Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-18 / 194. szám

A japán—kínai szerződés háttere Fenyegeti Ázsia biztonságát is Szovjetellenes front létrehozásán mesterkednek A japán—kínai szerződés nemcsak a Szovjetunió ellen irányul; a szovjetellenesség leple alatt veszély fenyegeti Ázsia biztonságát, a kontinenshez fűződő nyugati érdekeket is. A szerződés ösztönzést nyújt azoknak az erőknek, ame­lyek veszélyeztetik az általános békét — hangsúlyozta kommentárjában az APN saj fcóüg.ynökség. Az APN kommentárja egyebek között rámutat: Wa­shington jóváhagyta a "-béke és barátságról« szóló japán- kínai 'szerződést. Számos po­litikai és közéleti személyiség az Egyesült Államokban, Ja­pánban és a Szovjetunióban, valamint több más ország­ban, egyáltalán nem osztja az amerikai kormány állás­pontját Teljes joggal értéke­lik úgy a washingtoni ová­ciót, mint olyan lépés jóváha­gyását, amely »a keleti NA­TO« létrehozására irányul. Mint ismeretes: a kínai vezetők az elmúlt években aktívan törekedtek egy szé­les szovjetellenes «egységes front« összekovácsolására. A maoisták kísérleteket tesznek arra, hogy ebbe a frontba ne csak Japánt, hanem — a kí­nai terminológiával élve — «a második világ« más orszá­gait, Nyugat-Európát, Kana­dát és Ausztráliát, valamint az ASEAN-hoz tartozó dél­kelet-ázsiai országokat is be­vonják. Aláírva egy kétes jellegű szerződést, amelynek egyik cikkelye kötelezi a feleket, hogy szambeszálljanak har­madik országok ázsiai és csen­des-óceáni hegemóniára való törekvésével, Japánnak — a befolyásos tokiói Mainicsi cí­mű lap szavaival élve — most hatalmi céljai- és a japán re- vansista tervek teljes élessé­gükkel elsősorban dél felé irányulnak. A kínai vezetők hatalmas területi igényeket támasztanak, épp déli szom­szédaikkal szemben. A kínai vezetésnek a »nagy zűrzavar-« létrehozását célzó irányvonal a világot globális háborúba próbálja sodorni. Nincs semmi különös ab­ban, hogy Délkelet-Ázsia né­pei, amelyek kegyetlen japán megszállást éltek át a máso­dik világháború éveiben, és amelyek kínai provokációkba ütköztek, aggódnak a kínai— japán közeledés miatt. A szerződés veszélyezteti a nyugati érdekeket is,. mind ázsiai vonatkozásban, mind világméretekben — állapítja meg végezetül az APN. részt kell vennie azoknak az erőknek a játékában, amelyek szembeszállnak az enyhülés irányvonalával. Hiszen Pe­king nem titkolja — és Japán ezt tudja —, hogy »harmadik ország« alatt Kína a Szovjet­uniót érti. A kínai nagyhatalmi poli­tikához való japán csatlako­zásra amerikai nyomás alatt került sor. Ezt a legnyütabban Fukuda Takeo japán minisz­terelnök Egyesült Államok­beli utazása és Brzezirtski amerikai nemzetbiztonsági fő­tanácsadó közelmúltban tett tokiói látogatása során nyil­vánult meg. Ez a körülménye azonba' nem szünteti meg és nem is .csökkenti Japán vezető körei­nek felelősségét azért a koc­kázatos lépésért, amely az in- gata ’ság elemét viheti a szov­jet—japán kapcsolatokba — írja az APN. — Pedig amint azt a tapasztalat mutatja ezek a kapcsolatok gyakorla­tilag meghatározzák a nem­zetközi légkört az ázsiai— csendes-óceáni térségben. Nyilvánvaló — és erről szólni kell —, hogy a japán —kínai szövetség nemcsak a Szovjetunió, hanem az ázsiai és mindenkelőtt a délkelet- ázsiai országok számára ve­szélyes. Hiszen Peking nagy­Jóváhagyták a küSföSdi segélyprogramot A washingtoni képviselőház és a szenátus tagjaiból álló vegyes bizottság jóváhagyta a 2,8 milliárd dolláros külföldi katonai segélytervezetet. En­nek keretében 785 millió dol­lár jut Izraelnek, 750 millió Egyiptomnak, 93 millió Jordá­niának. Eredetileg Szíria is kapott volna 90 millió dollárt, ám a kongresszusban többen is ellene szavaztak — azzal az indokkal, hogy sziriai csapa­tok a libanoni araibközi bé­kefenntartó erők kötelékében többször is fegyverrel fordul­tak a libanoni jobboldal ellen. A törvénytervezet értelmé­ben — a fentieken kívül — Törökország 175 millió dollár értékű katonai szállításokat és hiteleket, Görögország pedig 140 millió dollár értékű fegy­vervásárlási hitelt és 35 mil­lió dollár katonai segélyt kap. Washington Ezrek és ezrek követelik a faji megkülönböztetés fölszámolását Nem várt eredmény — a kampány nyomán A kommunista és szocialista pártok együttműködése Az SZKP véleménye szerint hasznos lenne állandó alapok­ra helyezni a kommunista és a szocialista pártok együttmű­ködését az információcsere, a leszerelésért folyó küzdelem­ben kialakított együttes tevé­kenység terén — írja az Iz­vesztyija című szovjet lap. . A lap egy olvasói levélre válaszolva kommentálja az együttműködés lehetőségeit, s megállapítja: a politikai és a katonai enyhülésért vívott harcban az élet megköveteli a kommunista és a szocialista pártok együttműködését. Az állandó, rendszeres kapcsolat egyúttal elősegítené a bizal­matlanság fölszámolását, egy­más jobb megértését. Az a tény, hogy az SZKP képvisel­tette magát a Szocialista In- ternacionálé által a leszerelés­ről rendezett nemzetközi ta­nácskozáson, bizonyítja az ilyen együttműködés lehetősé­gét és hasznosságát. Az Izvesztyija leszögezi: a kommunisták és a szocialis­ták között fennálló ideológiai véleménykülönbségek nem akadályozhatják meg közös akcóikat az emberiségnek a háború veszélyétől történő megszabadításáért folyó küz­delemben. Ezen a téren a szo­cialista országok nemcsak a nyugati szocialista pártokkal alakítottak ki együttműködést, hanem haladó tőkés politiku­sokkal, pártokkal, szervezetek­kel is — így a szocialisták és a kommunisták közös akciói még inkább lehetségesek. Bár a Szocialista Intema- cionálé egyes vezetői még el­lenzik a szélesebb körű kap­csolatok kialakítását, az együttműködést, s ennek kö­vetkeztében a szervezet állás­pontjában vannak ellentmon­dásos tényezők, az alapvető fejlődési irányvonal kétségkí­vül egyre inkább az, amely a kapcsolatok elmélyítésére irá­nyul — írja az Izvesztyija. A Marcali és Vidéke ífész értesíti a vásárlókat, hogy 1978. augusztus 21-én délelőtt 10 órakor új szaküzleteket nyit mezőgazdasági'szakbolt : Marcali, Széchenyi u. 8. sport-játék- és hangszerbolt: Marcali, Rákóczi u. 4. barkácsbolt: Marcali, Rákóczi u. 18. Üzleteink széles választékú árukészlettel várják kedves vevőinket. t AFESZ-IGAZGATÖSÁG «366 Az Egyesült Államoknak az emberi jogokkal kapcsolatban más országokban nagy fölhaj­tással folytatott politikai pro­pagandakampánya nem várt eredménnyel járt indítványo­zói számára — írja a Pravda csütörtöki számában Gennadij Vasziljev, a lap washingtoni tudósítója. A hatóságaik kép­mutatása miatt fölháborodott amerikaiak ezreit követelik a faji megkülönböztetés, az erőszak és a törvénytelensé­gek mielőbbi megszüntetését hazájukban. Ezek az emberek azt mondják, az Egyesült Ál­lamoknak nincs semmilyen alapja — különösképpen er­kölcsi alapja — más orszá­gokkal szemben az ' emberi jogok védelmezőjeként föl­lépni. Andrew Young, az Egyesült Államok ENSZ nagykövete nemrég kijelentette, hogy az USA-ban ezerszámra vonnak politikai foglyok, és beismer­te, hogy országának az embe­ri jogokról szóló nemzetközi egyezményekhez való viszo­nya «távolról sem példamu­tató«. Az amerikai vezető körök­nek az emberi jogokra vonat­kozó nemzetközi egyezmé­nyekhez való viszonyát kihí­vónak jellemezve a Pravda tudósítója így folytatja kom­mentárját: Az Egyesült Államok nem ratifikálta a népirtásról szóló nemzetközi egyezményt, ame­lyet több mint 80 állam aláírt. Bojkottálta a faji megkülön­böztetés minden formájának fölszámolásáról szóló konven­ciót, és nem hajlandó csatla­kozni a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezményhez sem, amelyet több mint 40 ország fogadott el. Hivatalos adatok szerint az utóbbi időben az emberi jogokkal kapcsolatban hatály­ba lépett 40 egyezményből az USA csak tízet ratifikált. A csatlakozással arra köte­lezte volna magát az ameri­kai kormány, hogy a világ közvéleménye és a megfele­lő nemzetközi szervezetek előtt felelősséget vállaljon az emberi jogoknak az Egyesült Államokban történő rendsze­res megsértéséért. HÍREK A VILÁGBÓL Az angolai nép élcsapatá­nak, az MPLA munkapárt­nak a vezetésével szilárdan halad a szocializmus alapjai lerakásának útján — mondta Agostinho Neto köztársasági elnöke egy Gabela városban elmondott beszédében, Dél-Koreába utazott, négy­napos tokiói látogatását befe­jezve, Atal Bihari Vadzspaji indiai külügyminiszter. A Sri hanka-i parlament élfogadta az új alkotmányter- yezetet. Szeptember 7-én lép életbe, amikor az indiai-óceá­ni szigetországot Sri Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársasággá nyilvánítják. Morardzsi Deszai Indiai kormányfő és Csaran Szingh, az eltávolított belügyminiszter — jól értesült források sze­rint — tegnap rendezte né­zeteltérését, amely a kor­mányzó Dzsanata-párt ketté­szakadásával fenyegetett már. A Brit Munkáspárt — a Gallup közvéleménykutató in­tézet csütörtöki adatai szerint — négy százalékkal több tá­mogatóm számíthat, mint * konzervatívok. À munkáspárt­ra jelenleg b választók 47,5 százaléka adná szavazatát. Elutasította Hans-Jochen Vogel nyugatnémet igazság­ügyminiszter azt a javaslatot, hogy a fasiszta háborús bűnö­söket az NSZK-ban részesít­sék általános amnesztiában. Az «ötlet« Franz-Josef Stra- ussitól, a CSU elnökétől szár­mazik. Antonio Guzman, a Domi­nikai Köztársaság szerdán hi- yatalba lépett elnöke ismer­tette 15 tagú kormányának összetételét. Eskütétele után máris súlyos korrupciós vá­dakkal illette elődjét, Bala- guert, aki a hadsereg támoga­tásával 12 évig volt hatal­mon. Okinawa szigetén a japán mező- és erdőgazdasági mi­nisztérium határozata értel­mében , szeptember 1-től a rizs ára 8,5 százalékkal lesz drágább. Nem egészen egy évvel ezelőtt Okinawán 13,8 százalékkal drágult a rizs. Canberrában aláírták Ausztrália és Lengyelország új kereskedelmi megállapo­dását, amely ipari és műsza­ki együttműködést is előirá­nyoz. ’ A zöld vonal másik oldalán Törökök, görögök Cipruson A dohányföldről hazatérő traktorról két fölfegyverzett férfi lerángatta társnői közül a 17 éves Kadrye Izzetet, és a közeli erdőbe hurcolta. A lányt csak másnap engedték haza, miután elrablói — mindkettő nős és többgyenmekes család­apa — házasságot ígértek ne­ki. A faluban időközben heves összecsapás tört ki a régeböen ott élő ötszáz ciprusi és az utóbbi négy évben Törökor­szágból odatelepült ezer török között, akikhez egyébként a két leányrabló is tartozott.., A szigetország török meg­szállta északi részén egyre gyakoribbak az ilyen és ehhez hasonló összetűzések az ősla­kosok és a betelepültek között. A Der Spiegel című nyugatné­met hetilap értesülése szerint áprilisban a Famagusta mel­letti Salamisban lövöldözésre került sor a ciprusi törökök és a török katonák között, május végén Peristerona faluban a hazaiak késekkel és kövekkel támadtak a telepesekre, iákik egyik török ciprióta kaszáló gépét akarták elsajátítani. Ugyanebben az időben Acheri- tou faluban véres incidens volt, szintén sok sebesüléssel. Négy évvel Ankara ciprusi «békeakciója« után napirenden vannak a fegyveres összetűzé­sek a «megmentek« és a meg­mentettek között. Törökország terve, hogy a betelepítésekkel az északi szigetrész 120 ezer főnyi török lakosságát 250 ezerre duzzassza, idővel pedig két török jusson egy görögre. Ezzel kívánják alátámasztani a sziget területének 40 száza­lékán Denktas által kikiáltott úgynevezett «autonóm rész- köztársaság« létjogosultságát. Az utóbbi időben a törökök 40 ezer földnélküli parasztot telepítettek át Anatóliából, s az elmenekült görögök laká­sait, földjeit és fölszereléseit kapták meg Ezt sérelmezi el­sősorban a déli országrészből odaköltözött mintegy 70 ezer ciprusi török, aki kimaradt az osztásból. Ráadásul a telepe­sek életmódja és szokásai is merőben mások; sok a beván­dorlók között az analfabéta, aki a kulturált ciprusiak szá­mára szinte érthetetlen dia­lektusban beszél. Az őslakosok arról panaszkodnak, hogy a betelepülők «a paradicsomi szigetet pokollá«, «anatóliai szultanátussá« változtatták. A Denktas-féle karhatalom szinte tehetetlen szemlélője az eseményeknek. A török hadse­reg tagjai és a betelepülték valóságos területenkívüliséget élvezrlek: rájuk nem vonat­koznak a ciprusi törvények. A tettesek súlyos bűncselekmé­nyek esetén sem kerülnek b> róság elé. A katonai parancs­nokok legföljebb békítgetni próbálnak, és néha-néha meg­dorgálják a «fegyelmezetlenke- dőket«. Denktas, a ciprusi török kö­zösség vezetője a hatékony föllépés helyett inkább meg­kísérli a ciprusi görögökre há­rítani a felelősséget a történ­tekért. Teszi ezt annak ellené­re, hogy még az egykori cip­rusi török alelnök is megcá­folta őt. A nagy tekintélyű Fozil Kücsük kijelentette: Török megszállók Cipruson. »Fegyenceket, naplopókat, ká­bítószer-kereskedőket, hamis- kártyásokat és gyilkosodat küldtek a nyakunkra. A cip­rusi törökök félnek az utcára ■menni« ... Néhány héttel ez­előtt Kücsük az általa kiadott «Hialkin Sesi« című újságban arra szólította föl Ecevit tö­rök miniszterelnököt, hogy hívja vissza a telepeseket — »nehogy a sziget, amelyet megmentettek, temetővé vál­tozzék« ... A szinte kilátástalan hely­zetben a megfélemlített cipru­si törökök váratlanul arról az oldalról kaptak erkölcsi támos gatást, ahonnan nem is szá­mítottak rá: Rossides, a szi­getország görög származású ENSZ-delegátusa Waldheim ENSZ- főtitkárhoz fordult. A memorandum vázolja »a cip­rusi törökök tragédiáját, akik ki vannak szolgáltatva a meg­szálló török csapatok és a Tö­rökországból tömegesen odate­lepültek önkényének«. Még sötétebb a kép, ha te­kintetbe vesszük a török szek­tor egyre romló gazdasági helyzetét. Az elmenekült gö­rögök gyárai nagyrészt állnak, a szállodák üresek, a gyü­mölcs- és zölaségültetvények tönkremennek. A munkanél­küliség 35 százalékos! S míg a sziget görögök lakta része virágzik — az infláció példá­ul három év alatt csupán öt százalékos —, a török terüle­ten ugyanezen időszakban 100 százalékkal drágult az élet. Ecevit a helyzet elmérgese­déséért Denktast hibáztatja. A török miniszterelhök barátja, Alper Orhon ciprusi török pártvezető nyíltan azzal vá­dolja Denktast, hogy ő a fele­lős a szigetrészei) eluralkodó korrupcióiért, az Ankarából érkező gazdasági segélyek el- pazarlásáért. »Amíg a zsák­mány tartott, — véli Orhon, aki Denktas utódlására törek­szik —, minden rendben volt. Most, hogy elfogyott, s a hely­zet Denktas számára kellemet­lenné vált«. Gáti István A Pénzügyi és Számviteli Főiskola 1979. évi felvételi vizsgáira előkészítő tanfolyamot szervezünk politikai gazdaságtanból és matematikából. A tanfolyam 1978. október S-tCl 1979. április 98-!g tar*. . Jelentkezés! lapok beszerezhetők a Somogy megyét Tanács V.B. pénzügyi osztályán, Fülöp Ferenc taniolyamfelelősnéL 40373 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom