Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

GYERÜNK A MOZIBA BE! Filmszínházavatás és díszbemutató Kutatás és ismeretterjesztés A Levéltári Évkönyv legújabb számáról Kedden este ünnepi külső­ségek közepette nyitotta meg kapuit a balatonföldvgri fe­dett kertmozi. Fotónk önma­gáért beszél, kommentárt nem igényçl : gyönyörű épület Négyszázötven nézőt fogad be. Az Agrober tervezésében ké­szült, név szerint Domokos Béla kitűnő munkája. A So­mogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat volt a kivitelezője. A balatonboglári Müller Ferenc brigád dolgo­zott rajta. Favázas tetőszerke­zetét — mintha nagy hal bel­sejében lennénk — az Energia­gazdálkodási Szervezet tervez­te, és a Somogyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság csurgói erdészetében gyártották. Ma­gyarországon ez az első ilyen típusú tetőszerkezet. A héj trapézalumíniumból készült. Ha szükséges, két pénztár­ban vásárolhatják majd a mo­zijegyet a nézők. A gépházban a legmodernebb vetítőberen­dezés üzemel, a csehszlovák Meopta 5 X. Az új filmszín­házban nyolc ember dolgozik, ebből kettő gépész. Létesítésé­hez a Somogy megyei Mozi­üzemi Vállalaton kívül há­rommillió forint támogatással hozzájárult a Kulturális Mi­nisztérium fümfőigazgatósága, valamint a községi, a megyei tanács és a SZOT. Kedden 20 óra 30 perckor reflektorfény világította meg a rögtönzött színpadot. Dombó­vári László, a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója köszöntötte a közönséget, majd ár. Balassa Tibor, a Somogy megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg a tizenkettedszer megrendezett balatoni filmhe­teket. — Balatonföldvár ma nem­csak egy létesítménnyel lett gazdagabb — mondta —, ha­nem egy olyan művelődési in­tézménnyel, amelyben megtes­tesül a teremtő mának kitartó igénye, tenni akarása, az igazi filmművészeti értékek (ezen belül a magyar filmművészeti értékek) igénylése is. A fe­dett kertmozi összefogás ered­Néha az istrángot elő kel­lett vegyem. Fiatal korában egyenesedik a fa. öreg korá­ban csak a balta fog rajta. No, a Gyurka gyerek, harma­dik fiú volt, nagy tekergőnek indult. Egész napokon át el- madarászkodott a határban. Hozott asztalravalót. Tava- szonta húsz pár varnyúcsi- maszt letett, ettük egy hétig a fekete paprikást. Aztán to- jájt szedett, pákászott, lopott Ifgyszer hazaállított két jó ló­val. Megkentem mogyorófa- vessző hajával a vastagabb végit, hogy nem bírt a lóra ülni. Vezette. Visszamégy, odaállítod, ahonnét elkötötted! Ütöttem. Ha nem akarja hal­lani, amit mondok, legalább érezze. Az ilyen, ahogy kinő a ba­Az új fedett kertmozi. létesítményt, hogy a fílmszín- iiuz segítse elő a filmforgal­mazás legfontosabb célkitűzé­seit, a kulturális, ideológiai és művészeti nevelés feladatai­nak megvalósítását! Ezután Szabó B. István, a Kulturális Minisztérium film- főigazgatója mondott köszöne­tét a fedett kertmoziért cse­lekvést vállalóknak, hangsú­lyozva, hogy átadása a szocia­lista magyar filmgyártás 30. évének jelentős, ünnepi ese­ménye. Díszbemutatóval folytatódott a program: új magyar film, a 80 huszár képsorai peregtek. Részt vett és találkozott a kö­zönséggel a film rendező-ope­ratőre, Sára Sándor és Mada­ras József, aki az egyik fősze­repet alakította., Velük beszél­gettünk. Sára Sándor Kossuth- díjas művész jó benyomásokat szerzett az új filmszínházról; impozáns, szép építménynek nevezte. — Üj filmjéhez, a 80 hu­szárhoz a Lenkey-század híres szökése adta az ötletet? jusza, úgyis a vármegye ke­nyerére kerül! Elébb-utóbb belekeveredik a kenderkötéLbe, ki nem húzza a nyakát. Sze­rettem én azért. Ügyes volt Az ördögöt bemeszelte, ha kellett. Kiikorosodott, jó dol­gos lett, tudta kormányozni magát. Olyan sorsa kerekedett Terézia korának végén, a gyu­lai legelőkön, mint baromgaz­dának, hogy már mindenki­nek maga akarta pödörni a bajuszát. Hát azt nem akár­ki tűri. Civódott. Rászokott az italra. Módja volt hozzá. Sar­kad, Kötegyáp rétjei neki vi­rágoztak, a kancaménesek őnéki csíkoztak. Nem tudom, bűnöket szedett-e magára, de az olyan erős borokat ivott, amiben a halálos vétek is el tudott pusztulni. Az hamarább köszönt a kocsmacégérnek, mint idegen embernek. Pipis­ke lett férfiben, ahogy az anyja volt lányban. Csak — Nemcsak ők. A köztudat­ban tulajdonképpen az 1848/ 49-es eseményeket illetően ez a század él, mint olyan, amely vállalva a kockázatot, haza­szökött Magyarországra. ók azonban csak egy voltak a sok közül. Csoóri Sándorral, aki­vel a forgatókönyvet írtuk, át­tanulmányoztuk a dokumentu­mokat. S bár a cselekmény kezdete emlékeztet a "Lenkey- század hazajöttének epizódjai­ra mi olyan filmet szerettünk volna készíteni, amely emlé­ket állít más hazatérőknek is. — Szeretnénk valamit halla­ni a forgatás körülményeiről. — Mivel a film nagy részét nem itthon, hanem külföldön készítettük, a munka termé­szetesen különbözött megelőző két filmem forgatásának kö­rülményeitől. Próbára tett bennünket. Bár ránk nem lőt­tek, mint a huszárokra, nehe­zebb volt a forgatás, mint az ő útjuk haza, így szoktam ezt megfogalmazni. Azzal nyer­tünk csatát, hogy a virtus- szellemet sikerült feléleszte­nünk Zakopánéban. A huszon­öt színész és a tizenöt kaszka­dőr közül senki sem adta föL Mivel együtt éltünk azokban a napokban, a közösség ki is vetette volna magából a meg- futamodót. Mindenki ügynek tekintette ezt a filmet. — Kalandfilm a 80 huszár? — Nem tettünk érte, hogy ne az legyen, de nem is dol­goztunk ez ellen. — A Földobott kő és a Hol­nap lesz fácán után ez a har­madik filmje. Rendez, vagy operatőri munkát vállal legkö­zelebb? — Ranódy László megfilme­síti Kaffka Margit Két nyár című művét, ezt fotografá- lom. Madaras Józsefet az általa megformált figuráról faggat­tuk. Gyurkában másképp ütötte az ki magát. Ugyan sok idő után, biz Pircsinek se úgy harangozott immár a szoknyája, mint első látásakor, de hát kilenc gye­rek sarcolta szegényt, hogyis­ne lassúdott volna meg attól a vére. A férfi meg ugye még tenné a magáét. De ha hátat fordít az asszony, ak­kor nézzük ám, mi mező vi­rágai nyiladoznak amarra. Végegyházán is rügyeztek ki olyan asszonynépek, hogy csak pislogott utánuk az em­ber. Persze, ottan sok kacsa- lódndvaló nem lehetett. Ga- lambfészeknyi az egész falu. A lónemzeteikre is jobb vi­lág következett Terka néni­nek is megsúgta valaki, hogy ló nélkül a katonája nem megy el a gránicra. Hozattak aztán a digóktól, araboktól, lengyelektől, de olyan szép szülőlovakat, hogy teljesen ne- kividámodott ismét a ked­vünk. Alattunk is szép nyer­gesek jártak, átosztottak ben­nünket a gyulai kincstár ha­tósugara alá. Katonásabban adták a parancsot, de a meg­élést is. Díjakat hirdettek kö­zöttünk, darabszámra nevelve, milyen pénzeket várhaturtk. Kommenciót adtak, pénzt nem láttunk éveken át. A kocsma — Korsós közhuszár az, aki legelőször szökik. Tíz éve szol­gai már, de nem szerelik le, hanem még távolabbra irá­nyítják a hazától, a családtól. Ez motiválja szökését. Elfog­ják, vesszőfutásra ítélik. Nem forradalmár ő, nem tudatos hazafi, hanem ösztönember, aki veszélyt érezve idegeiben, csontjaiban, ösztönösen igye­kezne hazafelé. Cselekedetével azonban mégis ébresztője lesz a században valaminek: érni kezd a közös szökés gondola­ta. — Ont gyakran látni fil­mekben lovon; kemény és ma­gányos hősök megformálója, akit gyakran ökölérvekkel igyekeznek belátásra bírni. Ebben a filmben azonban csa­patszellemre volt szükség. — Valóban. Mivel ebben a közösségben én filmeztem a legtöbbet, úgy éreztem, hogy személyes magatartásommal kell inspirálnom a többieket is. Vagyis a munkában, a fizi­kai és pszichikai áldozatválla­lásban példát kell adnom. Bent, a fehérre festett falon peregnek a jelenetek. Lengyel diákok akasztják az osztrák táoornokot jelképező bábift. Sortűz zavarja szét a tüntető­ket, akik a fegyvertelenekre nem lövő magyar huszárok sorai között nyernek egérutat. S a század fegyverrel mond nemet a tiszteknek, hazaindul. Útjukon az ellenség, a hegyek, és önmaguk meghasonulása követel áldozatokat. Hurubák, hegyi kalyibák juhászai segí­tik őket. Majd a megfélemlí­tett lakosságot megsarcolva jutnak tovább, egészen a ha­tárig. Hajnali ködben harsain a parancs: — Adjátok meg magatokat! Sohasem értek ha­za! Leskó László kontóra adott Italt, tojásért, kukoricáért, kinek miért Ter­ka kínálta a pénzt, ló kellett neki. Lett is. Jó ló alattam, témyerő léptű, egyszer csak, vén bo­londos fejjel, arra sajdulok, hogy ugyanvalóst Komlóson megvan-e még a Szekula csa­lád? Mehettem. Kilenc bojtár tett körülöttem szolgálatot. Én meg, hogy kiismerjem a lo­vam, nekivágok Komlósnak. Ügy tűnt, száz éve, meg ket­tő, mióta itt jártam. A falu kivakaródzva, fazsindelyes te­tejű házak, meg szép, faragott gémű kutak az udvarokban, ípnatos kerítések, meszelt ház- elők, némelyike rúzsával be- p ingáivá. Terebélyesedett is akkorát, az érpárt magosula- tain fürtökben sorjáztak a há­zak. Hát én itt el se igazodok negyven év után! Ha Fürtön Etellel az utcán találkoznék, tán meg se ismerném. Az ar­cát sehogy sem tudom magam elé varázsolni. Csak a könyö­ke gombját. Hogy a tenyerem­be pászította tizenhat éves koromban. Ugyanvalóst szép-e még a könyöke gombja? Négy ven év alatt volt ideje meg­hervadni, akár nékem. Hová is jutottam? Holló voltam, hattyúvá, gyerekké lettem. (Folytatjuk) A TARTALOMJEGYZÉ­KET átfutva megállapíthat­juk: több olyan dolgozat csa­logat a 400 oldalas kiadvány olvasására, melynek címé­ből is kitűnik: nem egy szüle részterület kutatásának — a tudomány fejlődése szempont­jából még oly fontos — ered­ményét teszik közzé a szer­zek, hanem a máig elvezetés, a közművelődési kapcsolat, a honismereti mozgalom, a konkrétabb és meggyőzőbb történelemtanítás igényével tárnak föl újabb összefüggé­seket, mozzanatokat megyénk múltjából. • Az első és fontosságában is kiemelkedő tanulmány azonban eltér a kötet többi 'írásától: olyan módszertani mondanivalót tartalmaz, amellyel a szerzők — Stier Miklós és Szász Zoltán — új- és legújabb kori helytör­ténetírásunkhoz nyújtanak elvi és gyakorlati útmutatást. Hogy mennyire hiányzik egy ilyen kézikönyv, annak első­soriban a helytörténet iránt érdeklődő, a honismereti mozgalomban munkálkodó amatőr kutatók a megmond­hatói. Ezért elsősorban az ő számukra ajánlható a nagy gonddal és tapasztalattal megírt tanulmány. Érdeklődésre tarthat számot Andrássy Antal Noszlopy Gáspár ifjú koráról írt dol­gozata. Két okból is: egyrészt olyan kiemelkedő, legendás hírű somogyi személyiség csa­ládjával, neveltetésének kö­rülményeivel ismertet meg, akinek neve, forradalmi tettei egyre ismertebbek megyénk­ben; másrészt a híres szabad­ságharcos szülei, testvérei a korabeli köznemesség tipi­kus életét élték, annak min­den politikai erényével és a nagybirtok szorításából szár­mazó gazdálkodási gondjaival. Külön tanulságos ebből a szempontból a Noszlopy-csa- ládnak és a megye egyik leghatalmasabb földbirtoko­sának, gróf Somssich Miklós­nak a birtokpöre Figyelmet érdemel a távoli rokon Ber­zsenyi Dániellel és családjá­val való kapcsolat részletes feltárása is. Ki volt Kovács Sebestyén Gyula, akinek nevét utca is viseli Kaposváron? Kelemen A kiültetett paprika, para­dicsom egyik, veszedelmes kár­tevője a vetési bagolylepke. A lepke hernyója (a mocskos­pajor) a fiatal növények gyö- kérnyaki részét körülrágja vagy kiodvasítja, s o növény elszárad, elpusztul. A káposz­taféléket a fejesedés idején károsítják a többnyire zöldes színű, nagy testű, lombszin­ten élő bagolylepkehernyók. A lepkék a korábbi évekénél ki­sebb egyedszámban repülnek, de táplálkozásuknak a virág­zó gyomnövények kedveznek, s a gyakori csapadék hatásá­ra elgyomosodott területek to­jásrakásuknak megfelelő kör­nyezetet biztosítanak. így az idén is erős hernyófertőzések kialakulása várható megyénk minden részén. A hernyók tömeges megje­lenése június 6—10-e között várható. A paprika, paradi­csom, gyökérzöldségek, hagy­mafélék, a fiatal kukorica és a káposztafejek károsodása, a karfiolrózsák szennyeződése azonban az időben végrehaj­tott védekezéssel megakadá­lyozható. Védekezésre a Dit- rifon 50 WP, a Ditrifon 40 WSC, az Unitron 40 EC, a Se- vin 85 WP 0,2 százalékos a Satox 20 WSC 0,5 százalékos töménységű rovarölő szer va­lamelyikét javasoljuk, vagy a Ditrifon 5 porozót 100 négy­zetméterenként 20—25 dekás adagban kiszórva. A védeke­Adatok a Somogy megyei népoktatás történetéhez — megtudhatjuk, hogy — mint törvényszéki ülnökből 1869- ben kinevezett első állami tanfelügyelőnek — elsősor­ban az ő nevéhez fűződik az eötvösi népoktatási törvény végrehajtásának megindítása. Az 1870-es évek művelődési állapotáról, a polgári közok­tatási rendszer megyei ki­épülésének nehézségeiről is markáns képet kap az olva­só. A kezdeti fellendülés utáni hanyatlás nem maradt csupán a száz évvel ezelőtti kor társadalmának gondja, ezt is hitelesen bizonyítja a szerző. Kanyar József írása — A dél-balatoni fürdőkultúra ki­alakulásának történeti kor­szakai — nemcsak a jelen­ről szól, hanem a jövőbe is mutat. A szerző a tó körül a hódoltság korában kialakuílt állapotokból kiindulva vezeti végig a fürdőkultúra fejlődé­sét — megragadva az olyan csomópontokat, mint a déli vasút építésének időszaka, az első fürdőegyesületek megala­kulása a századforduló évei­ben vagy a tervszerű fejlesz­tést megindító 1957—78-as esztendők. Természetesen a fürdőkultúra fejlődésének elemzése kapcsán nem hagy­ja figyelmen kívül a társa­dalmi szerkezet változását sem, ami külön is figyelmet érdemel. Befejezésként össze­foglalja a Balaton megvédé­sének legégetőbb, mai teen­dőit. Minden bizonnyal kedvező fogadtatásra számíthat Lacz- kó András Rippl-Rónai iro­dalmi kapcsolatairól készí­tett tanulmányának második része. A javarészt somogyi sajtóra alapozott feldolgozás újabb jelentős lépés lehet egy Rippl-Rónai monográfia elkészítéséhez. A KIADVÁNY többi anya­gának elsősorban feltáró és forrásértéke jelentős. A Függelékben részletes tudósítás olvasható a múlt év decemberében Kaposváron rendezett somogyi levéltári napok megnyitója és teljes vitaanyaga. A téma: a levél­tár tudományos és közműve­lődési munkája zést 7—8 nap múlva javasol­juk megismételni a bagoly­lepkék elhúzódó rajzása miatt. A talaj felső szintjén (a gyökérzónák mélységében) ká­rosító mocskospajor ellen a paprika, paradicsom, gyökér­zöldség stb. kultúrákban ered­ményesen használható a Ba- , sudin 5 G folyóméterenként 1,5—2 grammos adagolásban, vagy a Galition 5 G 100 négy­zetméterre 30—40 dekás ada­golásban. A kiszórást követő­en a szereket sekélyen kapál­juk be a talajba, a védeke­zésnél azonban vegyük figye­lembe a Basudin 14, illetve a Galition 21 napos élelmezés­egészségügyi várakozási ide­jét. Ha a zöldségnövényeken levéltetű-fertőzést is tapasz­talunk, a védekezésre az An- thio 40 EC 0,15 százalékos vagy Anthio 25 EC 0,2 száza­lékos rovarölő ^zer valamelyi­két használhatjuk. Amennyi­ben a várható szedések kö­zelsége miatt a védekezésre javasolt rovarirtó szerek élel- mezés-egészséügyi várakozási idejét nem tudjuk betartani, a 7 nap várakozási idejű Uni- fosz 50 EC^ Nogos 50 EC, Va- pona 48 EC 0,1 százalékos tö­ménységű készítmény valame­lyikét használjuk. A viaszos levelű káposztafélék védelmé­nél feltétlenül keverjük a permetiéhez a Nonit nedvesí­tőszert is. Elemér tanulmányából — P. L» Növényvédelmi tájékoztató A bagolylepkék hernyói elleni védekezés i A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom