Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-30 / 101. szám

Új gépek a nagyatádi ccrnagyárban Üj gépek kerültek a régiek helyére az Üjpesti Cérnagyár nagyatádi üzemében. A szá­zadforduló után épült gyárban most folyik az első rekonst­rukció. A több mint 160 millió forint értékű munka a befe­jezéséhez közeledik. A gyár­ban — a tervezettnél gj'or- sabban — úgy kívánják vég­rehajtani a rekonstrukciót, hogy közben ne legyen terme­lési kiesés. A nagyatádi cér­nagyár termékei iránt ugyan­is rendkívül nagy az érdeklő­dés nemcsak a hazai boltok­ban, hanem a tőkés piacon is. A legnagyobb vevők a Közel- Kelet órszágaiból érkeznek. A rekonstrukciótól azt is várják, hogy tovább javul a termékek minősége. Az 1910-es években készített cérnázó gépek ugyan­is elavultak már. Az elkopott alkatrészeket szinte lehetetlen volt pótolni. A megöregedett gépek jobban szakították a szálat, s ez rontotta a termé­kek minőségét. Az öreg, zajos gépek mellett mind nehezebb feladat várt a munkásnőkre is. A teremben, ahonnan most az udvarra ke­rültek az öreg berendezések, szinte zajtalanul dolgoznak, az új orsózók. S mi lesz a régi gépek sorsa? Annyira elöregedtek már, hogy senkinek sem kellenek. Több üzemmel tárgyaltak. Ve­vőként azonban csak a MÉH jelentkezett. így hát a sorsuk eldőlt : lángvágókkal feldara­bolják és hulladékként értéke­sítik a kiselejtezett gépeket. MÁJUS VÖRÖS LOBOGOJA ALATT írta: Győri /mre, a Központi Bizottság titkára Az 1910 cs években készült gépek az udvaron várják a láng­vágókat... ­.. helyükön már a korszerű berendezések dolgoznak. A harmincnégyedik sza­biid május elsejét kö­szönt j ük szocializmust építő hazánkban. Ünnepeljük a proletár nemzetköziségeit, a szolidaritást, a békéért folyó nemzetközi harc sikereit, az emberi életet formáló munkát, a szocializmus vívmányait. Kilenc évtizede, az első május 1-i tüntetésen a prole­tariátus azért vonult ki a munkásmozgalom vüirös zász­laja alatt, hogy munkaalkal­mat, elviselhetőbb munka- és életkörülményeket követeljen. Az elsőt követő május elsejei politikai megmozdulások mind világosabban jelezték a mun­kásosztály szilárd meggyőző­dését : az osztálykülönbségek megszüntetésének útja végső soron a szocialista forradalom. A felismerés igazságát a tör­ténelem — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom diada­la, a világ első munkás-pa- i'aszt államának létrejötte, a szocialista világrendszer kiala­kulása, a haladó erők győzel­mei a világ minden táján — fényesen igazolja. Népünk a fejiett szocialista társadalom építésén, a XI. kongresszus jövőt formáló ha­tározatainak végrehajtásán munkálkodik. Május elseje al­kalmat ad arra, hogy áttekint­sük eredményeinket, felada­tainkat. A mostani számveté­sünk, mérlegkészítésünk jelen­tőségét és sajátosságát az ad­ja, hogy támaszkodhatunk a Központi Bizottság legutóbbi ülésének elemzésére, határoza­tára, amelyben átfogóan érté­kelte a XI. kongresszus hatá­rozatai végrehajtásának hely­zetét. A Központi Bizottságnak ez a határozata azért is jelen­tős, mert viszonylag hosszabb időszak tapasztalatairól ad számot, és előremutat a kö­vetkező kongresszusig. A határozat legfőbb megál­lapítása az, hogy nehezebb feltételek között számos új je­lenség és előre nem látott aka­dály ellenére a XI. kongresz- szus irányvonala kiállta, ki­állja a gyakorlat próbáját. A kongresszusi határozatok vég­rehajtása sikeresen folyik az élet minden fő területén. A nemzetközi feltételek, a hazai körülmények változásai, mó­dosulásai ellenére sem kell változtatni politikánk irányvo­nalán. Pártunk a marxizmus— leninizmus egységes eszme- rendszerét saját nemzeti kö­rülményeinkre alkoíóan alkal­mazva, az új kérdések marx­ista—leninista megválaszolá­sával folytat sikeres politikát. Következetes, elvhű, egyértel­műen elkötelezett politikánk, a _ munkásosztály ügye iránti hűségünk, a Szovjetunióhoz, a szocialista közösség országai­hoz fűződő szilárd kapcsola­tunk és megbonthatatlan ba­rátságunk az egész magyar társadalom aktív támogatását élvezi. Népünknek a munkáról val­lott szocialista felfogása, a munka mélységes tisztelete és döntő szerepének a megítélése mutatkozott meg a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben, amelynek győztesei éppen a munka ün­nepét megelőző napokban ré­szesültek magas erkölcsi elis­merésben. A verseny tovább folyik azzal a céllal, hogy gya-_ rapodjék nemzeti vagyonunk.' B arátaink a szocialista or­szágokban és szerte a világon rokomszenvvel, elvtársi szolidaritással tekin­tenek pártunk és a Magyar Népköztársaság tevékenységé­re. Jóleső érzéssel tapasztal­juk, hogy politikánk nemcsak itthon, hanem külföldön, min­denekelőtt elvtársaink és ba­rátaink körében, de a tőkés országok realista politikusai részéről is tiszteletet vált ki, korrekt megítélésre és maga­tartásra készítet éppen elvhű­sége, rugalmassága és diffe­renciáltsága miatt. A Központi Bizottság a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását tárgyszerű realizmussal, kritikusan ele­mezve arra a következtetésre jutott, hogy »most a legfőbb feladat a párt eddigi irányvo­nalát követve a végrehajtás további javítása ... Az eddigi­nél is nagyobb súlyt kell he­lyezni ’a végrehajtás megszer­vezésére és az ehhez szükséges személyi feltételek megterem­tésére«. Továbbra is két alap­vető — egymással szervesen összefüggő — feladat áll előt­tünk: a gazdasági építőmun­kánk nemes céljainak valóra váltása és ideológiai életünk sokrétű fejlesztése. A gazdasági feladatok meg­valósításától, a biztos alapok­ra épülő V. ötéves terv vég­rehajtásától füge. hogy meg­szilárdítsuk népgazdaságunk egyensúlyát, s vele párhuza­mosan emeljük népünk élet- színvonalát. E felelősségteljes munkához a XI: kongresszus határozata, s az ezrt kiegészítő, konkretizáló központi bizott­sági határozatok együttesen mutatnak irányt. Á jobb, ha­tékonyabb gazdasági munka nem egyszerűen elhatározás kérdése, nem csupán a veze­tők, elsősorban a gazdasági szférában dolgozó vezetők fel­adata — bár az ő személyes felelősségük kétségtelenül a legnagyobb —, hanem mind­annyiunké. Mindez az érem­nek csak az egyik oldala. A másik oldal, hogy új ismere­tekre, újonnan megszerzendő tudásra, tudati változásokra is szükség van. Ehhez tartalé­kainkat is mozgósitani kell. Tartalékok pedig nemcsak a gépek erejében, a szervezés ja­vításában, hanem az emberek gondolkodásában, szemléleté­ben és magatartásában is bő­ven rejlenek. T ársadalmunk megterem­tette a jogok és köte­lességek egységét: egy­szerre biztosít jogokat és ír elő kötelességeket. A Központi Bizottság legutóbbi ülésének liatározaIából egyebeik között az is következik, hogy legjobb tudásunk szerint dolgozni nemcsak jogunk, hanem köte­lességünk is. Ennek velejáró­ja, hogy a közügyekben való részvétel joga és kötelessége is átszövi minjennapi életün­ket. Sokasodó és mind bonyo­lultabbá váló társadalmi, po­litikai, gazdasági feladataink az élet minden frontján sür­getően kívánják, hogy ne ke­vesek tiszte legyen a közösség érdekében való fáradozás, ha­nem mindannyiunkké, akik e hazában élünk. Határozott célunk, hogy minél többen kapcsolódjanak be a dönté­sek előkészítésébe, kimunká­lásába és alkotó végrehajtásá­ba. Az egyenlően mért jogok gyakorlása és a kötelességek teljesítése fundamentumát ké­pezi annak a törekvésünknek, hogy tovább erősödjék a szo­cialista nemzeti egység, társa­dalmunk minden osztályának és rétegének szoros együttmű­ködése, a párt és a tömegek kapcsolata, népünk összefor- rottsága. Arra törekszünk, hogy megőrizzük a gyakorlat­ban bevált politikánk fő irányvonalát, feltárjuk és megválaszoljuk a fejlődés új kérdéseit szocialista hazánk javára, a közösség és az egyén boldogulására. Míg mi az em­beri jogok maradéktalan ér­vényesítését természetes köte­lességünknek tartjuk, a bur­zsoázia csak szónokol az em­beri jogokról. Ezek a megnyi­latkozások azonban puszta deklarációk, hivalkodó és üres szólamok ott, ahol milliós tö­megeket sújt az infláció, . a munkanélküliség, ahol szelle­mi terrort folytatnak a haladó eszmék képviselői ellen, ahol mind nagyobb méreteket ölt az emberrablás, a fizikai meg­félemlítés minden rendű és rangú formája. Ezen a napon — a világ dolgozóival együtt — a magyar nép is a munkás nemzetközi­ség vörös zászlaja alatt ünne­pel. A földkerekség minden táján száz- és százmilliók har­cos seregszemléken tesznek hitet a béke, a társadalmi ha­ladás, a munkásosztály ügye mellett. Miközben a reakciós erők, a béke és a társadalmi haladás ellenségei igyekeznek megakadályozni a pozitív fo- lyarnaíokat, az enyhülés tér­hódítását, erősítik propagan­dájukat a szocialista országok ellen, fokozzák harcukat a szabadságukért küzdő népek­kel szemben — a Magyar Népköztársaság pártunk XI. kongresszusa határozatának megfelelően folytatja követ­kezetes külpolitikáját. Azon munkálkodik, hogy erősítse barátságunkat, együttműkö­désünket a Szovjetunióval, a szocialista országok közös­ségével. támogatja a tőkés or­szágokban küzdő testvérpárto­sat. a társadalmi haladás út­törőit. a gyarmati uralom alól felszabadult népek har- :át a társadalmi haladásért >s a teljes nemzeti független- ;ég biztosításáért, küzd a be­tas egymás mellett élés ki- eriesztéséért, a béke védel­méért és megszilárdításáért. A •ilágpolitlka fő tendenciáinak ílemzése alapján joggal álla- nlotta meg a Központi Bi- ottság legutóbbi határozata. iogy az elmúlt három évben szocializmus pozíciói világ- néretekben tovább erősödtek, . kapitalizmus általános vál- ága mélyült, jelentős sikere­st ért el a nemzeti felszaba­dó mozgalmak harca, széle- edett a békeszerető erők üadelme az enyhülés irány­aiénak további térhódítá- áért Utánpótlás a műhelyekből A párt politikájának megvalósulásában döntő szerepe »au a káderek helytállásának. (A, KB legutóbbi határozatából.) A kaposvári gyárakban egy­re több munkás, fiatal, nő kap lehetőséget arra, hogy fokról fokra nagyobb felada­tot vállalhasson. Az üzemi pártbizottságok — a hatáskö­rükkel élve — egyre megfon­toltabban döntenek abban, hogy valóban rátermett, a po litikai, szakmai, magatartás beli követelményeknek egy­aránt megfelelő jelöltek ke­rüljenek a vezető posztokra. E témáról beszélgettünk Mi- halics Istvánnal, a textilmű­vek, Borovszky Vilmossal, a EÁÉV, Kiss Tiborral, a ruha­gyár pártbizottságának titká­rával. — Mit tartanak a legfonto­sabbnak a mindennapi mun­kában ? — Rendszeresen figyelem­mel kísérjük az öt évre elké­szített káderfejlesztésd ter­vünket — mondta Mihalics István. — Minden évben hoz­záigazítjuk a valósághoz. az új helyzethez. Ez érthető, hi­szen közben kiemelünk jelöl­teket, mások esetleg elmennek az üzemből. Ügy érzem, hogy nálunk megfelelő a saját ne­velésű utánpótlás, mégpedig munkásokból is. Ez annak kö­szönhető, hogy összehangol­juk a politikai, a szakmai képzési, elsősorban azoknak nyitunk zöld utat, akikkel terveink vannak, ~A1 ­dául hatan — van közöttük esztergályos, fonónő is — jár­nak egyetemi előkészítőre. Egyéves pártiskolára is olya­nokat küldünk, akik a tanul­takat a párt-, szakszervezeti vagy KISZ-munkában haszno­sítják majd. — A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat helyzetét sokan ismerik a megyében, s így megértik, hogy milyen fontos nálunk a vezetők sta­bilitására való törekvésünk — így Borovszíky Vilmos. — A vállalat pártbizottsága, a hár­mas követelményt figyelembe véve, egyre több fiatalt java­sol a vezető posztokra, hadd bizonyíthassa be a tudását, a hozzáértését. Így például a 2. sz. íő-építésvezetőség élére már fiatal szakember került, s a tervek szerint a marcali önálló építésvezetőség veze­tője ugyancsak fiatal szakem­ber lesz. A káderhatározat megjelenése óta például négy nő került osztályvezetői be­osztásba, a csoportvezetők kö­zött pedig tizenötöt találunk. A munkások előlépetése vi­szont sokkal nehezebb. Eh­hez az építőiparban sokkal hosszabb idő és nagyobb tü­relem szükséges. Éppen azért fordít a vállalat évente 1.7 millió forintot a képzésre és továbbképzésre, hogy még többen váljanak szakmai, po­litikai szempontból alkalmas­sá az előléptetésre. — Mi azt tartjuk, hogy te­gyen le valamit az asztalra, aki már szóba jön bármilyen posztra vagy tisztségre •— hangsúlyozta Kiss Tibor. — Amikor nyugdíjba mennek ré­gi dolgozók, akiknél nyilván teljesen más volt a követel­mény annak idején, most már felsőfokú végzettségű fiatalo­kat ajánlunk a helyükre osz­tályvezetőknek, egyéb irányító posztra. Alaposan megnézzük, hogy megbízható-e, mennyire tevékeny, milyen a közéleti munkája, az elkötelezettsége. A pártbizottság nemcsak igent m,o.nd a kinevezésre, hanem segíti is feladata ellátásában, ösztönzi szakmai, politikai is­mereteinek- bővítésére, anél­kül nem alakulhat ki bennük a vezetői készség. Különösen fontos, hogy a párt-alapszerve- zetek is értik a káderpolitika lényegét, s a véleményezési joguknak megfelelően szintén így döntenek. Az utánpótlás onnan indul el, hiszen senki­ből sem lesz egyből főosztály­vezető. — Előfordul-e olyan, hogy két-három jelölt közül vá­lasztják ki a legalkalmasabb vezetőt? S olyan, ha valaűö nem felel meg, akkor javasol­ják a neki megfelelő, más munkakörbe való helyezését? — A textilművekben ha­gyományos a saját káderek kinevezése. Amikor valaki előrelép, akkor két-három A kommunisták soha sem titkolták — már első kiáltvá­nyukban vallották és hirdet­ték —, hogy az egész föld­kerekségre kiterjedő harcuk célja nem kevesebb, mint a világ megváltoztatása. E harc eredménye, hogy folyamato­san gyarapodnak a hatalomra jutott munkásosztály osztagai, a szocializmus hívei, öntuda­tos építői, és gyarapodik azoknak a serege, akik a ka­pitalista országok májusi se­regszemléjén a békéért, a tárr sadaimi haladásért, a mun­kásság nemzetközi szolidaritá­sáért küzdenek. A mai világpolitikai helyzet legfőbb jellemzője, hogy szé­leskörűen kibontakozóban van a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élése. Ezzel szemben újra és újra le kell küzdeni a reakciós erők — kezdve az imperialista köröktől a mao­ista eszmék örökségét vállaló személyekig és csoportokig — ellenállását, lépésiről lépésre haladva a nemzetközi feszült­ség enyhítésének útján. Hatá­rozottan fellépünk a népek alapvető érdekeit fenyegető lázas imperialista törekvés: a neubronfegyverek gyártása és nyugat-európai elhelyezésének a terve ellen. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy a mosta­ni májusi lobogók alatt vo­nuló százmilliók — a világon mindenütt — velünk együtt hallatják hangjukat azok el­len, akik a neutronbomba gyártására ösztökélik a nagy­hatalmakat. A májusi sereg­szemlék milliói tudva tudják, hogy a békéről és a bizton­ságról folytatott tárgyaláso­kon a neutronbamba meg­szállottjai a legelképesztőbb feltételekkel állhatnak elő, próbálhatnak zavart kelteni, de nem kerekedhetnek felül a józan ész diktálta tényeken, óhajaik nem törhetik meg a népek békeakaratát A béke, a haladás és a szolidaritás zá­loga a szocialista tábor, élén a Szovjetunióval. Az a kö­zösség, amely — a világ ha­ladó mozgalmaira támaszkod­va — történelmi küldetésének tekinti egy üj világháború, a rakéták és a neutronfegyve­rek veszedelmének elhárítá­sát, hogy békés, örömteli má­jus elsejéket ünnepelhessünk. M ember is lép egyet — kezdi Mihalics István. — Ennek el lenére már alkalmaztuk az a gyakorlatot, hogy a pártbi zottság két jelölt közül vá . lasztott, sőt az egyik társadat I mi tisztség esetében háror ! közül. Leváltás és visszahívá az utóbbi tíz évben nem volt — Nálunk is előfordult má a több jelölt — egészítette k Borovszky Vilmos. — A termelési irányitól esetében fordul elő ilyen ; ruhagyárban — vette át a szó Kiss Tibor. — A csoportveze­tőket fiatalokból neveljük ki s ebben a ruhaipari szakkö­zépiskola is nagy segítséget ad Természetes, hogy nem min­denki válik be. Előfordul: olyan, hogy valaki nem volt to­vább alkalmas telepvezető, beosztásra, máskor kiderült hogy az egyik kiszemelt dol­gozónk <t felsőfokú végzettsé­ge ellenére sem lenne megfe­lelő vezetői tisztségre. A három pártbizottság munkájában sok a közös vo­nás, a helyi sajátosságok azonban különböző feladato­kat adnak. — Én fontosnak tartom — mondta Borovszky Vilmos — hogy a vezetőnek kinevezett dolgozók a jó szót, az elisme­rést, a bátorítást, s ha szük­séges, akkor a bírálatot is megkapják. Az alapszerveze­tek és a pártbizottság tartal­mas beszámoltatásai sokat lendíthetnek egy-egy vezető munkáján, hiszen egyik job­ban, a másik kevésbé válik be. Az állandó odafigyelés nélkülözhetetlen. L. G. iközben százmilliók álma ölt testet a béke gon­dolatában, proletár in­ternacionalizmusunk táplál­ja a szolidaritást a szabadsá­gukért, a társadalmi haladá­sért küzdő népekkel, szerveze­tekkel és mozgalmakkal, A proletár internacionalizmus egyik nagyszerű példáját ér­zékelhetjük a szabadságért és függetlenségért küzdő an­golai nép hősi harcának tá­mogatásában.. Májusi zászlóink alatt vonulva a világ népeivel együtt szolidárisak vagyunk azzal a küzdelemmel, amelyet Dél-Aírika és a világ más térségeinek népei vívnak a még meglévő gyarmati elnyo­más és a szégyenletes faji megkülönböztetés ellen. Mély felháborodással ítéljük el a chilei terrort. A szolidaritás jegyében emelünk szót min­den haladó rendszer mellett Együtt küzdünk a monokapi- tal izmus ellen fellépő testvér- pártokkal. amelyek a burzsoá­zia féktelen uszításának ke­reszttüzében keresik az embe­ribb élethez vezető utat. Szí­vünk minden melegével, elv­társi tisztelettel kívánjuk, hogy elvezessék munkásosz­tályukat. nemiket az elnyo­mástól és kizsákmányolástól mentes új világba, olyan tár­sadalomba. amelyben a szabad élet. a béke, a jólét és az emberi harmónia uralkodik. A magyar munkások, föld­művelők, értelmiségiek, párt­tagok és párton kívüliek, a fiatalok és az idősebbek a párt iránti bizalom jegyében készülteik a mai napra. a munka és a béke, a szolida­ritás, a proletár internaciona­lizmus ünnepére. A Központi Bizottság néhány napja tar­tott ülésének visszhangjából kitűnik: dolgozó népünk osz­tatlan lelkesedéssel üdvözli a párt változatlan politikáját, a gyakorlati munka fejleszté­se érdekében hozott döntése­ket. Ez a cselekvő egyetértés volt eddig is és.lesz a jövőben is a fejlett szocialista társa­dalom építésének legfőbb erő­forrása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom