be Ide a pártirodára azzal: olyan boldog vagyok, Pista bácsi vagy Mihalics elvtárs, már attól függően, ki hogy szólít... Az egyik éppen lakást kapott, a másiknak megszületett a gyereke, az unokája ... A csengetésre fekete, sárga pólóinges férfi nyit ajtót. Látszik rajta, hogy nagyon izgatott. — Elnézést, de most vittem be az asszonyt a szülészetre. Barátságosan betessékel a szobába. A másfél szobás lakás otthonosan, szépen ' berendezett. A rádió tetején álló magnó éppen szól, mellette színes tévé. Simon János lakatos a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában most éppen éjszakás. — .Az örömünk ott kezdődött, hogy megkaptuk ezt a lakást a vállalati munkásla- kás-akciú révén ... két évvel ezelőtt. Mondhatom, hogy ; mindenünk megvan ... csak 1 egy hiányzott már, a gyerek. Hét évet vártunk erre. 1971- ben házasodtunk össze, s azóta .mindenben összeköt bennünket a közös sors. Egy műszakban dolgoztunk, munkásőrök, párttagok lettünk együtt, elvégeztük a textilipari technikumot, bár a feleségemnek már volt közgazdasági érettségije. Az .asszony pártvezetőségi tag. s most az. utóbbi időben a városi párt- bizottságon dolgozott. Megmutatja a kisszobát. Ezt már a picinek rendezték be, ott áll a kiságy. A fotel •karfáján szatyor, benne megkezdett kötés, egy fehér rug- dalózó. — Nálunk most teljes a boldogság ... Bár, ami engem illet, szörnyen ideges vagyok Négyen vagyunk testvérek: a bátyámnak már van három gyereke, a húgomnak most jön a második. Gyerekpárti voltam mindig. Tavaly a Szovjetunióból hoztunk egy járóbabát, a gyerekre gondolva ... Aztán mint KISZ-tit- kár kijutottam az NDK-ba, ott sportszereket vettem. Úgy egyeztünk meg, hogy a kórházban érdeklődöm. Fia született, a neve János. A felesége gyűrűt kap ajándékba a férjétől. — Egy időszakra lehet boldog az ember . .. Ha volna tökéletes boldogság, akkor nem lenne az ember előtt további cél. Azt hiszem, hogy mindéig többet lehet tenni a teljes boldogságért. Sűrű bocsánatkérések közepette ismerkedtem meg Büki Rezsővel. Ö is éjszakás, s a szundikálását zavartam meg. 1974 karácsonyi ajándéka volt a lakás a Kinizsi lak&e- lepen. A feleségfe, aki a textilművek keresztorsózójában dolgozik, s a két gyerekük is jól érzi itt magát. Azelőtt albérletben éltek. Két íróasztal áll a lakásban, az egyik Büki Rezsőé (most lesz másodikosa könnyűioari főiskolán), a másik pedig a nagyobbik fiúé, Zsolté, ő ugyanis szeptembertől iskolás. A barátságos esztergályos egy éve a Kossuth Lajos brigád. vezetője. A huszonkét szakmunkás ió hírnevet szerzett a II. Rákóczi Ferenc iskolában, a Siketnéma Intézetben végzett társadalmi munkájával. így érdemelték ki közösen a Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést. — Mindkét iskolában örülnek a brigád felajánlásának, hiszen olyan fölszerelést készítünk, olyan munkát végzünk el, amire éppen nincs pénzük. Köztudomású, hogy ajándékozni nagyobb öröm, mint kapni. S mi, amikor elkészül valami, együtt örülünk a nevelőkkel, a tanulókkal. Az pedig különösen jólesik, amikor meghívják a brigádot az ünnepségeikre is. Hol vagy, hol vagy életünknek 'Szép tündére, boldogság? — kérdi Tompa Mihály a versében. E három házaspár már tudja, hogy hol található a boldogság. Lajos Géza — Nagy boldogság, hogy fölvettek a főiskolára — mondja a kék szemű, kék ruhás, fekete asgzony, Szabó Imréné. Jövőre lesz húszéves dolgozó a textilművekben. A férje is itt dolgozik, párttitkár, munkásőr. Két gyerekük van. A pártbizottság titkára, a személyzeti vezető elmondta, hogy fonónőként kezdte. Ö is. a férje is elvégezte a textilipari technikumot. — Nehéz yolt a fölvételi? — Nagyon régen érettségiztem, így volt mit pótolnom. Tavaly is megpróbáltam, akkor nem sikerült. Az üzemben ajánlották, hogy jelentkezzem előkészítőre. Hetente kétszer jártunk a Táncsics Mihály Gimnáziumba, fizikát és matematikát tanultunk. — Azért nem lesz könnyű? — Hát bizony ném ... A férjem az esti egyetem végzős hallgatója, én most kezdem levelezőn a Könnyűipari Műszaki Főiskolát, a két gyerek Is tanuló. Most július elsejétől új helyen vagyok, a technológián, s ezt is meg kell tanulnom. A főiskola négy éves. Máid mindenki segít a háztartásban. Felolvasom neki a boldog szó meghatározását Tiltakozik, hogy nem ért egyet: Segítséget ígért a tsz, a hav tárőrség és a nagyközség. Mire várnak, mit keresnek a föld alatt? Babócsa a középkorban fontos révátkelőhely, nemzetségifőúri központ és hadászati jelentősége sem volt lebecsülendő. A XV. század közepén már állott Castrum Babolcha, az öt sarokbástyás, tornyos, reneszánsz vár. Már a XII. században létezett itt egy útvonal, végig a Dráva mentén. Ezen terelték a déli országrészből a szarvasmarha csordákat Bécs felé. Az út Babó- csánál lépte át a Rinyát, a folyócska ugyanis a középkorban itt torkollott a Drávába. A település stratégiai jelentősége a török elleni harcok idején nőtt meg. Babócsa Szigetvár hátországi utánpótlásvonalát védte, vagyis félúton állt a nagy somogyi erősség és Kanizsa között. A Dráva menti végvár-vonal egyik legfontosabb láncszeme volt. Babócsa nélkül nehezen lehetett tartani Szigetvárt. Talán ez is az oka, hogy Sziget jóval később esett el, mint a legtöbb magyar végvár. 1556»ban például Nádasdy Tamás és Zrínyi Miklós Babócsa látszatostromával elcsalta Ali basa pót tartott, akivel állandóan veszekedett. Rikoltozó hangon szidták egymást, még akkor is, amikor a vizitáció megérkezett. Emlegettek az apátról furcsa históriákat is. Asszonyokkal »barátkozott«, amiért Báthori György, az apátság patrónusa olyan dühbe jött, hogy saját kezűleg akarta az apát ülésre használt felé megbotozni. Alig ijesztettek rá a a parázna lélekre, máris új. viszonyt kezdett. amelynek hamarosan mutatkoztak a következményei ... Így érthető, hogy a vizitáció látogatásának idején a templom is szörnyen el volt hanyagolva. Babóc.sán, a Komlósdra vezető országúttól északra található az úgynevezett nárciszos. Ez a hajdani 200x200 méteres földvár valószínűleg a babó- csainak volt az ellenerődje, hogy az átkelést mindkét oldalon biztosíthassák a várbeliek. Mellette egy szabályos, nárciszokkal beültetett négyszög. A hagyomány szerint az egyik babócsai pasa ültette, kedvelt háremhölgyei gyönyörűségére. Az ember akárhová néz és lép Babócsán, mindenütt a A babócsai várból előkerült díszes bronzágyú. seregét és a Rinya mellett tönkreverte. így Ali kénytelen-kelletlen beszüntette Sziget ostromát. Később is megfordult itt Zrínyi György, majd a híres téli hadjárat alkalmával Zrínyi Miklós, a költő. Babócsa körül nemcsak a vár miatt zajlott-pezsgett az élet a középkorban. Oklevelek alapján a történészek itt sejtik a Tibold nemzetség központját. A Tiboldok az államalapítás idején tűntek föl Magyarországon, de még tisztázatlan, hogy Géza fejedelem vagy I. István idején Sváb- földről vagy Bajorországból érkeztek-e? Csaknem 30 faluból álló uradalmat kaptak. A föltételezés szerint itt volt a Tiboldok nemzetségi központja, s itt emelték a XI. században a Szent Miklós tiszteletére szentelt kegyúri monostort. Ez Somogy egyik legkorábbi világi (nemzetségi) monostora. A térképen Kirchhoff néven jelölve. A fölsoroltaknál lényegesen gazdagabb hagyomány, leletanyag, feltárandó objektum van a községben és környé- kén.; A monostor történetéről szól az alábbi feljegyzés : 1508-ban vizitátorok érkeztek Babócsára. Az apátság olyan elhanyagolt állapotban volt, hogy az apát maga volt kénytelen gyeppel befedni a házát. Az apát egy világi pamozgalmas múlt emlékei bukkannak elő a föld alól. A fenti okleveles adatok is •— dr. Magyar Kálmánnál jegyeztem föl mind — arra buzdítanak: keresni, ásni kell. A kutatóárkot most a monostor feltételezett helyén mélyítik. — Miért éppen a monostort tárják föl? — kérdeztük a régészt. — Ez a legkorábbi épület Babócsán. Ha sikerül megtalálni és megállapítani az építmény alaprajzát, építési módját, díszítéseit és a félhasz- nált anyagokat, ezek az információk igen értékes ismeretekkel gazdagíthatják a hazai művelődéstörténetet. A magyarországi művészettörténeti szakirodalom az állam- alapításkori építő- és szobrászműhelyek kapcsolatainak kiderítésében még gyerekcipőben jár. Az ásatás több kapcsolatra deríthet fényt. Azonkívül a munka szorosan kapcsolódik az Akadémia országos kutatóprogramjához, mely a magyarországi korai ispánsági és nemzetségi központok föltárását tűzte célul. Csupor Tibor Somogyi Néplap
