Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-09 / 160. szám

ag szeméttárolók AZ HSZHP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SÓTOK Gyerekész Két gyermek egy fest­mény előtt álldogál, ame­lyen Ádám és Éva látható. — Melyik ezek közül a bácsi? — Honnan tudjam — fe­leli a másik —, hiszen egyiken sincs ruha! Párbeszéd Kiss találkozik Naggyal: — Igaz, hogy megnősül­tél? — Igen. — És miért tetted? — Mert nem ízlett az üzemi koszt. — És most? — Most már ízlik. Fütty Áz egyik drámaíró hen­ceg barátai előtt. — Az én darabomat még sohasem fütyülték ki. Mire megszólal az egyik: — Hát hogy fütyülné­nek, amikor az elejétől a végéig ásítoznak? Hangversenyen Az egyik táncdalénekes- nő rikácsolja: — Ha én madár vol­nék ... Megszólal egy férfi a nézőtérről: — Hej, ha nekem pus­kám volna... Férfiak — Hallottad, mi történt a szerencsétlen Kovács­csal? — Nemi — Képzeld, megszökött a feleségemmel! Hallottuk Hovatovább úgy alakul a fürdőruha-divat, hogy a strandokon a szemérmes ember két fügefalevelet tesz a szemére. _ Panasz X húszéves Kati felsó­hajt: — Lassan elmúlik az ifjúságom, és még nem volt egyetlen forró nyaram sem! Vendéglőben Fiatal kirándulók érkez­nek az egyik balatoni vendéglőbe. Az egyik fér­fi megkérdi a mellette ülő nőtől : — Válassz, drágám, mi­hez van leginkább ked­ved? — Ejnye, édes, hiszen tudod, mit szeretek a leg­jobban! Mire a férfi: — Tudom, tudom, szí­vem, de azért ennünk is kell valamit. SomiglHÉpfap Ax MSXMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő : JÁVORI Bt LA. Főszerkesztő-h. : Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, La tinea Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telelőn: 11-51», 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor útra 2. Postacím : 74(ii Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-51«. Felelős kiadó: Doniján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünfc meg és nem küldünk visszal Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és posláskézbesítökncL Előfizetési díj cg.y hónapra 20 Ft. Index: 25 067. ISSN »133—0«»8. Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári üzemé­ben, Kaposvár, Május 1, U» HU. Felelős vezető: farkai Béla igazgat*» XXXIV. évfolyam, 100. szám. Vasárnap, 1978. július 9. Művelődés a munkásszálláson A Ba.1a£onlellei Vegyesipari Ktsz üzemében utcai szemét­gyűjtők készülnek. / A hagyomány ereje Vajon valóban olyan kon­zervatív az angol gondolko­dás? Már vagy négy jelentést olvasok arról, hogy növekszik a »tömegmozgalom«. a régi mértékegységek védelmében Angliában. Egy üzletemberek­ből álló csoport aláírásgyűj­tést tervez, egymillió aláírásra számítanak a font, a pint, a mérföld, a láb, a hüvelyk vé­delmében... A kormányzat hiaba adta ki a csinos fiatal hölgyet ábrázoló plakátot, amelynek a milliméterben megadott mellbőség-, derék- bőség-, csípőböség-adatokkal — ez az eszményi nő! — kel­lene arra szoktatni az angolo­kat, hogy méterben, centimé­terben gondolkodjanak? Mérföld kettő is van, a szá­razföldi, ez 1609, és tengeri, ez 1852 méter. A mérfölden- kénti benzinfogyasztást min­denki gallonban számolja — egy gallon 4,55 liter. Ha bené­zünk a pubba, azaz a kocs­mába, egy pint, azaz 0,568 li­ter sört kérünk, egyébként a tejesüveg is 0,568 liter űr­mértékű. Szövetet még min­dig yardban kér az ember a boltban, egy yard 91,44 cen­timéter. A hüvelyk 2,54 cen­timéter, úgyhogy az eszményi alakú hölgy adatait is így kell mondani: 35—24—36... Lehet, hogy Gladstone-nak volt igaza? A politikus 1854- ben (tehát nem tegnap) azt mondta ^egy alsóházi vitában: »Ügy látszik egyelőre nincs nagy hajlandóság a lakosság­ban, hogy áttérjen a tízes számrendszer szerinti mérték- egységekre-«. Tényleg. G. M. Mind a tíz somogyi állami gazdaságban működik műve­lődési bizottság. Szoros kap­csolatot alakítottak ki a mun­kahelyen, illetve a dolgozók lakóhelyén levő művelődési szervekkel és^intézményekkel. A Balatonboglári Állami Gaz­daság a dolgozók igénye alap­ján például úgy állította ösz- sze éves feladattervét, hogy az illeszkedjen a helyi és a területi művelődési házak programjához. A Balaton- nagybereki Állami Gazdaság a fonyódi művelődési intéz­ménnyel, a Bárdibükki Álla­mi Gazdaság a helyi községi tanáccsal tart szoros kapcso­latot. A Böhönyei Állami Gazdaság művelődési bizott­sága két község tanácsával — ahol a gazdaság dolgozói­nak többsége lakik — megál­lapodást kötött a művelődési ház közös fenntartására. És sorolhatnánk tovább : vala­mennyi állami gazdaság mű­velődési bizottsága hasznos együttműködést alakított ki céljainak elérése érdekében. Á gazdaságokban mintegy 6400 dolgozót foglalkoztatnak teljes munkaidőben, közülük több mint 2200-an naponta bejárnak a lakóhelyükről. A gazdasági telepen négyezren, munkásszálláson pedig csak­nem 170-en laknak. Az utób­biak lényegében öt üzemben találhatók, s itt különösen fontos szerepük van az üzemi művelődési bizottságoknak: nemcsak abban működnek közre, hogy rádiót, ! televíziót kapjanak ezek a dolgozók a munkásszálláson, hanem arról is gondoskodnak, hogy meg­Kerékpárral Kelct-Dunántúlon Mai tv-ajánlatunk Hagy Sándor Valóságos sztárparádé ez az 1956-ban készült, magyarul beszélő amerikai film: Nagy Sándor szerepében Richard Burtont látják, Filiposz ■— Frederic March, Olümpiász — Danielle Darrieux. . Alekszandrosz, a világhódító Nagy Sándor alig élt többet harminc évnél, csatái, győ­zelmei mégis öreg hadvezére­kével vetekednek. ••*»?«»; Tanítómestere Arisztotelész volt. A film a hadvezér fia­tal korában indul, innen kö­vethetjük útját, amely a per­zsa, majd / az indiai biroda­lom egy részének meghódítá­sához vezetett. Az ősi Babi­lonban rendezte be fővárosát, s a hódítások után minden energiáját a soknépű biroda­lom megszervezésére fordítot­ta. (A filmet 20.10-kor sugároz­za a televízió.) Több lesz a málna és a szamóca (Tudósítónk jelenti.) Csaknem 45—50 vagon zöld­séget. gyümölcsöt vásárolt fel a kadarkúti áfész felvásárlója Csökölyben. Ez év tavaszán 120 taggal megalakult a kö- ségben a szamóca- és málna- termelő szakcsoport. Ez a lét­szám nem végleges, mert szinte naponta jelentkeznek új termelők. Az alakuló ülésen Madarász József lett a szak­csoport elnöke. Csökölyben 188-an foglal­koznak szamóca- és 75-en málnatermeléssel. A kadar­kúti áEész igyekezett jól elő­készíteni az 1978-as esztendőt. A tél folyamán háromszor tartottak szakelőadást az ér­deklődőknek, azonkívül szapo­rítóanyaggal látták el őket. A gondos előkészítés és a szak­csoport megalakulása is hoz­zájárult ahhoz, hogy ebben az évben 18,5 vagon szamó­cát szállítottak innen a me­gyei és az országos ellátásra. Ez a mennyiség 8 vagonnal több, mint az előző évi. Csak a szamócáért 2,7 millió forin­tot fizettek ki. A málnatermés közepes, de még így is egy vagonnal több­re számítanak a leszerződött mennyiségnél. Ez" újabb fél­millió forintos bevételt jelent a község termelőinek. A korai, nyári és őszi bur­gonyából várhatóan tizenkét vagonnal vásárol fel az áfész, ez két vagonnal több, mint a szerződött. Uborkából tíz va­gon, zöldbabból egy vagon várható. Iskolások a könyvtárban Huszonegy ónodi kispajtás indult útnak 4 pedagógus kí­séretében június 29-én a ke­let-dunántúli kerékpártúrára. Dunaföldvártól Kőröshegyig 400 kilométert tesznek meg. Minden állomáshelyen két napot töltenek, megismerked­nek Tolna és Somogy törté­nelmi múltjával, nevezetessé­geivel, mai életével. Csapatuk az országos vándortúrán ti­zenegyediknek indult. Kapos­várra pénteken érkeztek és ma reggel indulnak tovább Igalba. A megyeszékhelyen jártuk alkalmával a Rippl-Ró- nai Múzeumot, a Kalinyin városrészt látták és megko­szorúzták a Latinca szobrot. Tegnap délután strandon vol­tak, este pedig tábori divat- bemutatót tartottak. Napló­jukban sok humorral örökítik meg az út élményeit. Tízen már a tavalyi kiránduláson is részt vettelc, -gyakorlott tú­rázók. Fáradtság még a lá­nyokon sem látszik, az ott­honi edzéseken jól felkészül­tek. felelően fölszerelt és gazdag készletű könyvtár álljon ren- áelkezükre. Ahol nagyobb munkásszállás van — mint például a Balatonboglári Ál­lami Gazdaságban —. ifjúsági klub működését segíti a bi­zottság. Több gazdaság —• dolgozóinak szakmai tovább­képzése végett — üzemi szak- könyvtárat létesített. Ezek kö­zül legjelentősebb a bogiáriak sza'kkönyvtára — függetlení­tett könyvtáros vezeti —: csaknem 1400 kötetből válogat­hatnak a szakmai ismeretek iránt érdeklődök. Sok az újítás - és mégis kevés Somogybán tavaly 2716 dol­gozó összesen 2431 újítást nyújtott be a munkahelyén. Minden ezer dolgozóra 26 újítás jutott; legmagasabb az arány az élelmiszeripariaknál meg a postásoknál, vasutasok­nál, de nem lehet panasz a vasasokra és az építőkre sem. A benyújtott újítások száma jóval meghaladta az előző két évit, és ezek között az »élet­képes« ötletek aránya is biz­tatóan alakult. 1975-ben a be­nyújtott újítások 59,7 száza­lékát fogadták el és 50,5 szá­zalékát vezették be. a múlt évben ez az arány már 84,2. illetve 66 százalék volt! Említettük, hogy néhány ágazatban az átlagot igencsak túlhaladja az ezer dolgozóra jutó, benyújtott újítások szá­ma. Ehhez azonban azt is hozzá kell tenni, hogy más te­rületeken viszont korántsem jellemző ennyire a kezdemé­nyező kedv. Az erre illetéke­sek nyilvánvalóan- utánanéz­nek majd, mi az oka a tartóz­kodásnak, mert végül is ez a passzivitás az oka annak, hogy Somogybán az összdol- gozók számát tekintve bizony szerénykedhetünk az ered­ményeinkkel: tavaly a dolgo­zóknak mindössze három szá­zaléka nyújtott be újítást, az országos arány pedig öt száza­lék. Az is elgondolkodtató, hogy az elfogadásra, illetve bevezetésre javasolt újítások­nak majdnem a felét tiz vál­lalatnál adták le. Ha arra gondolunk, hány vállalat, üzem, intézmény van Somogy­bán, kitűnik, hogy nem min­denütt kap olyan figyelmet a mozgalom, mint amilyet meg­érdemelne. Van olyan ágazat, ahol például két év alatt megkétszereződött, másutt vi­szont figyelmeztetően vissza­esett a benyújtott, elfogadott és bevezetett újítások száma. Az oknyomozás különböző eredményekhez vezethet — például az anyagi és erkölcsi elismerés módszereihez —. egv azonban bizonyos: a jó, célravezető újításokból, éssze­rűsítésekből a legtöbb sem elég, hiszen minden hasznos ötlet forintokat jelent. A pécsi körzeti tévéstúdió műsorában Pinceperpatvar Kevés a játszótér, kevés a napköziotthon ïs a vakációzó gye­rekeknek. A megyei könyvtár olvasótermében naponta hat­van—lietven iskolás talál hasznos elfoglaltságot. Tavaly novemberben mutat­ta a televízió pécsi körzeti stúdiója azt a kétrészes doku­mentumfilmet, amely a ha­zánk legrégebbi városa alatt húzódó pincerendszerrel kap­csolatos gondokat vizsgálta. A törökkorban keletkezett pin­celabirintus csaknem az egész pécsi belvárost — így műem­lékek tucatjait is — végve­szélybe sodorhatja, azért ért­hető, hogy a film indulatos vitákat kavart. E felelősséget és felelősöket kereső viták hevessége arra ösztönözte az alkotókat — Vitézy László rendező-opera­tőrt és Sóvári Gizella szer­kesztőt —, - hogy megvizsgál­ják a film »utóéletét«, hatását is,- szembesítsék a véleménye­ket. és föllegyék — már a harmadik rész címében — a kérdést: illetékès-e a film? A választ a tévé július 14-i adá­sából ismerhetik meg a kétel­kedők, ám — hogy mindany- nyian a teljes anyag ismere­tében alkothassunk véleményt — a televízió július 12-ér megismétli az izgalmas fiLrr első és második részét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom