Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-23 / 95. szám

Az MSZMP Központi Bizottságának határozata CFotytatds a 3. oldatról.) A vezető testületekben megnövekedett a fizikai dol­gozók, a nők, a fiatalok ará­nya. Előrehaladás történt a káderek meggondolt cseréjére vonatkozó kongresszusi állás- foglalás érvényesítésében is. A kádermunka feltételei job­bak lettek, de még nem ki­elégítő a káderekkel való fog­lalkozás, a munkások, köztük a fiatalok és a nők felkészí­tése politikai, gazdasági, tár­sadalmi vezető tisztségek be­töltésére, hiányosságok van­nak a kádereik előléptetési módszerében, A fejlődés, az előttünk álló feladatok megkívánják, hogy a kádermunka az eddiginél is nagyobb figyelmet kapjon. Megkövetelik, hogy a vezető posztokon, különösen a kulcs­pozíciókban csak rátermett, a politikai, szakmai, magatar­tásbeli követelményeknek egyaránt megfelelő vezetők le­gyenek. Társadalmunk demokratiz­musa abban is fejeződjék ki, hogy a vezetők köre folyama­tosan felfrissül új káderekkel. Minden vezető tekintse köte­lességének, hogy tudatosan és tervszerűen gondoskodjék a politikai és szakmai követel­ményeknek egyaránt megfele­lő szocialista típusú vezetők kiválasztásáról, neveléséről, előléptetéséről, a szükséges kádertar talékróL A XI. kongresszus óta el­telt időszakban párttagságunk nagy erőfeszítéseket tett és si­keresen teljesíti a kongresz­szus által kitűzött feladatokat. Egysége, példamutató munká­ja igazolja, hogy megfelel a XI. kongresszuson megszabott, a szervezeti szabályzatban rögzített nagyobb követelmé­nyeknek. A Központi Ellenőrző Bi­zottság tapasztalatai is igazol­ják, hogy a pártban tovább erősödött a fegyelem. A XI. kongresszus óta a pártszervek és -szervezetek következete­sebben fellépnek azokkal a párttagokkal szemben, akik megsértik a szervezeti szabály­zatot, kommunistához mél­tatlanul dolgoznak és élnek. A pártszervek szigorúbban lép­tek fel a párthatározatok vég­rehajtásában mulasztást elkö­vetők, valamint a pártmegbi- zatást, a pártéletet elhanyago­lok ellen. A határozottabb fellépéssel is sikerült vissza­szorítani számos kedvezőtlen jelenséget. Mindezek ellenére még nem értünk el minden területen olyan mérvű fejlő­dést, amilyen a jelenlegi kö­rülmények között kívánatos és lehetséges lenne, A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a magyar munkásosz­tály idén hatvan éves marxis­ta—leninista pártja társadal­munk elismert vezető ereje. Megalakulása óta folytatott harcával, az egész nép ügyé­nek becsületes szolgálatával nyerte el pártonkívüli szövet­ségesei, a dolgozó milliók bi­zalmát Ezt a jövőben is csak az egész párttagság állhatatos munkájával, helytállásával tudja és 'kívánja gyarapítani. VII. Pártunk nemzetközi tevékenysége A nemzetközi kommunista mozgalom világszerte fellendü­lőben van. A szocializmus, a kommunizmus, az emberiség korábbi történetében példa nélküli, az egész földkerekség­re kiterjedő eszmeáramlattá és politikai erővé vált. A kommu­nista és munkáspártok a szo­cialista országokban az új élet építésének vezetői, a kapitalis­ta országokban a társadalmi haladás úttörői, a volt gyar­mati területeken a nemzeti függetlenség teljes kivívásáért és a haladásért folytatott küz­delem élharcosai. A szocializ­musért, a demokráciáért, a nemzetek érdekeiért, a békéért folytatott harcban a kommu­nista és munkáspártok többsé­gének növekszik taglétszáma, szélesedik tömegbefolyása, erő­södik politikai szerepe saját hazájában. A kommunista és munkáspártok a nemzetközi helyzet alakulásának jelentős tényezői. A XI. kongresszus óta eltelt három évben a világ minden tájáról összesen 65 testvérpárt küldötteivel folytattunk kétol­dalú megbeszéléseket. Pártunk képviseltette magát a testvér­pártok kongresszusain. Tevéke­nyen' vettünk részt az európai kommunista és munkáspártok nagy jelentőségű berlini érte­kezletén, a testvérpártok szá­mos más tanácskozásán. Részt vettünk a szocialista országok testvérpártjainak egységét és ideológiai együttműködését szolgáló rendezvényeken. A Magyar Szocialista Mun­káspárt szolidáris azzal a harc­cal, amelyet a .tőkésországok­ban működő kommunista* pár­tok vívnak a monopoltőke gaz­dasági és politikai hatalmának megtöréséért, a dolgozók érde­keinek védelméért, a társadal­mi változásokért. Az interna­cionalista szolidaritás jegyében szélesíti és erősíti kapcsolatait a fejlődő országokban működő kommunista pártokkal. A nemzetközi munkásmoz­galmon belül jelenleg isi mutat­koznak álforradalmi tenden­ciák, jobb- és baloldali elhaj­lások a marxizmus—leniniz- mus . irányvonalától. Jelentke­zik nacionalizmus, szovjetelle- nesség, amelynek legszélsősé­gesebb válfaja a maoizmus. Mindezeket a béke, a szocializ­mus, a haladás ellenségei igye­keznek kihasználni a munkás­Somogyi Néplap mozgalom bomlasztására, za­var és szakadás előidézésére a kommunisták soraiban, a szo­cialista országok egységének megbontására. Pártunk álláspontja, hogy minden egyes testvérpárt joga és kötelessége a marxizmus— leniniznaus tanításainak, a szo­cialista forradalom és építés általános törvényszerűségeinek az adott ország sajátosságait és hagyományait figyelembe vevő önálló, alkotó alkalmazása. Ez minden párttól igényli a nem­zeti és a nemzetközi érdekek egyeztetését, az egységre való törekvést, a kölcsönös szolida­ritást és az elvtársi együttmű­ködést. Mozgalmunk fejlődésé­vel együtt nő a proletár internacionalizmus jelentősége a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együtt­működése alapján. Pártunk kongresszusainak határozatai, a kommunista és munkáspártok 1969-es moszk­vai világtalálkozójának és 1976-os, berlini európai konfe­renciájának megállapításait szem előtt tartva harcolunk a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, akcióképességének növeléséért. < A Központ! Bizottság to­vábbra is fontos feladatnak tartja, hogy pártunk a marxiz­mus—leninizmus, a proletár internacionalizmus szellemé­ben végzett aktív nemzetközi tevékenységgel is segítse a ha­ladás erőinek térnyerését. Ugyanakkor tisztában van az­zal, hogy országunk, pártunk, szocializmust építő népünk a nemzetközi színtéren a legna­gyobb hatást az eredményes hazai építőmunkával, társadal­mi fejlődésünk időszerű felada­tainak megoldásával fejtheti ki, • • • A Központi Bizottság a XI. kongresszus óta végzett munka áttekintése során megállapítot­ta, hogy mind az eredmények­ben, mind a fogyatékosságok­ban tükröződik a párt vezető testületéinek és végrehajtó szerveinek munkája. Kiindulva a pártnak a társadalom szocia­lista fejlődéséért érzett felelős­ségéből szükségesnek ' tartja a végrehajtás gyengeségeinek önkritikus vizsgálatát, a mun­ka megjavítását minden szin­ten. ?» A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága mély megelégedéssel állapítot­ta meg, hogy a magyar mun­kásosztály, a szövetkezeti pa­rasztság, az értelmiség, a dol­gozók milliói helyeslik, és cse­lekvőén, tettekkel segítik a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását. A továbbiakban is számít népünk szocialista öntudatára, hazaszeretetére, a dolgozók alkotó tevékenységé­ben rejlő hatalmas lendítő­erőre. Ä Központi Bizottság felhív­ja a pártbizottságokat, az alap­szervezeteket, a párt tagjait, a kommunistákat, hogy továbbra is legyenek kezdeményezői, szervezői a kongresszusi hatá­rozatok következetes végrehaj­tásának. Példamutatóan járja­nak elöl abban a munkában, amelyet népünk szocialista nemzeti egységbe tömörülve végez hazánk, a Magyar Nép­köztársaság felvirágoztatásáért. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront elnökének elnökle­tével április' 21-én ülést tar­tott, amelyen meghallgatta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1978. április 19—20-i ülé­séről. Az elnökség támogatta az MSZMP Központi Bizottságá­nak javaslatát az Elnöki Ta­nácsban és a Minisztertanács­ban javasolt személyi válto­zásokról. A budapesti pártbizottság ülése A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága április 21-én kibővített ülést tartott, amelyen meghallgatta Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának tájékoztatá­sát az MSZMP Központi Bi­zottságának 1978. április 19— 20-i üléséről. A pártbizottság Katona Im­rét, a Központi Bizottság tag­ját, érdemeinek elismerése mellett — más fontos megbí­zatása miatt — felmentette a budapesti pártbizottság első titkári tisztségéből, a pártbi­zottság tagjai sorából; bevá­lasztotta tagjai sorába Méhes Lajost, a Központi Bizottság tagját és megválasztotta a pártbizottság első titkárának. Az Elnöki Tanács Ülése X Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 22-én, szombaton ülést tartott. Az Elnöki Tanács elfogadta a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javas­latát. Mihály igazságügy minisztert és dr. Markója Imre igazság­ügyi minisztériumi államtit­kári:. A Minisztertanács elnök- helyettesévé Marjai Józsefet, igazságügyminiszternek dr. Markója Imrét, kohó- és gép­ipari miniszternek Soltész Istvánt választotta meg. Cseterki Lajost, az Elnöki Tanács titkárát — nyugállo­mányba vonulása miatt, ér­demeinek elismerése mellett — mentesítette a titkári teen­dők alól és Katona Imrét, az Elnöki Tanács tagját bízta meg az Elnöki Tanács titkári feladatainak ellátásával. Az Elnöki Tanács más fon­tos megbízatásuk miatt fel­mentette tisztségükből ; Hava­si Ferencet, a Minisztertanács elnökhelyettesét, dr. Korom • • • Szombaton az Országház Munkácsy termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Marjai József, dr. Mar­kója Imre és Soltész István letette a hivatali esküt. Az es­kütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Biszku Béla, Cseterki Lajos és Párdi Imre kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtize­des munkásmozgalmi tevé­kenységének és a szocializmus építésében szerzett érdemeinek elismeréséül Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjának — . nyugállományba vonulása alkalmából — a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendje ki­tüntetést adományozta. Az Elnöki Tanács Cseterki Lajosnak és Párdi Imrének, a Központi Bizottság tagjainak, a szocializmus építésében vég­zett eredményes munkájuk el­ismeréséül — nyugállományba vonulásuk alkalmából — a Munka Vörös Zászló érdem­rendje kitüntetést adományoz­ta. A kitüntetéseket szombaton Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adta át A kitün­tetés átadásánál jelen volt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. ÉLETRAJZOK Marjai József 1923-ban szü­letett Budapesten. 1939 óta vesz részt a munkásmozga­lomban, 1943-ban lett a kom­munista párt tagja. 1976-ban a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tagjává választották. 1948 óta dolgozott a Kül­ügyminisztériumban. Diplo­mataként többször teljesített külföldön szolgálatot, majd a minisztérium különböző osz­tályainak élén állt. Hazánk nagykövete volt Svájcban, Csehszlovákiában, majd Jugo­szláviában. 1970-ben nevezték ki külügyminiszter-helyettes­sé, 1973-ban államtitkárrá. 1976-tól hazánk moszkvai nagykövetségét vezette. . A Szocialista Hazáért ér­demrend, a Munkás—paraszt Hatalomért emlékérem és több más kitüntetés birtokosa. Dr. Markója Imre 1931-ben született a Somogy megyei Hetes községben. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem ál­lam- és jogtudományi karán szerzett jogi diplomát Ezt kö­vetően a Társadalmi Szemle, majd a Központi Bizottság munkatársa volt 1963-ban nevezték ki igaz­ságügyi miniszterhelyettessé, majd az igazságügyi miniszter első helyettese, 1973-ban igaz­ságügyi minisztériumi állam­titkár lett Tagja a Magyar Jogász Szövetség elnökségé­nek, a Magyar Tudományos Akadémia állam- és jogtudo­mányi bizottságának, s elnök* a jogi továbbképző intézet ta­nácsának, valamint a Magyar Jog című folyóirat szerkesztő bizottságának. 1948 óta tagja a pártnak. A Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntették ki. Soltész István 1927-ben szü­letett Hámor községben. 1947 óta a párt tagja A Soproni Egyetem kohómérnöki karán 1951-ben szerzett diplomát, majd a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanárse­gédként oktatott. Ezután az oktatási, később a Kohó- és Gépipari Minisztériumban dolgozott. 1954-ben az apci Fémthermia Vállalat, majd 1955-től 1964-ig a Metalloche- máa Vállalat igazgatója 1964- ben került a Csepel Vas- és Fémművekhez, ahol először a fémmű igazgatója, majd m vezérigazgató általános he­lyettese lett. 1974-ben a Cse­pel Művek vezérigazgatójává nevezték ki. ’ï’agja a KGST fémkohászati állandó kor­mánybizottságának, valamint a szovjet—magyar műszaki­tudományos együttműködési bizottságának. Munkásságáért 1975-ben * Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntették ki. — Nézze, az édesapám vö­röskatona volt tizenkilencben; La táncát is ismerte. Én ilyen légkörben nőttem föl odaha­za. 1945 után beléptünk a pártba, ő a malomban, én a cukorgyárban, a későbbi fér­jem szántén ott. Szóval tevé­keny család vagyunk. Apám­tól vettem át ezt ö nyolc évig falusi párttitkároskodott. aztán sokáig a városi párt­bizottság aktívája volt Ná­lunk soha nem volt problé­ma, ha valamely őn.ket elszőlí- tott este a politikai-társadalmi megbízatása... Dr. Hegedűs Gyuláné, a Kaposvári Húskombinát szám­viteli és pénzügyi főosztály- vezetője olyan természetesen és megnyerőén beszél a fel- szabadulás utáni indulásról, mintha otthon, családi kör­ben elevenítené föl az életút­ját — Akkor kezdődött a pro­pagandistatevékenység is? Bólogat — Először volt a falujárás, aztán, ha jól emlékszem, ak­kor úgy negyvenhéttől, szak- szervezeti napokat tartottam a Heidecker szappangyárban, a •Rózsa-féle gyárban. Ez meg­győző és felvilágosító tevé­kenység volt A legnagyobb örömöt az szerezte, amikor a szigetvári cipőgyárban vezet­tem szakszervezeti iskolát Fizikai munkásként ott kezd­tem a felszabadulás előtt... Mondanom sem kell, hogy a í régi munkatársakkal késő es­tig beszélgettünk a régi idők­ről. Akkor én már könyvelő voltam a cukorgyárban. — S az államosítás után? —- Akkor aztán minden megváltozott... Én nagyon sokat köszönhetek Vajda Já­nosnak, az első munkásigaz­gatónknak, aztán Vígh Pál­nak, Hencz Ferencnek. Az öt­MAGVETŐ venes években sokan kaptak fontos megbízatásokat A vő­legényem villanyszerelő volt, őt emelték ki előbb, aztán én kerültem el főkönyvelő- he­lyettesnek. A három évtized állandó tanulással telt eL Letette az okleveles könyvvizsgáló vizs­gát, aztán elvégezte a jogi egyetemet, pedagógia speciális kollégiumra járt. — Nem volt nehéz? — Sok áldozatot követelt Hatvanegy óta együtt élünk a szüleimmel, s bizony sokat jelentett édesanyám segítsége a háztartásban. A kislányom, Évike — ő most már asszisz­tens a rendelőintézetben — szintén mindent megcsinált helyettem. A férjem a mun­kaügyi bíróság elnöke, együtt jártunk vele a jogtudományi egyetemre. Osztálytársak vol­tunk, együtt tanultunk. Sze­rencsémre, ha egyszer elol­vasok valamit, már vissza tu­dom adni... A diplomámat negyvenhét éves koromban ‘kaptam meg. Kis szünetet tart, majd így folytatja : — Én a vállalat Ili nénije vagyok; úgy érzem, hogy tisz­teletet és megbecsülést élve­zek a húskombinátban. Ami­kor például még nem volt jogsegélyszolgálat, mindig hozzám jártak a dolgozók örökösödési, válóperes és egyéb ügyekben. Pártmegbí- zatásfcént ifjúsági és család- védelmi ügyekben is eljártam. Mindenki szereti Hegedűs­nél s csodálja is, honnan van annyi ereje felelős gazdasági beosztása, a sok társadalmi tisztség és megbízatás ellátá­sára. Népi ellenőr, az üzemi párt-vb tagjaként ő irányítja a propagandamunkát, tevé­kenykedik a vöröskeresztes alapszervezetben, segít az MSZBT-munkában, pártfogol­ja a főosztály két szocialista brigádját A marxista-leni­nista esti középiskola kihe­lyezett tagozatán politikai gaz­daságtant tanított A pon­tosság, a lelkiismeretesség, a lelkesedés jellemzi. S az, hogy minél többet szeretne átadni másoknak is a tudásá­ból és a hitéből. — A propagandamunka vé­gigkísérte az életemet... Min­dig vezettem oktatást. Az el­lenforradalom után például a ruhagyárban. Aztán az Állat­forgalmi Vállalatnál; ott fő­könyvelőkén dolgoztam, a húskombináttal való 1969-es egyesülésig::: Talán csak * jogtudományi egyetem első két évében nem propagandis- táskoditam, akikor ugyanis hoz­zá kellett szoknom a kemé­nyebb tanuláshoz. — Mit tart fontosnak a po­litikai oktatásban? — Mindig azt mondom a hallgatóknak: az a fontos, hogy értsék és érezzék a ta­nultakat Mindig tölbbre be­csültem, ha egy munkás a saját szavaival — és persze proletáröntudattal — elmond­ta a véleményét, mintha va­laki »felmondta-« a könyvet A tudás ugyanis annyit ér, amennyit abból a napi mun­kában hasznosítanak. Jó ér­zés, hogy több hallgatóból az­óta KISZ- vagy műhelybizott­sági titkár, bizalmi lett, né­hány belépett a pártba, má­sok továbbtanultak. A leendő párttagokkal is foglalkozom konzultánsként s ha egyko­ri hallgatómmal beszélgetek, úgy érzem, hogy egy kicsit én is hozzájárultam a kom­munistává éréséhez. Amióta megjelent az újsá­gokban, hogy kiemelkedő pro­pagandista tevékenységéért a Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntették ki, szinte állandóan cseng asztalán a te­lefon; még más megyéből is gratulálnak neki. — Most októberben elme­hetnék nyugdíjba. Nekem azonban az állandó tevékeny­ség az életelemem, így öröm­mel igent mondtam, amikor megkérdezték, nem dolgoz- nék-e még tovább, a sonka- konzervüzem 1980 eleji meg­indulásáig. El sem tudom kép­zelni, hogy csak a háztartás legyen a dolgom. Majd ha nyugdíjba megvek is, leg­alább a fele időmet a hús- uombinátban töltöm el. Lajos Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom