Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-13 / 137. szám
VB HÍREK Argentína 1978 játszanak tovább És megvan az ezredik Szombaton,. Illetve vasárnap ezek az eredmények születtek még a világbajnokságon: Olaszország—Argentína 1:0 (0:0) Góllövő: Bettega. Lengyelország—Mexikó 3:1 (1:0) Gollövők: Bőrnek (2), Dey- na, illetve Ranged. Tunézia—NSZK 0:0 Brazília—Ausztria 1:0 ( 1:0) Góllövő: Roberto. Spanyolország—Svédország 1:0 (0:0) a 38-ból 24 találkozót lejátszottak. Kialakult a továbbjutóik és a kiesettek mezőnye. A középdöntő A csoportjában csupa európai játszik, a B-ben három tengerentúli és Lengyelország. A két csoport: A-csoport: Olaszország, NSZK. Ausztria, Hollandia. B-csoport: Lengyelország. Argentína, Peru, Brazília. A további műsor: Június 14, szerda: Buenos Aires: Olaszország— NSZK. Cordoba : Ausztria— Hollandia. Rosario : Lengyel- ország—Argentína. Mendoza : Peru—Brasilia, Június IS, vasárnap: Buenos Aires: Olaszország —Ausztria. Cordoba: NSZK— Hollandia. Mendoza: Lengyel- ország—Peru. Rosario: Argentína—Brazília. Június 21, szerda: Buenos Aires: Olaszország— Hollandia. Cordoba : NSZK— Ausztria. Mendoza : Lengyel- ország—Brazília. Rosario : Peru—Argentína. Június 25-én, vasárnap a csoportgyőztesek játszanak a világbajnoki címért, előtte 24-én, szombaton a csoport második helyezettek a bronzéremért. Góllövő: Asensi. Peru—Irán 4:1 (3:1) Góllövők: CubilUas (3), Ve- lasqez, illetve Rowshan. Sú/yeme/ff-EB Skócia—Hollandia 3:2 (1:1) Góllövötk: Gernili (2), Dalglish, .illetve Rensenbrink, Rep. Kőszegi ezüst, Oláh bronzérmes Rensenbrink 11-esből lőtt gólja az ezredik volt a világbajnokságok történetében. • « « Ezzel befejeződtek a világ- bajnokság csoportmérkőzései, Havirovban megkezdődött az idei súlyemelő Európa-bajnok- ság, s a magyarok már az első versenynapon ketten is érdekelve voltak a lepkesúlyban. A szovjet Vórányin távollété4 Táncsics SE a megyei labdarúgó-bajnokság győztese (Folytatás a 4, oldalról) A forduló válogatottja: Tóth (Barcs) — Izsák (MSE), Erdelecz (Barcs), Kiss (MSE), Birkás (Somogyszob),. Vinkler (Táncsics), Kiss (KaKít telitalálat a totón A totó 23. heti telitalálatom szelvénye: 2x2211x1x2 X 1 1 +1 13+1 találatos szelvény f darab van. Nyeremény és jutalom együtt 1 012 169 forint. A 12 találatos szelvények nyereménye egyenként 48S9 forint; a 11 találatosoké 319 forint; a ifl találatos szelvényeké 56 forint. darkút), Borsfái (Latinea SE), Rózsa (Balatonföldvár), Szálai L. (VBKM Vasas), Lesz (VBKM Vasas). A bajnokság átlósa: 1. Táncsics SE 33 24 S 4 114-23 53 2. Marcali SE 33 22 6 5 80-27 50 3. Barcs 33 19 8 6 58-29 46 4. Vasas 33 19 7 7 75-35 45 5. Nagyatád 33 16 7 10 50-42 39 6. Baiatonlelle 33 15 5 13 73-54 35 7. Tab 33 13 8 12 47-57 34 8. Kadarkút 33 12 8 13 62-55 32 9. Csurgó 33 13 6 14 43-61 32 10. B.-boglár 33 12 7 14 56-56 31 11. B.-földvár 33 10 9 Ü 63-76 29 12. Lengyeltóti 88 10 9 14 59-72 29 13. Laíinca SE 83 12 5 16 48-62 29 14. Zimány 33 10 7 16 47-73 27 15. Fonyód 33 12 1 20 46-85 25 16. Lakácsa 33 10 4 19 48-75 24 17. Szőnyi SE 33 8 4 21 38-71 20 18. Som.-szob 33 3 3 22 44-101 14 ben a magyar bajnok Kőszeginek nagyon megnőttek az esélyei: itt volt az alkalom, hogy a korábbi világversenyeken szerzett ezüstérmei mellé most aranyat is szerezzen. Sajnos, nem sikerült. A szovjet Osz- monyalijev személyében új, na®y ellenfélre talált. Ameny- nyit Kőszegi teljesített, sikerült a szovjet fiúnak is, aki kisebb testsúlyával már eleve előnybe került. Végül is ez a súlykülönbség döntött — Kőszegi hátrányára, akinek ismét meg kellett elégednie az ezüstéremmel. Kőszegi így sem vallott szégyent, hiszen a Montrealban elért országos csúcsbeállítással került a dobogó második fokára. A vártnál jobb eredményt ért el Oláh Béla, akinek a bronzérmére csak kevesen számítottak. Oláh szakításban 'második lett, megelőzve Kőszegit, a lökésben pedig — Kőszegi mögött — a 3. helyen végzett A lepkesúly 1978. évi Euró- pa-bajnoka: Oszmonyalijev (Szovjetunió) 237,5 (105, 132,5), 2. Kőszegi György (Magyarország) 237,5 (105, 132,5), 3. Oláh Béla (Magyarországi 235 (105, 130). M tóth Béla Lege! Idák a lóról ■ m ö mondta aztán el bizalmasan, hogy öröm ez a gyász, hisz II. József erőszakos politikáját a németek se tudták mindenestől lenyelni, nem is beszélve az örökösen rebelliózó magyarokról; Azok válogatás nélkül egyetértettek, úr és jobbágy abban, hogy ami Józseftől jön, azt tagadni kell! Sose gondoltam én Prokop- pot hazudósnak, de most hamarosan meggyőződtem, hogy nagy igazat mond. Tudta, hogy az uralkodó a halálos ágyán visszavonta minden parancsoló törvényeit Gondoltam mit zavar az éngem Hanem egy hét se tellett belé, szólít engem Buxbinder kapitány, hogy az aranyme- daliont, amit a császártól kaptam, de lóhalálában az ő kezeihez szolgáltassam, mivel, az uralkodó visszavonta minden cselekedeteit Hát pislogtam mint aikit lőccsel kongatnak fejbe. Hát éppen engem vert le lábáról ez a halálos ágyon való viszavo- nás? Tudtommal Buxbindert is ő nevezte ide, ő parancsolta létezni Mezőhegyest! Azokkal mi történik? — Na, mit vakar ódzol?. Vagy eladtad, mi? így becsülted az uralkodó kitüntetését Majd azt hazudod, hogy nem tudod, hová hányták el a gyerekeid, mert tenálad ananyíityegőktoel lyukrave- rőcskéznek a puják? Az asszony radmai porcelán Szűz Máriát örökölt az öreganyjától, annak lyuk volt a talpazatában, ott lakott az én aranyfityögőm. Nem akartam a csa’ádorn szomorítani, hogy mait ettől megválunk, mert nem tudnak másképp végigvágni rajtam az urak. Csak ballagok vele a Buxbinder elé, az meg úgy várt, mintha egyéb gondja sem volna- Hogy be tudott annak is súgni ez a majom Hantos, hát az már engem is fölháborított. Hogynem ismeri Buxbinder a környezetét? Hogy lehet ilyen tehetetlen, minden haszon nélkül való embernek jól élni ott, ahol egy mákszemet munka nélkül nem teremthetünk. A pofája, árul kodása után. Megcsönditi Buxlbinder a lovazási aranyérmet. hiszen olyan nem járt még a kezében sem, hát kocoghatja, nem-e hamissal cseréltem ki, mert a csikóstól, attól a marhától minden kitelik. Egyszer olyan isten barma, ami alatt nyög a föld, már a mundérosok eszejárása szerint, másképp meg aranyérmet tud hamisítani. — Amúgy sem becsülted, te ezt, csikós, hát az esküvődön sem látták az ünneplőé lajbidon! Vagy zálogba csaptad, hogy az újasszony- nák... — Ne gyalázkodjon a kapitány úr, mert én úgy ne- veledtem, hogy a szegénységhez nagy türelem kell, de hát annak is csak határa van, lehet valahol — Na, tán fenyegetőzöl?! — Fegyvereseket hogy is fenyegethetne a fegyvertelen. De hát talán ember vagyok magam fel Buxbinder feííortyant az ember szóra: — Ember, az isten annak teremtett. De az alja! — Nem akarok én a kapitány úrnak hízelegni, de hiszen, ha a mundért leveti, csak egy kupac szemét marad, még nem jön valami pusztai széL — Ezt aztán nem tűröm, őrség, ide, kurta vasra azt á piszok felséggyalázó, lótolvaj- ló, lázadó, betyárokkal cim- borás zsiványt! Aggatta aztán vég nélkül rám a rangokat Buxbinder, amíg a kápánok nagy üggyel, gonddal rám drótozzák a rozsdás lóbéklyókat, aztán siettettek az áristom felé. A kapitány meg a nyomomban, velem .csukátja magára a cella ajtaját, gondolom azzal a szándékkal, hogy ott ellátja a bajomat, amihez nincs szüksége tanúkra. A császár a tíz év alatt azért megtanította a kicsike királyokat, hogy a törvény az törvény. S minden ember a maga mivoltában köteles felelni előtte. Nem szaggathatják le csupa bűnüldözés közben, mint gyanúsítottnak, a húsz körmeimet, nem verhetnek félholtra, nem ülhetek gyanúsított mivoltomban halálomig a kóterben. Túl rövid ideje halt meg ahhoz a császár, hogy ezek az idomított rangos szemetek áthághassák a beléjük dresszí- rozott parancsokat. Ezek mindig annak hisznek, amit legközelebbi érdekük diktál. Ha éngem hűtlenséggel vághatott, akkor a király mellett állt. Akár a megyei urak. Föliratkoztak József törvényei ellen, de kutyának kellenek a törvényei, ha legkisebb nemes' érdekei ellen valók. Közteherviselés adóban, katonaállításban? Kell a kutyának a császár. A pór nem szeret katonáskodni, felségáruló! Amúgy, éljen a királyi (Folytatjuk Nyár a napköziben À múlt hét végién kapták kézhez az általános iskolások a bizonyítványt A tanítás ugyan egy héttel korábban befejeződött — több tanuló már nem is vett részt a tanévzáró ünnepségen, mert elutazott a nagyszülőkhöz —, a vakációt mégis tegnaptól tekintjük iskolai kötelezettségtől mentes szünetnek. Kaposváron valamennyi általános iskolában megszervezték: . a nyári napközit június 1-ig, a jövő hónaptól kezdd meg működését a megyeszékhelyen a központi napközi. Tegnap rövid sétára indultunk, hogy tájékozódjunk a nyári napközikben folyó életről, a pihenés, a szórakozás, a sportolás szervezett eseményeiről. A Jókai parkban találtuk a Bartók úti általános iskola húszegynéhány tagú napközis csoportját Thurzó Lászlóné pedagógussal. Mer ez Andrea harmadik osztályos tanuló: — Mucsiban lakik a nagymama, tavaly meg azelőtt nála töltöttem a vakációt. Most nem ér rá. sok a dolga. Holnap azonban a szüleimmel nyaralni megyünk a Balatonra, a SÁÉV fonyó- di üdülőjébe, utána, a pesti mama vár. Augusztusban ismét napközis leszek Kaposváron. A kaposvári uszodában népes gyereksereggel találkoztunk. A Rákóczi SC működteti a sportnapközit, a szülőik csak az étkeztetést térítik. A sportkör gondoskodik a gyerekek felügyeletéről, tanítóképző főiskolai hallgatókat alkalmaz a nyáron. . — Százhúszan iratkoztak be eddig a kaposvári sportnapközibe — tájékoztatott az úszásoktatás szünetében Pis- kóti Péter edző. — A sportklub húszezer forintot szánt arra, hogy- programot biztosítson a vakációzó gyerekeknek, a város úszóspoftja utánpótlásának. ■— Csak úszni tudó gyerekek iratkozhattak be a sport- napközibe? — A százhúszból talán negyven-ötven gyerek már rendszeres versenyzőnk, többen varrnak, akik most tanulnak úszni. Augusztus második hetéig bárkit szívesen látunk a napköziben. — Hol étkeznek ? — Júniusban a központi konyhán, július 3-től a Gárdonyi iskolában, a központi napköziben. — A szabadtéri tanmeden- .cében és a szabadban töltik a gyerekek idejük javát. Mi lesz, ha esik az eső, vagy lehűl a levegő? — Az uszoda előcsarnoka ad menedéket a gyerekeknek rossz időben. Nagy szükségünk lenne egy nagy sátorra; ahol esőben is tarthatnánk foglalkozásokat. Dr. Radnai Jenóné, a városi művelődésügyi osztály vezetője: — Július 3-tól a központi napköziben gondoskodunk a gyerekekről, a Gár- nyi általános iskolát jelöltük ki erre a célra. Az előzetes fölmérés szerint körülbelül 260 gyerek szorul napközis elhelyezésre; sok szülő meg tudta oldani gyerekének nyári elhelyezését Gondoskodtunk arról is, hogy reggel az északnyugati városrészből, a Krénusz iskolából, illetve a kisegítő iskolából autóbusz- szal a ' napközibe szállítsuk a gyerekeket, majd délután vissza. A Rákóczi iskola, a Bartók és a Gárdonyi iskola tanulói természetesen helyben gyülekeznek. — Honnan jelentkeztek a legtöbben? — A Krénusz iskolából hetvenen, a Gárdonyiból harmincán. — A gyerekek szünidei programja? — Figyelembe vettük a Killlán György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ Vidám nyár címmel összeállított rendezvénysorozatát, a nyári napköziben azonban önálló rendezvényekre is s->r kerül. így többek között igénybe lehet venni autóbuszt is, hogy a gyerekek minél többet kirándulhassanak. H. B. Fénytörés és ferde képek Bohumil Hrahal: Tükrök árulása Szinte elmaradhatatlan jelző a Prágáról készült útikönyvekben és alkalmi riportokban az »-arany-«, s aki látta már a Vltava víztükrét, a Hradzsin tornyait vagy a Vencel tér palotáit, tudja, hogy a jelző hiteles. Ám vannak a csehszlovák fővárosnak másféle színei, hagyományai is, amelyek Capek és Hasek, Rilke, Kafka, a »száguldó riporter-« Egon Erwin Kisch, Werfel, Max Brod műveiből ismerhetők meg. A szatirikus vénájú cseh alkotók és a világirodalmat megújító, döbbenetes hatású prágai osztrákok világának elegyedéséből ' egy sajátos színezetű, hol »tündé- rien«, meseszerűen realisztikus, hol expresszionistán szorongásos literatúra jött létre, amelyet jogosan nevezhetünk a földhözragadt, de repülni vágyó kisember irodalmának. Mindezeket a hatásokat együtt találjuk Bohumil Hrabalnak. az Európa-zsebkönyvek sorozatában nemrégiben megjelent, Tükrök árulása című elbeszéléskötetében. Az imént az ember megnyomorodását, kiszolgáltatottságát, elidegenedését látomásokkal ábrázoló Franz Kafkára és az utolérhetetlen humorral a világ elé görbe tükröt tartó Jaroslav Hasekre hivatkoztunk, mint a Hrabalt ért döntő szellemi hatásokra. Van azonban egy harmadik iskola is, amelynek »-leckéit« ugyancsak alaposan megtanulta az Európa-szerte népszerű, nagy író: a gorkiji »egyetem«. Hrabal volt ügynök, vasmunkás, díszletmunkás, papírhulla- dék-csomagoló, börtönőr, vasúti forgalmista — valószínűleg ez utóbbi foglalkozása ihlette a világszerte ismert, Jiri Menzel által Oscar-díjas filmen is feldolgozott Szigorúan, ellenőrzött vonatok című kisregényét —, bőségesen van hát élményanyaga is.. Nyilván a vargabetűkkel teli életútnak tulajdonítható, hogy stílusában az impresszionisztikus látásmód, a groteszk iránti vonzalom a naturalizmus jegyeivel keveredik. Az alakok pedig: az élet perifériáin tengődő gyámoltalan -antihősök«, akik tükröt tartanak önmaguk elé — hol valódit, hol csak a víztükörre vagy à kirakatüvegre pillantanak —, és rádöbbenve parányi voltukra,' elindulnak < — vagy csupán elindulnának, ha lenne még jártányi erejük — a megnemesedés útján. Legalább az erkölcsi megnemese- désén. Mint Az angyal című novella női foglyokra felügyelő börtönőre, akit egy giccses angyalkép szárnyának rajzolata bír rá az elítéltek iránti emberségesebb magatartásra. És a Románc céltalanul lődörgő fiatalembere, akit egy cigánylány szerelme tesz — erkölcsileg is — férfivá. Akad itt más formája is a menekülésnek, kevésbé tiszteletre érdemes. A fővárosi munkáskörnyezetből elvágyódó »fehér selyemruhát és üvegcipőt viselő, kaméliás széplány«, aki bájos arcvonásokat lát a tökörben — holott erkölcsi arculata igencsak ferde. Mégsem a »megnemesedők« -vannak többségben Hrabal csetlő-botló kisemberei közt. Zömmel — akaraterő hiányában — valamiféle pótcselekvéssel igyekeznek javítani csekély »-presztízsükön«. A hulladékgyűjtő telepen — föltehetően a szerző egykori munkahelyén — megtűrt kis- hivatalnokként dolgozó Hanra »•úr« zamatos »beleszólásokkal« nyilvánít véleményt a villamoson a kezében tartott; nyugati világlapok cikkeiről —'• holott egyetlen szót sem tud idegen nyelveken. És gyűjti, gyűjti a Faust különböző kiadásait ez a kései Münchausen, miközben, tudományos kutatónak, világjáró professzornak vagy »menő« jogásznak adja ki magát. A prágai MÉH-telep pedig a zátonyra futott személyiségek valóságos panoptikuma. Akár a megszállottan »alkotó« szobrász a kötet címadó novellájában, akinek csupán giccsesen népieskedő, dilettáns utánzatokra telik a tehetségéből, s a Régi szép idők orvosa és vendéglőse, akik nagyotmon- dással próbálnak meg gyógyírt találni beteljesületlen ábrándjaikra. A legplasztikusabban formált figura mégis a Kafkalandnak a hentes kése elől kétségbeesetten — de indokolatlanul — elrohanó kisembere. A Kafka-elbeszélés hóhérbárdja jelent meg előtte szörnyű látomásként — csakhogy itt nem csapott le. És a menekülőt az utcasarkon a rend előzékeny őre térítette magához. Megmosolyogtató az Angyali szemek manipulálástól, az állami biztosító társaság »visszaéléseitől« berzenkedő kisiparosa. Am hogy végül mégsem csapják be, jglzi, hogy Hrabal — a visszájára fordította, mai társadalmi környezetbe helyezte a kafkai életérzést, tehát új minőséget alkotott. A háttérben pedig mindenütt Prága panorámája látható, mely a feledhetetlen Hrabal-alakok legunalmasabb hétköznapjait is aranyos fénynyel világítja meg. E sejtelmes fényben válnak Hrabal han- gyányi figurái esendő pará- nyokból rokonszenves hősökké. k 4
