Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-20 / 196. szám
À Duna barnás vize friss fodrozással fogadja tört tükrébe a Steindl Imre rajzasztalán fogant neogótikus, eklektikus palota, a magyar Parlament, jó nevén az Országház díszes épületét. A méretek országosan egyedülállók. Hossza 268, szélessége 118, magassága a felső rakpart járdájától a kupola tetejéig .96 prêter. Tíz belső udvara, huszonhét kapuja, huszonkilenc lépcsősora van, 691 termet és szobát, 250 irodát fogad magába. A díszlépcsőcsarnokban különösen feltűnik nyolc darab hat méter magas, egyenként négy-négy tonna 6Úlyű, különleges vörös-barna svéd gránitoszlop. A csúcsán három méter átmérőjű vörös csillag. Mégsem a külsőségek azok. amelyek megfogják a gondolkodó embert, ha belép a Házba és a folyosón szembetalálkozik a hétköznapi tennivalója ügyében siető országgyűlési elnökkel, .Apró Antallal; az Elnöki Tanács elnökével, Lo- sonczi Pállal vagy Lázár Györggyel, a kormány elnökével. Az ő hivatalaik, apparátusaik működnek a parlamentben. s itt dolgoznak még a miniszterelnök-helyettesek. Aézél György, Boroándi János, Marjai József, Szekér Gyula. Kivétel csak Huszár István, aki a Tervhivatal elnöke is, székhelye az Országos Tervhivatalban van. A szemtanú és átélő hitelével tanúsíthatom, hogy nem a szőnyegek pompája, az ornamentika csillogása, a sok ezer lámpájű csillárok ragyogása az, ami itt áthatja az ember szívét. Biztosan hatásosak ezek is, de végül is csak díszletek. Az alkotmányosságról különböző módon Az Országház rangos napja kétségkívül az, amikor, ösz- szpül az országgyűlés. Megkérdeztem egy parlamenti köztisztviselőt, a hétköznapokon benn dolgozó, körülbelül négyszáz ember egyikét, mit mondana, ha csak néhány szóval kellene jellemeznie a Házban folyó hétköznapi hivatali, kormányzati munkát. — Jó és igazságos törvényeket alkot az országgyűlés. A hétköznapi munka dolga elérni, hogy az országban ezek a jó és igazságos törvények uralkodjanak, hogy maradéktalanul érvényesüljön az alkotmányosság. Ebben a válaszban van némi filozófia, van némi jogtudomány, államelméleti nézőpont. Jeszenszki Gábor, a fiatal építőmurikás. a Nyírség egyik országgyűlési képviselője más közelítéssel beszél arról a történelmi valóságról,. amely szerint az ország Háza ma egyet jelent a nép, a teljes nemzet Házával, amely szerint az alkotmány többé nem díszma- p-’aros fikció, hanem élő és érvényesülő jelenvalóság. — A legfontosabb jogokat mondhatom magaménak és velem együtt az ország minden állampolgára. Élni tudok és munkám van. Azok a családok tudják ezt igazán átérezni, akik az ország koráb,ti töx’ténetébpn háborúban és békében mindig csak közkatonák voltak, először haltak meg és először vesztették el a kenyerüket. — Régen azt mondták volna rám, hogy kőműves vagyok, aki varjúból főzi a levesét. Most építőmunkás vagyok. A legnagyobb emberi jog, az élethez és a munkához való jog az én nyelvemre lefordítva azt jelenti, hogy házakat építek. Ezekről mi döntünk és ezeket a házakat mi rendezzük be. Hol jól, hol rosszul. De a hiba és a felelősség is a mienk. Erre is azt mondom; .erre is jogunk van, ez is a mi jogunk! Nem kímélve a kormányzati munkát Egy házban — a Parlamentben — székel az országgyűlés és tartja üléseit a Minisztertanács. Az egyik a legfőbb államigazgatási szerv. Mi a viszonyuk egymáshoz? Van-e valami közük egymás munkájához? Mindkét intézmény ülésterme a fő emeleten, egy szinten van; de az államélet lépcsőjén a magasabb, a legmagasabb fokon az országgyűlés áll. Ez elvileg azonnal áttekinthető, hd valaki elolvassa az alkotmány sorait: az ország- gyűlés megvitatja és jóváhagyja a kormány programját, teljesítéséről beszámoltatja a miniszterelnököt, részterületeiről a minisztereket, meghatározza a kormányzás követendő irányvonalát. Meghatározza a népgazdasági tervet, . megállapítja az állami költségvetést és jóváhagyja végrehajtását. Nemzetközi szerződéseket erősít meg. Megválasztja a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, a Miniszter- tanácsot. a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, minisztériumokat létesít vagy szüntet meg. Az országgyűlés ellenőrzi az alkotmány megtartását, megsemmisíti az állami szerveknek alkotmányba ütköző vagy. a társadalom érdekeit sértő rendelkezését. És a gyakorlatban? Igen sok érvényesülési forMost' tekintsünk csak az egyikre. Az élet valóságát állandóan vizsgáló, az élet sűrűjében élő és dolgozó képvi- - selő, aki maga is munkás, termelőszövetkezeti tag, orvos, jogász vagy tanár, a tapasztalatait összegyűjtve szólásra emeikedik a parlamenti ülésen. Ne gondolja senkj, hogy ott hájjal kenegetik egymást és a kormányzatot a képviselők. Olvassunk csak bele a legutóbbi ülésszak jegyzőkönyvébe ! Cservenka Ferencné, pest megye: — Jó néhányszor tapasztalható, hogy föntos, a népgazdaság egészére is hatást gyakorló döntések végrehajtása, minisztériumi egyeztetések, űjabb és újabb vizsgálatok címén elhúzódik. Az egyik tár- ! ca észrevételétől a másikig 1 olykor sok hónap telik el. Hatékonyabb ügyintézést kell megkövetelni a vezetőktől minden szinten ! Juratovics Aladár, Csong- rád megye: —- Gyorsítani kell az új szénh i d rogén mezők ü zemfoehelyezését és nem szabad előfordulnia, hogy két-három évet vegyenek igénybe a különböző engedélyezési, tervezési, pénzügyi, kivitelezési munkák! Klaukó Mátyás, Békés megye: '— Fordítson a Minisztertanács még nagyobb gondot az országgyűlési vitákban elhangzott javaslatok megvalósítására. Egyes javaslatok figyelembevételénél és kérdések megoldásában szubjektivizmus tapasztalható. Tollár József, Zala megye: — Annyi az irányító hatóság, annyifelé tartozik egy szakágazat, annyifelé oszlanak meg a döntési hatáskörök, hogy ha minden főhatóság egyet akarna, akkor sem lehetne megfelelő összhangot teremteni. Sajnos, az esetek többségében az érdekeltségek is más-más irányba hatnak. Szigorú határozat Az országgyűlési tanácskozást követő minisztertanácsi ülés minden esetben korBÁRÁNY TAMÁS — Ügy értem, ahogy mondom! Ebből a rohadt tutyiból többé egy darabot se! Ezzel csak folyassa ki a szemét, akinek kedve van rá! De az én szemem világa drágább ! Kakucsiné felelni akarna, de az elnök int neki, hogy hagyja, majd ő! Feláll, két öklére támaszkodva előredől az íróasztala fölött, és mert a lázadást csirájában kell elfojtani, fenyegető hangon dörren rá a szemlátomást megbolondult bedolgozóra. — És mennyivel drágább, Ispánkiné? — Micsoda? — rebben meg a rebellis asszony tekintete. — Hát a szeme világa! Az asszony a fejét rázza. — Annyi pénze nincs ennek szövetkezetnek! Szatymazi a polcok felé pillant,. ahol hatalmas bálákban állnak a különféle nyersanyagok garmadái. Kissé lágyít a hangján. — Mert ugye, ha a darabbért akarná, mondjuk, tíz vagy húsz fillérrel feljebb tornászni ... Ispánkiné nevet — Itt már a forint is kevés, Szatymazikám ! Az elnök visszahull székére. — Akkor nem értem magát, Ispánkiné. Tulajdonképpen mit akar? A szemlátomást fellázadt bedolgozó keze a csípőjén, s ömlik szájából a szó: — Kényelmes, tiszta munkát, nem szemrontót ám, de szaporát, hogy keresni is lehessen rajta! Erre az éhbérre, erre a saemroatg piszmo&ásmányhatározatot fogad el a képviselői javaslatok, észrevételek megvizsgálására, intézésére, a javaslatok lényegének és a felelős miniszter nevének megjelölésével. Erről a határozatról a sajtó is tudomást szerez. A rádiónak szinte állandó rovata: mi teljesült a képviselő javaslatából? Nagyon fontos országgyűlési intézmények az úgynevezett bizottságok. Tíz hivatalos bizottsága van a Parlamentnek,' átfogják az élet teljes területét. Erős jogaik vannak: beszámoltathatják a minisztereket is. A bizottsági üléseken — amelyeken a világon egyedül nálunk vehetnek részt és tudósíthatnak szabadon az újságírók — még hevesebb, szenvedélyesebb a vita. mint a némileg ünnepélyesebb nagy ülésszakon. Itt emberek szemtől szembe, tények té- j nyekkel ütköztetve vitáznak arról: hogyan lehetne jobban. I eredményesebben, hatékonyabban dolgozni az ország javára. . Egyetlen dologban nincs vita : hogy az ország javára kell cselekedni. S az országon mindenki hazánk népét érti már. Soltész István Tanévkezdés a Marxizmus — Leninizmus Esti Egyelem tagozatain Az MSZMP Somogy megyei I Bizottságának Oktatási Igazgatósága értesíti az '-intézel hallgatóit, hogy az 1978— 1979-es tanév az alábbi időpontokban és helyeken kezdődik : Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem általános tagozat: I. évfolyam: szeptember 4- én 16 óra, Beloiannisz u. 18. II. évfolyam: szeptembe” 5- én 17 óra, Beloiannisz u. 18. III. évfolyam: szeptember 8-án 16 óra. Beloiannisz u. 18. 2 éves szakosító tagozat: Filozófia: I. évfolyam : szeptember 7-én 16 óra, Beloiannisz u. 18. II. évfolyam: szeptember 6- án 16 óra, Táncsics Mihály Gimnázium. Politikai gazdaságtan: I. évfolyam: szeptember 7-én 16 óra, Lenin u. 14. II. évfolyam : szeptember 7- én 16 óra, Beloiannisz u. 18. j Magyar munkásmozgalom I 16 története: I. évfolyam: *zep- tember 7-én 16 óra, Lenin u. 8. Nemzetközi munkásmozgalom története: II. évfolyam: szeptember'7-én 16 óra, Járási Hivatal. Kiegészítő szakosítók: Filozófia: szeptember 13-án 16 óra. Beloiannisz u. 18. Politikai gazdaságtan: szeptember 13-á'n 16 óra, tanítóképző főiskola. Nemzetközi munkásmozgalom története: szeptember ílián 16 óra, Lenin u. 14. Speciális kollégiumok: Etika: szeptember 7-én 16 óra, Lenin u. 8. Gazdaságpolitika: I. évfolyam: szeptember 7-én 16 óra, Lenin u. 14. II. évfolyam: szeptember 7-én 16 óra, Lenin u. 14. ‘ Pártépítés: szeptember 8-án 16 óra, MÉSZÖV. Pedagógia: szeptember 7-én óra. Lenin u. 8. A szövetkezetek és az amatőrmozgale>m A közművelődési díj tulajdonosa „Szeretnék újra énekelni” A nyugdíjra készülődés évében most, augusztus 20-a alkalmából. kapta meg kiemelkedő munkája jutalmaként Dévai Zoltán a megye közművelődési díját. Huszonegy éve a MÉSZÖV főelőadójaként dolgozik, »szerződése« az amatőrmozgalommal viszont korábbról való. Mindenütt úgy ismerik, mint a közművelődés harcosát. 1 Szerkesztőségünk gyakori vendége \— a Somogyi Néplap tudósít'ógárdájának fáradhatatlan, szorgalmas »örege« — a mostani látogatás alkalmával a szokásosnál is szerényebben kopogtatott az: ajtón. Alig tudott egy kis időt szakítani erre a beszélgetésre, hiszen — mint mondotta: — »Annyi sok elfoglaltság vár rám«. Azt hiszem, először ült le szerkesztőségi szobámban, mert eddig mindig sietett. Már tudja, hogy a kitüntetettek között szerepel, megkapta a meghívót az ünnepségre. A beszélgetés elején tartunk, kattan a fényképezőgép. — Belepirultam — mondja izgatottan és hílrasimítja fehér haját. — December 26-án leszek hatvanéves. — Karácsonykor született. Mely karácsonyok a legemlékezetesebbek az életében? Emlékei között ' kutat. — A hároméves hadifogság karácsonyai? — kérdezi önmagától. — A frontkarácsony...? Határozottan felera, erre az átkok átkára meg fogjanak más bolondot! Az elnök nézi, nézi, majd újra feláll, kijön az asztal.mögül, s roppant udvariasan kérdi : — De drága Ispánkiné. ké- ■em, az istenért, mi történt? A férje előlépett? Gratulálhatok? Mi lett belőle? Vezér- igazgató? Az asszony gúnyosan legyint. — Ugyan! Belőlem lett villatulajdonos! Kakucsiné szájához kapja kezét, . az elnök csak mosolyog. mosolyog, szinte már hűdéses vigyorral. — Három szoba a Balatonon, plusz alagsor! A-z alagsorba a család, konyha is van lent, teljes komfort, a fenti három szoba kiadva! Van fogalma róla. Szatymazikám. hogy mit adnak egy szobáért a főszezonban például a nyugatnémetek? Napi kétszáz, per szoba, hogy a legpesszimistábban számoljak!... Számol maga is? Ez majdnem húszezer egy hónapban ! És ezt szorozza meg kettő és féllel: ez a főszezon! ff oly latjuk.) li: — Sok karácsonyom tel! azzal, hogy tervezgettem : készültem a szövetkezed kultúr- munkások értekezletére. Ezeket mindig karácsony után tartottuk. 1957 óta foglalkozom a közművelődéssel; akkor kaptam feladatul a sajtópropagandát, a könyvterjesz tést is. — Hogyan alakult az é'ete addig? Milyen vonzalom vitte erre a területre? — Édesanyám nagyon szépen énekelt; nekem i.s volt hangom, így már óvodás koromban sokát szerepeltem. Később az iskolában is. Három évig tanultam a szabószakmát, akkoriban ismerkedtem meg a szavalókórussal. — A tanárok közül kire emlékszik szívesen? — Tóth Zoltán nótaszerzőre; az ő dalait énekeltem leginkább. — Tehát kitanulta a szabószakmát és . . . — Nem tettem vizsgát, a kezem nem bírta ezt a munkát. Hosszú fölsorolná hogy ml mindent próbáltam negyvenhét után. A kaposvári MOSZK (Magyar Szövetkezetek Országos Központja) adott először kenyeret; ott egy alkalmi kórust is alakítottam és vezettem. Ünnepeken szerepeltünk. Abban az időben nem volt könnyű. Aztán a Belspedhez kerültem; először fizikai munkát végeztem, majd forgalmi szolgálattevővé »léptem elő«. 1953-ban a mező- csokonyai földművesszövetkezet adott állást, ott már önálló kulturcsoportot alakítottam. A MESZÖV-nél ötvennégy óta dolgozom. Krrskedelnr szervezési előadóként kezdtem, ötvenhétben lettem »kul- túros«. 1957-ben nálunk, Somogybán szerveződött elősző, újjá az országban a szövetkezeti amatőrmozgalom. Augusztusban rendeztük az első szövetkezeti fesztivált, s ez az esemény azóta is évről évre visszatér. — Találkoztunk rendezvényre utazva vonaton, együtt kérezkedtünk föl hivatali és idegen gépkocsikra. Általában sokat utazik. — Volt úgy, hogy délután kerékpárral indultam Igalba, az együtteshez próbára, s éjjel hajtottam haza. Böhönye sem volt messze ... A szövetkezeti csoportok újjászervezése különösen nagy feladat volt. Ladon házról házra jártam, hogy jöjjenek vissza énekelni... — Hány csoport élvezi a szövetkezetek és Dévai Zoltán személyes támogatását? — Harminc együttest tartunk fenn vagy segítünk a működésben, másokkal közösen. Az anyagi támogatást a szövetkezetek adják; ez az összeg évente mintegy hatszázezer forint. A MÉSZÖV a legjobb csoportoknak még külön biztosít háromszázezret. — Ügy fudomn, többször megfordult a szövetkezeti együttesekkel külföldön is. — Dániában jártam a siófoki Balaton Táncegyüttessel, s nemrég jöttünk meg Franciaországból. A buzsákiakkal kétszer voltam Ausztriában, egyszer Csehszlovákiában, a mesztegnyőiekkel és a lad jakkal Lengyelországban jártam. Jutalomból egy alkalommal a Szovjetunióba utazhattam. — Van-e kedvenc együttese? — Egyformán szeretem valamennyit, de különösen jó barátságban vagyok a siófoki együttessel, a buzsákiakkal, a ladiakkal. a babócsaiakkal . . . Megáll egy. pillanatra, de még folytatja: — A délszláv együttest is ide sorolhatjuk. Jaj, a karádiakat ki ne hagyjuk! És a somogysámsoniakat... — Időközben több generáció is kiöregedett, illetve bekapcsolódott a szövetkezeti együttesek munkájába. A leg- fiatalabbakról mi a véleménye? — Sokszor kellett újra kezdeni ... A fiatalok? Igyekezettel készülnek a feladatokra, az éjszakába nyúló próbák sem rettentik el őket a mozgalomtól. Nem csalódtam bennük. Hegy megállják-e a helyüket? Ez pusztán a helyi vezetőtől függ: tud-e adni nekik fe'adatot, megjelöl-e olvan célt, amelyért érdemes dolgozni. — Jövőre már nem kell bejárnia a MSSZÖV-höz, pihenhet. — Sokan föltették már nekem azt a kérdést, hogy: »Mit csiná'sz, Zoli bácsi, a nyugdíjas években?« Elhatároztam. hogy nem szakítok a szövetkezeti mozgalommal. Már említették, hogy kapok feladatot. Számítanak rám. A sajtónál is szeretnék tevékenykedni. Belépek a kaposvári Munkáskórrsba és szeretnék újra énekelni... Uoráaji Barna