Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-30 / 101. szám

A hét három kérdése A Varsói Szerződés egyik új szerve, a külügyminiszteri bi-. zottság, amely rendszeresen és, felváltva ülésezik a tagorszá—( gok fővárosaiban. Most Szó­fiában találkozott a hét kül-, ügyminiszter. Az ülés jelentő-^ ségét az is megadta, hogy köz-' vetlen követte Vance ameri­kai külügyminiszter moszkvai - tárgyalásait. Milyen határoza­tok születtek az ülésen? —ez a hét első kérdése. 15 Helsinkiben a szocialista— szociáldemokrata pártok is­mert nemzetközi szervezete a Szocialista Intemacionálé kongresszust tartott, amelyre meghívták a Szovjetunió Kom­munista Pártjának képviselő­jét is. Milyen lehetőségek van­nak kommunisták és szocia­listák együttműködésére a le­szerelés terén? — sokan kér­dezik ma ezt a világban. A Közel-Kelettel kapcsola­tos diplomáciai mozgás szol-j gáltatja a hét harmadik kér­dését, miután Dajan Washing­tonban, Husszein király Ju­goszláviában tárgyalt. Liba- ’Az ENSZ rendfenntartó haderő csapatai Dél-Libanonban. nonban pedig uj kormány ala- t kult. Sikerülhet-e az ameri- ' * kai elnöknek engedményekre bírni Izraelt Begin látogatá­sa során? A kérdésekre Pál- fy József válaszol. « Milyen határozatok szü­lettek a Varsói Szerző­dés külügyminiszteri bizottsá­gának ülésén? A nemzetközi enyhülés el­mélyítéséért, szélesítéséért további erőfeszítéseket tesz­nek a Varsói Szerző­dés országai — ez volt a hét külügyminiszter szófiai tanács­kozásáról kiadott közlemény első mondanivalója. A lesze­relés kérdései kerültek a na­pirend élére. Küszöbön áll ugyanis az ENSZ-közgyűlés- nek a leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszaka. Ennek közös előkészítése volt a szó­fiai ülés egyik fontos teendő­je. Kijelentették a külügymi­niszterek, hegy az ENSZ-köz- gyűlésnek fórumnak kell len­nie a fegyverkezési verseny megfékezésével kapcsolatos kérdések széles körű vitája számára. Határozott előrelé­pést várnak a Varsói Szerző­dés országai a gyakorlati in­tézkedések területén. A hét ország konstruktív módon fog hozzájárulni a rendkívüli ülés­szak munkájához, kedvező, és konkrét eredményeket kíván elérni. A szófiai külügyminiszteri bizottsági ülésen szó volt az európai biztonságról. Aláhúz­ták a résztvevők annak fon­tosságát, hogy napjainkban különösen az államok bel- iigyeibe való Imperialista be­avatkozás ellen kell harcolni, a fegyverkezési verseny foko­zása ellen kell erőfeszítéseket tenni, s egyáltalán: az európai földrészen kialakult katonai szembenállás kiéleződését nem szabad megengedni. A bizalom erősítését Európában elősegí­tő konkrét és hatékony lépé­sek mielőbbi megtételéért is síkraszálltak a külügyminisz­teri bizottság tagjai. Végül a közelmúltban le­zajlott belgrádi találkozót is értékelték a külügyminiszte­rek, megállapítva, hogy annak legfőbb eredménye az volt, ami a folyamat továbbvitelére vonatkozó általános szándék- t ban jelentkezett. Tehát Hel­sinki után jött Belgrad, Belg- rádban megállapodtak a mad­ridi 1980-as értekezlet össze­hívásában, s így folytatódik az európai biztonság és együtt­működés lehetőségeinek kere­sése. O Milyen lehetőség van kommunisták és szocia­listák, szociáldemokraták együttműködésére a leszerelés terén? A Szocialista Intemacionálé túl hosszú időn át volt a szov- jetellenesség és a kommunis- taellenesség valóságos felleg­vára, semminthogy egy csa­pásra megváltozott volna és a kommunistákkal való együtt­működés új központjává vál­hatnék. Viszont éppen ezért is figyelemre méltó, hogy a Somogyi Néplap ISZ ESEMÉNYEK címszavakban Hétfő: Francia hivatalos cáfolat: nem gyártanak neutron- bombát, nem volt kísérleti robbantás — Ptmomarjov felszólalt at Szocialista Inter- nacionáléruak a leszerelés­ről Helsinkiben tartott kon­ferenciáján. — Moróért cse­rébe IS terrorista szabadon bocsátását követel, ek a »Vörös Brigádok«, : Kedd : Leonyid Brezsnye t nagy beszéde a K jmszomo) kongresszusán — Véget ért Szófiában a Va. só. Szerző­dés külügyminiszteri bi­zottságának kétnapos ülésé — New Yorkban Namíbia sorsáról tárgyalt a/. ENSZ közgyűlés rendkívüli ülés­szaka. Szerda : Iljicsov szovjet külügymi­niszter-helyettes Pekingbe érkezett — Carier sajtóér­tekezletén elutasította Brezsnyev javaslatait — Dajan Washingtonban tár­gyalásokat kezd. Csütörtök: Az afgán fegyveres erők megdöntötték Mohammed Daud kormányát — Egy­milliós tömeggyülés Havan­nában Castro és Mengisztu felszólalásával — Ecevit tö­rök miniszterelnök fogadta ogarkov marsallt, szovjet vezérkari főnököt. Péntek: 1 A Francia Kommunista Tárt Központi Bizottsága ele­mezte a márciusi választá­sok kimenetelét — Egyesül­tek az eritreai szeparatista szervezetek, állítólag 40 000 fegyveressel új offenzív 1, a készülnek. Szombat : Harcok a Csád Köztársa­ságban a felkelők és a kor­mány, valamint az annak segítségére siető francia erők között — Minies ju­goszláv külügyminiszter Vietnamba és Kambodzsá­ba utazott — Husszein Jor­dániái király befejezte Ju­goszláviai látogatását — Carter Camp David-ben ké­szül fel Begin izraeli mi­niszterelnökkei folytatandó alkudozására. Szocialista Intemacionálé hel­sinki rendkívüli kongresszusá­ra meghívták az SZKP-t, s annak képviseletében Borisz Ponomarjovot, a Központi Bi­zottság titkárát. 1951-ben, a hidegháború legfagyosabb idő­szakában alakult a Szocialis­ta Intemacionálé, azóta soha sem volt bárminő kapcsolat e szervezet és a kommunista pártok között... Valószínű, hogy a mostani kezdeménye­zés egyrészt a vendéglátó Finnország szociáldemokratái­tól, illetve a Szocialista Inter- nacionálé elnökétől, a nyugat­német Willy Brandt-tól indult ki. Ponomarjov figyemeztette a kongresszus résztvevőit: a Szovjetunió meg van győződ­ve arról, hogy ha a legrövi­debb időn belül nem történ­nek intézkedések a fegyver­kezési hajsza megfékezésére, akkor a mulasztásért drágán kell megfizetni. Az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára felhasználta az alkalmat arra, hogy megcáfolja a nyugaton terjesztett állításokat, amelyek szerint a szovjet fegyveres ] erők túlságosan nagy léfcszá-1 múak, túlságosan sok fegy­verrel vannak felszerelve. Ez­zel szemben Ponomarjov fel­sorolta a szovjet leszerelési ja­vaslatokat. Olyan jelentős szo­ciáldemokrata személyiség, mint Palme, volt svéd minisz­terelnök. a Szocialista Inter- nacionálé elnökhelyettese ki­jelentette, hogy a szovjet ja­vaslatok tanulmányozást ér­demelnek, a közös, szociálde­mokrata—kommunista lesze­relési lépések gondolata pe­dig támogatásra találhat. Pal­me szerint a kongresszuson el­hangzott kétkedő vélemények — mert ilyenek is voltak! — nem tükrözték a szociálde­mokraták többségének állás­pontját. • O Sikerülhet-e az ameri­kai elnöknek engedmé­nyekre bírnia Izraelt? A nyugati sajtó, mindenek­előtt az amerikai lapok közlé­seiből olyan kép alakul ki, mintha Carter elnök a május 1-én Washingtonba érkező Be­gin izraeli miniszterelnökkel most már végleg tisztázni kí­vánná, miko.' és hogyan és mennyire vonulnak vissza az izraeli erők, milyen engedmé­nyekre hajlandó a jeruzsále- mi kormány? Dajan külügy­miniszter a héten már erről tárgyalt. Az amerikai elnöknek szük­sége van arra, hogy az izraeli kormányfő, visszakozzék és a közel-keleti rendezés felé ve­zető hosszú úton az első lé­pések megtételébe beleegyez­zék, hiszen különben nem le­het elhitetni a világgal és az amerikai szenátussal, hogy kö­zeli volna a közel-keleti bé­ke, ami nélkül viszont — nem lehet megszavaztatni a közel- keleti fegyverszállítások dolgát a kongresszussal ! Akármilyen furcsán hangzik is, Carter ép­pen azért akar nagyszabású fegyver- (mindenekelőtt re­pülőgép-) szállításokat elkez­deni, mind Izraelnak, mind Egyiptomnak és Szaud-Ará- biának, mert azt mondja, hogy most már azokat a fegyvere­ket nem egymás ellen fogják izraeliek és egyiptomiak fel­használni ... Carter a hét végén beter­jesztette »csomagtervét« a szenátusban. Azért »csomag«, mert egyszerre kell elvetni vagy elfogadni: ha a szenáto­rok nem szavazzák meg az Egyiptomnak és Szaúd-Ará,- biának szánt repülőgépek el­adását, akkor Izrael sem kap­hatja meg az ígért 200 legmo­dernebb harci repülőgépet. Dajaji tiltakozott a »csomag« ellen, az amerikai szenátus »Izrael-lobbyja« úgyszinté'n. Rövidesen eldől, hogy az el­nök keresztül tudja-e vinni akaratát a szenátusban és a szövetséges Izrael vezetőinél. Jellemző módon Carter a hét végén a Fehér Ház kert­jében egy libanoni cédrusfát ültetett el, — a libanoni kor­mány ajándékát. A ceremónia során elmondott beszédében méltatta a libanoni nép vérál­dozatát, s ha nem is említet­te Izraelt, utalása érthető fi­gyelmeztetés volt — Bogin cí­mére. Gál László ünnepi beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Kedves elvtársak! A hétköznapok pezsgő lük­tetését pihenésre, kikapcsoló­dásra váltó ünnep mindig mó­dot nyújt a számvetésre, és egy kicsit az előttünk álló tennivalók áttekintésére is. Néhány nappal ezelőtt a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága át­fogóan elemezte és értékelte a XI. kongresszuson jóváha­gyott társadalmi, politikai je­lentőségű határozatok eddigi végrehajtását és a legfonto­sabb tennivalókra irányította a figyelmünket. Már önmagában az a tény sokat mond, hogy a legtöb­ben legbensőbb magánügyein­ket megillető érdeklődéssel vártuk a közleményt. Ez ért­hető, hiszen az a vasárnap reggeli újság életünk hű tü­körképét tárta elénk. Láthat­tuk írásban is, amit nap nap után tapasztalhatunk magunk körül. A fejlett szocialista társa­dalom közös munkálok ered­ményeként, tervszerűen épül hazánkban. A 'közhangulat jó, népünk egységesen támogatja a Magyar Szocialista Mun­káspárt politikáját. Tertnésze- tesen vannak kisebb-nagyobb gondjaink, de az elmúlt év­tizedek megtanítottak az igazságra, hogy az új társa­dalom építésének útját előt­tünk senki sem aszfaltozta ki. és ezt a munkát senki sem végzi el helyettünk. öröm és megnyugvás azon­ban, hogy mindig bizton szá­míthatunk barátainkra, a szo­cialista országok közösségére. elsősorban a Szovjetunió test­véri támogatására, tapaszta­lataira. Életünk számos terü­letén érezzük a lettekben tes­tet öltő nemzetközi munkás­összefogás kölcsönös erejét és | hasznát. Eredményeinkre joggal le­hetünk büszkék, de elégedett­ségre mégsincs okunk. | Az igaz, hogy az utóbbi években jelentékeny eredmé­nyeket ériünk el gazdasági életünk, társadalmi demokra­tizmusunk, életszínvonalunk fejlesztésében, ám a szocialis­ta embernek elsősorban min­dig a még megoldásra váró tennivalókat kell szem előtt tartania. Ilyenek pedig bőven vannak. Talán a munka ünnepén sem ünneprontás, ha kimon­dom : munkánk hatékonysága nem attól javul majd tovább, hogy egyre gyalu-abban emle­getjük ezt a halaszthatatlan kötelezettséget, hanem altól. ha mindenki a saját munka­helyén megkeresi és meg. is találja a cselekvés lehetősé­gét. Hazánkban ma már nem a barikádokon dől el, hogy ki az igazi szocialista ember, hogy ki a forradalmi hagyo­mányok folytatója, hanem a közéletben, a munkahelyeken, a gépeknél és a földeken. Jó érzéssel vehetjük tudo­másul, hogy holnapi és táv­lati feladatainkat egyaránt közös akarat alakítja, és együttes cselekvés váltja va­lóra. Társadalmunk a demokra­tizmust a jogok és kötelessé­gek összhangjára építi. Min­Nagy az érdekiédés Brezsnyev üonni látogatása iráni Valótlanságok a Springer.lapokban »Az NSZK politikai, üzleti és társadalmi köreiben derű­látással várják Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtit­kárának, a legfelsőbb tanács elnöksége elnökének küszö­bönálló hivatalos látogatását és kifejezik meggyőződésüket, hogy a látogatás' jól szolgálja majd a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok fejlesztését, ösz­tönzőleg hat a nemzetközi enyhülés folyamatának elmé­lyítésére« — írják Bonnból a Pravda különtudósitói. A szovjet újságírók talál­koztak az ország felelős álla­mi, párt-, parlamenti, táisa- dalmi személyiségeivel, az üz­leti világ képviselőivel, publi­cistákkal, egyszerű állampol­gárokkal. A találkozók alap­Nagy fontosságú esemény­ként jellemezte a látogatást Willy Brandt, az SPD elnö­ke is. A bonni koalíció na­gyobb pártjának vezetője ki­jelentette: elengedhetetlen az enyhülésnek a katonai terü­letre történő kiterjesztése, 0 fegyverkezési hajsza korláto­zása. Figyelemreméltónak ne­vezte a neutronfegyver gyár­tásának kölcsönös lemondásá­ra vonatkozó szovjet javasla­tot, s hangoztatta, hogy a kezdeményezés mélyreható vizsgálatot érdemel. A leszerelés kérdése — ír­ják a Pravda tudósítók — Bonnban gyakori téma. »Tel­jesen természetes, hogy ez a probléma komoly mérlegelés tárgya. Ez nem is lehet más­ján az a következtetés von­ható le — . hangoztatják — hogy rendkívül nagy érdeklő­dés nyilvánul meg a küszö­bönálló esemény iránt. »Be­szélgető társaink, függetlenül politikai nézetüktől, pártállá­suktól, megkülönböztetett je­lentőséget tulajdonítanak a látogatásnak.« A szövetségi kormány — jelentette ki Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter — nagy érdeklődéssel várja a szovjet vezetővel folytatandó tárgyalások eredményeit. Leo­nyid Brezsnyev látogatása azt a kölcsönös törekvést tükrö­zi, hogy a politikai, gazdasági, kulturális és más területeken szélesedjenek a kapcsolatok. Klaus Bölling kormányszó­vivő megjegyezte, hogy a szö­vetségi. kancellár megkülön­böztetett érdeklődést tanúsít a küszöbönálló tárgyalások iránt, s Bonnban Leonyid Brezsnyev látogatását olyan nagy fontosságú eseménynek tartják, amely nemcsak a szovjet—nyugatnémet kap­csolatok szempontjából bizo­nyulhat elsődleges jelentősé­gűnek. A látogatás lehetővé teszi, hogy újabb . lendületet kapjon az enyhülés politikája, az a politika, amely állandó törődést, újabb és újabb erő­feszítéseket igényel. ként. hiszen, miként ismere­tes, Bonn meghatározó sze­repet játszik a NATO katonai programjainak megvalósítá­sában«. A tudósítók ugyanakkor sajnálattal állapították meg, hogy mindeneklőtt a Sprin- ger-lapokban a valóságnak nem megfelelő állítások lát­nak napvilágot, amelyek csak azt szolgálják, hogy bizalmat­lanságot szítsanak a Szovjet­unióval szemben. »A Sprin- ger-lapok propagandája nyil­vánvaló ellentétben van a jó viszony kinyilvánított óhajá­val, a közvéleménynek azzal az egyértelmű törekvésével, hogy az NSZK kölcsönösen előnyös együttműködést ala­kítson ki a Szovjetunióval.« Magától értetődő, hogy a ’ovjet—nyugatnémet kapcso­latok nem mentesek a nehéz­ségektől« — írják a tudósí­tók. — »Ezt gyakorta felve­tették beszélgető társaink, de közben rámutatlak a kölcsö­nös kapcsolatok fejlődését meghatározó más tényezőkre is. A rokonszenvtől. vagy el­lenszenvtől függetlenül Bonn­ban elismerik a Szovjetunió­nak a mai világban játszotl kiemelkedő fontosságú szere­pét, az SZKP és a szovjet állam külpolitikájának tekin­télyét« — hangsúlyozzák be­fejezésül a Pravda tudósítói. derűdnek széles körű tehető­sége nyílik véleményt monda­ni közös feladataink kialakí­tásakor, de ugyanilyen súlyú köleleásége, hogy azok végre­hajtásában is felelősséggel részt vegyen. Biztos vagyok abban, hogy az üzemi és a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztése haladásunk egyik fontos mo­torja, a munkáshatalom ezer­arcú megtestesülése munkánk alapján tartalmasán halad előre. Kedves elvtársaik! Szabadságunk 33 éve alatt többször is meggyőződhettünk róla, hogy a mártír költő ál­tal megálmodott béke nem is olyan »könnyűléptű« béke. Naponta meg kell küzdenünk érte. Ez minden becsületes ember elsőrendű vágya, kö­telessége. s egyben a munka és az élet záloga. A Szovjetunió és a szocia­lista országok következetes békepolitikája, a béke vé­delméért harcoló népek ösz- szefogása képes megálljt pa­rancsolni az imperializmus háborús mesterkedéseinek, de a bonyolult világhelyzet is bizonyítja, hogy mindig szá­molnunk kell újabb és újabb próbálkozásaival. A magyar nép, a proletár internacionalizmus és a béke­vágy nemes eszméitől vezetve, mindig szolidáris volt és lesz a szabadságukért, nemzeti ön­rendelkezési jogukért küzdő népekkel, támogatja osztály­testvéreinek igaz ügyért ví­vott küzdelmét. Cselekvőén vállalunk részt a békét, a leszerelést, a neut­ronfegyver betiltását, a dolgo­zó emberek élet- es munka­körülményeinek állandó ja­vítását zászlajára tűző világ­méretű összefogásban, amely mellett a közelmúltban hitet tett a Szakszervezeti Világ­szövetség IX. kongresszusa is. Kedves barátaink! A bensőséges ünnep után ismét a dolgos hétköznapok sorakoznak, amelyek újabb és az eddigieknél nagyobb fel­adatokat hoznak számunkra. De éppen ezek a hétköznapok ígérik azt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága által megha­tározott célok végrehajtásával egy esztendő múlva újra ered­ményekben gazdag május el­sejét köszönthetünk. E gondolatok jegyében kí­vánok mindannyiuknak ió egészséget, boldogságot kisebb és nagyobb családjuk köré­ben, s ami teljessé teszi éle­tüket: sikeres, eredményes munkát! (MTI) Megöllek Daud elnököt Továbbra is ellentmondásos értesülések érkeznek Afganisz­tánból, ahol csütörtökön ál­lamcsínyt hajtottak végre Mo­hammed Daud elnök kormány­zata ellen. Egyes diplomáciai források szerint Kabulban és a város egyes külterületein folytatódnák a harcok. Az Egyesült Államok kabuli nagy- követsége viszont azt közölte, h-ogy szombatra virradóra csökkent a harcok hevessége és a fővárosban már csak el­szórt lövöldözés hallható. A kabuli rádió megerősítet­te hogy a 68 éves elnök életét vesztette, miután többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó megadni magát az elnöki palotát körülvevő csa­patoknak. Az államcsíny so­rán megölték Mohammed Nai- mot, az elnök bátyját, külön­leges tanácsadóját, az ország volt külügyminiszterét is. A fegyveres erők forradalmi tanácsa rádióközleményben je­lentette be, hogy »teljes egé­szeben ura a helyzetnek«. Egy­ben felszólította a korábbi kor­mányzat minisztereit és tábor­nokait. hogy a hűségeskü leté­tele végett jelentkezhetnek a hadügyminisztériumban. Kabul és a külvilág között még nem állt helyre az össze­köttetés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom