Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-10 / 108. szám

Megtalálták Moro holttestét (ïctytaïâs as ï. oldalról) A Tátikáid rádió adását megszakítva jelentette Móra halálhírét. Emlékeztette hall­gatóit: a gyilkosak figyelmen kívül hagytak minden arra irányuló felhívást, hogy kí­méljék meg túszuk életét (Mint emlékezetes: VI. Pál pápa ás felhívással fordult a terroristákhoz.) A három legnagyobb olasz szakszervezeti szövetség (CGIL, CISL, UTL) csúcsszö­vetségi titkársága kedd dél­utáni rendkívüli ülésén két­órás általános sztrájkra szólí­totta föl szerdára az olasz dolgozókat, kedd délutánra pedig 10 perces általános munkabeszüntetést hirdetett. ruLánóban, Torinóban, Trieszt­ben és több más olasz nagy­városban a munkások spon­tán tüntetéseket, nagygyűlé­seket tartottak — tiltakozásul a gyilkosság, a gyilkosok föl- forgató céljai és büntetlensége ellen. A római Szent János té­ren ma, szerdán munkásinagy- gyűlésen bélyegzik meg a gya­lázatos tettet. Az olasz kormány kedden késő délután rendkívüli ta­nácskozásra ült össze. A sze­nátus és a képviselőház párt­csoportjainak elnökei ugyan­csak rendkívüli tanácskozáson beszélték meg a teendőket. Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára — Moro halálhíréről értesülvén — tisztelettel és kegyelettel adózott a politikus emlékének. »Nagy demokratikus vezető«- nek nevezte Morót, és kijelen­tette, hogy személyében a köz­társaság egyik legkiemelke­Róma belvárosában egy autóban megtalálták Aldo Moro holttestét. A kereszténydemokrata politikust a »Vörös Brigá­dok« nevű terrorista csoport március lS-án rabolta eL dőbb egyéniségét veszítették el. Moro egyike volt azon ál­lamférfiaknak, akik a legna­gyobb befolyást gyakorolták Olaszország legújabbkori tör­ténetére. Berlinguer kiemelte Morónak azt a készségét, hogy figyelembevegye a társadalom mélyreható mozgásait, folya­matait. »Aldo Moro elindítója és szereplője volt a középbal idő­szakának, amelyet a kommu­nisták értékeltek minden, po­Aldo Moro életrajza Aldo Moro .1516. szepetember 23-án született a dél-olaszorszá­gi Maglieban (Lecce mellett). Édesapja pedagógus volt. Moro 21 éves korában jogi diplomát szerzett és ügyvéd lett; 1939— 42 között az olasz katolikus egyetemi szövetségnek, majd a katolikus diplomások mozgalmá­nak elnökeként tevékenyke­dett. (Ez utóbbinak volt a káp­lánja Montini atya, ma VT. Pál pápa.) 1945-ben Moro felvételét kérte a szocialista pártba, de kérel­mét elutasították. Egy évre rá a kereszténydemokrata párt (DC) listáján megválasztották az aikotmányozó nemzetgyűlésbe. A »75-Ö& csoportjának« tagja" ként részt vett a köztársasági alkotmány megszerkesztésében. 1948-ban megválasztották Bari kereszténydemokrata parlamenti Id&pvíselőjévé, s kinevezték a De Gasperi-kormány külügymi­niszter-helyettesévé. A büntetőjog professzoraként rendszeres oktatómunkát vég­zett az egyetemeken, köztük a római jogi karon. Számos tudo­mányos monográfia szerzője. 1953-ban megválasztották a parlament igazásgügyi bizottsá­gának tagjává, 1955-ben pedig a DC képviselőházi csoportjának elnökévé. A DC trentóí kong­resszusán bekerült a párt veze­tőségébe, majd Segni kormá­nyának igazságügy-miniszteré­vé, utána pedig Zoli kormányá­nak (1957) igazságügy-miniszte­révé nevezték ki. 1959-ben a DC főtitkára, a párt firenzei kongresszusán a dorottyás (jobboldali) szárny egyik kép­viselője. Aldo Moro politika! pályafu­tását baloldali körökben »jobb­ról balra tartónak« nevezték. Nevéhez fűződik a szocialisták felé való kezdeményezés, a »nyitás balra«, három »közép­bal« koalíciós kormányt irá­nyította 1963—1968 között. Az 1968-as választást követően le­mondott, és önálló áramlatot alakított a DC-ben. 1969—74 kö­zött többször kapott külügymi­niszteri tárcát, ebben a minő­ségében Magyarországon is járt 1970-ben és 1974-ben (itt, So­mogybán is). A válásról tartott népszavazás után 1974-ben ne­gyedszer, majd ötödször is kor­mányt alakított. 1976-ban Morót a DC elnökévé választották. 1977-ben tevékeny szerepet ját­szott az OKP-t is felölelő hat­párti programmegállapodás ki­dolgozásában, március 16-i el­rablása előtt pedig abban, hogy az OKP-t bevonták az And­reotti-kormányt támogató par­lamenti többségbe. Az A lföldi Porcelángyár termékei a Skálában A Skála áruházban május 9-től 13-.ig árusítással egybe­kötött kiállítás lesz. Ezen önök is vásárolhatnak az Al­földi Porcelángyár széles tennéliskáláj ábó!. Ez a skála a fürdeszoba-berendezéstől fal- és padlóburkolón át egé­szen az ízléses és szép kivitelű étkészletekig terjed. t!W 'hipnd' HNSAR1 Várjuk kedves vásárlóinkat s SKÁLA (9394) zitív és negatív vonatkozásá­val együtt Amikor ez a sza­kasz egyre jobban kimerült, Moro bizonyult annak a poli­tikusnak, aki a legjobban megértette, hogy szükséges előre lépni és találkozni a munkásmozgalommal, egé­szen odáig, hogy előmozdítot­ta egy olyan parlamenti több­ség kialakítását, amelyben a kommunisták is helyet kaptak. Attól a személyiségtől veszünk ma végső búcsút, akinek em­lékét nemcsak a demokratikus katolikusok őrzik meg, hanem az egész olasz nép, benne mi, kommunisták is, hiszen össze­tett műve fontos állomás azon az úton, amelyen a különböző politikai orientációjú dolgozó tömegek előrehaladtak az olasz állam megújítása felé« — mondotta Berlinguer. Az OKP kedden este kiált­ványban bélyegezte meg a gyilkosokat. Aldo Moro meg­gyilkolása bűnös kihívás az egység, a demokrácia és a köztársaság ellen. Meg kell erősíteni a népi mozgalom, a demokratikus erők egységét. A kommunisták szolidaritá­sukról biztosítják Moro csa­ládját és a kereszténydemok­rata pártot — áll a kiáltvány« ban. Felszólalások a vietnami szakszervezetek kongresszusán A politikai beszámoló elő­terjesztése után hétfőn dél­után és kedden külföldi kül­döttségek felszólalásával foly­tatódott a vietnami szakszer­vezetek IV. kongresszusa. Ib­rahim Zakaria, a Szakszerve­zeti Világszövetség főtitkár- helyettese, üdvözlő beszédé­ben elmondotta: Vietnam győzelme nagy hatással van Ázsiára és a világ más tér­ségiedre. — A Szakszervezeti Világ- szövetség — mondotta Za­karia — teljes mértékig tá­mogatja a VSZK kormányá­nak hárompontos javaslatát a Kambodzsához fűződő vi­szony rendezésére. Ibrahim Zakaria méltatta a vietnami szákszsrvezetek in­ternacionalizmusát, állhatatos küzdelmét az új társadalom felépítésére. Kedden szólalt fel a kong­resszuson Ligeti László, a SZOT alelnöke, a magyar küldöttség vezetője. Emlékez­tetett rá, hogy a magyar és a vietnami szakszervezetek test­véri kapcsolatai az amerikai agresszió elleni harc hosszú éveiben kovácsolódtak ki. A magyar dolgozók a győzelem óta is figyelemmel és együtt­érzéssel kísérik a vietnami dolgozóknak és szakszerveze­teknek a háborús sebek be- gyógyítására, az életkörülmé­nyek javítására tett erőfeszí­téseit. A SZOT alelnöke végezetül hangsúlyozta: a magyar dol­gozók és szakszervezetek a jövőben is a Vietnamhoz fű­ződő testvéri kapcsolatok fej­lesztésén munkálkodnak. NATO- hadgyakorlat Hat NATO tagállam egy hétig tartó légi és tengeri hadgyakorlata fejeződött be kedden Portugáliában. A »nyi tott kapu« fedőnevű hadgya­korlaton Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Olaszor­szág, Dánia és Portugália 11 ezer katonája vett részt. Közel-Kelet és Begin amerikai útja Izrael nem vonul vissza A Fehér Ház szóvivője rosszalja... Menahem Begin izraeli kor­mányfő nyolcnapos egyesült államokbeli látogatásának be­fejeztével kedden visszaérke­zett Tel Avivba. Begin az amerikai zsidó szervezetek meghívására utazott az Egye­sült Államokba, s tárgyaláso­kat folytatott Carter elnökkel és Von.ce külügyminiszterrel. Ott hangzott el az izraeli— egyiptomi tárgyalások felújí­tására tett javaslata. Begin izraeli kormányfőnek Chicagóban, Los Angelesben és New Yorkban elhangzott számtalan beszédéből az tűnt ki, hogy az izraeli tárgyalási alapállás lényege nem válto­zott: az izraeli miniszterelnök mindenütt megismételte, hogy Izrael nem vonul vissza az 1967-es határok mögé, és nem számolja föl a megszállt arab területeken létesített zsidó te­lepüléseket. Begin minden egyes meg­nyilatkozásában kifejtette: a leghatározottabban ellenzi, hogy Egyiptom, s különösképp Szaúd-Arábia is részesüljön a korszerű amerikai harci gé­pekből. Ugyanezt az álláspontját is­mételte meg az izraeli kor­mányfő a Tel Aviv-i repülőté­ren, a megérkezésekor adott rövid sajtónyilatkozatban. Mose Dajan izraeli külügy­miniszter a londoni BBC Tv- nek hétfőn adott interjújában kifejtette véleményét a közel- keleti rendezés egyes kérdé­seiről. Így leszögezte, hogy a megszállt területeken létesített zsidó települések nem képez­hetik az Izrael és Egyiptom közötti tárgyalások témáját. »Az izraeli települések ott maradnak« — jelentette ki nyomatékosan Dajan. A Jordán folyó megszállt nyugati partjáról elhangzott — meglehetősen többértelmű — megnyilatkozásában az iz­raeli külügyminiszter ügyesen keverte a politikus véleményét és a magánember érzelmeit. Kifejtette, hogy a Giszjordá- nia fölötti szuverenitás eldön­tésének kérdését legalább öt évre el kellene halasztani; a terület fölött sem Jordánia, sem Izrael nem gyakorolhat szuverénitást. —■' .Ugyanakkor — tette hozzá »magánemberi véleményét« — számára ez a terület »Izrael földjét« jelenti, ahol továbbra is együtt kell élniük a zsidóknak és az ara­boknak. »Egyik nép sem élhet ott a másik nélkül, következéskép­pen nem lehet új államot ala­pítani Izrael és Jordánia kö­zött« — fejtette ki Dajan, ér­zelmi köntösbe burkolva, azt az izraeli álláspontot, amely elutasítja egy önálló palesztin állam megalapítását. Az Egyiptomba, Szaúd-Ará- biába és Izraelbe irányuló amerikai repülőgépszállítások ügyéinek megvitatását az erős izraeli lobby miatt az ameri­kai szenátus külügyi bizottsá­ga zárt ajtók mögött folytat­ja. A »csomagtervről« a kor­mány lényegében már lemon­dott. Az amerikai törvényho­zás az említett országok ese­tében külön-külön dönthet a repülőgépszállítások ügyében. Visszatér a múlt Szadait egyiptomi elnök 1978. február 3-án engedé­lyezte a politikai múmia, a nasszerista forradalom által eltemetett Wafd Párt feltá­madását. Mivel a »régi« Wafd Pártot a monarchiával együtt elsöpörte az 1952. július 23-i forradalom, a kései utód az Üj Wafd Párt nevet vette fel. Az »új« jelző azonban csu­pán az újjászületésre utal, hiszen a párt vezetői ugyan­azok a pasák, akik Faruk ki­rály idejében hűségesen ki­szolgálták a komprádor bur­zsoázia és a nagybirtokosok reakciós rendszerét, s akik két és fél évtizeden át türel­metlenül várakoztak — és készültek — a visszatérésre. S mivel ezt a lehetőséget An­var Szadattól kapták meg, hálájuk jeléül javasolták, hogy hosszabbítsák meg élete végéig a nagylelkű patrónus elnöki mandátumát. A pasák pártja Gesztusuk a hajdani mo­narchia dinasztikus szelle­mét idézi. De nemcsak eb­ben a vonatkozásban. Faud Szirageddin pasa — a régi Wafd főtitkára és az új Wafd elnöke — programjában meg­hirdette, hogy egyszer s min­denkorra le kell számolni a Nasszer idejében megterem­tett állami szektorral, amely — úgymond — az egyiptomi gazdaságot fojtogatja. A pa­sáik pártja azonban nyitott kapukat dönget Szadat elnök ugyanis röviddel Nasszer ha­lála után meghirdette a »nyi­tott ajtók« politikáját, amely­nek nem titkolt célja a nász- szeri örökség, a forradalmi vívmányok felszámolása. Az úgynevezett. gazdasági libe­ralizálás egyfelől a hazai magántőke életkedvét hiva­tott visszaadni, másfelől az arab és a nyugati nagytőke behatolása előtt egyengeti az utat. Egy 1974-ben bevezetett törvény vám- és adómentes­séget biztosított a külföldi beruházóknak, s engedélyez­te számukra a korlátlan nye­reség- és részvénykivitelt. Az egyiptomi magánszektor jelentős beruházási hiteleket kapott az államtól, sőt — az állami külkereskedelmi mo­nopóliumnak véget vetve — a szabad export—import te­vékenység jogával is felru­házták. Az állami szektor céltudatos aláásását szolgál­ta az az intézkedés is, hogy a magántőkések lehetőséget kaptak egyes állami vállala­tok részvényeinek a megvá­sárlására, következésképpen arra, hogy részt vegyenek az állami vállalatok irányításá­ban. Mivel a munkások anya­gi helyzete eleve kizárta a részvényvásárlás lehetősé­gét, nyilvánvaló, hogy a de­mokratikusnak feltüntetett törvény kizárólag a tőkeerős burzsoázia érdekeit szolgál­ta. A földreform sorsa A La Revolution Africaine című algíri lap adata szerint az 1974-es denacionalizálási törvény noymán több mint 1200 államosított vállalatot juttattak vissza korábbi tu­lajdonosaiknak. Hasonló sorsra jutott az egyiptomi forradalom egyik legnagyobb vívmánya, a földreform is. Az 1974-eÍ5 tör­vény értelmében mintegy 42 ezer négyzetkilométer — csat. - nem fél Magyarországi —ki­sajátított földet juttattak vissza korábbi tulajdonosaik­nak. Egyidejűleg megkönnyí­tették a földek adásvételét, árverésen történő értékesíté­sét, az eladósodott kisbirto­kosok elproletarizálódását. Külföldiek is vásárolhatnak termőföldet, beépítésre al­kalmas városi és tengerparti ingatlanokat. Mint az Eko- nomicseszkaja Gazeta című szovjet lap megírta, a mező­gazdasági művelés alatt álló terület kétharmad részét a földbirtokosok 7 százaléka kaparintotta meg. A »nyitott ajtók« politiká­ja azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A nemzetközi monopoltőke egy­szerűen nem érdekelt a csőd szélén álló egyiptomi gazda­ság megmentésében. Az arab és nyugati befektetéseket nem a termelés szférájában, ha­nem a szolgáltatás, a keres­kedelem, a turizmus, a la­kás üzérkedés gyorsan kama­tozó ágazataiba irányítják. A szaúd-arábiai és az amerikai kölcsönök a 14 hónaponként egymillió fővel gyarapodó la­kosság élelmezését, illetve az esedékes kölcsönrészletek tör­lesztését sem fedezik. Egyip­tom évente 3,5 milliárd ton­na gabonát kénytelen impor­tálni. Az infláció üteme jó­val meghaladja a 30 száza­lékot. A dolgozók egytizede — 1,6 millió fő — munka- nélküli. Az utóbbi években másfél millió egyiptomi vállalt munkát külföldön, főként az arab olaj emirátusokban. A londoni Times szerint az or­szág adóssága tavaly 15 mil­liárd fontsterling volt. Az egy főre jutó nemzeti jöve­delem alacsonyabb, mint bár­melyik arab országban. Népellenes irányzat Különösen gyors ütemben emelkednek az élelmiszer- árak. A múlt év januárjától ez év márciusáig 63 száza­lékot tett ki az emelkedés. A parlamentben is heves el­lenállásba ütközött az a terv, hogy ismét felemelik a hús és más alapvető élelmiszerek árát. Mint emlékezetes, a múlt év elején véres utcai tüntetéseket váltott ki az a kormányjavaslat, hogy töröl­jék el egyes alapvető élel­miszerek — például a kenyér — állami- szubvencióját. Az állami ártámogatás megszün­tetését a Nemzetközi Valuta­alap írta elő mint az egyip­tomi kormány által kért köl­csön egyik feltételét. A Nemzeti Haladó Párt — a baloldali erők, a dolgozó tömegek szószólójaként —kö­vetkezetesen felemeli szavát a népellenes politikai irány­zat ellen. A magát liberális­nak nevező hivatalos Egyip­tom a baloldali hazafiak ül­dözésével, bebörtönzésével, 1 átványos bírósági perekkel Válaszol a mind hevesebb el­lenzéki bírálatra. Magától értetődik, hogy a forradalmi vívmányokat megtagadó belpolitika olyan külpolitikával párosul, amely az arab egységfront megbon­tásához, az Izraellel folyta­tott különutas tárgyalások­hoz, a szovjet—egyiptomi ba­rátság egyoldalú felmondásá­hoz, az amerikai imperializ­mus előtti behódoláshoz ve­zetett, B. S, „Sam fia” vallomásai David Berkowitz, ismertebb nevén »Sam fia« a gyermek­arcú New York-i postás szem­telen hangon hat ember — öt nő és egy férfi — meggyilko­lását ismerte be a bíróság előtt. További vallomásával újabb »bombát robbantott«: beismerte, hogy ő volt a »bronxi fantom«, az ismeret­len gyújtogató, aki 1974—75- ben kétezer tűzesetet okozott New Yorkban. Bár Berkowitz azt állította, hogy »démonok hangjai« hajtották a bűnre, 8 bíróság előtt kijelentette; tud­ta, mit tesz... Mosakodási kísérlet A Pinochet-rezsim mosako­dási kísérletének minősítette Clodomiro Almeyda, a chilei Népi Egység (Unidad Popu­lar) végrehajtó bizottságának titkára Berlinben a chilei junta nagy propagandakam­pánnyal beharangozott »poli­tikai amnesztiáját«, amelynek elsődleges célja a nemzetközi közvélemény ■ félrevezetése volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom