Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-18 / 194. szám
Losonczi Pál Somogybán (Folytatás az 1. oldalról) kért ugyanis a Munka Érdemrend bronz fokozatát vehette át a Parlamentben, ahol találkozott Losonczi Pállal. Most pedig az egész brigád köszönthette a régóta várt, kedves vendéget. Tiszteletére rövid órácskára abbahagyták a munkát, hogy a KISZ-he- lyiségben fogadhassák az Elnöki Tanács elnökét Az első percek elfogódottsága után oldott hangulatban folyt a beszélgetés. Különösen akkor vált közvetlenné, amikor kiderült, hogy a brigád egyik tagja — Szegedi Mátyásné — már néhányszor találkozott Losonczi Pállal', két éve ugyanis még a'szuloki tsz-ben dolgozott, ahol többször vendégeskedett az Elnöki Tanács elnöke. A kérdésre, hogy hol könnyebb a munka. gyors volt a válasz: — Ott is szerettem dolgozni, és itt is jól érzem magam. — Az ok sem váratott magára. Ö is, társai is elmondták: kiegyensúlyozott, kellemes légkörben dolgoznak, feletteseik részéről törődést, megbecsülést élveznek. Losonczi Pál is e tényező fontosságát hangsúlyozta, mikor azt mondta: — Bizony, egyáltalán nem közömbös, milyen körülmények között, milyen hangulatban dolgozik valaki. Örülök, hogy itt sikerült elmélyíteni a megértés, az egymás iránti felelősség, az összetartás érzését. Több mindenről szó esett a beszélgetésen. Szóba kerültek 30 éves a Duna-egyezmény Európa folyója I BUDAPEST VI. kerületében, a csendes Benczúr utca egyik szürkére festett épületének kapuja mellett márványtábla jelzi: ez a Duna-kízottság székhaza. Kevesen tudják, hogy a bizottság az egyetlen olyan nemzetközi kormányközi szervezet, amelynek központja hazánkban van. A talán legeurópaibb folyó ügyeivel, a nemzetközi folyami hajózás gondjával-bajával foglalkozó bizottság a Duna-me- dence legnagyobb városában székel. A Duna-bizottságot a folyó menti államok képviselődnek 1948. augusztus 18-án Belg- rádban megkötött nemzetközi jogi szerződése hívta életre. A szerződést akkor Magyar- ország, Románia, Jugoszlávia, Bulgária és Ukrajna magas rangú diplomatái írták alá. Azóta Ukrajna helyét a Szovjetunió képviselője foglalta el, 1960-ban pedig csatlakozott a szerződéshez Ausztria is.( Szakértői szinten az NSZK közlekedési minisztériuma is részt vesz a bizottság munkájában.) Látogatás a szivattyúüzemben. külpolitikai kérdések és »►zsebbe vágó« gazdaságpolitikai témák is. Az Elnöki Tanács elnöke egyszerű szavakkal, őszintén és meggyőzően válaszolt a kényesnek tartott érdeklődésekre. És végül — a találkozás befejező mozzanataként — előkerült a nagy gonddal vezetett brigádnapló. Losonczi Pál figyelmesen átlapozta a kis közösség mindennapjait Javul a minőség — elégedettebbek a vásárlók tartalmazó, nagy becsben tartott dokumentumot, miközben több kérdést is föltett a bejegyzésekkel kapcsolatban. Végül pedig — eleget téve a kérésnek — a következőket irta a naplóba : »»A mai üzemlátogatás alkalmával tisztelettel köszöntőm az Osztyapenko brigád tagjait. Eredményeikhez ezúton is gratulálok; további munkájukhoz sok sikert, jó A hazai és a külföldi vásárlók növekvő igényei, s mindenekelőtt a külföldi piacok megszerzéséért és megtartásáért élesedő verseny arra kényszeríti a vállalatokat, hogy korszerűbb eszközökkel, új technológiai megoldásokkal javítsák a minőséget, a munka egész menetében szigorítsák az ellenőrzést. A szocialista brigádok is szinte kivétel nélkül fellépnek minden olyan lazaság ellen, amely a termékek jó minőségét veszélyezteti. Az első félévben az építkezések kétharmadát hibátlanul adták át a 21. számú Építőipari Vállalat dolgozói, ami a korábbi évekhez képest számottevő javulás. Nem volt ritka hogy az átadás utáni hibajegyzék több száz tételt is tartalmazott, s az utólagos javítások nagy erőket kötöttek le. Most hibátlanul adták át egyebek között az Ikarus festődéi csarnokát, a Metró Kőér utcai járműtelepének ipar- vágányhálózatát, a Szerszámgépipari Művek szociális épületét és a Pasaréti úti ABC- c .’uházat. A vállalat 110 szocialista brigádja vállalt garanciát a jó minőségért, vagyis valamennyi munkájukról írásbeli garancia-nyilatkozatot tesznek. A lakosságot sok bosszúságtól, javítási költségtől óvta meg az Ikladi Ipari Műszergyár azzal, hogy nagy mértékben korszerűsítette a hűtőgépek, mosógépek, porszívók villamos-motorjainak gyártását. Az új szerszámgépek a kézi munkát, s ezzel az alapvető hibalehetőségeket is szinte teljésen megszüntették. Maga a motor is változott, mégpedig oly módon, hogy azonos teljesítmény mellett a korábbinál 25 százalékkal kevesebb anyagot tartalmaz. Az alapanyaghibából származó selej- tet pedig nagyrészt sikerült megszüntetni. Két nagy hazai partnerüknek, a Hajdúsági Iparműveknek és az Egri Fi- nomszerelvénygyárnak az idén eddig 272 ezer hűtőgép-, mosógép- és porszívómotort szállítottak, köztük egészen új típust is. Egerből a szállítmányok 0,7, a Hajdúsági Iparművekből pedig 1,9 százalékára érkezett kifogás, ami alatta marad a villamossági tömegcikkeknél megtűrt 2,5 százalékos szintnek. A Sabaria Cipőgyárban az első félévben a tervezett 92,9 helyett 94,8 százalék volt az első osztályú termékek aránya, ami most már határozottan jelzi, hogy korábbi kritikus helyzetét felszámolta és talpra állt a vállalat. A gyárat 1976-ban 100 millió forintos veszteség érte a rossz minőség miatt. Azóta szervezeti változások történtek, s nem utolsósorban változtattak a technológián, megszilárdították a fegyelmet. Naponta huszonhárom ezer pár cipőt készítenek, s minden műszak valamennyi szalagján szigorúan ellenőrzik a minőséget. Figyelemmel kísérik a hazai és a külföldi cipőipari minőségellenőrző szervek észrevételeit, s ha termékeikkel baj van, azonnal intézkednek. A legnagyobb külföldi vásárló, a szovjet partner 1976-ban a Sabaria-cipők 2, tavaly 0,84 százaléka ellen emelt kifogást, s a vállalatnál biztosak abban, hogy legújabb szállítmányaikban még ilyen arányokban sem. találnak hibát. Az év első felében külföldre szállított, mintegy 300 millió forint értékű Forte-gyártmányból egy 2900 forintos tételre érkezett reklamáció, ami azt jelentig hogy gyakorlatilag kifogástalanok a magyar fotokémiai termékek. Termékeik kétharmada a Kiváló Áruk Fórumának emblémáját is kiérdemelte, s büszkék arra, hogy e minősítést még egyetlen esetben sem vonták vissza tőlük. A Budapesti Húsipari Vállalat húskészítményeire, fel- vágottaira az év eddigi szakaszában három százalékkal kevesebb volt a panasz, mint tavaly ilyenkor. A gyári laboratórium most már ugyanolyan szigorúan ellenőrzi a minőség alakulását, mint a »►kinti« hivatalos ellenőrző sz-rvek. A brigádoknak megéri, hogy gondos munkát végezzenek, mert újfajta bérezést vezettek be, amelynek az a lényege, hogy minél jobb minőségű az áru, annál vastagabb a boríték — szívesen vállalkoztak arra is, hogy 11 terméküket a korábbi 9 helyett 18 féle fűszerrel ízesítsék. A naplót lapozgatva, Papp Zoltánné társaságában. A belgrádi egyezmény hagy jelentőségű volt a part menti országok számára mivel végre nemzetközi jogi érvénnyel szabályozta a dunai hajózást. A Duna ugyanakkor nem csupán a bizottság tagországainak folyója. Jelenleg csaknem harminc állam zászlaja alatt közlekednek a folyamon rendszeresen a hajók. A belgrádi egyezmény aláírásakor az államok kötelezték magukat arra, hogy saját Duna-szaka- szukat hajózható állapotban tartják, s gondoskodnak arról, hogy a csaknem 2400 kilométeres vízi úton biztonságos és zavartalan legyen a hajózás. Az egyezmény értelmében jött létre a Duna-bizottság is. A nemzetközi szervezet feladatai természetesen évről évre bonyolultabbak lettek. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett a. Duna .vizén szállított árumennyiség, s valószínűleg a jövőben még nagyobb fejlődés előtt áll a vízi szállítás. (Elég csak arra gondolnunk: hamarosan hajózhatóvá lesz a Duna—Rajna—Majna csatorna, s ezzel Budapest közvetlen kapcsolatba kerül az Atlanti-óceánnal. A Duna azonban nem csupán vízi országút. A partjai mentén élők számára létfontosságú a folyam vize. Mind több Duna-vizet fogyaszt a mezőgazdaság, s több erőmű építését is tervbe vették. Jelenleg már működik a román—jugoszláv együttműköTermelési és termékszerkezet A termelési szerkezet tá- gabban és szűlkebben értelmezhető. Népgazdasági szinten a termelési szerkezet az anyagi termelés ágazatainak arányát fejezi ki. A népgazdaság termelési szerkezetében — például az ipar és a mezőgazdaság részesedésében, egymáshoz viszonyított arányában — a gazdasági fejlettség már elért szintje tükröződik. A népgazdaság termelési szerkezete viszonylag lassan módosítható; az ezzel, kapcsolatos célok általában hosszú távúak. A magyar gazdaság jelenlegi termelési struktúrája alapján közepesen fejlett ipari-agrár ország. Ahhoz, hogy fejlett ipari-agrár országgá váljék,. mindenekelőtt termelési szerkezetét kell erre a szintre-rangra emelni, átalakítania. A fejlettség magasabb fokára a termelési szerkezet szemszögéből az a jellemző, hogy a mezőgazdaság részesedése — miközben termelése Xolyamatosan növekszik — egyre csökken ; és pedig azért, mert a szolgá1- tatásokat végző gazdasági ágazatoké emelkedik. Hasonló folyamat játszódik le az ipar vonatkozásában is. amelynek 50 százalék körüli aránya a- nemzeti jövedelem előállításában korántsem a ►»túlzott« iparosításnak, sokkal inkább a szolgáltató ágazatok elmaradottságának a következménye. A termelési szerkezet átalakításának, fejlesztésének távlati céljai mostani ötéves tervünkben elsősorban a foglalkoztatáspolitikában tükröződnek; az ipar-1 ban változatlan, a mezőgazdaságban 120—130 ezerrel ala-j csonyabb létszámmal kell a termelést növelni, részben annak érdekében, hogy a szolgáltatások fejlesztésének munkaerő-igényét fedezni lehessen. Szűkebb gazdasági területen, az anyagi termelés fő ágazataiban, az iparban és a mezőgazdaságban külön-kü- lön is vizsgálható a termelési szerkezet, amely az ágazaton belüli arányokat mutatja. Az ipar termelési szerkezetéből például kitűnik a termelőeszközöket előállító A, és a fogyasztási cikkeket gyártó B szektor aránya; a szerkezeti anyagokat termelő és a feldolgozó iparok aránya; az ipar ágazati struktúrája, azaz az egyes iparágak részesedése. Tovább szűkítve a területet: egy-egy iparággal kapcsolatban is beszélhetünk termelési szerkezetről, amely az adott iparág alágazati struktúráját fejezi ki. A gépipart például egész sor alága- zat — gépgyártás, közlekedési eszközök. villamosgépek, híradástechnikai és vákuum- technikai készülékek, műszeripar, fémtömegcikk-ipar 1 — alkqtja, de ugyanez elmondható a látszólag homogén vegyiparról, avagy a textiliparról és az élelmiszeriparról is. A mezőgazdaságban is a termelési szerkezet az alapja az ágazati csoportosításnak: növénytermesztés, állattenyésztés, a növénytermesztési ágazatban a termelési struktúra összetevői: kenyérgabona, takarmánygabona — egyéb takarmánynövények — ipari növények, zöldség-gyümölcs stb. Vannak tipikus — a fejlődéssel és a fejlettséggel ösz- szefüggő — tendenciák: például a* gépipari és a vegyipari termelés növekvő aránya, a gépiparon belül az elektronika vívmányaira, a vegyiparban az olefinekre épülő termelés gyors ütemű fejlődése. Egy-egy ágazat termelési szerkezete — legyen ipar vagy mezőgazdaság — egyidejűleg tükre fejlettségének es adottságainak, s az utóbbiak — péidául a természeti erőforrások, tényezők szűkös vagy kedvezőtlen volta — csak részben ellensúlyozhatok. A termelési és a termék- szerkezet ikerfog,álmák, tulajdonképpen mindkettőnek azonos a jelentése, tartalma. Csakhogy népgazdasági szinten, avagy egyetlen iparág esetében a gyártott termékek sokfélesége még gyűjtőfogalmakkal sem jellemezhető — gyakran egy-egy ipari alága- zat is, például a műszeripar, több ezer gyártmányt állít elő —, a vállalatok termelési szerkezete viszont ' termékekben, gyártmányokban is bemutatható. Pontosabban fogalmazva: a vállalati termelési struktúrát szemléletesen és konkrétan csak a termékösszetétellel lehet jellemezni. Mindenekelőtt az iparban naú nap után hangsúlyozott követelmény a termelési, illetve a termékszerkezet átalakítása egyrészt a gazdaságosj déssel épült Vaskapu erőmű, hazánk és Csehszlovákia ha- sonló vagy közös beruházást valósít meg a Gabcikovo és ■ ! Nagymaros közöld ■vízlépcsővel. Más nemzetközi szervezetekhez hasonlóan a Duna-bi- zottság állandó munkatársai is a vagáUamok polgárai közül kerülnek ki. Soknyelvű gárda dolgozik a Benczúr utcai palotában. (Á bizottságban természetesen nem lehet valamennyi tagállam nyelvét hivatalossá tenni. Ezért a szervezet hivatalos munkanyelvvé a franciát és az oroszt nyilvánította.) A Du- na-bizottság tisztségviselőit, az apparátus munkatársait plenáris üléseken választják. — három, illetve hat esztendőre. Legutóbb ez év tavaszán volt tisztújítás, a XXVI. ülésszakon. Ezen a tanácskozáson a bizottság több fontos határozatot is hozott. Így például rendezte a dunai hajók és parti állomások rádióforgalmának problémáit. Erre azért volt szükség, mert ko-V rabban az egyes országok különböző frekvenciákon működő rádiókészüléixeket használtak, s gyakran nem tudtak egymással és a parti állomásokkal összeköttetést létesíteni. A márciusi budapesti ta- , nácskozáson magyar elnököt választott a Duna-bizottság — a következő három esztendőben Roska István külügyminiszter-helyettes áll a szervezet élén. A bizottság alel- nöke V. Pavlov budapesti szovjet nagykövet, titkára pedig Victor Bolojan, Románia magyarországi nagykövete lett. A bizottság igazgatója Csehszlovákiát képviseli, helyettesei között van magyar, szovjet és osztrák szakember. MEGVÁLASZTÁSA után Roska. István a következőket nyilatkozta: >»A . Duna-bizottság erőfeszítéseket tesz arra is, hogy — a tagországok közös érdekeinek, megfelelően ,— széles körű nemzetközi kapcsolatokat. építsen ki. E tevékenységében a dunai hajózási egyezmény előírásait követi, és szem előtt tartja az európai biztonsági és együttműködési konferencia szellemét. A helsinki záróokmány felhívja a Duna-bizottság és a Rajna-bizottság tagországait, hogy az egységes nemzetközi érdekű európai víziútrendszer kialakításának szolgálatában törekedjenek egységes jogi szabályozásra. A Duna-bizottság a záróokmány szellemében fogadott el határozatot tevékenységének aktivizálására.« ság, másrészt a szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodás jegyében. Az utalás a termelési szerkezetre, illetve a termék-összetételre nem fölösleges szószaporítás, hanem a teendőkkel kapcsolatos felelősségre, hatáskörökre utal. Az ipar vagy egyetlen iparág termelési szerkezetének módosítása ugyanis jelentős befektetést és esztendőket igényel, s az ilyen szerkezed változások a kapcsolódó ágazatokra is hatnak. Ezért a termelési szerkezetet alakító döntés a központi gazdaságirányító szervek feladata, s ezek a döntések az iparpolitikában, illetve az ötéves tervekben jelentkeznek. Kétségtelen, hogy a gazdaságirányítás — ' adott esetben a kormány — termelési szerkezetet alakító iparpolitikája a termékszerkezetekre is hat — például áz autóbuszprogram következtében alapvetően módosult a járműipar termékszerkezete, a számítástechnikai program az elektronikai ipar gyártmányszerkezetét változtatta meg —, az ipar egészére azonban a központi gazdasási rá nyitásnak nincs termékszerkezetet alakító-változtató befolyása. Egyrészt nincs elegendő fejlesztési eszköze. másrészt információja. Ezért a termékszerkezet folyamatos korszerűsítése, gazdaságosságának, külpiaci versenyképességének javítása a vállalatok döntési, cselekvési körébe tartozik, azok feladata, felelőssége. Garamvölgyi István ¥ I.- égészséget kívánok. Losonczi í Pál.« A szeretettel fogadott ven- . dég szívélyesen búcsúzott a a brigádtól. Néhány perc múlva t azonban a rövid üzemlátogatás során ismét találkozott- velük. Akkor már a bemérő- standnál ültek, és folytatták 1 egy órája megszakított mun- kájúkat. ii Losonczi Pál ma Barcson ói folytatja somogyi látogatását.
