Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-27 / 175. szám

II washingtoni döntés Hodding Carter, az Egye­sült Államok külügyminiszté­riumának szóvivője kedden bejelentette, hogy a Carter- koimány a minimumra csök­kenti a hivatalos kapcsolato­kat a Szovjetunióval. A szó­vivő elmondta, hogy a fegy­verkorlátozásról folyó tárgya­lásokat kivéve a kormány ese­tenként fogja megtárgyalni, hozzájárul-e magas rangú amerikai személyiségek szov- jetuniöbeli látogatásához. A döntést Hodding Carter azzal próbálta megokolni, hogv a közelmúltban bíróság elé állított szovjet személyek elítélése, valamint két ame­rikai újságíró perbe fogása — úgymond — megrontotta a kétoldalú kapcsolatok légkö­rét Emlékezetes, hogy az ame­rikai kormány a kémkedésért és államellenes tevékenysé­gért elítélt személyek pere alatt, az »emberijogok védel­me« ürügyén ismételten be­avatkozott a Szovjetunió bel- üsyeibe. Két amerikai laptu- d ósí tót pedig — amint arról beszámoltunk — azért ítéltek pénzbüntetésre, mert rágal­mazó híreket közöltek a Szov­jetunó óróL Hodding Carter a kormány döntését ismertetve kifejtette, hogy a látogatások korlátozá­sára vonatkozó rendelkezés mindaddig érvényben marad, »amíg a politikai légkör meg nem enyhül«. Egyúttal közöl­te. hogy a döntés értelmében lemondták Simons építési és városfejlesztési miniszterhe­lyettes augusztus első felére tervezett moszkvai látogatá­sát Letartóztatások Bolíviában Bolíviai Jelentések szerint kedden mintegy 130 embert vettek őrizetbe a hatóságok, s ez — helyi megfigyelők sze­rint — az új katonai rendszer elnyomó intézkedéseinek kez­dete. Az ellenzék vezetői válto­zatlanul az újabb, csalástól mentes választások megtartá­sát tartják az egyedüli meg­oldásnak, annak érdekében, hogy elkerüljék a tömegek erőszakos akcióit. Hernan Si­lex Zuazo ellenzéki vezető után — aki már korábban sürgette az új választások ki­írását — kedden hasonló ér­telmű nyilatkozatot tett az ellenzék egy másik vezetője Victor Paz Estenssoro, vol* államfő. Kijelentette: a vá­lasztások megtartása nélkül a fegyveres erőknek számolniuk kell azzal, hogy a nép »kény­telen lesz erőszakhoz folya­modni«. Kifejtette azt is, hogy a fegyveres erőknek a válasz­tások tisztasága ériekében — a jelenlegi körülmények kö­zött — nem volna szabad sa­ját jelölteket állítaniuk. Siles Zauzo nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy kérni fogja egy ENSZ bizott­ság Bolíviába küldését, »ha továbbra is megtagadják a de­mokráciát és az emberi jogo­kat«. A hétfőn megalakult kato­nai kormány első megnyilat- , kozásai azt tükrözik, hogy a kabinet felismerte: a baloldal legerősebb támasza a mintegy 50 ezer főt tömörítő bányász­szövetség, melynek tagjai a választásokon Siles Zauzót tá­mogatták. A bányászok veze­tői elítélték Pereda katonai hatalomátvételét és szintén síkra szállták az új választá sok mielőbbi megtartása mel­lett. Pereda tábornok, mint is­meretes, kísérletet tett a bá­nyászok megnyerésére azzal az ígéretével, hogy beleszólást biztosít számukra az állami bányatársaság újjászervezésé­ben. Washingtoni hírek szerint az amerikai kormány tovább­ra is várakozó állásponton var az új bolíviai kormánnyal szembeni politikát illetően. Hodding Carter külügyi szó­vivő kijelentette, hogy mos' vizsgálják Paul H. Boecker nagykövet javaslatát, amely azt indítványozza, hogy von­janak meg Bolíviától minden támogatást, ha fél éven belül nem tartanak új választáso­kat. (Bolívia a latin-amerikai államok közül a legnagyobb haszonélvezője az L iy esült Államoktól kapott segélyek­nek.) Hodding Carter még hétfőn újságírók előtt kijelentette, hogy a kormány egyelőre tar­tózkodik a véleménynyilvání­tástól, az amerikai álláspont kialakítása az új La Paz-i kormány szándékaitól függ. Szárnyaszegett szárnyasrakéták Panmiitdzsoi 25. évMIéján Teljes kudarcot vallott a kaliforniai San Clemente szi­geten kedden cirkáló szár­nyasrakétákkal folytatott kí­sérlet. Tengeralattjárókról bo­csátottak fel két rakétát, de 500 méteres magasságból visz- szazuhantak az óceániba. A kísérletet végignézte Harold Brown hadügyminiszter is, aki a kudarc ellenére kijelen­tette, hogy »továbbra is bí­zik« a cirkáló—szárnyasraké- ta-programban. A hadügyminisztérium szó­vivője szerint egy-egy szár­nyasrakéta gyártási költsége 1,7 millió dollár. Eddig 32-t gyártottak belőlük, 25 teljesí­tette feladatát, kettő részben, öt pedig teljesen megsemmi­sül — mondotta. Carter elnök még a múlt évben határozta el a B—31-es bombázók gyártásának leállí­tását. Helyettük, részben, a cirkáló szárnyasrakétákra kí­vánja alapozni az Egyesült Államok »védelmét«. Panmíndzson. Negyedszázat' da r világpolitikai fogalommá j lett —a koreai háborút lezá­ró békekötés , színhelye. S egyben memento is: a hideg­háború időszakának legszo­morúbb, legsötétebb éveire emlékeztet. Amikor a szovjet hadsereg 1945 augusztusában szétverte az Észak-Kínát és Koreát megszállva tartó japán had­sereget, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya olyan egyezményt kötött, hogy a Koreai-félszigetet kettészelő 38. szélességi kör­től északra a szovjet, délre pedig az amerikai csapatok feladata a japán megszállók lefegyverzése, s az ország szabad fejlődésének elősegí­tése. A megállapodás alap­eszméje volt, hogy Korea a megszállási övezetek ellenére egységes ország, s hogy a koreai népre kell bízni: or­szágában milyen társadalmi- gazdasági rendszert kíván teremteni. Csakhogy amíg Északon szabadon, demokratikusan szervezték újjá az országrész életét, s a legszélesebb tö­megek érdekeinek megfelelő­en földreformot és államosí­tásokat hajtottak végre, ad­dig Délen az amerikaiak tá­mogatásával az uralkodó osz­tály vékony rétege erőszako­san fenntartotta a kapitalista rendszert Az amerikai fél nem tartotta be az összko- reai ideiglenes kormány ala­kításáról kötött egyezményt, s mindent megtett, hogy az országot kettészakítsa. 1948 májusában választásokat ren­deztek Dél-Koreában, s bár a választók 70 százaléka boj- kottálta a szavazást, augusz­tusban megalakították a Ko­reai Köztársaságot. Ennek ha­tására kiáltották ki Északon a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Korea tehát kettészakadt, s a dél-koreai bábrezsim már a kezdet-kezdetétől — .a KNDK » egyesítési . javaslatait elutasítva — katonai provo­kációk sorát indította, majd 1950. június 25-én — jelentős erőkkel támadt a demokrati­kus Koreára. A háború ki­tört, s az Egyesült Államok az ENSZ-et felhasználva sietett dél-koreai kreatúrái segítségére. A túlerő hamaro­san a kínai határ közelébe szorította vissza a KNDK hadseregét, mire a Kínai Nép- köztársaság önkénteseket kül­dött az észak-koreai csapatok segítségére. Ez megfordította a háború sorsát: a frontvonal ismét a 38. szélességi foktól délre került. Ekkor javasolt a Szovjetunió fegyverszüneti tárgyalásokat. Hosszas huza­vona után végül is 1953. jú­lius 27-én Panmindzsonban aláírták a fegyverszüneti megállapodást, amely véget vetett a három esztendős pusztító harcnak. A szomorú mérleg: két millió áldozat, felperzselt földek, romba dőlt városok mindenfelé. Pánmindzson a békét je­lentette, s azt, hogy a világ nem sodródott bele egy újabb világháborúba. De a Koreai- félsziget kettészakítottsága, a két országban folyó homlok- egyenest ellenkező irányú fej­lődés a térséget változatlanul veszélyes feszültségforrássá tette. Ezért a Koreai NDK kormánya mindent megtett, hogy megszüntesse a mester­séges kettészakítottságot. A békés, demokratikus, külföldi beavatkozástól mentes újra­egyesítés eszméje azonban nem talált visszhangra Dél- Korea vezető köreiben. A szöuli kormányzat diktatúrán alapuló uralmának ugyanis a legfőbb biztosítéka az a negy­venezer amerikai katona, aki ma is a 38. szélességi körtől délre állomásozik. A mester­séges I kettéosztottság, s az erővel és pénzzel fenntartott dél-koreai ... rendszer & fedi g nélkülözhetetlen , azt Egyesül. Államok ázsiai politikájában, különösen miután Indokína elvesztésével Szöul maradt az utolsó szárazföldi »hídfő« Ke- let-Azsiában. A világpolitikában a het­venes évek elején bekövet­kezett pozitív változások nem múltak el nyom nélkül Ko­rea ügyében sem. Amikor világszerte elfogadták a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének, együttműködé­sének elveit, Dél-Korea sem zárkózhatott el a KNDK újabb és újabb kezdeménye­zései elől. A tárgyalások nyo­mán 1972. július 4-én közös nyilatkozatot tettek közzé a két Korea békés, külföldi be­avatkozástól mentes egyesíté­séről. A következő két esz­tendő tanácskozásai -> során azonban kiderült, hogy a dél­koreai kormány, bár szavak­ban az újraegyesítés melled van, a gyakorlatban minden célravezető megoldást eivet 1974-től kezdve pedig gya­korlatilag teljesen megsza­kadt a párbeszéd, sőt a dél- koreai rendszer ismételt szá­razföldi és tengeri provoká­ciókkal igyekszik szítani a feszültséget a derailitarizált övezetben. A panmindzsoni egyezmény aláírásának huszonötödik év­fordulóján tehát nem vehe­tünk számba reménytkeltő új fejleményeket a koreai kérdésben. Pedig a megol­dást szorgalmazta az ENSZ- közgyűlés 30. ülésszakán ho­zott határozat is, amely sür­gette a Dél-Koreában levő ENSZ-parancsnokság felosz­latását, az amerikai csapatok kivonását és békeszerződés megkötését. Ehhez azonban washingtoni és szöuli szem­léletváltozásokra lenne szük­ség. A. K. Gyorslista az 1918. július 26-án megtartott nemzetközi olimpiai sportlottó jutalomsorsolásról A gyorslistában az alábbi rővi- 2 329 162 i 2 545 557 i dítéseket használtuk : 2 330 869 f 2 551 200 i a) Moszkvics személygépkocsira 2 330 &S6 h 2 551 2<*5 i utalv., b) Lada személygépkocsira 2 340 717 § 2 567 7,37 i utalv., c) 14 000 Ft-os „Ismerje meg 2 333 191 i 2 559 589 i a Szovjetuniót, az 1980. évi olim- 2 334 i 2 590 203 i piai játékok országát”, d) 5 000 Ft- 2 369 935 i 2 502 998 i os vásárlási utalv., e) Shiljallis tv, 370 721 i 2 503 222 i f) Signai táskarádió, g) Moszkva-3 2 331 50(2 * 2 581576 ** villanyborotva, h) Poljot karóra, 2 4^ 334 j 2 f33 443 * i) Sokol táskarádió. 2 44,3 337 * 2 333 332 * 2 416 849 1 2 614 175 i 2 150 289 i 2 237 560 1 2 426 322 i 2 643 438 i 2 165 283 i 2 237 560 i 2 428 910 Ï1 2 626 228 i 2 170 822 2 246 513 i 2 441 786 i 2 615 956 h 2 173 485 i 2 247 Í63 i 2 441 818 i 2 599 206 1 2 177 6% i 2 250 188 i 2 451 798 i 2 661 166 h 2 188 786 i 2 258 028 i 2 486 488 g 2 670 652 1 2 L92 892 i 2 278 467 i 2 482 919 i 2 656 086 l 2 204 065 1 2 282 364 i 2 406 214 i 2 673 219 t : 206 189 i 2 286 300 1 2 5 03 854 1 2 689 784 i 2 221 445 i 2 296 479 i 2 518 422 i 2 690 257 g 2 223 525 i 2 296 714 i 2 522 749 h 2 693 239 g 2 227 131 1 2 297 591 f 2 536 014 i 2 712 777 h 2 225 295 i 2 315 283 Î 2 438 801 i A nyertes szelvényeket 1978. au* gusztus 15-ig kell a Totó-Lottóki- rendeltségek, az OTP fiókok, vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Bu­dapest, V. Münnich Ferenc a. 15.) eljuttani. A gyorslista közvetlenül a sorso­lás után készült, az esetleges hibá­kért felelősséget nem vállalunk. HASZNÁLT hűtőgép vásárt tart a Bizományi Aruház 1978. augusztus bén és 2-án Kaposvár, Ady Endre u. 6. sz. alatti helyiségében. (40275) Szíria — avagy közel van kelet 3. Az Aztán jött ama kilencven napos háború: 1973-ban. Ép­pen öt esztendeje, amikor is a kialakult helyzetnek meg­felelően Izraelnak ki kellett vonulnia Kuneitrából. Ki is vonultak az izraeli egységek, de tíz nappal a kivonulás előtt felrobbantották a vá­rost. Szó szerint! Minden há­zát, minden középületét. Ku- neitrában soha nem volt harc, itt egyetlen puskalövés sem dördült. És a város most mégis rom. Adnan Moussza, egykori bölcsész, most az e területet igazgató tanács felelős képvi­selője, magyarázza kérdé­sünkre, hogy van ugyan már döntés a város újraépítésére: — ... de ebben a bizonyta­lan helyzetben ...' — tárja, szét a karját a csupa izom, már fiatalon is őszülő férfi, mintegy jelezve, hogy ezen a tájon, amíg nincs igazi és igazságos béke, addig okta­lan dolog lenne egy várost újraépíteni. S itt, É légvonalban néhány száz méterre csak az izraeli állásoktól, a Szíriái katonák között, mögöttünk az ugyan­csak néhány száz méterre ál­lomásozó kéksisakosokkal, minden világos. Az ágyúk egymás felé irányulnak, a harckészültség mindkét olda­lon egyforma. A repülőgépek most még hajmeresztő, szárnyleszaggató ívvel nyes­nek el kölcsönösen a jelenle­gi határok mellett. Bizalom és elkeseredés, optimizmus és rezignáltság, holnapi tervek és mai romok és fegyverek és fegyverek és megint csak fegyverek. És nem kell hozzá se az Isten, se az Allah akarata, hogy még egy fegyver is el­süljön, — ha véletlenül is. Ügy éreztem magam, mint a gyanútlan turista, aki ré­mülten torpan meg a tűzhá­nyó kráterénél. A nem is nagyon mélyben ott fortyog a láva. S ki tudja, mikor tör ki a vulkán? * * ♦ Ahmed I. Szkender tájé­koztatási miniszter, s egyben a szír televízió igazgatója. A tájékoztatás fontosságáról be­szél és közben kiérezhetően nehezményezi : — Szívesen fogadunk min­den küldöttséget Magyaror- •szágról, és szép számmal jön­nek is, de újságíró viszony­lag kevés van közöttük. A Kaposvár és Vidéke Afész azonnali belépéssel fölvesz I takarítónőt Jelentkezés: az áfész szövetkezetpolitikai titkárságán, Kaposvár, Budai Nagy Antal u. 9. (40265) Megnyugtatom, hogy most egyszerre hárman is itt va­gyunk és a program szerint rövidesen ellátogatunk az Eufrátesz gáthoz is. A mi­niszter megelégedetten bó­lint, mert ha már szó esett, és nem ok nélkül a tájékoz­tatás fontosságáról, akkor fontossági sorrendben az Eufrátesz gát és öntözési rendszer előkelő helyet, ha nem az elsőt érdemli meg. • • • Elkerülhetetlen néhány le­xikális adat, egynéhány sta­tisztikai tény a továbbiak jobb megértéséhez. Néhány adatot éppen a vakítóan kék ég alatt 630 négyzetkilomé­ternyi felületű, és negyven méter mélységben vizet höm- pölyögtető víztároló mellett mondtak el a számunkra. Már az idézett két szám is: adat. Nos, Szíria, ez az alapvetően mezőgazdasági ország 185 ezer négyzetkilométeren terül el. Kétszer akkora, mint ha­zánk, és 6 millió ember él ezen az ősi területen. A he­gyek — az Antilibanon, a Druz hegység — és a Szír sivatag, az Eufrátesz, az Orontesz, az alig 460 kilomé­ter hosszú Al-Khabur folyó és nyugati határán a Földkö­zi-tenger teszi változatossá e tájat. Az éghajlat itt túlnyo­mó részt sivatagi, félsivata­gi, de ott, ahol víz van, ahol csapadékhoz, vagy csatorná­záshoz jut az arab földmű­velő, ott valóban paradicso­mot képes teremteni. Az ország területének 34 százalékát művelik csak meg ennek is jelentős része — több mint félmillió hektár — csak az öntözésnek köszön­heti termékenységéi. A to­vábbi mintegy 30 százalék, majd 60 ezer négyzetkilomé­ter legelő, de nem a mi fo­galmaink szerinti: az igény­telen juh és kecske él itt csak jószeri nt. Viszont az is igaz, hogy megél és a szír gazdasági élet egyik fő ter­melési ága az extenziv állat- tenyésztés. Majdnem 60 ezet négyzetkilométernyi terüle­ten viszont a sivatag az úr. Hogy mire képes a szíriai paraszt, aki a földreform so­rán a nem öntözött területe­ken 40 hektárnyi — az öntö- zöttön 10 hektárnyi — föld­höz juthatott, arra nincs európai forgalmi érték é* mérték. A jordániai határ fe­lé haladva például kőfal, kő­falat ér: fekete falak, mint­ha naptól égettek lennének a kövek, ősinek ható építmé­nyek osztják apróbb, na­gyobb négyzetekre a tájat. A kerítéseket, amelyek a ho­mokfúvástól védenek, semmi­féle »ragasztó anyag« nem t tartja össze, legfeljebb a föld- ‘ műves verítéke, meg ügyes­sége. A kerítéseken belül gyümölcsfák sorjáznak szép zölden, nagyszemű cseresz­nyét, mézédes barackot, vagy ízes, húsos őszibarackot, szil vát, almát érlelve leveleik között. A kerítés kövei a ta­lajból és a talajról valók. Napokon, heteken, hónapo­kon át az egykor köves siva­tagból tíz ujjal, ha kellett géppel, ahol lehetett, szede­gették ki a Basra környéki parasztok az oklömnyitől a majd sziklányi nagyságú kö­veket, hogy visszamaradjon, megmaradjon, termővé vál­hasson a föld. És ott, ahol nemrégen még a gyík sem élt, most inten­zív növénytermelés folyik. Lehet itt termelni, ha van víz, mert az értés, a szakér­telem, s a munkakedv kime­ríthetetlen. Meg kell teremteni a kor­szerűbb mezőgazdálkodás alapjait. A takarmány ter­mesztésre is épülő állatte­nyésztést. Ki kell használni, fel kell használni a vizet. Amelyből bizony csak kevés van. E tájon sok víz soha nem lehet. Ha okosan hasz­nálják a vizet, akkor éppen elegendő. És az Eufrátesz szíriai szakaszának 675 kilo­métere adja Szíria vízkészle­tének 83 százalékát! !) Az Eufrátesz vize: a viz! Az élet. És a jövő. Igen, az Eufráteszé! Amely­nek olyan régi a neve, mint amilyen régi Mezopotámiáé, s mint amilyen régi az em­beriség emlékezete. Gyurkó Géza Következik: i, Üj Gilgamesek

Next

/
Oldalképek
Tartalom