Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-30 / 101. szám

A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL A kozloduji óriás Két év alatt 600 turista Költözködő A kooperáció érőéke Évi 63 millió márka megtakarítás Egyre több elektromos energiát szolgáltat Bulgáriának a koz­loduji atomerőmű. A szovjet segítséggel, szovjet tervek alap­ján fölépített Duna-parti erőmű bővítését tovább folytatják. Képünkön: a központi irányítóterem. épületek Egy évvel ezelőtt rendkívül nagy érdeklődést váltott ki az észak-csehországi Most bá­nyaváros templomának köl­töztetése. Ezt a régi várost, amely alatt mintegy 100 mil­lió tonna igen jó minőségű szén található, fokozatosan lebontják, s közelébe új, mo­dern Most épül fel. A régi Most megmentésre javasolt műemlékei közé tartozik a említett késő gótikus temp­lom is. A nehéz feladatot a prágai Transfera vállalat dol­gozói vállalták, sa 12 ezer tonnányi kolosszust majdnem 900 méterrel vitték odébb a jövendőbeli bánya helyéről. A Transfera vállalat a Cseh Szocialista Köztársaság terü­letén már tíz épületet költöz­tetett át új helyre. Párosversenyben a kelinyiniakkal Testvérmegyénk lakossága nagy figyelemmel kíséri Kali- nyin terület és Somogy kap­csolatának fejlődését. Borisz Szemjonovics Beljajev, a ka­linyini textilművek igazgató­ja tölti be a Szovjet—Magyar Baráti Társaság városi elnöki tisztét. A két nép, a két me­gye lakosságának barátságáról nyilatkozott a közelmúltban a Kalinyinszkaja Pravdában. Elmondta, hogy tizenöt évvel ezelőtt írták az első levelet a kaposvári textilműveik dolgo­zóinak, az első küldöttségek 1969-ben utaztak Kalinyinba, illetve Kaposvárra. Már ak­kor szóba került a közös mun­kaverseny. A két gyár kapcsolata, a küldöttségek cseréje azóta is rendszeres. Tavaly aláírták a versenyszerződést Kaposváron. Ligyija Pavlova Arszenyeva, a híres fonónő már teljesítet­te az ötéves tervét, 6 vállal­ta, hogy versenyre lép Tor­mási Jánosnéval, a kaposvári gyár egyik legjobb fonónőjé­vel. Valja Kulakova Szabó Zoltánná val, Jurij Blinov Varga Ferenccel versenyez. A kalinyini elektromos ké­szülékek gyára és a villamos- sági gyár, a kalinyini állami egyetem és a tanítóképző fő­iskola kapcsolata szintén fej­lődik. Üj esemény, hogy ta­valy óta a kalinyini és a ka­posvári vasútállomások is ver­senyeznek egymással. Egyre több turista is meg­fordul a testvérvárosokban. Két év alatt hatszázan utaz­tak hazánkból Kalinyinba, s onnan Magyarországra. Az SZMBT városi elnöke nagyon fontosnak . tartja, hogy még több kalinyini és kaposvári üzem levelezzen, versenyezzen egymással. A munkaverseny egyik szép formája az ezrek szerződése Minden igényt kielégítő bevásárlóközpontokat építenek a Kalinyin terület falvaiban. Ez a kép Remeskibcn készült. Tizenegy millió ember új. lakásban Ez a szovjet lakásépítés 1977-ben elért eredménye. A múlt éviben 2 millió 200 ezer új lakást adtak át. A Szov­jetunióban a lakásproblémát nem tekintik megoldottnak, ezért 1978-ra is több mint 2 millió új lakás építését vették tervbe, a zömét az állami költségvetés anyagi eszközei-, bői építik. Manapság a szov­jet házépítést új típustervek szerinti lakások építésére ál­lítják át (több mint 100 ilyen tervsorozatot dolgoztak ki. az ország különféle éghajlati övezeteinek és a nemzeti ha­gyományoknak a figyelembe­vételével). Ezek a tervek a komfort magasabb színvonalá­ban is különböznek a koráb­biaktól. Ezekben a házakban egy emberre 36, kéttagú családra 52—62, háromtagú családra 62—74, négytagú családra 74— 89, öttagúra 78—99, hattagú és még nagyobb családra pedig 93—103 négyzetméter jut Több beépített szekrényt, a helyiségek átalakításának, az egész lakás beosztása megvál­toztatásának lehetőségét is előirányozták. Loggia vagy erkélv építése is kötelező. 1980 után olyan lakások éoítését tervezik, ahol a kony­hát például minden szükséges háztartási berendezéssel — többek között hűtőszekrénnyel is — ellátják, a lakóhelyisé­gekben pedig, az új lakók előzetes megrendelése alapián, kényelmes bútorokat is elhe- Iveznelk . . . Mindez a lakos­ság lakásellátásának követike­A bakuï új mikrokörzet egyik épülete. ző szakaszára már tervbe vett realitás — akkor már az lesz a norma, hogy minden család­tagnak . külön szobája legyen. Alekszandr Gyodul APN — KS Gyógynövénykertészet A trópusi fáiról, rizsterme­léséről ismert vietnami mező- gazdaságban a cukornád, a kukorica, a juta, a batáta, a maniáka termesztése is jelen­tős. Napjainkban azonban egy­re nagyobb gondot fordítanak a gyógynövény termesztésre is. Erre — az ország adottsá­gainak megfelelően — főleg a kiskertekben kerül sor. Kü­lönösen szívesen foglalkoznak Somogyi li/éplap gyógynövényekkel Ho Sí Minh-város környékének kis­kerttulajdonosai. Van olyan kerület, ahol minden család­nak legalább egy négyzetmé­teres gyógynövény parcellája van. A kórházak, falusi egész­ségügyi állomások 30 százalé­ka rendelkezik gyógynövény­kerttel. A gyógynövényeket — a hagyományokhoz híven — sikeresen hasznosítják a min­dennapi orvosi gyakorlatban. Ezenkívül száz iskola tanulói is művelnek gyógynövényker­tet Az első ilyet a textilmunká­sok kötötték 1969-ben, s a kö­zelmúltban ez újra meghono­sodott; az erdőgazdaságok, kí­sérleti telepek és a vasútál­lomások most kötöttek ilyen együttműködést A múlt év végén Rzsev vasútállomás és tizenöt vállalat indította el e versenyformát, s most már Bologoje állomással és mások­kal együtt harminchat válla­lat vesz részt a közös munkát előrelendítő versenyben. Nem kevesebb, mint. harmincezer dolgozó tevékenykedik a kö­vetkező jelszó jegyében: A kölcsönös igénylői a kölcsönös segítségig! A fakitermelésben és fel­dolgozásban nagy a változás, mivel három év óta nem tá­maszkodnak megyén kívüli forrásokra. Évente 1,3 millió köbméter faanyagot termel­nek ki és dolgoznak föl saját célokra. Ez elképzelhetetlen volna az ezrek megalapozott szerződése nélkül. A Kalinyini terület a Szov­jetunióban mindig is a figye­lem középpontjában állt. Most a központi tévéadásban lát­hatta az ország a híres textil- munkasokat. A kitűnő riport- filmben bemutatták Ligyija Tyihomirovát, a munka ver­seny első helyezettjét, aki szintén ott volt a Komszomol XVIII. kongresszusán. Több szocialista országgal együttműködnek a kalinyi- niak. A neves visnyij-volo- csoki Vörös Május Üveggyár az NDK szakembereinek se­gítségével vezetett be új tech­nológiát, s kezdte meg az ün­nepi serlegek gyártását. Ter­mészetesen a kiváló brígádok is hozzáadták a termék vég­leges kialakításához nagy szakmai tapasztalatukat. L. G. Barátaink az NDK-ban — nemzeti jótulajdonság ez, a szervezőkészséggel jár együtt — nagyon tudnak számolni. A híres Fortschritt mezőgaz­dasági gépgyárkombináthan járva így mutatják be az E— 516-os kombájn teljesítőké­pességét : — Ha abból indulnunk ki, mennyi gépre van szükség ahhoz, hogy minden szemet 18 munkanap alatt betakarít­sunk, akkor a néhány év óta csak múzeumban található E— 175-öeből 30 ezer kellene. A ma általánosan ismert és hasz­nált E—512-es típusból elég 12 500. És az E—516-osból, amelynek sorozatgyártásá­hoz most kezdünk hozzá, ugyanennek a munkának az elvégzéséhez elegendő 6300 kombájn. És ez a tény leg­alább annyira örvendetes szá­munkra, mint az, hogy kom­bájnunk arany érmet nyert a mezőgazdasági gépek párizsi kiállításán, pedig ugyancsak nagy volt a verseny: a világ legjobb masináit gyűjtötték össze ott ... Számunkra e közlésiből az is nagyon fontos, hogy már a sorozatgyártásnál tartanak a Fortschritt munkásai. A null­széria után most már meg­kezdődött a termelés, s jólle­het még nem bizonyos, hogy a hazánkba érkező mintegy i 700 E-kombí/nból mennyi leszy az 512-es és mennyi az 516- os, annyi bizonyos, hogy a szocialista országok gazdasági, I termelési együttműködésének újabb kiemelkedő eredményé­vel találkozunk. Az E—516-osra elsősorban az NDK dolgozói lehetnek büszkék, hiszen ott gyártják, készítik; a széles körű szako­sítás és kooperáció azonban magyar közreműködést is je­lent. S amikor a prospektus­ban az olvasható, hogy a gép egyaránt alkalmas gabona és hüvelyesek, takarmánynövé­nyek, gyógy- és fűszernövé­nyek valamint kukorica beta­karítására is, akkor büszkék lehetünk rá, hogy a magyar mezőgazdasági gépgyárak ősz- I szesen 12 fajta kiegészítő' adaptert szállítanak — még­pedig időre és jó minőségben — a kiváló NDK termékhez. És ami ennél is fontosabb: ha a 60-as években nem születik meg az együttműködés a két ország között a mezőgazdasá­gi gépgyártásban, sem az NDK, sem Magyarország nem számolhatna azzal, hogy me­zőgazdaságát fokozatosan el­láthatja a technika legújabb állásának megfelelő géppel. Csak közös erőfeszítésekkel és csak ha nagy sorozatokra van szükség, lehetséges ilyesmit ‘kifejleszteni és folyamatosan sorozatban gyártani. Az E—516-as mullszériájá- ból már néhány példányt ki­próbáltak hazai földeken a magyar szakemberek is. Véle­ményük elismerő; apróbb ja­vaslataikat, észrevételeiket a szovjet, csehszlovák és bolgár mezőgazdasági üzemekből ér­kezőkkel egyetemben figye­lembe veszik a további javí­tásoknál. gyártásnál. A pró­bák több országban bizonyí­tották: az NDK-beli gépgyár­tók számítása helyes. Eszerint pedig a gép az E—512-es 220 százalékára növeli a munka termelékenységét. Ez pedig az NDK számára évi 63 millió márkát, mintegy 300 millió forintot jelent. A költségek 15 százalékkal csökkennek. S ami még különösen jelentős az NDK-ban, ahol nagy a munkaerő-hiány a mezőgaz­daságban is: kevesebb ember, vezető, kezelő kell az aratási- betakarítási munkákhoz, s le­hetővé válik, hogy a nagy nyári munkákat rövidebb idő alatt végezzék el. Magas célkitűzések ezek. Az F—516-os kifejlesztői már ezeknek ismeretében dolgoz­tak; a jövő évi terveket pe-. dig abban a tudatban hatá­rozták meg, hogy számolhat­nak az E—516-al és a többi korszerű, nagyteljesítményű mezőgazdasági géppel. P. I. Á dunai erőművek és a természetvédelem A Duna Gabcikovo és Nagy­maros közötti szakaszán léte­sítendő erőművekről szóló magyar—csehszlovák egyez­mény értelmében — amellett, hogy 1986-tól az erőművek bekapcsolódnak a két ország energetikai rendszerébe — gondoskodni kell a környék méterrel emelkedik majd; sza­bályozására a központi át­eresztő csatornán több zsilipet létesítenek. Ezek az átszivár­gó vizét olyan szinten tartják, ahogy a mezőgazdaságnak leginkább megfelel. Ez persze hatni fog a közeli erdőik fa­összetételére is. A talajvíz Román számítógépgyártás Az első román elektronikus számítógépet a temesvári mű­szaki egyetem közössége ké­szítette 15 évvel ezelőtt. Ezt követően az országban meg­indult a komputerek sorozat- gyártása. A román számító- gépgyártás fejlődése 1970-ben 'kezdődött a bukaresti elekt­ronikus számltógépgyár át­adásával; az üzem fő termé­ke a Félix C—256 típusú szá­mítógép, amely másodpercen­ként kb. 150 000 művelet el­végzésére képes. Ezt a típust elsősorban a népgazdaság kulcságazataiban alkalmazzák. A Félix C—512-es számító­gép — melyet szintén a bu­karesti gyárban fejlesztettek ki — elődje teljesítményé­nek kétszeresét nyújtja. A jelenlegi ötéves terv a román számítógépgyártás je­lentős növelését irányozza elő. Nagy figyelmet fordítanak a szocialista országokkal, köz­tük a Szovjetunióval folyta­tott együttműködésre. A Duna csehszlovákiai vidékei, melynek védelmére külön terv készült. természeti értékeinek meg­óvásáról is. A számítások szerint a víz­lépcső-rendszer üzembehe­lyezésekor a Csallóköz felső részén, amely egyike Cseh­szlovákia gabonatermő vidé­keinek, a talajvíz két-három újonnan állandósuló szintje ugyanis megköveteli, hogy olyan fákat telepítsenek a környékre, amelyeknek a megváltozott feltételek a leg­optimálisabbak. Hasonlókép­pen gondoskodnak az állatvi­lág védelméről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom