Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-07 / 106. szám

Ma befejeződik Brezsnyev látogatása az NSZK-ban (Folytatás az 1. oldalról) ni. Természetesem, vannak ha­diüzemeink, van hadseregünk, de az ilyen üzemek vezetői, a hadsereg parancsnokai, a munkások, a katonák nem a háborúval, s a katonai meg­rendelésekkel kapcsolják ösz- sze jólétüket. Nagyon szeret­nénk elérni, hogy — az egész társadalom mérhetetlen hasz­nára — a hadiüzemeket is a békés termelés szolgálatára ál­líthassuk, ezek is békés, alko­tó célokat szolgáljanak. Brezsnyev szólt a Szovjet­unió építési terveiről, a Baj- kál—Amur vasútvonalról, a nyugat-szibériai Tyumeny olaj- és földgázlelőhelyeinek hasznosításáról, arról, hogy a Szovjetunióban minden évben 11 millió ember költözik új lakásba. A Szovjetunióban a lakos­ság ingyenes, s valószínűleg a világon legkiterjedtebb orvosi ellátásban részesül. A világon működő orvosok egy harmada: szovjet orvos. De ahhoz, hogy a lehető legnagyobb hatékony­sággal érvényesíthessük az ál­lampolgárok jogát az egész­ségvédelemre, újabb hatalmas beruházásokra van szükség, szociális intézkedések, tudo­mányos kutatások kellenek. Mindez nem könnyű feladat. Sok bonyolult problémával kell megküzdenünk, sok a hiá­nyosság, de ezeket a problé­mákat az állampolgárok mil­lióinak növekvő aktivitásá­val, kezdeményezésével old­juk meg. Nem vitás, hogy megoldjuk azokat, s ehhez csupán egyetlen természetes feltételre van szükség: arra ugyanis, hogy sikerüljön meg- akadáloyzni az új világhábo­rút, sikerüljön a békés egy­más mellett élés alapján tar­tóssá tenni a békét. A Szov­jetunió nemzetközi irányvo­nala változatlan, szilárd, s en­nek az irányvonalnak a lé­nyege szerintem mindenki előtt világos, érthető, minden­ki szívéhez közelálló: a béke, a leszerelés, a népek bizton­sága. Pontosan ezeknek m célok­nak vannak alárendelve azok a fontos és konkrét javasla­tok, amelyeket a Szovjetunió nemzetközi téren terjeszt elő. Arra törekszünk, hogy első lépésként legalább is megál­lítsuk a nagy katonai poten­ciállal rendelkező országok fegyverzetének és fegyveres erőinek további növelését. Ez a közelmúltban előterjesztett kezdeményezéseink lényege. Május első harmadának vé­ge országaink, népeink számá­ra különösen jelentős időszak. Minden évben ekkor emléke­zünk meg arról, hogy Európa területén véget értek a máso­dik világháború harcai. Ter­mészetesen egymástól eltérően emlékezünk meg erről, érzé­seink gyakran ellentétesek, s ez érthető is. De hangulatunk­ban, érzelmeinkben nemcsak eltérések vannak, hanem van közös vonás is, s ez, vélemé­nyem szerint, napjainkban már sokkal lényegesebb, sok­kal fontosabb. A múlt hábo­rúban népeink hatalmas, pó­tolhatatlan veszteségeket szenvedtek. S bár már új nemzedék nőtt fel, ma már a Szovjetunió és az NSZK min­den második állampolgára csak könyvből ismeri a hábo­rút. A múlt arra késztet ben­nünket, hogy vonjuk le a kö­zelmúlt történetének tanulsá­gait, s növeli béketörekvésün­ket, azt a szándékunkat, hogy ne engedjük új tragédia be­következtét. Az idő sürget: minden el­vesztegetett nap, minden meg­torpanás, minden lelassulás sokba kerülhet az emberiség­nek, valamennyiünknek. Ez vezetett bennünket bonni tár­gyalásainkon. Az itt elfogadott dokumentumok nagy jelentő­ségűek. A közös nyilatkozatban, amelyet Schmidt kancellár úr­ral írtunk alá, kifejezésre jut a feleknek az a szándéka, hogy szilárd és állandó alapo­kon fejlesztik az NSZK és a Szovjetunió politikai együtt­működését. Ez egyaránt vonat­kozik a kétoldalú kapcsolatok­ra, s a nagy nemzetközi kér­désekre, mindenekelőtt az olyanokra, mint a békés egy­más mellett élés, az enyhülés, a fegyverkezési verseny meg­szüntetése. Aláírtuk azt a megállapodást is, amely meg­lehetősen hosszú időszakra, évezredünk végéig előirányoz­za gazdasági kapcsolataink széles körű fejlődését. Orszá­gaink békés együttműködésé­hez létrejön a szilárd anyagi alap. Ezek jó eredmények. A mi szempontunkból most az a fel­adat, hogy az elért megállapo­dások gyakorlati tettekben, a nemzetközi életben kifejtett közös, reális erőfeszítésekben nyilvánuljanak meg. Folytas­suk méltó módon az 1970-es moszkvai szerződés aláírásával megkezdett történelmi utat. Engedjék meg, hogy befeje­zésül szívből jövő köszönetét mondjak kedves vendéglátó­inknak, Walter Scheel köztár­sasági elnöknek, Helmut Schmidt szövetségi kancellár­nak, mindazoknak, akikkel találkoztunk és tárgyaltunk, az NSZK valamennyi lakójá­nak a meleg fogadtatásért és a szívélyes vendéglátásért. Közös nyilatkozat Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke és Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja meg­állapítja, hogy az 1970. augusztus 12-én aláírt szerző­dés megkötése alapvető jelen­tőségű esemény volt a kölcsö­nös kapcsolatok fejlesztése és az európai, helyzet megjavítá­sa szempontjából; ez a szer­ződés határozza meg a jövő­ben is a két ország közötti kapcsolatok irányát. További hatékony erőfeszí­tésekre van szükség a béke biztosítása érdekében, annak érdekében, hogy hozzájárulja­nak az enyhüléshez, a lesze­relés és a fegyverzet korláto­zása terén bekövetkező hala­dás elősegítéséhez. Ezzel kapcsolatban a követ­kezőket jelentik ki; /. Â feszültség enyhítése szük­séges, lehetséges és hasznos. Nem látnak semmiféle éssze­rű alternatívát az államok bé­kés egymás mellett éléséhez képest, annak ellenére, hogy néhány alapvető kérdésben a két fél álláspontja között el­térés mutatkozik, s eltérnek egymástól politikai, gazdasági és társadalmi rendszereik is. A felek (kifejezésre juttatják azt a szándékukat, hogy ki­szélesítik és elmélyítik az enyhülés folyamatát, e folya­matot fokozatossá és állandó­vá teszik. II. A felek elhatározott szándé­ka : hozzájárulnak ahhoz, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Tanácskozás­sal megkezdett folyamat dina­mikusan folytatódjék. Ennek érdekében amellett foglalnak állást, hogy a helsinki érte­kezlet záróokmányában fog­lalt és aláírt valamennyi elv és elgondolás teljes mérték­ben megvalósuljon. A felek szándékában áll, hogy építő módon használják fel az elkövetkező időszakot arra, hogy elősegítsék a hel­sinki értekezleten részt vett államok készülő közös tervei­nek és találkozóinak sikerét. hülés folyamata ne károsod­jék a katonai téren bekövet­kező fejlődés következtében, hanem éppen ellenkezőleg, az enyhülés egészüljön ki kato­nai intézkedésekkel is. Mindkét fél fontosnak tart­ja, hogy senki se tegyen szert katonai fölényre. A Közép-Európában lévő fegyveres erőket illetően mindkét fél támogatja a bécsi tárgyalások célját, azt, hogy a jelenleginél szilárdabb hely­zetet alakítsanak ki a meglé­vőnél alacsonyabb katonai szinten annale az elvnek az alapján, hogy a résztvevők biztonsága ne károsodjék. Mindkét fél ismét kijelenti, hogy ennek megfelelően kész lesz részt venni fegyveres erőinek csökkentésében azok­nak az elveknek alapján, ame­lyeket Bécsben határoznak meg a tárgyalások közvetlen résztvevőire vonatkozóan. IV. A felek elhatározott szán­déka, hogy minden téren to­vább növelik kapcsolataik mi­nőségét és színvonalát, arra törekszenek, hogy a jószom­szédság és a növekvő együtt­működés az eljövendő nemze­dékeknek is biztos támasza legyen. V. A felek fontos eszköznek te­kintik az aktív és tárgyszerű eszmecserét, amely a Jobb, kölcsönös megértés és a na­gyobb bizalom megteremtését szolgálja. Ezért szándékukban áll, hogy következetesen foly­tatják az ilyen eszmecserét, beleértve azt, hogy rendszeres konzultációt folytatnak a meg­felelő szántén, az egyetértés alapjainak kiszélesítése érde­kében. V/. Fontos, hogy a jobb kölcsö­nös megértés, a kölcsönös tisztelet és a nagyobb kölcsö­nös jóindulat eszméi meggyö­keresedjenek és elmélyüljenek mindkét ország állampolgárai­nak tudatában. Ez különösen az ifjúságra vonatkozik, amelynek sohasem 'szabad át­élnie azt, amit az előző nem­zedékek átéltek. VII. Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság gazdasági és ipari hosszú távú együttmű­ködésének fejlesztéséről és el­mélyítéséről aláírt szerződés nagy jelentőségű hozzájárulás ehhez a fejlődéshez. Vili. Csupán az enyhülés és a kölcsönös kapcsolatok konst­ruktív szellemű fejlesztése útján lehet közelebb hozni a népek vágyának megvalósítá­sát, a tartós béke biztosítását. IX. Azt a feladatot tűzik ma­gúik elé, hogy elősegítik a gaz­dasági, ipari és technikai együttműködést. Az ilyen együttműködést fontos és szükséges összetevőnek tartják a kétoldalú kapcsolatok meg­szilárdításában. Az együttmű­ködésnek mindinkább arra kell irányulnia, hogy hosszú távra szóló távlatokat dolgoz­zon ki. Mindkét fél meggyőződése, hogy az 1978. május 6-án a A felek megerősítik azt az álláspontjukat, hogy az 1971. szeptember 3-án aláírt négy­oldalú megállapodás szigorú tiszteletbentartása és teljes megvalósítása lényegi feltéte­lét jelenti az enyhülésnek Közép-Europában, az érintett államok, így a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság közötti kapcsolatok meg­javításának. X. A felek hangsúlyozzák, hogy kétoldalú kapcsolataikat a jövőben is az enyhülés és az együttműködés követelmé­nyeinek szellemében fejlesz­tik. Meggyőződésük, hogy ez mindenkinek javát szolgálja. Bonn, 1978. május 6. L. I. Brezsnyev H. Schmidt Gazdasági megállapodás Megállapodás a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság hosszú távú együttműködésének fejlesztéséről és el­mélyítéséről a gazdaság és az ipar területén. A Szovjetunió kormánya és a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya, figyelembe véve az 1970. augusztus 12. szerződésben ki­fejezett készséget az együtt­működés javítására és bővíté­sére, beleértve a gazdasági kapcsolatok területét, a két állam érdekében, támaszkodva az 1958. ápri­lósul meg, mint a gépipar, a járműgyártás, a fémkohászat, vegyipar, az elektrotechnuca, ezen belül az elektronikus ipar, valamint a közszükségle­ti cikkek gyártása. III. cikkely A szerződő felek ösztönözn, fogják a gazdasági informá­lis 25-én a kereskedelem és. ! ciok lehető legszélesebb csere­' 1 jét azzal a céllal, hogy javit­III. Gyakorlati lépésekre van szükség a fegyverkezési ver­seny megszüntetése érdeké­ben. Mindkét fél meggyőződé­se, hogy ez a probléma rend­kívül sürgős és fontos. A probléma megoldása — azzal a céllal, hogy megvalósuljon az általános és teljes leszere­lés hatékony nemzetközi el­lenőrzéssel — megfelel a vi­lág valamennyi állama és né­pe politikai és gazdasági ér­dekeinek. Meg kell gyorsítani a meg­állapodás létrehozását a lesze­relés és a fegyverzet korláto­zása terén, azért, hogy az eny­tengerhajózás általános kérdé seiről aláírt megállapodásra, az 1973. május 19-én a gaz­dasági, ipari és műszaki együttműködés fejlesztéséről aláírt megállapodásra, az 1974. október 30-án a gazdaságii együttműködés további fej­lesztéséről aláírt megállapo­dásra, abban a meggyőződésben, hogy hosszú távú együttműkö­désük kiterjesztése és foko­zása a gazdasági, ipari és mű­szaki kapcsolatok terén nem­csak a két állam közös érde­keinek felel meg, hanem fon­tos hozzájárulást jelent a hosszú távú együttműködés ügyéhez egész Európában, s attól az óhajtól vezettetve, hogy az együttműködés hosz- szú távú alapokon valósuljon meg, a következőkben álla­podtak meg: sák a kölcsönös értékesítési lehetőségeket. Ennek során az érvényes törvények és jog­szabályok keretében továbbra is ösztönzik a kereskedelmi együttműködési irodák, üzlet­kötő csoportok, vállalati és szervezeti képviseletek, vegyes társaságok és műszaki sze­mélyzet üzleti kapcsolatait. IV. cikkely I. cikkely A szerződő felek célul tűzik ki, hogy szilárd és hosszú tá­vú alapon elősegítsék a gaz­dasági, ipari és műszaki együttműködést, amely a két­oldalú kapcsolatok megszilár­dításának fontos és elenged­hetetlenül szükséges eleme. II. cikkely A két állam közötti gazda­sági, ipari és műszaki együtt­működés fejlesztésének során erőfeszítéseket tesznek, hogy figyelembe vegyék a nemzet­közi munkamegosztás elveit és a meglevő piaci viszonyo­kat. V. cikkely Erőfeszítéseket tesznek a garanciák biztosítása terén. Azzal a céllel, hogy a közép- és hosszú lejáratú hiteleket a két országban érvényes sza­bályzatok keretein belül a lehető legkedvezőbb feltételek között lehessen folyósítani. VI. cikkely megállapodásokat. A szerződő felek ezzel kapcsolatban szük­ség esetén egyikük javaslatá­ra konzultációt folytatnak, mindazonáltal ezek a konzul­tációk nem érinthetik a jelen szerződés alapvető céljait. IX. cikkely A jelen szerződés hatálya 25 évre szól. A szerződés el­sődleges érvényességi idejét tíz évben állapítják meg, amelynek lejártakor a szer­ződő felek megállapodása alapján mindannyiszor a kö­vetkező öt éves időszakra meghosszabbítást nyer. X. cikkely A jelen szerződés azt köve­tően lép érvénybe, hogy a szerződő felek kölcsönösen ér­tesítik egymást a két államban ehhez szükséges hivatalos el­járások megtörténtéről. A jelen szerződés 1978. má­jus 6-án Bonnban két hiteles példányban készült, orosz és német nyelven, mindkét szö­veg azonos érvényű. A Szovjetunió nevében: L, Brezsnyev, A. Gromiko A Német Szövetségi Köztársaság nevében : H. Schmidt, H.-D. Genscher Az NDK nemzeti ünnepén Berlin központjában egy klasszicista stílúsú épület nyitott kapui mögött örök láng lobog. A lángot fesze­sen álló, húsz-huszonkét éves katonák őrzik. Az NDK fő­városába látogató küldöttsé­gek útja mindig elvezet ide, hogy leróják kegyeletüket a fasizmus áldozatainak, a né­met munkásmozgalom hősei­nek emlékműve előtt. Május 8. a Német Demok­ratikus Köztársaságban nem­zeti ünnep. A német mun­kás-paraszt állam ezen a napon a fasizmustól való fel- szabadulását ünnepli. Sok mindent kifejez ez. Elsősor­ban azt, hogy a szocialista német állam gyökeresen kü­lönbözik a régi Németország­tól. Nem a hajdani birodal­maknak, hanem a német nép haladó, antifasiszta szocialis­ta mozgalmainak örököse. S kifejezi azt a történelmi tényt is, hogy a náci fasiz­mus teljes megsemmisítése teremtett lehetőséget arra, hogy német földön valami újat kezdjenek építeni. Építeni pedig a . romokon kelett. Aki néhány évvel ezelőtt járt az NDK-ban, gyakran találkozhatott a há­ború emlékeivel, de olyan építkezésekkel is, amelyeken a romok eltüntetéséért, egy újjászületett ország szebb jövőjéért dolgoztak az embe­rek. Az NDK 29 éves törté­nelmének legfontosabb jel­lemzője az új építése. A fa­sizmus által megfertőzött, tönkretett földön, igen bo­nyolult nemzetközi körülmé­nyek között, a két világrend- szer határán az ország mun­kásosztálya, parasztsága, ér­telmisége olyan államot ho­zott létre, ami korábban nem létezett. A szocialista német állam ma a világ első ipari hatalmai közé tartozik, a la­kóinak biztosított szociális ellátás, a magas színvonalú oktatás, a kultúrálódásra, pihenésre adott lehetőségek a szocializmus erejét bizo­nyítják. Az NDK építése, a szocia­lista német nemzet formáló­dása már egy új szövetségi rendszer kereteiben ment végbe. A Varsói Szerződés politikai—katonai szervezete és a KGST gazdasági integ­rációja sokoldalú biztonságot nyújt az NDK-nak is. Az elmúlt évtizedek alatt új típusú kapcsolatok épül­tek ki hazánk ás a Német Demokratikus Köztársaság között is. Bizonyítja ezt a gazdasági együttműködés megannyi kézzelfogható ered­ménye, a berlini utcák ika- rusai, s a hazai országutakat benépesítő Trabantok. Wart­burgok, a közösen készített mezőgazdasági gépek, az együttes beruházások. Nemzeti ünnepén köszönt­jük a Német Demokratikus Köztársaságot! - , A szerződő felek az együtt­működés további fejlesztésé­ben működnek közre, egyebek között a következő területe­ken: az ipari komplexumok és vállalatok létrehozásában, bő­vítésében és korszerűsítésében, különböző berendezések és más termékek közös kifejlesz­tésében és gyártásában, különböző nyersanyagfaj­ták kitermelésében és feldol­gozásában, beleértve a tenger­fenék hasznos ásványi kin­cseinek feldolgozását, az energetikai együttműkö­désben, az illetékes ■ vállalatok és szervezetek közötti műszaki együttműködésben, a bank- és biztosításügy, a szállítás és más szolgáltatások terén való együttműködésben. a harmadik országok válla­lataival és szervezeteivel való együttműködésben. Az együttműködés egyebek között olyan ágazatokban va­A jelen szerződésben való együttműködéssel és a gyakor­lati megvalósítás feletti fel­ügyelettel a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködési bizottsá­gát bízzák meg, az illetékes és éxdekelt gazdasági szervek részvételével. A jelen szerző­dés céljainak elérése érdeké­ben a bizottság a jelzett szer­vek részvételével hosszú távú programot dolgoz ki az együtt­működés alapvető irányzatai­ról. VII. cikkely Az 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodással összhangban a jelen szerződést a megállapított eljárásoknak megfelelően kiterjesztik Nyu-. gat-Berlinre. Vili. cikkely A jelen szerződés nem érin ti a szerződő felek által ko­rábban megkötött kétoldalú és többoldalú szerződéseket és Arafat felhívása a Vörös Brigádokhoz Bizonytalanság Rómában Moro sorsa miatt Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet veze­tője szombaton felszólította a »Vörös Brigádok« terroristáit, hogy kíméljék Moro életét. »A Palesztina' nép és a Palesztinái forradal­márok nevében nyomatékosan kérem Aldo Moro elrablóit- bocsássák őt szabadon. Szombaton hajnalban moz­gósították az olasz rendőrsé­get és az egész biztonsági szolgálatot a »Vörös Brigá­doknak« arra az utolsó üze­netére. amely szerint lehetsé­ges, hogv megölték Aldo Mo­rét. Különösen élénk kutatás kezdődött Rómában és kör­nyékén. valamint Rómától délre, a tengerparton. A nyo­mozást vezető főhadiszálláson úgy vélték, hogy a 9. közle­mény után á terroristák olyan mozgásra készülnek, amely esetleg nyomra vezetheti az 52. napja hasztalanul kutató nyomozókat. A rendőrség szerint Moro még életben van. Egy telefonáló azt mondol- meg Aldo hogy a kereszténydemok- ' rata vezető holtteste Terraci- nában, egy Róma-közeli kis tengerparti üdülőhelyen a csatornában van. A bejelentés azonban néhány órás szorgos keresés után alaptalannak bi­zonyult. Több lap értesülése szerint pénteken este búcsúlevél ér­kezett a Moro-családhoz az elrabolt családfőtől, ezt az értesülést azonban illetékes források nem erősítették meg. A délelőtti órákban a rend­őrség közölte, hogy 12 embert vettek őrizetbe a nagyszabású rendőrakció eredményeként, köztük egy nőt. További rész­letek nem ismeretesek. A közvélemény és a politi­kai körök reménykedve és fe­szült várakozással figyelik a fejleményeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom