Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-29 / 100. szám
FÓRUM Válaszolunk a kérdésekre Fórum-sorozatunk befejező részében dr. Kovács Ferenc, a Kaposvári Városi Tanács elnöke, Tóth Károly, a megyei tanács osztályvezetője, Bogó László, a TESZÖV titkára és Temesi Józsefné, a KPVDSZ megyebizottságának titkára válaszol a pártnapokon elhangzott kérdésekre. — Mi lesz a Deseda-tó környékével? Kiparcelláz- zák-e, s a vállalatok igé- nyelhctnek-e területet? — A városi tanács megbízása alapján a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet 1977-ben elkészítette a Deseda-völgyi szabadidő-központ területfelhasználási tanulmánytervét. Feltárták a tó és tókőmyék sportolási, üdülési, pihenési célú hasznosításának lehetőségét és feltételeit, a közmű-, a közlekedés és az energiaellátás módját, a környezetvédelmi feladatúikat. Kemping, úttörő- és KISZ- tá borók, turistaházak, vendéglátó és ellátási intézmények, Víáamint elsősorban vállalati pihenő telepek lesznek a tó déli részén, a gát környékén. Az építés feltétele a közművesítés. A tó középső szakasza a 67-es útig vízisportok és horgászat, valamint a környéken egyéb sportok — mezei futás, szabadtéri tornapályák lovas és gyalogos sétautak — szántere lesz. A tó északi, 67-es úton túli szakaszán erdei pihenők sétautak várják a látogatókat A pihenéshez méltó keretet ad a már telepítés alatt álló arborétum. • A tókörnyék közterület tehát egyéni üdülőterületként parcellázás nem lesz. A hétvégi telep vagy vállalati üdültetésre szolgai, vagy más szervezésű, de rrá-ndenképpen közösségi hasznosítású lesz. A végleges kiépítésre az V. ötéves terében nincs lehetőség. A tó biológiai egyensúlyának helyreállítása, a víz letisztulása becslések szerint tíz év. Addig az olyan igények kielégítésének feltételeit te- * rém tjük meg, amelyek nem építési vonzatúak, hanem a természethez, a vízhez, az erdőhöz kötődnek Ezek: a tó és környékének gondozott, kultúráit, tiszta áHapota és karbantartása, a megközelítés, a parkolás biztosítása, a vízvételt helyek az ellátási és szociális létesítmények kialakítása. A Somogy megyei Tanács, a Kaposvári Városi Tanács és a DRW között együttműködési megállapodás Jött létre, amelynek feladata n tó és tókömyék komplex , hasznosításának . feltárása és végrehajtása. — Átgondolt beruházás-e a Kaposvári Húskombinátban végzett relumstrukció? — A Kaposvári Húskombinát rekonstrukciója mindenképpen átgondolt beruházás. Egyezik azzal a koncepcióval, hogy az élelmiszeripari feldolgozó bázisokat elsősorban ott kell bővíteni, illetve újakat telepíteni, ahol az alapanyag közel van, illetve rendelkezésre áll. Ismert, hogy jelenleg számottevő az a sertésmennyiség, melyet a megyéből kiszállítanak feldolgozásra. — A hízósertés nagy részét a háztáji gazdaságokban állítják elő. Megfelel-e majd a háztáji minőség a húskombinátnak? Lesz-e annyi sertés, hogy 100 százalékos legyen a sonkasor kihasználása? Hol fogják levágni az esetleg minö- ségi kifogás alá eső ház- táji sertéseket? — A megyében a kisgazdaságok nem a nagy részét, hanem a vágósertés egyharma- dát állítják elő. Arra törekszünk hogy a nagyüzemekben és a kisüzemekben is tovább terjedjenek a korszerű fajták (sonka típusú sertések), hogy a húskombinátnak egységes minőség álljon a rendelkezésére. Szükség van arra, hogy a speciális minőség az árban is kifejezésre jusson. Az ágazat fejlesztésével lesz annyi sertés a megyében, amennyi a húskombinát teljesítőképességét kielégíti. A minőségi kifogás alá eső sertések levágására is lesz lehetőség. — A Kaposvári Húskombinátnak is erdeke, hogy a megye mezőgazdasági üzemeiből legyen biztosítva a teljes kihasználtság. Van-e arra lehetőség, illetve konkrét példa, hogy a mezi>gr.záa sági ______üzemekkel k ooperálva vagy azokat anyagilag segítve modern sertéstelepet létesítsenek? — A megyében nincs arra konkrét példa, hogy a húskombinát nagyüzemi sertéstelepek építéseben anyagi támogatással társként részt venne. Ismereteink szerint a trösztnek jelenleg nincs erre anyagi lehetősége. A közös érdekeltségen alapuló, ilyen jellegű kapcsolatok a jövőben bővülhetnek, nemcsak a nagyüzemek, hanem a kisgazdaságok esetében is. — Várható-e, hogy a me- gyei TESZÖV ezután jobban fogja képviselni a ter- melőszövetkezetek érde- keit a szerződéskötéseknél, a termékek átvételénél, illetve minősítésénél? — Igen, várható. Erre elsősorban a mind több terméknél bevezetésre kerülő objektív minősítés ad módot és lehetőséget. Feladatunknak tékintettük a múltban és az a jövőben is, hogy befolyásoljuk a szerződéses feltételeket. Igyekszünk elősegíteni az egyenlő partneri elv megvalósulását. Elnökségünk két ízben is tárgyalta a termény- és termékértékesítés szerződéseit. Ennek keretéiben ajánlásokat adott a kereskedelmi tevékenység javítására. A módosító feladatokat eljuttattuk az illetékes vállalatokhoz és a TOT-hoz. Többször tárgyaltunk a vállalatok helyi és országos vezetőivel a szerződéses feltételek változtatásáról. Több kérdésben eredményre jutottunk, van azonban több, változatlanul aktuális probléma. (Például a szemes termény víztartalmának alsó határa, a nagy távolságra történő élőáilatszállítás stresszbetegségei, a belsőségelkobzások stb.) Egyes esetekben a vállalatok túlságosan hosszú ideig halogatják a döntést. A sertés bőrös, illetve nyúzott vágása közti különbség rendezésére például két év után került sor. Sok gondot okoz az is, hogy a szövetkezeteknek egy. része nem eléggé tanulmányozta 'a szerződéstervezetet. Csak az aláírás után veszik észre a hiányosságokat. A szerződéses feltételek alakításában összehangoljuk munkánkat más megyei szövetségekkel és a TOT-taL A TOT-tól és más szövetségektől jelentős segítséget kapunk. Rendszeresek az ezzel kapcsolatos tapasztalatcserék. A koncentrált átvevőhelyeken — húskombinát, cukorgyár — foglalkoztatunk átadókat. A jövőben is foglalkoztatni kívánunk áruátadókat. szükség esetén más áruk átadásánál is. — Mikor rendezik az alacsony keresetű kiskereskedelmi dolgozók munkabérét ? — Tudomásunk SBertnt 1978-ban nem kerül sor központi bérrendezésre a belkereskedelemben. Ennek ellenére bízunk abban, hogy még ebben a tervidőszakban — a népgazdasági helyzet kedvező alakulásával — várható rendezés. Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy 1979. március 31-ig a fölemelt bértarifarendszer alsó határát valamennyi dolgozónak el kell érnie. 1978. július 1-től bevezetik a műszakpótlékot a kereskedelemben. Május 1-től takarítási pótlékot adnak az élelmiszerkereskedelem és a vendéglátás területén. Évenként rendszeres bérpreferenciában részesülnek kereskedelmi vállalataink és szövetkezeteink. Ezek a központi intézkedések — ha nem is általános bérrendezés formájában —. növelték vagy növelik az alacsony keresetű dolgozók bérét. A pártalapszervezetek irányítása A párt politikájának végrehajtása, határozatainak gyakorlati megvalósítása elsősorban az alapszervezetekben történik. A legjobb alapszervezeti munka sem tudja nélkülözni azonban az irányító pártszervezetek közreműködését. Az alapszervezetek munkájában elért eredmények csakúgy, mint a meglevő fogyatékosságok elválaszthatatlanok az irányító pártszervek tevékenységétől. Nagy az egymásrautaltság, és ezért különösen fontos, hagy minden, alapvető kérdésben kialakítsuk az egységet. Csak a jól szervezett, együttes, harmonikus munka teremtheti meg mihden felvetődő kérdésben az eszmei, politikai, cselekvési egységet, hozhatja meg a feladatok sikeres megoldását. A hatékonyság fokozása Az alapszervezetek irányítását — a Központi Bizottságot és szerveit is beleértve — országosan, több mint háromezer pártszerv végzi. Az irányító pártszervek többsége áttételek nélkül, közvetlen kapcsolatban áll az alapszervezetekkel. Ez azért kedvező, mert e pártszervek közvetlenül érzékelik az alapszervezetekben jelentkező gondokat. Természetesen a pártmunka alapegységeivel közvetett módon kapcsolatban álló pártszervek is sokat tesznek azért, hogy ismerjék az alapszerve- zeti munka sokszínűségét és bonyolultságát. Elmondhatjuk, hogy az utóbbi időben tovább erősödött, fokozódott az alapszervezetek irányításának hatékonysága. Az irányításban nőtt a választott testületek szerepe. Hosszabb távra tekintenek előre, gondosabban és átfogóbban mérlegelik az intézkedések hatását és következményeit. Ennek következtében átgondoltabb és gyakorlatiasabb segítséget tudnak adni az aiapszervezeteknek a gazdaságszervező és az ideológiai tevékenységhez, a kádermunkához, az új párttagok felvételéhez. ösztönzik az alapszervezeteket arra is, hogy megfelelően áttekintsék munkastílusukat, munkamódszereiket, s gondolkozzanak a továbbfejlesztés módjain. A pártirányítás fejlődésének lényeges eredménye, hogy minden szánton erősödött az operativitás és a gyakorlatiasság. Ezeken nem a rossz értelemben vett beavatkozást, prakticizmust értjük. Az operativitás a gyakorlati tapasztalatok, a hozzáértés, a munkában megnyilvánuló magas fokú önállóság ötvöződése, készség a megérett problémák felismerésére és eredményes megoldására. Amikor tehát erről beszélünk, a nagyobb felelősségre és a hozzáértésre gondolunk, amelynek erősítése Átvettek a kitüntetéseket a megye kiváló vállalatai, szövetkezetei A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyben elért eredményekért, a gazdálkodásért az idén is több vállalat, szövetkezet kapta meg a megyében a kiváló címet. A kitüntetéseket május elseje előtt ünnepélyesen adták át. Az idén már másodszor kapta meg a Belkereskedelmi Minis-tórium és a KPVDSZ elnökségének vörös vándorzászlaját a Somogy—Zala megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. A Fűszert ezzel együtt a Kiváló vállalat megtisztelő cím birtokosa lett. Kiváló vállalat kitüntetést kapott a múlt évben végzett munkájáért a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat, a Déldunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat, a Nagyatádi Konzervgyár, a Kaposvári Cukor"vár, a Somogy rriegyei Sütőipari Vállalat, valamint a Titán Kereskedelmi Vállalat, amelynek lerakató van a megyében. Kiváló szövetkezet kitüntetést a csurgói Napsugár, a barcsi Dráva Ipari Szövetkezet, valamint a Kaposvár és Vidéke Áfész kapott. A termelőszövetkezetek közül a magyaratádi Barátság, a barcsi Vörös Csillag, az osz.to- páni Győzelem, a siófoki Új Tavasz, valamint a karádi Aranykalász kapott kiváló címet. Kiváló szövetkezeti társulás címmel a Ka-hyb Sertéstenyésztő Közös Vállalkozást tüntették ki. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalal a tröszt élenjáró vállalata, a KÖGÁZ kaposvári üzeme az élüzem megtisztelő címet kapta meg. Híd jugoszláv megrendelésre A Ganz-MAVAG-ban készül a Növi Sad-I Duna-híd. A több mint egy kilométer hosszú és kétszer három forgalmi sáv szélességű híd érdekessége, hogy a meder feletti részt kábelek tartják majd. A gyár lágymányosi üzemében hatvanméteres hídrészeket állítanak össze, majd a szükséges ellenőrző mérések elvégzése után szétszedig a vasszerkezetet, és vasúton szállítják Jugoszláviába. az alapszervezeteket irányító tevékenység elsőrendű teendője napjainkban. Az alapszervezetek irányításában elért eredmények mellett azonban jócskán jelentkeznek gondok is. Megoldásukhoz egyértelmű felfogást kell teremtenünk abban, hogy alapszervezeteink munkájának további fejlesztése nem képzelhető el anélkül, hogy egyidejűleg az őket irányító szervek munkáját is ne fejlesszük. E tekintetben szintén érvényesíteni kell azt a korábbi felfogásunkat, hOigy »-egy adott járási, városi, üzemi pártbizottság munkájának alapvető fokmérője az irányítása alatt álló pártalaszervezetek munkájának színvonala és eredményessége«. Miután az alapszervezetek helyzete, vezetésének színvonala, szervezeti ereje különböző, jogos igény, hogy tovább erősödjék az irányító munka differenciáltsága, s az irányító pártszervek oda csoportosítsák a nagyobb segítséget, a tapasztaltabb pártmunkásokat, aktivistákat, ahol ezt a helyzet legjobban indokolja. Az eddiginél lényegesen több feladat vár ránk a gyenge pártalapszervezetek segítésében. Tervszerű beiskolázással, káderátcsoportosítással, fokozott segítéssel alkalmassá kell tenni őket az önálló érdemi munkára. Közös gondunk a lakóterületi körzeti pártalapszervezetek murkájá- nak fellendítése, továbbá a társközségekben folyó politikai munka folyamatosságának biztosítása. Amikor a pártirányításról beszédünk, nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy az alapszervezetek önállóságának növekedésével nem mindenütt tartott lépést a kezdeményezőkészség erősödése. A problémák, a feszültségek, az ellentmondások észlelése, a gyors reagálás és a megoldási készség még sok kívánnivalót hagy maga után. Az ön- tevékenység kibontakoztatása érdekében mindenekelőtt él kell kerülni, hogy a pártmunka minden elemét határozatokkal, utasításokkal szabályozzuk. Az egészséges öntevékenységnek ugyanakkor feltétele a központi akarat tiszteletben tartása, az alsóbb szervek folyamatos irányítása, segítése és ellenőrzése. Megalapozott döntés és végrehajtás Az irányító munka oldaláról azzal segíthetjük legjobban a pártalapszervezeteket a helyi feladatok kimunkálásában, ha nagyobb gondot fordítunk orra, hogy döntéseinkben, határozatainkban pontosabban kimunkáljuk az adott témával összefüggő politikai tennivalókat. Ez azért fontos, mert a párthatározatoknak a párt fő politikai vonalának érvényesítésében rendkívül fontos a szerepük. Mi tagadás, az irányító pártszervek nem mindig veszik eléggé figyelembe az alapszervezetek reális teherbíró képességét. Gyakran úgy tekintik az alapiszervezeti kommunista közösségeke* mintha ott is függetlenített apparátusok dolgoznának. Ezért gyakran több tennivaló egyidejű végrehajtására születik határozat, párhuzamos vizsgálatokat tartanak. Jogos az igény, hogy járjunk el körültekintően az új határozatok meghozatalában. Az irányításnak emellett abban is segítenie kell a pártolapszer- vezeteket, hogy ne egyidőben foglalkozzanak minden határozattal, hanem azokkal, melyek a politikai folyamat szempontjából az adott időben helyileg fontosak, és amelyekben érdemben tudnak cselekedni. A megnövekedett feladatok egyre inkább sürgetik a pártmunkában is a helyesen értelmezett szakszerűséget és hozzáértést. A szakszerűség abszolutizálása, vagy szembeállítása a politikai követeimé- j nyekkel téves és megengedhetetlen. A jó értelemben vett szakszerűségre és céltudatosságra viszont nagy szükség van. Mit értünk a jó értelemben vett szakszerűség alatt? Semmiképpen sem azt, hogy minden pártmunkás, aktivista képezze ki magát üzemmérnökké, technikussá, agrárszakemberré. Egy olyan fajta politikai szakszerűség kifejlesztéséről van szó, mely az adott témában bizonyos fokú tárgyismeretet is feltételez. Az irányító munkában ezért mindig számoljunk döntéseink politikai, társadalmi, gazdasági hatásaival; legyünk képesek megfontolni: milyen gazdasági kérdéseket emelünk politikai rangra; reálisan meg tudjuk határozni egy-egy szükségessé vált intézkedés végrehajtásának módját és ütemét. Arra törekszünk az irányításban, hogy az alapszervezetek fordítsanak nagyobb gondot döntéseik objektivitására, sokoldalú és tudományos megalapozottságára. Ez feltételezi az okok -gondos feltárását, a párttagság véleményének állandó igénylését és ismeretét, valamint az előforduló szélsőségek és túlzások kiküszöbölését. A XI. kongresszus arra hívta fel a figyelmünket, hogy minden pártszervezet kapcsolja össze eszmei-politikai irányító, nevelő tevékenységét a határozatok végrehajtásának folyamatos szervezésével, a főbb feladatok teljesítésének állandó ellenőrzésével. E téren is ’ számottevőek az eredményeink. Ám éppen a gazdaságban folyó politikai munkában nem mindig tudtunk ennek érvényt szerezni. Egyes cselekvési programok túl általánosak, gyakran a gazdasági vezetés teendőit másolják, és így szinte lehetetlen ezekre építeni a pártmegbízatásokat. S bár a pártszervezetek beszámoltató és a végrehajtást ellenőrző tevékenysége a korábbinál céltudatosabb, módszereiben sokszínűbb és gazdagabb, egyszóval eredményesebb, még ritka, hogy a határozatok végrehajtásának elmulasztását felelősségre vonás kövesse. Ebben is több következetességre van szükség mind az alapszervezetekben, mind a felsőbb pártszervekben. A területfelelősök segítségével Az alapszervezeti munka fejlesztésében nagy szerepet játszik az irányító pántszervek munkatársainak területfelelősi tevékenysége. Ez a rendszer kialakult és bevált. A területfelelősi munkában erősíteni kell a helyszínen nyújtott elvi-politikai, de ha kell, a gyakorlati segítséget is. A területfelelősöktől azt várjuk, hogy kutassák és terjesszék a pártmunkában bevált jómód- szereket, adják át tapasztalataikat, segítsék elő alkalmazásukat azért, hogy ne kelljen mindenkinek újra és külön felfedeznie azt, amit valahol már eredményesen alkalmaztak. Az alapszervezetek joggal igénylik, hogy a területfelelős ne csak felszínesen és általában érdeklődjön a pártmunka iránt, hanem alaposan tanulmányozza és ismerje az alapszervezet munkáját, problémáit. Kellő segítséget várnak tőle a vezetőség reszortfelelősei is. Megkülönböztetett segítséget kell nyújtaniuk a vezetőségek testületi munkájához és a taggyűlési határozatok kidolgozásához is. Munkájuk megítélésében, értékelésében ne az legyen a meghatározó, hogy egy hónap alatt hány rendezvényen vettek részt, hanem inkább az, hogy a gondjaikra bízott alapszervezetekben milyen színvonalon végzik a munkát. Az alapszervezetek irányításában is az érdemi, a munka taltalmával, minőségével ösz- szefüggő elemeket kell erősítenünk. Így segíthetjük legjobban a pártmunka alapegységeit, a politikai tevékenység élvonalában munkálkodó kollektívákat. Péter János, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese Somogyi Néplap
