Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-30 / 101. szám

Az igényekhez igazodva »A népgazdasági erőfor­rások arányosabb elosztá­sával, szükség szerint kü­lön pénzügyi alapokkal és anyagi ösztönzéssel is tá­mogatni kell a szolgáltató hálózat fejlesztését.«- (A KB legutóbbi határozatá­ból.) Somogy megyében jelentős szolgáltatási feladatokat olda­nak meg a KISZÖV-höz tar­tozó ipari szövetkezetek. Kér­déseinkkel Btczó Péteri a me­gyei szövetség elnökéi keres­tük meg. — A szolgáltatás a közvélcméns’ figyelmének középpontjában van. Többek között ezért is nagy a szövetkezetek felelőssége. Milyen az arány jelenleg Somogy megyé­ben az igények és az ellátottság között? — Két évszámbcl induljunk ki. 1969-ben jelent meg egy kormányhatározat, amelyik a szolgáltatás tervszerű, a ko­rábbinál gyorsabb ütemű fej­lesztését szorgalmazta. Ugyan­akkor megfogalmazta a szol­gáltató szervezetek felelőssé­gét. A másik évszám 1977 : milyen eredményeket érték el a megyében a szövetségünk­höz tartozó szövetkezetek ? A mült évben a 29 szövet­kezet termelési értéke 1 mil­liárd 146 millió forint volt, s ez 14 és fél százalékkal több, mint 1976-ban. A lakosság ré­szére végzett javító-szolgálta­tó tevékenység értéke csaknem 77 millió formt volt, s a növekedés elérte a 13 és fél százalékot. Az előző tervidő­szakban 17 szövetkezet növel­te szolgáltatási teljesítőképes­ségét, s lényegében kiépült a megyében a szolgáltatás alap­hálózata. — Emeljünk ki egy szolgáltatási ágazatot: a gcpkocsijavításl. A megyében is no a személyautók száma. Lépést tudnak-e tartani ezzel a szövetkezeti javítóműhe­lyek.’ — Evek óta gyorsan emel­kedik az elvégzett javítások értéke. A múlt évben például a tervezett 16 millió 680 ezer forinttal szemben 21 és fél millió forint volt az árbevé­telük. A jobb ellátást szolgál­jak azok a szerződések, me­lyek az OKISZ és az AFIT, illetve a nagyatádi Komfort, a balatonboglári vasműszaki, a kaposvári vasmüszaki és szolgáltatóipari, illetve a bar­csi Unitech szövetkezetek kö­zött jöttek létre. Ezek célja az anyag- és alkatrészellátás javítása, a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a szakoktatás biztosítása. A Somogyvári Építőipari Szövetkezet tevé­kenysége a közeljövőben bő­vül: gépjárművek kisebb hi­báinak javítására is vállalko­zik. jól képzelt szakember. Mégis van gondunk. Az is segítene, ha egy-egy dolgozónk több szakmával rendelkezne. Már arról is beszéltünk, hogy a rokonszakmák (üveges-aszta­los, női- és férfifodrász, víz-, gáz- és villanyvezeték-szerelő) képzését oldják meg, és mű­velését engedélyezzék egy-egy embernek. Ez többek között az előbb már említett ügyele­ti rendszer megvalósítását is segítené. Azt is el kell érnünk, hogy csak az igényeknek meg­felelő számú szakembert ké­pezzenek a szövetkezetek. — Mcgnsujfató az eddi;; beve­zetett intézkedések hatása? — A KISZÖV elnöksége rendszeresen foglalkozik a szolgáltatás helyzetével és fej­lesztésének lehetőségeivel. A szakosodási, profiltisztítási és hálózatszervezési folyamat azonban nem tekinthető befe­jezettnek. Az a véleményem, hogy a szolgáltatás soha nem éri utol az igényeket, mert az életszínvonal növekedésének hatására a követelmények egy­re magasabbak lesznek. Annyi azonban bizonyos, hogy szö­vetkezeteinknek ezekhez a szolgáltatási igényekhez kell alkalmazkodniuk. Mészáros Attila A kubikos tervei ha is. Lakótelep munkásoknak A Budapesti Városépítési és Tervező Vállalat elkészítette a XXII. kerületi — Budafok — Arany János úti új' munkás­lakótelep terveit és makettjeit. A tervek szerint itt a követ­kező években 410 lakás épül fel. A költségekhez a kerület vállalatai is hozzájárulnak. Molnár János az építkezése van. Most narancssárga védőruh l'an rajta. Kell ez a daru ke zelében, itt a Béke—Füredi le kótelepen, az általános isitől építésénél. — Édesapám cseléd volt. E is szolgagyerekként kezdten Vándorélet volt a gyerekki rom. nem is jó róla beszélni. Aztán kikötöttem Somogy Sámsonban egy nagyobb po gárnál, a hentesnél. Olt ki i tanultam volna hentesnek, h nem jen a háború. Amikor 1945 Katalin napjá hazaiért a fogságból a feles, ge négy hold juttatott földje bői próbáltak megélni. Aztá 1949-ben beléplek a buzsál termelőszövetkezetbe, ahe Molnár János az építőbrigá élén dolgozott. 1908 óla vqn SAÉV-naL Mindennap hajnalban, nég óra ötvenöt perckor lép föl vállalat bérelt autóbuszért Számon tartja, hogy ezentú tíz perccel tovább alhat, hi szén a gépkocsivezető előír »nyugvása« csak így oldhat> meg. És májusban már ti órát dolgoznak: alkalmazkod nak az évszakok diktálta idő járáshoz. A kisebbik fiává együtt jár ■ munkába. ak ugyanennél a vállalatnál feste A nagyobbik gépkocsivezető é kertész, a leánya pedig pénz táros. — Mostanában azzal telik i szombatunk—vasárnapunk, hogy neki segítünk az épitke zésben. Egyébként hogyat élünk? Csendeskén. Van eg\ kicsi szőlőnk, én ott szeretet pepecselni. A lányom szépet hímez, mint a buzsakiak több sége ... A feleségem beteges mióta, a negyedik gyerekünl meghalt. A ház körül lesz vesz. Régebben voltak teho neink. de most már csak egye tartunk, hiszen nehezen ju­tunk takarmányhoz. Jó órábar mondjam, bírom még a mun­kát, sőt. Pedig, ha erösebl munka adódik, a brigádtagol kiveszik a kezemből. A főnö keink azt mondják: őrizzem a: egészségemet, inkább csak e brigádot vigyázzam. A brigá dot, melynek tagjaival anny szép feladatot megoldottunk Mert tudja, nem semmiért ér­tük el az arany fokozatot Most pedig megbeszéltük: he egy mód lesz rá, megszorítjuk a dolgot, a kiváló brigád cí mért. Nem kerül az pénzbe csak egy kis munkába. Gombos Jolán Ezzel együtt ez a gond azon­ban még mindig nincs telje­sen megoldva Somogy megyé­ben. Nincs például hétvégi ügyelet. Ezen is segíteni sze­retnénk úgy, hogy a szakem­berek — külön díjazás ellené­ben — vállalnak majd ügye­letet, bár ehhez a közgazda- sági szabályozóknak is változ­niuk kell. —Az előbb említett szerződések már a szakosodás fele mutatnak. Hogyan lehet a megfelelő területi elosztást megvalósítani? — A 23 szövetkezet mind­egyike végez bizonyos szolgál­tatást. A jelenlegi szétapró­zottság azonban nem teszi le­hetővé az összpontosított fej­lesztést. A tervünk ezért úgy­nevezett b ázisszövelkezetek kialakítása. Ezekre alapozva létrehozzuk a területi szolgál­tató hálózatot. Az igények ki­elégítése szempontjából a megyét három, területre cél­szerű osztani: a Balaton-part, Belső-Somogy és Dél-Somogy. Azt is hozzá kell tennem, hogy valamennyi tevékeny­ségnél nem lehet kialakítani a bázisszüvetkezet-hálózatot. Tovább nö a fogyasztási szolgáltatásra kijelölt szövet­kezetek száma. A kaposvári szolgáltatóipari 1974ttől, a leilei vegyesipari 1977-től már ebben a rendszerben műkö­dik. Terveink szerint a Sió Ipari Szövetkezet, és a kapos­vári Lady 1980-ig lesz kijelölt szövetkezet. — Legalább ilyen fontos a sze­mélyi feltételek megteremtése. Mi­lyen a szakemberellátás a megye szolgáltatással foglalkozó * ipari szövetkezeteiben? — Több mint hatezer em­ber dolgozik az ipari szövet­kezetekben. Közöttük sok a Kinyitották kapuikat a ba­latoni kempingek a hét vé­gén. Ma a balatonszemesi Vadvirág fogadja az első ven­dégeket. S ezzel megindul a belföldi és külföldi vendégek hosszú — július-augusztusban már-már úgy tűnik, vég nél­küli — áradata a Balatonra. Megkezdődött a balatoni előszezon. Holnaptól már a sátrakat is föl lehet verni a szemesi Lidóban. Vajon akad-e vendég, aki a most még ugyancsak szeszélyes időjá­rással dacolva sátorozni indul a Balatonra? Nem tudjuk. Inkább arra lennénk kíván­csiak: jobb lesz-e az ellátás nyáron, kevesebb sorbaállás, bosszúság, több hely, kellemes szórakozási lehetőség várja-e az embert? Most mindany- nyian ezt várjuk a szezonin­duláskor. Rangos vendégek jártak a héten megyénkben. Prágában a múlt héten véget ért a IX. szakszervezeti, világkong­resszus, küldötteinek egy ré­sze hazánkban tartózkodik a SZOT vendégeként. Somogy­ba csehszlovák, vietnami, olasz, San Marinó-i, jordán és palesztin küldöttekből álló csoport látogatott. Felmérhe- teten az ilyen látogatások, s a közben szerzett tapasztala­tok jelentősége. A világon ma gyorsan jár a hír, nem va­gyunk elszigetelve egymástól. Mégis, a közvetlen tapaszta­latok jelentősége, szerepe ál­landóan nő. Kik szabják meg a magyar gyárakban a bére­ket. a normát, a munka rit­musát, a termelés fejleszté­séhez van-e önálló kutatóegy­sége a vállalatnak? Egy szak- szervezeti delegációnak ezek olyan információk, amelyeket szinte csak a helyszínen le­het megismerni. S noha ezek a tapasztalatok — a más és más nemzeti sajátosságok miatt — nem hasznosíthatók talán közvetlenül, arra jók. hogy új és újabb gondolato­kat ütköztessenek és újakat csiholjanak. Hazánk Európa vagy a vi­lág országainak sorában sok mindenben igen előkelő he­lyen áll. Nem így a tejfo­gyasztásban. Bizonyos törté­nelmi-gazdasági okok miatt az ország a KGST-tagállamok között is az utolsó helyet fog­lalja el. Hogyan lehet ezen segíteni? Állandó téma ez különböző tanácskozásokon. A héten Somogybán tárgyaltai; erről, egy NEB-vizsgálat ta­pasztalatai alapján. A válto­zás kulcsa: a család, a gye­rekek ízlésének fejlesztése. Sajnos, a kép ezen a terüle­ten is kedvezőtlen. A N-EB széles körű felmérése alapján kiderült, hogy 255 megyei ok­tatási intézményből csupán 93-ban árusítanak rendszere­sen iskolatejet. Pedig e fontos ital megkedveltetekének ép­pen az iskola volna az egyik bázisa. Jól tudjuk, hogy a fel­tételek sem minőig alkalma­sak a rendszeres te.iárusítás- ra, de a tanácsoknak, isko­láknak, vállalatoknak szünte­lenül keresniük kellene a ki­terjesztés módját. A hét végén oktatáspoliti­kai aktívát rendeztek a me­gyei pártbizottság székházá­ban. A szenvedélyes vita ar­ról tanúskodott, hogy peda­gógusok és gazdasági szakom- j berek, pártmunkások és álla- j mi vezetők az elmúlt évek- [ ben is egységesen értelmezték a párt oktatáspolitikai hatá­rozatát. sokat tettek a közok­tatás fejlesztéséért. A tárgyi és személyi feltételek, a ve­zetés színvonalának további emelése azonban ezután sem teszi lehetővé a megnyugvást. Bőségesen van tennivaló még. 1799-ben az akkori Csurgón Somogy történetében először rendeztek diákszínjáiszó na­pokat. A rendező magister az országszerte ismert nevű köl­tő, Csokonai Vitéz Mihály volt. E hagyományt föl eleve­nítve rendezték meg a nágy- köz6égben az országos Csoko­nai diákszínjátszó napokat. Tizenhét középiskola együtte­se jött el, hogy tisztelegjen, a költő emléke előtt, a színjá­ték nemes művelésének szen­teljen néhány napol. A hét a május 1-i készü­lődés jegyében telt megye- szerte. Ünnepségeket rendez­tek a vállalatoknál, ahol a legjobbak megkapták a kiváló címet. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére indult jubileumi munkave-senyben három somogyi brigád is ki­érdemelte az MSZMP Köz­ponti Bizottságának jubileumi oklevelét. Öten a megyei párt- bizottság oklevelét kapták meg. Számos dolgozó jó mun­kájáért anyagi és erkölcsi el­ismerésben részesült. Holnap megindulnak a me­gyeszékhelyen és a járás? székhelyeken is a felvonuló diákok, munkások, üzemi dol­gozók sorai. A fe’vonuláe után — a hagyományok sze­rint — vidám majális várja az ünneplőket. Csupor Tibor Eredményes volt a jubileumi munkaverseny A JÖVÖ NEMZEDÉKEK DOLGA lesz pontosan lemér­ni, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére indított munkaverseny mennyi újat, haladást jelentett a mozgalom története szempontjából. Any- nyi már most bizonyos, hogy az országszerte sokasodó vál­lalások, felajánlások a mun­kaverseny megélénkülését, to­vábbfejlődését eredményezték A csepeli felhívásra igen sok gyár, üzem, szövetkezet dol­gozói válaszoltak. Közösségek sora mérte föl, s gondolta új­ra át saját munkájának kere­teit, lehetőségeit, s az esetek túlnyomó többségében alkotó módon járultak hozzá a vál­lalati célkitűzések megvalósí- ásához. Somogybán a vállalati, szö­vetkezeti brigádok mellett a megye 82 mezőgazdasági ter­melőszövetkezetének 180 szo­cialista brigádja is csatlako­zott a jubileumi versenyhez — amint az a megyei párt-vb ál­tal elfogadott tájékoztató je­lentésből kitűnik. A szocialis­ta munkaverseny kiterjedt r .•általatok egész tevékenységé­re, a tömegesség jellemezte azt. Tovább emelkedett a szo­cialista brigádok címért küzdő brigádok száma, az 1976. évi 3200-ról tavaly 3500-ra nőtt a számuk. A brigádoknak a kö­zösségre gyakorolt vonzó ha­tásuk is erősebb volt, tovább nőtt a tekintélyük. A felajánlások igen sokré­tűek voltak. A korábbiaknál jobban alkalmazkodtak a köz­ponti szervek, a megyei párt- bizottság határozataiban, illet­ve a vállalati tervekben meg­jelölt célokhoz. Egyebek kö- zöLt ebben volt a hatékony­ság egyik kulcsa. A termelési tervek mennyiségi túlteljesí­tésére irányuló vállalások mel­lett nagyobb hangsúlyt kaptak, konkrétabbá váltak az anyag-, az energia- és a munkaidő- takarékosságra, a minőségjaví­tásra, a határidők megtartás sára tett felajánlások. Azok az értékes emberi és szerve­zésben tartalékok kerültek itt felszínre, amelyek nélkül a termelés minőségi ' oldalának fokozása elképzelhetetlen. Sokat tettek a munkaver­seny sikeréért a gazdasági ve­zetők is. Elsősorban azzal, hogy a korábbinál jobban fel­ismerték a munkaverseny ere­jét, nagyobb mértékben tá­maszkodtak a szoicalista bri­gádokra. Néhány helyen ver- senyszerződest kötöttek a bri­gádok és a gazdasági vezetők. Kedvező, hogy fejlődött az újítómozgalom is. Egyaránt nőtt az újítások és az újítást beadó dolgozók száma. Szá­mos újítást a gyakorlatban be is vezettek. A cukorgyár Béke és Barátság szocialista bri­gádja 30 új ötletet, műszaki megoldást nyújtott be tavaly. Az újítómozgalom azonban még nem terjed ki a gazda­sági elet minden területére. A MUNKAVERSENY meg­élénkülése a művelődésben is több fontos változást hozott. A dolgozók szervezett tovább­képzése a korábbinál jóval na­gyobb méreteket öltött. Sok brigád megértette az ország­ban és az üzemében konkré­tan jelentkező munkaerőhiány ellensúlyozásának fontosságát. Tagjai igyekeznek több mun­kafázist is elsajátítani, hogy így hidalják át a gyárban, szövetkezetnél a termelés fo­lyamatában adódó ■> fehér fol­tokat. Nagy volt az érdeklődés a Szovjetunió eredményeit, tör­ténelmét, kultúráját népszerű­sítő vetélkedők iránt. Nagy Október, Aurora olvasóver- seny, Betűk szárnyán a Szov­jetunió körül — ezek voltak a legismertebb, legnépszerűbb vetélkedők. A szocialista bri­gádok helyenként önálló mű­sorral emlékeztek meg az év­fordulóról. A vállalások fontos része a társadalmi munka, a saját település önzetlen fejlesztése. A vállalatok egy részénél kom­munista szombatokat szervez­tek. Tovább fejlődött és tar­talmilag gazdagodott az »Egy üzem, egy iskola« mozgalom. Minden évben — de különö­sen tavaly — gyakran lát­tunk szocialista brigádokat óvodák, iskolák, sportlétesít­mények kivitelezésében, par­kosításában, és gyakran szor­goskodtak a saját'.gyárkapun belül. Akadt azért gond is, főleg az összehangolásban. Is­merünk örökmozgó, mindent vállaló brigádokat, \s olyano­kat, akiket közös megmozdu­láskor, a társadalmi munka órájában még sohasem látjuk. A jubileumi munkaversépy egyik legnagyobb erénye az volt, hogy hozzásegített a szo­cialista brigádok összeková- csolódásához, az igazi emberi értékek kiteljesedéséhez. Kö­zösséggé váltak a brigádok, szocialista és általános emberi szempontból egyaránt. A bri­gádokon belüli kapcsolatokat egyre jobban a mély humá­num és a jó közösségi szellem jellemzi. A brigádok vállalásaik' tel­jesítésével hozzájárultak ah­hoz, hogy értékelhetően javul­jon az üzemi légkör, lényege­sen csökkenjen a fegyelmi ügyek száma, és mérséklődjön a fluktuáció az építőiparban, a mezőgazdaságban. A mun­kasikerek segítették a megyei ötéves • terv első két évére szóló előirányzatok megvaló­sítását. A kollektívák többsé­ge nemcsak teljesítette, ha­nem túl is teljesítette vállalá­sait. A vasasszakmákban nem volt ritka a 105—130 százalé­kos teljesítés sem. Kitettek magukért az élelmiszeriparban is. A húskombinát brigádjai például a felajánlott 6,8 mil­lió helyett 8,2 millió forint ér­tékű többlettermelést értek el. A cukorgyárban ez a két szám: 2,9 és 10,1 millió forint. A vállalások túlteljesítése dön­tően népgazdasági célokat szolgált. Ezt bizonyítja, hogy az értékesítés a termeléssel arányosan nőtt, jelentős kész­letfelhalmozás nem követke­zett be. JAVULT a munka minősége is. A ruhagyárban újabb bri­gádok csatlakoztak a »Ne add tovább!« mozgalomhoz. A Pa­tyolat brigádjai a »Garantált határidő«, a Kefe- és Mű- anyagipari Vállalatnál az »Add a neved a munkád mellé!« or­szágosan is kibontakozó moz­galomhoz csatlakoztak. Terjed a DH-rendszcr is. A brigádok jó munkáját ta­núsítják a kitüntetések, el­ismerések is. A megye dolgo­zói közül húszán kapták meg a Munkaversany győztese szovjet kitüntetést. Mint arról beszámoltunk: három közös­ség a Központi Bizottság, öt pedig a megyei pártbizottság jubileumi oklevelét kapta ki­magasló munkájáért. À kékszakállú Moszkvában Üjabb jelentős állomásához érkezett Bartók Béla operája, A kékszakállú herceg vára: szombaton este Moszkvában, a világhírű Állami Akadémiai Nagy Színház, a Bolsoj Tyeatr színpadán orosz nyelven szó­lal meg a magyar zeneművé­szet e nagyszerű alkotása. Szovjet és magyar művésze'; együttműködésével rendkívüli szépségű előadás született, és a bemutató közönsége joggal ünnepelte nagy lelkesedéssel nindazokat, akiknek része volt a mű színpadra állításában. A Nagy Színház kettős sze­reposztásban vitte színre Bar­tók operáját. A szombati be­mutatón két világhiresség éne­kelt: Judit Jelena Obra/cova volt, a kékszakállú Jevgenyij Nyesztyerenko. A két nagy művész Ferencsik János ve­zényletével s a Nagy Színház zenekarának magas színvona­lú játékával valóban méltó módon szólaltatta meg Bartók zenéjét. A bemutatón megje­lent Aczél György minisz­terelnök-helyettes, valamint Pozsgay Imre kulturális mi­niszter, akik ebből az alka­lomból érkeztek a szovjet fő­városba. Ott volt Pjotr Gye- micsev, az SZKP KB politikai bizottságának póttagja, a Szov­jetunió kulturális minisztere. Jelen volt Marjai József, ; moszkvai magyar nagykövet I is. Kaposváron, a Honvéd utci új házainak fogadószintjét, i Lém köz útját, csatornáját ti zenegy ember építette: Mólná János kubikos és társai. — Betonozunk, árkot met szünk, óvodák, iskolák csator náit építjük. Tavaly télen pél dául négy méter ötven centi re járlcáltunk a földben. Meg­csináljuk, ami jön, sőt, hí nincsenek ácsok, zsaluzunk is Megbíznak bennünk, ragasz­kodnak hozzánk az építésveze tök. Összerántottam háron 1960-beli, két 1955-beli és eg\ 1956-beli gyereket. A többiét harminchárom évesek. Jól ki jövünk egymással, hallgatna1 rám. Lehet, hogy a fehér ha jam miatt, hiszen igencsak el­múltam már tizennyolc éves Augusztus hatodikén lépek i hatvanadikba... De átugron az árkot, pallót még nem ra­kok elejbém, hogy álmenjet rajta. Elhagyni nem tudón, magam, csak ez a gerinckopá som ne lenne ... Amikor tavaly hosszabl ideig az ágyat nyomta, sóhaj­toztak a Somogy megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál, csak jöjjön vissza már Molnár János. Ár se baj, ha nem csi­nál semmit, csak legyen ott az építkezésen. Azt mondják ró­la. hogy ösztönösen jó szerve­ző, s a csöppet sem könnyű emberek, a betanított segéd­munkások egy tekintetére -ug­ranak. A művezető nyugodtan elmegy szabadságra, ha tudja:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom