Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-30 / 101. szám
EXPORT ÉS ÉRDEKELTSÉG-Előrehaladásónk alapvető követelménye, hogy olyan jó minőségű és keresett cikkeket termeljünk, melyek a hazai Igényeknek megfelelnek, illetve a világpiacon gazdaságosan értékes ithetök. (A KB legutóbbi határozatiból.) — Mit tesznek az export növeléséért? — Ezt a kérdést látszólag csak az ipart üzemekben érdemes föltenni. Ott a főmérnök elmondhatja, hogy kevésbé versenyképes termékeik gyártásával fölhagytak és helyette korszerűbb, a világpiacon keresettebb cikkeket állítanak elő. Szelektív iparfejlesztés, a termékszerkezet átalakítása, exportáru-alapot növelő hitel.,. Ezeket a kulcsszavakat még nem fordították le pontosan a mezőgazdaság nyelvére. Mit válaszolhat a fenti kérdésre az agronómus, ha "-csak« annyit tud, hogy a mezőgazdasági export növelése alapvető népgazdasági érdek. A gyümölcs hagyományos exportcikkünk. Talán ezért van, hogy a termelők már pontosan tudják, mit és miért tesznek. — A nyugati piacokon már csak a piros és az édes almát lehet eladni — így Borsos István, a Bárdi bükki Állami Gazdaság fökertésze. — Üj telepítéseinkéi alkalmazkodunk a megváltozott igényekhez és növeljük a starking jellegű almások arányát. Több rossz minőségű és alacsony hozamú almást »-lecserélünk«. Évi termelésünk 200 vagon gyümölcs, ebből mintegy 80 vagonnyi megy külföldre. 1981 után már évi 400 vagon terméssel számolunk, melynek háromnegyedét szeretnénk exportálni. — Mitől függ, hogy ez sikerül-e? — Elsősorban a dolgozok munkájától: a metszéstől, a növényvédelemtől és a betakarítás minőségétől. Jövőre 150 személyes diáktábor építését kezdjük meg. Emellett korszerű be takarítógépeket vásárolunk. Már a nyáron megérb k egy rázógép, amely é., szilvával fizetünk... — Látszólag egyszerű ez, csakhogy mások is termelnek gyümölcsöt és nyilván ők is egyre jobbat. A müncheni piacon például 4—5 ország ánija versenyez a vásárlókért. — Előny, hogy a magyar gyümölcs zamata világhírű, igaz viszont, hogy a legtöbb ember a »szemével« vásárol. Meg kell tanulnunk úgy csomagolni, hogy a vevő képtelen legyen a polcon hagyni az árut... Nehezebb a helyzet a többi mezőgazdasági terméknél. A nagyberki tsz főmezőgazdásza, Parrag Imre szerint a gazdaságok rugalmasabban alkalmazkodnának a külső piac igényeihez, ha az információk nem véletlenszerűen jutnának el hozzájuk. — A szaklapok híre nem elég. Olyan világgazdasági iránytűre volna szükség, amely időben jelzi a teendőket. — Amikor juhászatuk fejlesztéséhez fogtak, számoltak-e az ágazat piaci helyzetével? — 1974-ben már tudtuk, hogy az arab országok például hosszú távon is vásárlói lesznek a pecsenyebáránynak. Az idén csaknem 400 bárányunk kerül külföldre a húskombináton keresztül, — Milyen termékek Jutnak még el külföldre? — A hizómarha, a sertéshús, a szőlő és nyilván a kukorica és a búza is. Az előbbiek után kapunk exportfelárat, az utóbbiaknál viszont a gazdaság számára mindegy, hogy terméke, exportra kerül, vagy belföldre. A gabonaforgalmi egységesen veszd át a terményeket, tekintet nélkül arra, hogy az exportképes vagy sem. Az utóbbi mondathoz a ga- gonaforgalmi és malomipari vállalatnál kértem magyarázatot — Lényegében a mi vállalatunknak is mindegy, hogy az átvett árunak mi lesz a további sorsa — tájékoztatott Balogh Ferenc osztályvezető. — Az Agrimpex a külföldi üzletek lebonyolítója, így nála jelentkezik az export többlete, amelyből azután — közvetett módon — a mezőgazdasági üzemek is részesednek. — Talán mégis jő volna, ha az ár jelezné, hogy az áru exportképes... — Kétségkívül a minőség javulását és ezzel az exportlehetőségék szélesedését hozná egy minőségérzékenyebb ár. Ügy gondolom, est szolgálja, hogy idén már béltartalma értékük alapján minősítik a búzákat — Hogyan lehet exportképes húst termelni? A kérdésre a nagyberki tsz sertés-szaktelepének vezetője, Kordély Sándor válaszolt: — Szaktelepen, korszerű technológiával és fajtával Az exportra termelő üzemek szép húsformájú, zsírtalan sertéseket várnak. — És mit adnak a minőségi áru viszonzásaként? — ötven fillért kilónként az exportsonkát adó sertések után. Ez a prémium azonban csak töredéke annak a többletmunkának és költségnek, mellyel a sonkasertéseik előállítása jár. A szalonna típusú sertések igénytelenebbek és szaporábbak is. — Mit tartana ösztönző árkiegészítésnek ? — Három-négy forintot. Persze Kordély Sándor is tudja: hiba lenne ilyen' korszerű szaktelepen hájtól remegő sertés;eket termelni. Azzal is számolt, hogy a Kaposváron épülő dobozoitsonka- üzem nyersanyagellátásában főszerepet kaptak. —■ Az ötéves terv végére nyolcezer lesz az évi hizóiki- bocsátásunk. Az innen kikerülő sertések közül csaknem valamennyi alkalmas alapanyag lesz az exportsonka készítéséhez. Külgazdasági jelentések szerint az olajos magvak világpiaci helyzete stabil, sőt várhatóan egyre keresettebbek lesznek. Amikor megtudtam, hogy a memyei tsz-ben a két év előtti 100 hektár helyett az idén már 516 hektáron vetettek napraforgót, összefüggést gyanítottam a két hír között... — Rendszeresen figyeljük a szaklapok külgazdasági cikkeit — mondta Takács Dezső elnök —, csakhogy ezekből nem lehet leszűrni, hogy nekünk milyen irányba kellene lépnünk. Megbízhatóbb útmutató az érdekeltség. Nem nehéz kiszámítani, hogy a napraforgó . még viszonylag szerény termés esetén is igen jövedelmező. Érdemes tehát vállalni a termeléssel járó kockázatot. — Amikor arról döntenek, mit fognak termelni, számolnak-e a külgazdasági cikkek információival. — Nem. Ha egy növényféle nem vagy csak alig jövedelmező, abból aklcor sem termelünk többet, ha tudjuk, hogy jó a piaca. Ezért szükséges, hogy az érdekeltség mindig hűen tükrözze a népgazdasági érdeketl A végkövetkeztetéssel felérő mondathoz aligha lehet hozzátenni valamit Somogy mezőgazdasági exportja tízezer vagonokban mérhető. Lehetne több is... Bíró Ferenc A daru kosarában Sles,' figyelmeztető Jelzés hallatszik. A levegőbe emelkedik egy hatalmas tartály, majd a daru lassan, óvatosan megindul, hogy másak munkahelyre, a hegesztőkhöz szállítsa azt. A kezelőfülkéből egy fiatalasszony nézi figyelmesen az alatta levő területet, a teher haladásának útját, hogy nincs-e, nem maradt-e valaki ott a figyelmeztető jel ellenére is. — Nagyon fontos szabály, hogy a teher alatt nem tartózkodhat senki. S noha az emelés előtt körültekintően rögzítenek minden szállítandó tárgyat, hogy ne billenhessen meg, soha nem indulok addig, amíg a »-hajóban« — így nevezzük a három részre osztott műhelycsarnok egy-egy területét — emberek vannak. A gyár beindulása óta végzem ezt a munkát, baleset még nem fordult elő. Határozott ember Stark Gé- záné. Ez nemcsak abból derül ki, ahogy a munkájáról, a felelősségéről beszél, hanem abból is, ahogy ezt a munkát választotta — Dolgoztam és másutt is. Somogydöröcskén a termelőszövetkezetben, meg — amíg működött — a tabi Horizont szövetkezetben is. Amikor ezt a gyárat építeni kezdték, tudomást szereztem arról, hogy olyan embereket keresnek, akik hajlandók Budapesten megtanulni különböző gépek kezelését. Darusnak jelentkeztem, vonzott, izgatott ez a munka. Négy hónapig tanultunk tizennégyen — lányok, asszonyok. Ismerkedtünk a gép szerkezetével, kezelésével, a szabályokkal. Ma már csak Berges Ferencné és Lázi Jó- zsefné van itt rajtam kívül, a < többiek elmentek máshova vagy anyasági segélyen vannak Azóta jöttek újabbak, nekik mi segítettünk, hogy elsajátítsák a daru kezelését Hat daru van a Budapesti Vegyipari Gépgyár tabi gyáregységében. Ebből három öt-, három pedig 12,5 tonnás. Starkné valamennyi kezelését érti, dolgozott már mindegyiken. — Szeretem ezt % munkát. Nagyszerű dolog fenn ülni a daru kosarában, s tudni, hogy megkönnyítem, meggyorsítom a lakatokik, hegesztők és a többiek munkáját Hetedik éve dolgozom itt, a gyáralapítóé közé tartozom, végleg idekötődtem. Beköltöztünk Tabra a férjem a Videotonban dolgozik —, a Lenin utcában építettünk családi házat... Az 6 javaslatára alakított a tizennégy darukezelő 1976 végén brigádot, s tavalyi munkájukkal elnyerték a szocialista címet Nem ez a végleges cél, szeretnének lépésről lépésre följebb emelkedni, s elnyerni az arany koszorút is. Március 8. Ez a brigád neve. A nemzetközi nőnap tiszteletére választották. A brigádban tizennégy nő van, s mindössze egy férfi. Társai, ismerve Stark Gézáné szorgalmát felelősségérzetét őt választották a brigád vezetőjének. Tavaly szeptember óta tagja a pártnak. — Mindig szívesen dolgoztam a közösségért. Tevékenykedtem az ifjúsági mozgalomban meg a Vöröskeresztben — tagja vagyok a járási vezetőségnek —, pártmegbízatásként pedig a vezetőségbe választottak nőfelelősnek. Hetvenkét asszony és lány dolgozik a gyárban. Azt tapasztalom, hogy nálunk megbecsülik a » nők munkáját, » ahol lehet, könnyítenek a kisgyermekes anyák helyzetén. Lehetővé teszik számukra a tanulást. (Én is szeretném elvégezni a gimnáziumot) S azt is, hogy ne kelljen két műszakban dolgozni addig, amíg gyermekeik picinyek. Ez segít abban is. hogy jövőjüket a gyárhoz kössék. Újbál felhangzik iá <3aru jelzése. Most egy hatalmas vaslemez függ a lánc végén, s lassan távolodik az üzemcsarnok, illetve a »hajó« közepén levő hegesztőberendezés felé. A daru kosarában Stark Gézáné óvatosan irányítja a gépet, figyelmesen teszi helyére a súlyos terhet Életcélját a tabi gyáriban találta meg, itt érett munkássá. SzaJaf László Nincsenek sokan: X megyében dolgozó mezőgazdasági diplomásoknak mindössze tíz százaléka nő. Sok ez vagy kevés? Viszonylagos. Ha ösz- szehasonlítjuk számukat a pedagóguspályán dolgozó nőké-' vei, mindenképpen kevés. Ha a felszabadulás előtt tevékenykedő agrárérteümiségi nők létszámához viszonyítjuk: sok. Összesen kilencven, egyetemet vagy főiskolát végzett nő dolgozik a megye termelőszövetkezeteiben. Hogy hányán hagyták el a pályát, arról nincs statisztika... Van-e közős jellemzőjük? Egy mindenképpen. Szinte valamennyien negyven év alattiak, sőt többségük húsz és harminc év közötti. Ha valaki főiskolát vagy egyetemet végez, a mezőgazdaságban szinte bizonyos, hogy közép- vagy felső szintű irányító lesz. Vajon a nőket megbízzák-e vezetői feladatokkal és ha igen, vállalják-e, össze tudják-e hangolni családanya! és egyéb kötelezettségeikkel? Ezek a kérdések gyakran felvetődnek szinte valamennyi szakmánál a nőkkel kapcsolatban. A válasz nem mindig igen. Legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy az iskolai végzettségtől függetlenül a nők zöme üzemgazdásza munkakör; NŐK A VEZETÉSBEN Ágronómusasszonyok ben dolgozik. Ehhez elég a főiskolai végzettség, azonban sokan egyetemivel is megrekednek ennél a beosztásnál. Vagy maguk sem igénylik a magasabb beosztást? Az agronómusnők mondták el, hogy amikor a termelőszövetkezetbe kerülték, a gyakornoki idő elteltével üzemgazdásznak osztották be őket Aztán ahogy telt-múlt az idő, férjhez mentek, gyereket szültek, elmentek szülési szabadságra, visszatértek a munkahelyre, alkalmanként le is maradtak szakmailag, vállalni sem mertek többet Igaz, nem is nagyon bíztak rájuk mást Elégedetlenek lennének? Nem mindegyikük. Van, aki tudomásul vette, hogy ez egyelőre így van, mások igyekeztek előbbre jutni. Sokan sikerrel; ám mindig többet kellett bizonyítaniuk, mint a férfiaknak. A megyében két női főagronómus, öt főkönyvelő és tizenöt állattenyésztési íő- ágazatvezető dolgozik. Sokat számít a családi háttér. Veit arra példa., hogy fiatal «©ármérnöknő * megyéCélratörő fiatalok ben fellelhető összes szakirodalmat átböngészte, hogy minél jobban dolgozzék, hogy az egyetemen megszerzett tudást minél jobban kamatoztathassa a gyakorlatban. Amikor férjhez ment, már jóval kevesebb ideje maradt mindenre, örült, hogy napi feladatait elláthatta. Másoknál, másként alakult Több agrármérnök házaspárt ismerek a megyében, akik a terheket —• szakmait, családit — megosztva haladnak előre a pályán. Persze itt is vannak buktatók. Éppen az azonos szakma, azonos munkahely miatt történik meg, hogy valamelyikük (általában a férj) vezető be- ■ osztásba kerül, a feleség pedig beosztottjaként nem dolgozhat tovább ugyanott Kényszermegoldást kell találni, ami legtöbbször azzal jár, hogy a fiatal agrármémöfenő alacsonyabb beosztást vállal... Vállal? Mit tehet? Bár nem nagy múltra tekint vissza az agrárértelmiségi nő megjelenése a termelőszövetkezetben, máris van — lia kis mértékben is — nemzedékváltás. A legfiatalabbak, akik a közelmúltban végezték el az egyetemet, valahogy célratörőbbek, mint ídősefob társaik, akik negyven körül járnak. Aki csak teheti, szakmérnökként képezi tovább magát. A gyerekgondozási segély lejárta előtt visszamennék a munkaheiyüikre — ha sikerül a gyereket elhelyezni... Itt, sajnos, még sok a gond. Ugyanis a falvak felében óvoda már van, bölcsőde azonban csak elvétve. Így, vagy családon belül kell elhelyezni a kisgyerekeket vagy más megoldást találni. Szakmailag mennyire tudnak lépést tartani a nők a fejlődéssel? Sajnos, általában nehezebben, mint a férfiak. Kevesebb idejük van, a szervezett továbbképzésekre is nehezebben jutnak el, mint férfi kollégáik. Maradnak a szakkönyvek, a folyóiratok. Folytathatnánk még a sort a termelőszövetkezetben dolgozó agronómusnők helyzetét elemezve. Sok dolog egészíti ki helyzetüket, amely mindenképpen javul a közeljövőben, amikor a termelő- szövetkezetek megyei szövetsége fórumot hív össze, hogy szót ejtsenek munkáról, családról, közéletről — életükről. fitnioa Márta Egyszerű szavakkal Erre a beszélgetésre köz- napisága miatt sokáig fogok emlékezni. Az asszony úgy fordította le a maga nyelvére, a maiga hétköznapjaira, amit határozatok, szabályok, követelmények írnak elő, hogy szinte kézzelfoghatóvá vált a tétel igaza: »Ha jó a vezetés, jó a munkahelyi légkör, a dolgozók szívesen adják tehetségük, képességük legjavát, közös erővél egy egyetlen célra összpontosítják erejüket, s a minél jobb gazdasági eredmények elérése valamennyiünk közös célja és érdeke.« Ha jő a vezetés, jő a munkahelyi légkör.'.'. — Lehet, hogy vannak, akik azt hiszik, akkor érzi jól magát az ember, ha a vezetője nem fogja szorosan a gyeplőt Nem ez a jellemző, nem Ilyen a többség. Az idén nyugdíjba megyék a szövetkezetből, de ez nem azt jelenti, hogy nem akarok tovább dolgozni. Inkább azért említettem, mert tsz-tagságom majdnem húsz éve alatt jó pár vezető irányítása alatt dolgoztam. Most nem az első számú vezetőkre gondolok, hanem a ml munkánkat legjobban meghatározó brigádvezetőkre. Higgye el, tőlük sokkal több függ, mint amit első hallásra gondolna az ember Ma is arra a brigádvezetőre gondolok vissza legszívesebben, aki mindig előre látott Nemcsak azt tudta reggel, hogy ha végzünk, hova megyünk délután. Tudta a másnapot is, meg a harmadikat; de felkészült arra is, ha valami közbejön — eső vagy géphibásod ás —, akkor mi lesz a dolgunk. Hogy mondjam? Biztonságérzetet ad ez az embernek. Tudjuk a feladatot és ezzel együtt azt is: ha elvégezzük, mennyit keresünk. A bizonytalanság, az időt rabló fölösleges várakozás, toporgás — na, most mi lesz, megyünk már és hova megyünk — nem jót szül. Ilyenkor az egyik ezt szidja, a másik azt, elromlik a hangulat jönnek a viták, a szemrehányások, végül a munka látja a kárát. De Bognár Jani bácsi vezetésénél, mindig előre tudtunk mindent. Jó kedvvel indult az ember reggel a munkába. Sőt ha valami személyes elintéznivaló miatt egy nap kimaradtam, szinte rosszul esett Hiányzott a társaság, a közös munka. Az az ér véleményem, hogy dolgoznak az emberek örömmel —■ csak irányítani kell őket..; ...a dóig őzök szívesen adják tehetségük, képességük legjavát. — Pedig nem lehet összehasonlítani azt hogy ma a szövetkezetben mennyivel könnyebb a munka, mint tíz évvel ,ezelőtt. Mostanában sohasem dolgozom elfáradásig, mint évekkel ezelőtt. Pedig az idő múlik és az embjyr'ëiÿre kevesebbet bír eL Most mégsem vagyok úgy, mint fiatalabb éveimben, amikor azt mondtam: nem bírom már, leszakad a karom, eltörik a derekam. A sok jó gép könnyített a sorsunkon. AdFóbusz visz a munkába, autóbusz haza. Hát persze, hogy szívesen dolgozik az ember. A mezőgazdaság akármennyire gépesített is, jól szervezett mégsem olyan egészen, mint az ipari üzem. Már csak azért sem, mert minden pillanatban függ a természettől, az időjárástól. Így aztán, adódnak soron kívüli, váratlan feladatok. Akkor is, ha mondjuk az embernek már lejárt a munkaideje. Ha ilyenkor szólnak, nemigen fordul elő, ami bizony régen megesett, hogy legyintett az ember: ott egye a fene, én már dolgoztam ma eleget. Nem! Inkább azon vagyunk, hogy mielőbb elkészüljünk. Mi látjuk a kárát, ha nem, tesszük, a mi hasznunk, ha idejekorán elvégezzük az ilyen többletmunkát is. :::« minél jobb gazdasági eredmények elérése valamennyiünk közös célja és érdeke. Sok minden szóba került még. A csinoscdó falu, a szépülő otthonok, a valaha nem álmodott mértékben növő termésátlagok, a munka, a hétköznapok, a közelgő nyugdíj. Az asszonyt Balogh Far“ * kas Jánosnénak hívják, Istvándiban lakik. Amikor beszélgettünk, a jó vezetés, a munkahelyi légkör »-titkairól« mondott véleményt. , Vörös Márta /
