Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-30 / 101. szám
Vörös május—magyar május H ogyan lett épp május elseje a munkásosztály nemzetközi ünnepe? Nyilván szerepet játszott ebben az a hagyomány, amely — az északi léitekén — e napon régóta valamiféle tavaszünnepnek tekintette, amelyet polgárok, mesterlegények talán a középkor óta kirándulással, énekkel, tánccal, zenével, s persze poha- razgatással megünnepeltek. A hagyomány megőrizte a luccai selyemszövök 1531-es május elsejei sztrájkját és tüntetését, bár ennek a történelmi eseménynek aligha volt szerepe a munkásünnep napjának kijelölésében. Sok- kal valószínűbb, hogy az amerikai szakszervezeteknek a S órás munkanapért indított mozgalma tette e napot a munkásmozgalom »jeles napjává«, Á szakszervezetek ugyanis kimondták, hogy 1886. május elsején általános sztrájkot szerveznek követelésük kikényszerítésére. A sztrájkokra, tüntetésekre a hatóságok, a munkáltatók erőszakkal válaszoltak, majd a provokációs összecsapások nyomán letartóztatták és kivégezték a chicagói munkások nyolc vezetőjét. Az ö emléküknek is áldozott az amerikai szakszervezetek kongresszusa, amikor 1800. május elsejét. ismét harci nappá nyilvánította. Franciaországban már az előkészítés idején, és nálunk is felvetődött, hogy május elsejét állandó harci nappá nyilvánítsák. Ez a törekvés nagy nemzetközi sikere után egész általánossá lett, míg végül a 11. Internacionálé halározatilag ki is mondta. Míg az első, az 1890-cs május elseje világszerte békésen telt el, hisz a hatalmon levők nem is képzelték, hogyan sikerülhet egy ilyen nemzetközi demonstráció, 1891-töl mind rendszeresebbé vált az erőszak, a karhatalommal való összecsapás, a burzsoá-demokratikus Franciaországban csakúgy, mint Európa elmaradottabb, keleti felén, Magyarországon, majd később a cári Oroszországban. Az 1891-ben Orosházán, 1894-ben Hódmezővásárhelyen kiöntött vér tette magyar ünneppé is május elsejét, (Itt a hatóságok »preventív intézkedésekkel« akarták megzavarni a májusi ünnepséget s provokációjuk nyomán következett be a sortűz és Szántó Kovács János letartóztatása.) Bár a hatóságok betiltották olykor a felvonulásokat, olykor még a zászlók, táblák és jelvények viselését is igyekeztek megakadályozni, a magyarországi munkásság évről-év- re megtartotta, s mind nagyobb számban ünnepelte ezt a napot. Az 1. világháború kitörése megtörte ezt a hagyományt. Az első két háborús májust nem ünnepelhették munka- szünettel, gyűlésekkel a munkások. A kivételes háborús törvények fenyegetésétől megrettenő vezetők nem tudták, nem merték követelni a májusi ünnepiét a hatalomtól, de 1917 tavaszán a februári orosz forradalom híre felrázta a munkásságot és szervezeteit a kábulatból. 1917. május elsején ismét megálltak a gyárak, ha felvonulásra nem is, de nép- gyü'ésckre megint sor került, s tízezrek követelték a békét. a polgári demokratikus átalakulást. A magyar munkásmozgalom történetének egyik legszebb májusi ünnepe 1919. május elseje. 1918. őszétől az ország népe két forradalmat élt át, s 1919 tavaszán joggal érezte magát győztesnek, az emberiség élén haladónak, s ezt a diadalt köszöntötte ezen a napon, amelyet a Tanácsköztársaság állami ünneppé tett. Budapest ekkor szó szerint vörösbe öltözött. Az ünnepi dekorációt a kor legjobb képzőművészei készítették; a felvonulásokon százezrek vettek részt. A délutáni népünnepélyek a háborús viszonyok ellenére — ha egy napra is — kóstolót adtak a jövendő bőségéből. Ám az esti tűzijátékba belevegyült a közelgő front ágyúdöreje is. A proletárdiktatúra kritikus helyzetbe került. Az a tény, hogy másnap a budapesti munkások a harcra szavaztak, hogy tízezrek fogtak fegyvert és ha kis időre is, megfordították a reménytelennek tűnő katonai helyzetet, elválaszthatatlan az első szabad májustól. A Horthy-fasizmus 25 éve alatt legálisan felvonulásokra, tüntetésekre nem kerülhetett sor, népgyüléseket csak zárt helyen lehetett tartani, ünnepségeket csak majálisok formájában rendezhettek a munkások által látogatott kirándulóhelyeken. A kommunisták mégis megtalálták a módját, hogy ébren tartsák a tömegekben a május elsejék igazi értelmét, hogy ez a nap nemcsak majális, de harci nap, az osztályharc, a világ dolgozóival való szolidaritás ünnepe. A legnagyobb május elsejei demonstrációra 1930-ban került sor, a több mint tízezer tüntetőt mozgósító »csendes séta« az MSZDP számára főpróba volt a szeptember elsejei tüntetéshez, mert először volt alkalma megmutatni, hogy milyen erőket képes mozgósítani. Amikor — a II. világháború éveiben — már szinte minden legális mozgalmi tevékenység tilos volt, a munkabeszüntetés volt az egyetlen — bár korántsem veszélytelen módja május elseje megünneplésének. A felszabadulást követő évek májusait is föl kell idéznünk. A munkásegység jegyében vörösbe boruló városokat, a korábban tiltott dalokat inkább kiáltó, mint éneklő embereket, a felvonulási útvonalak nyüzsgését. E gészen más hangulata volt azonban 1957- ben május elsejének. Nem gondosan koreografált látványosság, hanem népszavazás volt egy olyan politika mellett, amely kivezette az országot az ellenforradalom okozta káoszból, s elvi- leg-gyakorlalilag szembefordult az 1956-os válságért felelős erőkkel. Az a május elseje a bizalom — s egy kicsit — a remény ünnepe volt, a reményé, ami azóta beigazolódott sokszorosan is, s így megőrzi máig a korszakhatárt jelző ünnepnapnapok ízét, hangulatát. Május elseje, a felszabadulás óta ismét állami, »nemzeti« ünnep. Ezt nemcsak a naptár piros betűje jelzi: azzá tették ezt generációk tudatában az érte folyt harcok emléke, a nagy történelmi fordulókat jelző 1919-es, 1915-ös, 1957-es májusok. Hazaérkezett Lengyelországból a somogyi pártmunkásküldöttség Hat napot töltött a somogyi pártmunkásküldöttség Lengyelországban a LEMP Cie- chanow vajdasági bizottságának vendégeként. A delegáció vezetője Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára volt. A magyar és a lengyel vezetők a testvérmegyei kapcsolatok továbbfejlesztését is megbeszélték és aláírták az együttműködési szerződést Somogy és Ciechanow vajdaság között. A tegnap délután hazaérkezett küldöttséget Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Kádár János Angyalföldön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának és Méhes Lajosnak, a Központi Bizottság tagjának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának társaságában — május 1-e, a munka ünnepe alkalmából — szombaton ellátogatott Angyalföldre. A vendégeket a XIII. kerületi pártbizottság székhazában a párt- és tanácsi vezetők fogadták. Kovács Károly, a kerületi pártbizottság első titkára tájékoztatást adott Angyalföld dolgozóinak május 1-i ünnepi felkészüléséről, a nagy múltú munkáskerület üzemeinek életéről, a dolgozó kollektívák eredményeiről. Kádár János ezután megtekintette a kerület — pénteken fölavatott — két új létesítményét: a Radnóti Miklós utcai általános iskola tanuszodáját és a Kárpát utcai bölcsődével egybeépített 200 személyes óvodát. Fölkereste a Kiváló vállalat címet az idén 11. alkalommal elmert Medicor Műveket, ahol Szarka Gyula, a pártbizottság titkára és Martos István vezérigazgató köszöntötte. A látogatás első állomása a 2-es szsrelde volt, ahová a gyár KISZ-eseinek küldöttértekezletére egybegyűlt fiatalok sorfala között érkeztek meg a vendégek. Kádár János nagy érdeklődéssel szemlélte a gyártási folyamatokat, a világszerte ismert és keresett röntgengépek, elektronikus orvosi műszerek és berendezések előállításának különböző szakaszait. Az üzem- látogatás után a tanácsteremben a Központi Bizottság első titkára közvetlen hangulatú beszélgetést folytatott a vállalat párt-, gazdasági- és tömegszervezeti vezetőivel, a dolgozók képviselőivel. Mint a házigazdák beszámoltak róla, a csaknem 9000 fős Medicor Művek az idén mintegy 3 milliárd forint termelési értéket hoz létre. ígéretesen fejlődik exportja. Termékeik a világ 60 országába jutnak el, s a gyár nemzetközi rangját jelzi az is, hogy teljes termelésük 70 százalékát külföldön értékesítik. Ugyanakkor jelentékeny részt vállalnak a hazai egészségügyi fejlesztésekből is. A Medicor kollektívájának nevéhez fűződik a dél-pesti kórház építésének meggyorsítását célzó kezdeményezés. A Központi Bizottság első titkára ezután fölkereste a Kender- és Jutagyárat. A vállalat helyzetéről Német Lász- lóné, a pártbizottság titkára és Huszák Vilmos vezérigazgató tájékoztatta a vendégeket, akiket azt követően végigkalauzoltak az éppen egy esztendeje fölavatott szövőüzemen. Itt korszerű gépsor évente mintegy 12 millió négyzetméter műanyag-alapanyagot készít a népszerű és keresett faltól-falig szőnyegekhez. Megtekintették a vendégek a gyár rekonstrukció alatt álló üzemrészét is. Kádár János a látogatás végén kötetlen eszmecserét folytatott a gyár vezetőivel és munkásgárdájának képviselőivel. A látogatás során a Medicor Művek Lenin szocialista brigádjának és a Kender- és Jutagyár jubileumi oklevéllel kitüntetett Alkotmány brigádjának naplójába Kádár János üdvözlő sorokat jegyzett be. A Központi Bizottság első titkára mindkét helyen átadta a Központi Bizottság üdvözletét. Elismerését fejezte ki a termelőmunkában elért eredményeikért és további sok sikert kívánt a gyári kollektívák terveinek teljesítéséhez, a Központi Bizottság legutóbbi ülésén is megfogalmazott lelkesítő feladatok megoldásához. A dolgozó ember harca nyomán születik az új világ Gál László ünnepi beszéde Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese ünnepi beszédet mondott tegnap a Kossu'th-rá- dióban és a televízióban május elseje alkalmából. Kedves elvtársnők és elvtársak! Az esztendő egyik legszebb napja május elseje, a teremtő munka és az alkotó ember, a 'történelmet formáló munkásösszefogás nemzetközi ünnepe. Az elnyomás elleni küzdelmet, az emberhez méltó igazságos társadalom megteremtését és felépítését zászlajára tűző munkásosztály nemes céljaihoz méltó, Szimbólumnak is beillő ünnepet választott. Az ilyenkor újjáéledő természet is jelképezi, hogy a dolgozó ember harca és keze nyomán születik az új világ. Engedjék meg, hogy az ünnep előestéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság kormánya és a Szakszervezetek Országos TanáF elvonták az állami zászlót Május 1-e, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepe tiszteletére szombaton délután a Parlament előtti Kossuth téren katonai tisztelet- adás közepette felvonták az állami zászlót. Ugyancsak katonai tisztelet adással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkás- mozgalom vörös zászlaját a Gellért-hegyi felszabadulási emlékműnél. Tízezer tonnával többet Az Oroszlányi Szénbányák XXII. bányaüzeme az idén hat százkilencvenezer tonna barnaszenet hoz a felszínre. A szocialista brigádok felajánlották, hogy a munkaversenyben az éves tervet tízezer tonnával túlteljesítik. Képünkön a szovjet gyártmányú íejtögep. csa nevében tisztelettel köszöntsem hazánk dolgos népét, valamennyiüket, akik a gyárakban, a földeken, az intézményekben, a fervezőaszta- loknál vagy az élet bármely más hasznos területén munkálkodnak mindannyiunikért. Üdvözlöm a holnapra készülő ifjúságot és a megérdemelt pihenés esztendeit is lehetőség szerint tevékenyen töltő anyáinkat, apáinkat, a nyugdíjasokat. Külön köszöntőm a szocialista munkaverseny-mozga- lomban kiemelkedő teljesítményt elért és most kitüntetésben részesült közösségeket Barátaink! Május első napján a világ dolgozóival együtt a magyar nép is a munkás nemzetköziség vörös lobogója jegyében ünnepel. A forradalmi tűz és az igaz ügyért hullott vér színének harcos egységbe tömörítő zászlaját magasba emelve, a haladó emberiség ismét hatalmas és*' elkötelezett seregszemléken száll síkra a béke, a szabadság, a társadalmi haladás ügyéért A munkásosztály nemzetközi szolidaritásának ünneplése messzire nyúlik vissza a történelemben. A II. Internacionálé alakuló kongresszusa 1889-ben úgy határozott, hogy a munkások minden országban és városban egyidejűleg követeljék a nyolcórás munkanap bevezetését. És a következő esztendő májusának első napján már százezrek vonultak az utcára, osztálynarcos jelszavakban öltött testet, a munkásság társadalmi igazságra törekvő akarata. Akkor az ilyen ünneplés még mindenütt küzdelemmel — és van, ahol ma is — kockázattal járt. Gyakran tette mártírok ön- feláldozása beszédessé ezeket a május elsejéket. Sokuk nevét nem is ismeri a történelem, de példájuk ereje és önzetlen áldozatuk emléke örökké cl munkás test véreik szivében. (Folytatás a, 2. oldalon) „ SÜSS EROLilARJaï; EGYESÜLJETEK, Ara: 1,50 Ft f Somoni Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 101. szám 1978. április 30., vasárnap ÉLJEN MÁJUS ELSEJE, A MUNKÁSOSZTÁLY NEMZETKÖZI SEREGSZEMLÉJE!
