Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-17 / 193. szám

 káderutánpótlás az alapszervezetek A káderek nevelésének, utánpótlásuk feltárá­sa naik első vonalbeli műhelyeiként jellemezte nem­rég egy felelős beosztású párt­munkás az alapszervezeteket. A jellemzés első pillanatra ta­lán egy kissé meglepő. Hiszen megszoktuk, hogy amikor a 'kádermunkáról esik szó, job­bára úgynevezett «magasabb szintű« testületek, irányító pártszervek tevékenységének eredményei, feladatai fogal­mazódnak meg. Pedig a ká­dermunka a párt alapszintű egységei tevékenységének is elválaszthatatlan része, szer­ves összetevője. S ezen belül különösen fontos szerepet játszanak az eljövendő veze­tek, tisztségviselők — vagyis a káderutánpótlás — nevelé­sében, képességedé, tudásuk, jelleim vonásaik fejlesztésé­ben. Könnyű ezt belátni, csale arra kell gondolni, hol mu­tatkozik meg először és a leg- nyilvánvalóbhan egy-egy em­ber vezetési, szervezői tehet­sége, hozzáértése, lendülete, közösségi tenni akarása. Nyil­vánvaló, hogy a szőkébb kör­nyezetben, közvetlen munka­helyén. Itt figyelhet föl a kol­lektíva a bontakozó, megmu­tatkozó képességekre, a rá­termettség, a tehetség külön­féle megnyilvánulásaira. Itt derül fény arra, ki szerez te­kintélyt magának társai kö­rében, kinek hallgatnak a szavára, ki válik a kis cso­portban hangadóvá, a véle­mények formálójává, s mi­lyen irányban, milyen célok érdekében hallatja szavát. S ez az »itt« éppen a pártalap- szervezetek működési terüle­te, az a közeg, amelyben az alapszervezet a maga minden­napos tevékenységét végzi. Amikor az alapszervezet — és szűkítve a kört, a párt­csoport — felfigyel a vezetői tehetséget felmutató kommu­nistákra és pántonkívüliekre, számításba veszi őket, volta­képpen megteszi az utánpót­lás nevelésének eflső lépését. Persze, a puszta észrevétel és számbavétel önmagában még kevés. Ezt követnie kell a to­vábbi lépcsőfokoknak: a fej­lődési út tudatos egyengetésé­nek, a szükséges tulajdonsá­gok, jellemvonások célirány«1 gazdagításának, fejlesztésé­nek. E tevékenység legfőbb, alapvető eleme: a szóban for­gó személyek bevonása a min­dennapos politikai, közéleti tevékenységbe. Nagy szerepet játszanak ebben a különféle feladatokkal történő megbí­zások, az ezek elvégzésére irányuló felkérések. A port­és KISZ-megbizatások kiadá­sa, ezek gondos megválasztá­sa nagyon fontos eszköze ' a majdani vezetővé nevelésnek. A felkérés, a megbízatás ter­mészetesen csak akkor szol­gálja az utánpótlás nevelődé- sét, ha párosul az illetők fo­lyamatos segítésével és tevé­kenységük rendszeres értéke­lésével. Hiszen csak a felada­tok ellátása, a megbízatások teljesítése adhat képet arról, helyes volt-e a kiválasztás. »Üszni csak vízben lehet megtanulni« — éppen a ká­dermunkával kapcsolatban gyakorta emlegetjük ezt a mondást. Nos, az eljövendő vezetők, tisztségviselők első »úszómedencéi« általában az alapszervezet működési terü­letén helyezkednek el. A z alapszerviezet vezető­sége, tagsága az a »kol­lektív úszómester«, amely hozzásegít a szükséges ismeretek megszerzéséhez es elmélyítéséhez. S véleménye lényegében irányadó a fel­sőbb szintű gazdasági és po­litikai vezetés* számára, hogy — a hasonlatnál maradva — kiket lehet majd indítani ma­gasabb osztályú versenyeken is, s közülük kit milyen úszásnem bér célszerű rajtkőre állítani. Bár nem lehet eléggé hang­súlyozni a mindennapos poli­tikai, társadalmi tevékenység során történő nevelés jelen­tőségét, elsődlegességét — fej­lődésünk jelenlegi körülmé­nyei között az utánpótlás fel­készítésének elengedhetetlen eleme az iskoláztatás, a poli­tikai-elméleti, szakmai és ve­zetési ismereteket nyújtó ok­tatás és képzés. Ennek sze­mélyre szóló megtervezésében és megszervezésében ugyan- j Legnehezebb a harci túra Barcsiak az Ifjú Gárda-szemlén Szombaton Békéscsabán megkezdődött az országos If­jú Gárda-szemle. Megyénket a barcsi szakasz képviseli, amelynek Weit Ferenc járási parancsnok a vezetője. — Az utcán gyakran látunk kék egyenruhába öltözött fiú­kat, lányokat. Néha a szóra­kozóhelyeken a rendőrökkel együtt ellenőriznek. Mi az Ifjú Gárda szerepe, feladata? — Kevesen ismerik a mun­kánkat. Az Ifjú Gárda a ha- tafias-honvédelmi nevelés egyik formája. A szervezetbe tizennégy éves kortól huszon­nyolc évig lehet jelentkezni. A tagok nagy része középiskolás. Nemcsak a KISZ-tagok jelent­kezhetnek. Foglalkozásaink alapja a sport, a honvédelmi képzés. Különböző gyakorlato­kat tanulnak, megismerkednek a vegyvédelemmel, az elsőse­gélynyújtással. Jártasnak kell lenniük a bel- és külpolitiká­ban. Foglalkozásainkat októ­bertől májusig tartjuk. Ezek­nek a gyerekeknek sokkal jobb a fizikai állóképességük, ké­sőbb a katonaságnál is fegyel­mezettebbek, gyakorlottabbak, A kiképzésen kívül ifjúságvé­delmi feladatot is ellátnak. Gyakran járnak ellenőrizni az esti órákban. Előfordult, hogy ók segítettek egy eltűnt fiú megtalálásában. — Miből áll egy Ifjú Gárda- szemle? — Első nap a menetdalgya- korlatokat mutatják be. A rajversenyen úszásban, lövé- »zetben, fegyveres váltófutás­ban — amely nehéz akadály- gályán lesz. — mérik össze erejüket, Ezután kétnapos har­ci túra lesz teljes fölszerelés­sel. Az út mintegy harminc ki­lométer. A szemle kétnapos I kirándulással ér véget Meg­nézzük Budapesten az augusz­tus 20-i ünnepséget. Huszonegy szakasz vesz részt az orszá­gos versenyen. Három éve tagja a barcsi szakasznak Pálfi Zoltán és Mózs András. Mindketten a vízügyi szakközépiskolába jár-, nak, most kezdik a negyedik osztályt. — Hogyan kerültek kapcso­latba az Ifjú Gárdával? — Iskolánkban a KlSZ-alap- szervezetek szakosítottak. Mi a honvédelmi alapszervezetbe jelentkeztünk. Az idősebb diá­koktól hallottunk az Ifjú Gár­da munkájáról, az osztályunk­ból tizennégyen vagyunk ifjú­gárdisták. — A szervezetben nagy a fe­gyelem. Egy középiskolásnak nem könnyű ezt megszokni. — Hetente kétszer van gya­korlás, szemle előtt minden­nap. Jól összeszokott a társa­ságunk, ezért nem megerőlte­tő. A lányok sem maradnak le, ha kell, segítünk nekik. — A középiskola elvégzése után, is maradnak a szervezet­ben? ­— Ha a munkahelyünkön lehetőség lesz rá, akkor szeret­nénk folytatni. — Mit várnak az országos szemlétől ? — Erre mindig szívesen ké­szülünk. Ha nem is leszünk az első helyen, akkor is megéri részt venni. Persze mindenki úgy igyekszik,« hogy elismerjék munkánkat. I. £. csak jelentős szerepük van az alapszervezeteknek. Nagyon egyoldalúan fogják fel fel­adatukat azok a pártszerveze­tek, amelyek a káderutánpót­lás felkészítését leszűkítik a »beiskolázásra«, ám legalább olyan egyoldalúság lenne en­nek lebecsülése. Ezért a ta­nulás szorgalmazása, segítése, értékelése ugyancsak fontos része az alapszervezeti ká­dernevelő munkának. Az üzemi pártszervezetek ilyen irányú tevékenysége fontos szerepet játszik a rá­termett fizikai munkások ve­zetővé nevelésében. Nógrád megye számos ipari üzemé­ben vagy a szolnoki Tisza Ci­pőgyárban például az üzemi pártbizottság és a gazdasági, személyzeti vezetés tudato­san épít az alapszervezeteikre ebben a munkában. Kikéri véleményüket, kit tartanak alkalmasnak arra, hogy ve­zetővé képezzék, neveljék. Az alapszervezetek feladatul kap­ják, hogy tervszerűen gondos­kodjanak ezek tanulásáról, fejlődéséről. Nógrád megyé­ben jelenleg mintegy kétezer munkás tervszerű felkészíté­sével foglalkoznak ilyen mó­don a pártszervézetek. Az embereiknek a politikai tevékenységbe való bevonása, a megbízatásokkal való ellá­tás és teljesítésük értékelése, az oktatásban való részvétel szorgalmazása és megszerve­zése, a kollektíva nevelő ha­tásának kifejlesztése és érvé­nyesítése — mindez az alap- szervezeti pórtmunkának szer­ves és lényeges eleme. A káderutánpótlás nevelése te­hát közvetlenül összekapcso­lódik a politikai munka olyan elemeivel, melyek nélkül alapszervezeti pártélet tulaj­donképpen el sem képzelhető. Az alapszervezet ezért, akár tudatában van ennek, akár nem, mindenképpen foglalko­zik valamilyen módon az eljövendő káderek felkészíté­sével és nevelésével. Akkor is, ha tudatosan nem törekszik rá, ha nem tervezi ezzel kap­csolatos teendőit. Ám mégse mindegy, hogy ez a tudatos­ság jelen van-e, hat-e, vagy pedig csupán az alapszerve­zeti munka spontán hatása­ként, »melléktermékeként« nevelődnek ki az adott helyen vezetőnek alkalmas káderek. Nyilvánvaló, hogy a tudatos­ság ez esetben is megsokszo­rozza a hatást, a célirányos­ság, a tervszerűség jelentősen növeli az eredményességet. H elyes és szükséges tehát az alapszervezetekben időről időre tudatosan számba venni a káderutánpót­lás nevelésének eredményeit és tennivalóit. Nem olyan fel­adatként, melyet a politikai tevékenység más területeitől elkülönítve kellene elvégezni, hanem mint a pártmunka egészének önállóan is állandó figyelemre érdemes részét. G y en es László Nem „vonalhúzogatás Beszélgetés a családi házak tervezéséről » A tervezés a magánlakás­építés már-már misztikus fo­lyamatának legkritikusabb ré­sze. Egyéni és közérdek, hogy a tervezés gyümölcsei mutatós, kényelmes, igazi otthont nyúj­tó lakások legyenek. Ez első­sorban az építtető igényétől és a tervező tudásától függ — legalábbis a tervezés fázisá­ban. Az építési szervek elő­írásaikkal, az engedélyezési »pallosjoggal«, területrende­zési elveikkel csak formát ad­nak, amelybe az építtetői és tervezői elgondolásnak illesz­kednie kell. Itt érezhető zök­kenő van. Ha a hatóság en­gedékeny, az előírások csor­bulnak. Ha túl szigorú, az épít­tetői kedv lankad. Pedig az óhajok és a követelmények szinkronba hozhatók, ami ola- 'jozottabbá teszi az egész ter­vezési-engedélyezési mecha­nizmust. Tizenegy évvel ez­előtt kerestek erre megoldást, amely — ma már úgy látszik Somogybán bevált. Neve: MSZB. 1967-ben — országosan áz elsők között — megyénk­ben két Magántervezési Szak­értői Bizottság alakult. Az MSZB I-nek Belső-Somogy, az MSZB II-nek pedig a Balaton déli partja a működési terü­lete. Feladatuk véleményt mondani az építési hatóságok­hoz benyújtott családiház- és nyaralótervekről. Kérdéseink­re az MSZB I. elnöke, Kot- roczó László építészmérnök válaszolt. — Az MSZB megalakulása óta emelkedett a tervezés színvonala? — Tavaly az első félévben 738 tervből 158-at, a második félévben 364-ből csak 66-ot nem javasoltunk elfogadásra. Ez háromszázalékos javulás egyetlen félévben. Tizenegy év alatt emelkedett a színvonal. A múlt héten például egy ter­vet sem utasítottunk el. Több hiba van a bővítéseknél, mert a korszerűsítést nem végzik el. A bővítés ugyanis korszerű­sítést is jelent Ha egy szoba- konyhás lakást akarnak még egy szobával bővíteni, akkor ezt csak ú'gy javasoljuk enge­délyezésre, ha fürdőszobát is terveznek hozzá. Az MSZB- nek nincs hatósági jogköre. Csak javaslatot tehet az építé­si hatóságnak a benyújtott ter­vek elfogadására. Minden terv­ről szakvéleményt ad. — Szempontjaik? — Az érvényben levő mi­nisztériumi rendeletek, a vá­rosrendezési előírások, a gaz­daságosság. Általában csak ak­kor nem javasolunk egy tervet elfogadásra, ha az valamilyen rendeletet sért. A sűrűn elő­forduló hibákat kigyűjtjük, ezekre felhívjuk a tervezők fi­gyelmét. — A tervezőket négy kate­góriába. sorolják. »A« = épí­tészmérnök, »B« = üzemmér­nök, »C« = építésztechnikus, »D« = kőművesmester. Ideális az volna, ha minél több ma­gas szinten képzett, tehát »A« és »B« kategóriás tervező ter­vezne. — Somogybán legtöbb a »C« kategóriás: százharminc technikus. Tavaly ők készí­tették a tervek ötven száza­lékát. Nyolcvanhét »A« kate­góriás tervezőé a tervek hu­szonöt százaléka. A »B« kate­góriában . nagyjából azonosak az arányok, míg negyvenhá­rom kőművesmester mindössze öt százalékot tervezett. • — Jó-e, hogy ilyen nagy arányban terveznek techniku­sok? — A »C« kategóriában is vannak kiemelkedő képességű tervezők, de a többség sajnos hajlamos a sablonosságra, »saját típusterv« kialakítására. — Nem szolgálják-e ki a tervezők az építtetői igényte­lenséget? — Az MSZB azért is van, hogy az ilyen vadhajtásokat lenyesegesse. A kritikátlan ki­szolgálást nem szabad vállal­nia a tervezőnek. A jogszabá­lyokat követni nehéz, de ez még nem indok' arra, hogy rossz tervet készítsünk. 1976 őszétől időnként eligazítást adunk a tervezőiknek. Az ott fölvetett kérdésekből kitűnt, hogy sokan nem ismerik a jogszabályokat. Az építtetőt pedig meg kell, győzni tévedé­séről, s ha fél napot kell ál­dozni erre, akkor fél napot áldozzanak. Ez is hozzájárul az építtetői szemlélet változá­sához. Sok például a gazda­ságtalan terv. Főleg falun, ahol a hatalmas, kihasználat­lan, »hall«-nak nevezett elő­térről nehéz lebeszélni az építkezőt — És az ajánlott tervek? — Nincs belőlük elég, sok az elavult, és kevés az új. Somogybán csak elvétve talá­lunk ajánlott terv alapján ki-, szült családi házat. Inkább az ajánlott tervet felhasználva vi tervet készítenek. Nagyot j propaganda is kellene; örü­lünk, ha egy hónapban egy ajánlott tervvel találkozunk. — Változik-e a családi há­zak szerkezete? — Városon igen. A nagy előteres megoldás helyett a minimális alapterületű előszo­bára felfűzött, jobb funkciójú lakás alakul ki. Sajnos falun még a nagy előszobás, sátor­tetős ház dívik. Pedig ennek hátránya, hogy nem bővíthető, csak ha szétszedik a tetőt. Vá­rosi házaknál már lehet né­hány új megoldást találni: például nincs padlás. — Végül: ki a jó tervező? — A jó tervezőnek minden szempontot figyelembe véve kell dolgoznia. Nem elég vo­nalakat húzogatni, ahogy a »János bácsi« rendelte. Jó ter­vező az, aki az építtetői igényt és a hatásági előírást össz­hangba képes hozni. Lehetsé­ges, hogy egy-egy tervező na­gyobb tudású, mint a bizott­ság bármely tagja. De együtt a bizottság — mely építésügyi, tervező-, Köjál- és vízügyi szakemberekből áll — többet tud a tervezőnél. Ezért szük­séges az MSZB. Egyszer egy Y'bl-díjas tervét is elutasítot­tuk. Kiváló építész, de a csa- ládiház-itervezésben nem volt gyakorlata. Nem is reklamált. Utánanézett a rendeleteknek, és új tervet készített. Azóta áll a ház. F. G. Siófoki sörösök A partnerek segítenek Naponta 500 hektó sört pa­lackoznak a Nagykanizsai Sör­gyár siófoki kirendeltségén: a kedvelt Balatoni és a Kőbá­nyai világost. A telep rekonst­rukciója az idei főszezonra befejeződött, összesen 22 mil­lió forint költséggel korszerű­sítették a környék söreHátását szolgáló üzemet. Az NDK- gyártmányú palackozó gépsort (amelynek óránkénti teljesít­ménye ötezer palack) tavaly decemberben szerelték föl, s azóta kiállta a próbát. A ipáit év első felében mintegy 34 ezer hektó sört palackoztak, 1978 első felében pedig 60 ezer hektó Balatoni és Kőbá­nyai világos került le a gép­sorról. — Nemcsak saját palackozá- sú sörrel látjuk el az üzleteket, Víztároló épül Eddán Kétezer köbméteres víztáro­lót építenek Edde térségében a Délviép 12. számú építésveze­tőségének dolgozói. A Fonyód —Kaposvár közötti regionális vízvezetékrendszer legmaga­sabb pontján elhelyezkedő tá­rolómedencétől Kaposvárig 18 kilométeres szakaszon már szi­vattyúk segítsége nélkül folyik majd a víz a város határában létesítendő fogadóállomásra. A 2,7 millió forint értékű lé­tesítmény építését alig egy hónapja kezdték el, és két hét múlva végeznek a szerkezeti részek kialakításával. A rend­kívül gyors kivitelezést egy­részt magas fokú gépesítéssel, másrészt újfajta technológia bevezetésével érték el. A ha­gyományos fa zsaluzat helyett gyorsan összeszerelhető, fém­táblás zsaluelemeket alkalmaz­nak,, ez egyúttal jelentős költ­ségmegtakarítást is eredmé­nyezett. A betont keverőko­csikkal szállították a helyszín­re, ahol gépkocsira szerelt be­tonpumpa dolgozta be a zsalu- , zat közé. A tároló tetejét elő- ' mértékben gyorsítja a munkát re gvartott betonelemekkel bo- i Ezt a módszert egyébként a i I vendéglőket — mondja Bali- kó Gyula kirendeltségvezető. — Még hatféle importsört szál­lítunk a Balaton-partra Szán­tódtól Kenéséig, valamint So­mogy, Tolna és Fejér megye bizonyos területeire. Ezen kí­vül hordós sört és üdítőt ér­tékesítünk. Az idei első félév­ben 56 438 hektó sört és 51 884 hektó üdítő italt adtunk el. Az üdítő értékesítése 137 százalék­kal, a söré 104 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához képest. Elmondhatjuk, megfe­lelő vélasztékkal, minőséggel és mennyiséggel rendelkezünk. — A szállítást saját erőből végzik? — Tizenegy gépkocsi és ti­zenhat rakodó áll rendelkezé­sünkre. Kevés. A szállítás szinte naponta gondot okoz, különösen a főidény egy-egy nagy forgalmú napján. Körül­belül tizenhat gépkocsira és harminckét rakodóra lenne szükségünk. A rakodók jól keresnek ugyan, de rendkívül nehéz fizikai munkát végez­nek. Kevés a jelentkező. Elekt­romos targoncára lenne szük­ség, legalább kettőre .. Az említettek ellenére különösebb fennakadás nem volt a sze­zonban. Ezt persze annak is köszönhetjük, hogy a partne­reink néha a segítségünkre sietnek. Hadd említsem meg a áomogy megyei EKV-t, a Pan- nóniát és a siófoki áfészt. Sok­szor rendelkezésünkre állnak szállítóeszközeikkel, különösen ha terven felüli 'rendeléseknek kell eleget tennünk. A sörfo­gyasztás, mint ismeretes, az időjárás függvénye is. A múlt hét meleg napjaiban például csak a Sió büfé részére 100 hektó sört vittünk ki. Ebből 69 hordós áru volt. Nagykanizsáról naponta két­szer érkezik szállítmány a kirendeltségre. De előfordul, hogy háromszor. Olyankor ösz- szesen 700 hektó sört hoznak Siófokra, ahol két műszakban két szocialista asszonybrigád dolgozik a palackozóban. Sz. A. ritják be, ami ugyancsak nagy | Délviép kérésére a tervezők fejlesztették ki, s az országban itt alkalmazzak először.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom