Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-11 / 161. szám
Hazautazott az NSZK parlamenti küldöttsége illám csíny Mauritániában (Folytatás az 1. oldalrőt) A gazdasági kapcsolatokról szólva Karl Carstens a következőket mondotta: részben a Közös Piac, részben pedig a Igémet Szövetségi Köztársaság szabályozásaiból adódóan e kapcsolatoknál problémák merültek feL Mindig készen vagyunk arra, hogy ezeket a kérdéseket megvitassuk, és megoldásokat keressünk. Az eredmények biztatóak: a vállalataink között jelenleg 260 kooperációs együttműködés él s a szocialista országok közül Magyarország az NSZK első kooperációs partnere. Mindez nem jelenti azt, hogy végére értünk a lehetőségiek kiaknázásának, hiszen a harmadik országba induló közös szállításokra, a termelési együttműködésre újabb kölcsönösen hasznos megállapodásokat köthetünk. A. küldöttség vezetője nagyra értékelte a kulturális kapcsolatok fejlődését, megjegyezve, hogy ideérkezésük előtti napon az NSZK televízióban öt magyar filmet vetítettek, s itt jártukkor a Német Szövetségi Köztársaságból érkezett kórus szerepelt a Mátyás templomban. A delegáció tagjai személyesen is összefoglalták fontosabb tapasztalataikat. Alfred Hubertus Neuhaus, a CDU— CSU parlamenti képviselője a Bábolnai Állami Gazdaság fejlettségét méltatva úgy nyilatkozott, hogy ipari-mezőgazdasági üzemmel ismerkedtek meg. Peter Wilhelm Höffkes ugyancsak a CDU—CSU törvényhozás! tagja Púja Frigyes rendkívül nyűt és őszinte előadását emelte ki, s örömmel szólt választókörzetének vállalataival, a bajorországi Siemens, Man, AEG és Boss cégekkel folytatott magyarországi együttműködéséről. Rolf Merkerre, az FDP parlamenti tagjára gazdasági fejlődésünk tette a legmélyebb benyomást. Beszélt Magyarország NSZK-beli exportjáról is, s úgy véli, hogy áruszerkezetünk megváltoztatása az eddiginél nagyobb piacot biztosíthatna a magyar termékeknek' a Nemet Szövetségi Köztársaságban. A sajtókonferencián Kari Carstens professzor bejelentette, hogy a magasszintű látogatások folytatásaként Apró Antal vezetésével magyar országgyűlési küldöttséget hívtak meg az NSZK-ba. * * * Az országgyűlés meghívására hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodott a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Parlamentjének küldöttsége, amelyet Karl Carstens .professzor, a szövetségi parlament elnöke vezetett. A küldöttség vasárnap délelőtt elutazott Budapestről. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke és Péter János alel nők, valamint törvényhozásunk más tisztségviselői és a külügyminisztérium képviselői búcsúztatták. Jelen volt dr. Johannes Baker, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Hétfőre virradó éjszaka vér-' télén államcsínnyel megdöntötték a Mauritániái Iszlám Köztársaság kormányát — jelentette be a nouakchotti rádió. A Moktar Ould Daddah elnök rendszerét megdöntő, magát a „nemzeti talpraállás katonai bizottságának” nevező szervezet egy a rádióban beolvasott közleményben jelentette be a hatalomátvételt. A hatalomátvétel hírét a párizsi külügyminisztérium és az ország párizsi nagykövetsége megerősítette. A közlemény szerint felfüggesztették az alkotmányt és feloszlatták a kormányt, a parlamentet, valamint az ország egyetlen politikai pártját, a (Folytatás az 1. oldalról) A közeledő űrhajót vizuálisan is megfigyelték és a fedélzeti televízió segítségével mindvégig nyomon követték. Az automatikus megközelítés és összekapcsolás alatt a két űrhajós természetesen ellenőrizte a műveleteket. A telemetrikus adatok alapján és a személyzet beszámolója szerint minden a programnak megfelelően, óraműpontossággal történt. Koval- jonov és Ivancsenkov közérzete változatlanul kitűnő és türelmetlenül várják a pillanatot, hogy hozzálássanak a kicsomagoláshoz. Előhb azonmauritáníal néppártot Meg nem erősített hírek szerint Moktar Ould Daddahot letartóztatták. A közlemény szerint az ország eleget tesz nemzetközi kötelezettségvállalásainak, célja a kapcsolatok javítása a testvéri és baráti országokkal, és tiszteletben tartja az emberi jogokat, az ENSZ, az afrikai egységszervezet és az Arab Liga alapokmányának elveit. A közlemény szerint a bizottság szavatolja a Mauritániában élő külföldiek biztonságát. A nemzeti talpraállás katonai bizottsága nyugalomra és a rádióban beolvasásra kerülő parancsok végrehajtására szólította fel a lakosságot. ban gondosan ellenőrizni kell, hogy az összekapcsolás hermetikusan történit-e, az összekötő nyílás kinyitásakor nem illan-e el a levegő. Az űrhajósok megkezdték a Földről , feljuttatott összes hasznos teher átszállítását. Átszivattyúzzák az 1 tonna súlyú üzemanyagot, a már feladatukat betöltött berendezéseket, a műszereket pedig átviszik a Progressz—2-re, amely elődjéhez, a Progressz —1-hez hasonlóan nem tér vissza a Földire, ' hanem feladata és áz űrállomástól történt szétkapcsolása után a sűrű légtérbe hatolva megsemmisül. Landolt a teherűrhajó Brzezinski „vadonatúj” gondolatai avagy kit is kell feltartóztatni Május végf, nagy vihari kiváltó, — élesen szovjetellenes — tévéinterjújában Zbigniew Brzezinski kétszer is használt egy szót, amire a nézők milliói aligha kapták fel a fejüket, ám amitől a külpolitika szakértői világszerte meghökkentek. Ez a szó a »feltartóztatás« volt Egy kifejezés karrierje A hálború utáni időszak történelmét ismerő számára tagadhatatlanul baljósán cseng a »feltartóztatás« kifejezés, hiszen nem is csak egyike a hidegháború kulcsszavainak, hanem a nemzetközi politikai jelszó volt. A mindennapi kifejezés nem sokkal azután kapta súlyos politikái tartalmát, hogy Winston Churchill az Európát kettészelő »vasfüggöny« meghatározással »riadóztatta« a tőkés országokat. A Foreign Affairs című amerikai folyóirat 1947, júliusában közölte egy magát megnevezni nem akaró szerző, bizonyos »Mr. X.« cikkét, amely a szovjet terjeszkedés »feltartóztatására« szólította fel az amerikai közvéleményt. Hamar kiderült a szerzői névtelenség oka: George Ken- nan, a moszkva—amerikai nagykövetség tanácsosa,- az akkori idők egyik vezető szovjet-szakértője írta a cikket s persze diplomáciai szerepe kényszerítette a homályba. A titokzatos tanulmány viszpnt így még nagyobb ügyeimet keltett, az amerikai—szovjet kapcsolatokról folyó politikai viták meghatározója, mintegy eldöntője lett. A »feltartóztatni« jelszó vált a hírhedt »Truman-doktrína« eszmei alapjává s ekként a NATO megalakításának, a görök polgárháborúba való beavatkozásnak, a Marsihaű-tervnek szellemi cégérévé. Kivált, mert utóbb kiderült, hogy Kennan tanácsos a cikk publikációját megelőzően, 1946-ban. belső kormányiratként terjesztette a cikkben foglalt javaslatait Truman elé. Azóta sok víz lefolyt a washingtoni Potomac folyón, amit a többi között az is bizonyít hogy manapság George Kennan professzor már megtagadja harminc évvel ezelőtti cikkét és éppenséggel a szovjet—amerikai enyhülés egyik legkövetkezetesebb hívének* számít A »feltartóztatás« politikáját azóta már könyvtárnyi munkában elemezték világszerte, s nemcsak a kifejezés »feltalálója« minősíti vészesen elavultnak, hanem az elemzők többsége is. Visszatérése a Fehér Ház vezető külpolitikai tanácsadójának ajkán ezért is váltott ki megrökönyödést Zbigniew Brzezinski ugyan nem diplomata s már gyakran hányták szemére, hogy nem válogatja meg szavait, ámde a keletnyugati kapcsolatok tudományában kivívott professzori ■rangja e tekintetben őt is kötelezi. Ha professzor, ha diplomata, az ő állásában a szó szoros értelmében tudni Illik, hogy e kifejezésekkel csínján kell bánni. Vagyis, ha véletlenül használta volna is a »feltartóztatás« meghatározást a külvilág mindenképpen jogosan vonja le a következtetést: ez nem, lehet véletlen. Nyeivbotlásl Vagy új szakasz? Egy, az enyhülés ügyében jeleskedő elnöki tanácsadónak szívesen elnézné a világ a »nyelvbotlást«; Brzezinski azonban bebizonyította, hogy ő nemcsak a szó használója, hanem a feltartóztatási politika aktív szellemi örököse. Tézisei a »globális megoldásokról«,’ a Szovjetunió ezen amerikai törekvéseket keresztező »terjeszkedésének« feltartóztatásáról a változott körülmények között is kísértetiesen emlékeztetnek az amerikai külpolitika korábbi ri- tikus szakaszaira. Ügy tartja, hogy ez a — szerinte — »új alkotókészség ez alkalommal nagyobb fokú együttműködést tesz szükségessé parnereink- kel, mint a negyvenes-ötvenes években, amikor mi hasonló alkotó nemzetközi erőfeszítést fejtettünk ki«. Valóban: nemcsak a NATO létrehozása jelentette a feltartóztatás lefordítását a világ- politika nyelvére, hanem ■— az európai katonai tömböt követően — Dulles külügyminiszter »paktomániájának«, a Szovjetuniót körbevevő militarista szövetségi rendszerek összetákolására tett »alkotó erőfeszítéseiknek« lehetett szemtanúja az emberiség. Most Brzezinski »egy új világrendszer felépítésének alkotó folyamatáról« beszél, nyilatkozik, vagyis azokat a »globális megoldásokat« amerikai recept és kívánalmak szerint képzeli el, s ehhez a másik világhatalom, a Szovjetuniónak beleszólás nélkül kellene jó arcot vágnia: »Felhívjuk a Szovjetuniót, hogy működjön együtt velünk, vagy azt kockáztatja, hogy történelmileg lemarad korunk nagy kérdéseinek megoldásától«. Elmélázhatnánk azon a professzori találékonyságon, amely »történelmileg túlhaladottá« válással fenyegeti éppen azt a történelmi tényezőt, amely a XX. század legnagyobb változásait okozta, de hát nem is ez az érdekes: Az elnöki tanácsadó az amerikai tézisek megvalósításában kínál, — méghozzá nem is fő, hanem csak mellékszerepet az ellenlábas, szocialista világha- talomnak. Egyoldalú értelmezés A professzor-tanácsadó ennek megfelelően az enyhülés tételét is átalakította és a maga koncepciójának szolgálatába állította. A »kölcsönös és átfogó« enyhülést a »nagyhatalmi önmegtartóztatás« követelményének teljesítésében kell érvényesíteni — Moszkvának. Mert természetesen az Egyesült Államok világméretű alkotó-korszakáról elmélkedő professzor ugyanezt megtagadja a világpolitikai ellenféltől. Ebben a kérdésben nem tanult Kénnantól, aki a »Mr. X.« cikk negyedszázados évfordulóján (és Nixon moszkvai látogatása után) írta: »Nagyon szomorú és reménytelen helyzet volna, ha meggyőznénk magunkat arról, hogy a világ békéje attól függ, mennyire vagyunk képesek vég nélkül megakadályozni a Szovjetuniót abban, hogy nagyhatalom módjára cselekedjen«. Kétségtelen, hogy a stratégiai erőviszonyokat kiegyenlítő, a haladó erőknek immár globális méretekben támogatást nyújtani képes Szovjetunió ezen világméretű »jelentkezésem« — együtt a progresszív erők ugyancsak öt világrészen történő térnyerésével — riasztja azokat, akik a status quo-t ugyan »Moszkvával szemben« hirdetik megőrizni, de valójában a történelmi változásokon szeretnének valahogyan kifogni. E tekintetben az amerikai koncepciók bizonyos hullámzásának lehettünk szemtanúi az elmúlt évtizedekben. A vietnami háború kudarcát követő hangulatban, megszületett a »Nixon-doktrina«, amely a megmaradt hatalmi lehetőségek szintjére igyekezett korlátozni az USA világpolitikai ténykedését, felhagyván egyrészt a vágyálmok kergetésé- vel, másrészt — és ez volt az enyhülés szempontjából a fontosabb — azzal, hogy a szovjetéi!enesség és az anti- kommunizmus legyen egyedüli iránytűje. Vietnam egyúttal a hírhedt dominoteoriát is megbuktatta. Most, a háborús hullámvölgy után megint jelentkeznek az amerikai erőfitogtatás prófétái. Brzezinski már tavaly — tehát a zairei, sőt etiópiai események előtt — arról beszélt, hogy az »afrikai vetélkedés« fenyegeti az enyhülést. Az év végén a »geopolitikai helyzetet« elemző interjújában a tanácsadó azt fejtegette, hogy »előre kell látni a helyi konfliktusok következményeit és meg keil előzni azokat«. Az ártatlanul hangzó szavak a shabai felkelés és Fidel Castro megvádolása után kaptak jelentőséget: már az is »terjeszkedésnek« számít,. ha valaki — bár nem támogat, de —, nem akadályoz meg valamely készülő fordulatot, ami változással fenyegeti a Washingtonban helyénvalónak minősített status quo-t. Az eredeti feltartóztatási politika sem tudta megakadályozni, hogy a világban folytonosan új status quo alakuljon ki; a nemzetközi viszonyokat azonban súlyosan megrontotta ez a tézis, a világ — a dullesi kifejezéssel — sokáig táncolt a háború szakadékénak szélén. Évtizedünk elején az enyhülés szakasza a többi között a feltartóztatási politika és örököseinek feltartóztatása nyomán vált lehetővé. A vadonatúj szellemi régiségekkel házalók újbóli felemelkedését — éppen az elmúlt évtizedek már ismert tanulságai alapján — talán könnyebb is volna feltartóztatni. Csak a politikai akarat szükséges hozzá. Avar János Magyar vezetők üdvözlő távirata a Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából JUMZSGIJN CEDENBAL elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központ! Bizottsága első titkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének, ZSAMBIN BATMÖNH elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Ulánbátor Kedves elvtársak! A mongol nép nagy nemzeti ünnepe, a népi forradalom győzelmének 57. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket küldjük Önöknek és az Önök személyén keresztül a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének, Minisztertanácsának és az egész mongol népnek. A magyar nép őszinte tisztelettel és elismeréssel tekint azokra a nagyszerű eredményekre, amelyeket a népi forradalom győzelme óta a mongol nép a mongol népi forradalmi párt vezetésével a szocialista építésben, a népgazdaság és a kultúra sokoldalú fejlesztésében elért. Ezek az eredmények szilárd alapjait képezik a Mongol Népköztársaság békeszerető külpolitikájának, amely tevékenyen hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság erősítéséhez. Jól szolgálja a társadalmi haladás ügyét és elősegíti a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködésének fejlődését az egész világon. örömmel állapítjuk meg, hogy pártjainknak, országainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein nyugvó testvéri barátsága napról napra mélyül, sokoldalú együttműködésünk erősíti a szocialista országok közösségét, hozzájárul a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak az imperializmus ellen, a nemzetközi enyhülésért, a békéért, a biztonságért és a haladó erők befolyásának növekedéséért folytatott közös harcához. Forradalmi győzelmük 57. évfordulóján kívánjuk Önöknek és a testvéri mongol népnek, hogy további kimagasló eredményeket érjenek el a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa nagy jelentőségű határozatainak valóra váltásában, a Mongol Népköztársaság felvirágoztatásában, a szocializmus ügyének szolgálatában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Vizái György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte mongol partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ és a Magyár Nők Országos Tanácsa. (MTI) Izraeli páncélosok a libanoni határ mentén Izrael újabb csapatokat von ősze a libanoni hajtár mentén, vasárnap nagy menyiségű páncélost irányítottak a térségbe — jelentette a Wafa palesztin hírügynökség Bejrutban. A »Libanon hangja« című jobboldali rádióállomás arról számolt be, hogy szombat este Izrael csapatokat dobott le Dél-Libanonban, a Szíriái határ közelében, ez a hír azonban alaptalannak bizonyult. Libanoni keresztény politikusok és egyházi személyiségek egyre inkább elhatárolják magukat a két jobboldali szervezettől — Camille Cha- moun nemzeti liberális pártjától és Pierre Gemajel falan- gistáitól —r amelyek az Izraellel való együttműködést »alapvetőnek« tartják a »libanoni keresztények megmentése érdekében« Mikhail Daher, az Akkar vidék képviselője hétfőn adott nyilatkozatában kijelentette: »A libanoni parlament keresztény tagjaként élesen visszautasítom Izrael beavatkozását és úgynevezett védelmét«. Szolimán Frangié volt elnök va- várnap nyilatkozatában »hazaárulóknak« nevezte azokat, akik »az izraeli ellenséggel együttműködnek«. Nyilatkozott Eliasz Szalebi Libanon görög-ortodox egyház meitro- politája — aki hétfőn érkezett vissza Damaszkusziból Asszad Szíriái elnökkel folytatott megbeszélései után. »Mi keresztények visszautasítjuk Izrael védelmét és elutasítjuk az ország megosztásának a terveit.« — mondta az egyházi vezető. Pierre Gemajel, a falangis- ták vezetője, Chamounnál rugalmasabb magatartást tanúsított. Vasárnap felkereste Szárkisz elnököt és tárgyalt Rasid Karami volt miniszter- elnökkel is. A tárgyalásokat »igen gyümölcsözőnek« minősítették a szóvivők. A Kaposvár és Vidéke Afész azonnali belépéssel felvételre keres 2 autószerelő szakmunkást Jelentkezés: az áfész ipari csoportjánál, Kaposvár, Budai Nagy Antal u. 9. (40131)
