Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-22 / 94. szám

FÓRUM Száznyolc éve született H Válaszolunk a kérdésekre Mai összeállításunkban Tóth Lajos, a megyei tanács el­nökhelyettese, dr. Kovács Ferenc, a Kaposvári Városi Tanács elnöke és Balogh László, a megyei tanács osztályvezetője vá­laszol a pártnapokon elhangzott kérdésekre. j— Várható-e, hogy a kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek nagyobb állami támogatásban része­sülnek^ — A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteket két ka­tegóriába sorolták : kedvezőt­len termőhelyi és gazdaságilag elmaradt tsz-ekre. A megyében 27 tsz tartozik a kedvezőtlen termőhelyi ka­tegóriába. Ezeknél a gazdasá­goknál a szántóterület értéke 14 aranykorona alatt van hek­táronként. Ezért értékesített termékeik árbevétele után ár- kiegészítést kapnak, és a me­gyei keret terhére fejlesztési támogatásban is részesülhet­nek. A gazdaságilag elmaradott tsz-ek azok, amelyeknél az aranykorona értéike 14 és 17,5 között van. Ebbe a kategóriá­ba 6 tsz tartozik Ezek fejlesz­tési támogatást kaphatnak. Az árkiegészítéses támoga­tás nincs kerethez kötve, nagy­sága az értékesített termékek árbevételétől függ. Így például 1976-ban az ár kiegészítés nagysága 73,1 millió forint volt megyénkben, 1977-ben. pe­dig 81,2 millió forint Az árki­egészítéses támogatás növelé­sére az idén központi intézke­dés történt: a dombvidéki tsz- eknél kismértékben növelték az árkiegészítési kulcsokat. A fejlesztési támogatás nagyságát a főhatóságok éven­te állapítják meg. 197G-ban a megye fejlesztési támogatási kerete (szarvasmarha és egyéb célú támogatás együttesen) 46, 1977-ben 47, 1978-ban 41 mil­lió forint volt. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tek helyzetét tekintve a me­gyei keret nagysága nem elég ahhoz, hogy az üzemek meg­oldják legfontosabb fejlesztési feladataikat. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gondjait többször jeleztük a miniszté­riumoknál. A népgazdaság te­herbíróképességét figyelembe véve azonban számolnunk kell azzal, hogy a támogatási le­hetőségek nem bővülnek. Ép­pen ezért elsősorban üzemi és megyéi intézkedésekkel próbá­lunk előbbrelépni. Ide tarto­zik többek között a szakembe­rek külön támogatása, a lete­lepedéshez, lakásépítéshez biztosított támogatás. — Miért nem fordítanak nagyobb gondot Kaposvár tisztán tartására? — A megyeszékhely közte­rületeit két csoportba lehet osztani : a parkok, a zöldsávok és egyéb zöldterületek, vala­mint az utak és a járdák te­rületére. Tisztán tartásukat csak részben sikerült megol­dani az elmúlt években ki­bontakoztatott társadalmi ösz- szefogás és a városgazdálko­dási vállalat gépesítése révén. A város nagyobb parkjai fö­lött vállalatok. intézmények és iskolák vállaltak védnök­séget. Az utcai zöldsávok tisz­tán tartása lényegesen nehe­zebb. Minden évben jelentős társadalmi munkával nagy ér­tékű pázsitfelújítást hajtunk végre, ez azonban nem min­dig eredményes, mert a par­kolóhelyek hiánya miatt a gépjárművezetők fölhajtanak a zöldsávokra. Így a zöldsávok a sok munka ellenére gondo­zatlan hatást keltenek. Fel­adatunk, hogy a hatósági el­lenőrzés fokozásával, határo­zott felelősségrevonással is óv­juk ezeket a területeket. Az utak és az egyéb közte­rületek tisztán tartására a rendelkezésre álló anyagi le­hetőségek igen szűkösek. 1,8 millió forint jut az yt-ak mo­sására és tisztítására, 5,5 mil­lió a lakossági szemét össze­gyűjtésére és elszállítására (Kaposváron a lakosság által fizetett szemételszállítási díj rendkívül alacsony), Kapos­váron ötmillió forint kellene az utak mosására és takarítá­sára, Keressük a megoldást. Áprilistól kísérletképpen be­vezettük az éjszakai mosást és Tanácskozás a textilmüvekben Á kommunisták példamutatására alapozunk Az ipari üzem pártbizott­ságainak titkárai találkoztak a napokban a Pamutfonó-ipa­ri Vállalat Kaposvári Gyárá­ban. A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai, valamint párt- és törnegszervezeti osz­tályának kezdeményezésére — mint ezt bevezetőjében Sza­bó Lajos, a megyei pártbi­zottság munkatársa hangoz­tatta — azért találkoztak, hogy a gazdaságpolitikai munka tapasztalatairól ta­nácskozzanak, kicseréljék a jó módszereket Vitaindítóként a vendéglá­tó, a csaknem három évtize­de épült gyár pártbizottságá­nak titkára, Mihalics István számolt be munkájukról. Jól szervezett üzem, kiforrott módszerek és stűus a párt­munkában — erről győződ­hettek meg a tájékoztatást hallgatva a részvevők; À tanácskozást mégsem el­sősorban a gondok jellemez­ték, hanem az: hogyan lehet az elmondott jó módszereket hasznosítani, javítani a párt- munka minőségét és még jobban megfelelni az egyre növekvő gazdasági feladatok­nak. — Kommunistáink munká­ja, példamutatása teszi el­sősorban lehetővé, hogy ter­veinket — megnyerve ezek­nek a pártonikíyüli dolgozókat is —, illetve a cselekvési programot végre tudjuk haj­tani — mondották. Azt is elmondták: a jövő­ben nagyobb összhangot kell teremteni a pártszervezetek­nek, szakszervezeteknek és KlSZ-alapszorvez eteknek a különböző értekezletek meg­szervezésében; sok az értekez­let, gyakori az azonos tájékoz­tatás ismétlése, és ez nem segíti, hanem gátolja a mun­kát szólalok arról adtak számot, hogy a pártbizottságaink, kommunistáink helyesen lát­ják feladataikat Jól tudják: az eddigi eredmények senkit nem tehetnek elégedetté: még tervszerűbb munkára van szükség, még nagyobb gondot kell fordítani az alap- szervezeti munka minőségének javítására; fokozniuk, fejlesz­teniük kell az együttműkö­dést a gazdasági vezetőkkel és a társadalmi szervezetek­kel. Sok tapasztalatot adott a tanácskozás, fontos feladatok­ra hívta fel a figyelmet — ez volt a véleménye Papp Jánosnak, a kaposvári városi pártbizottság titkárának. Ha­sonlóképpen összegezte a vi­tát Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának helyettes ve­zetője is, és ezzel egyetértet­seprést a város belterületein. Külön gondot okoz a járdák tisztítása. A járdákat az IKV és a magánszemélyek kötele­sek takarítani. Ellenőrzésünk nem volt elég hatékony; ha­tósági bírság kiszabásával is el kell érnünk, hogy a járdá­kat megfelelően takarítsák. Gondot jelent a városban, hogy az ingatlantulajdonosok jelentős része a kiürített sze­métgyűjtő edényeket nem vi­szi be közterületről ingatlana területére. Ellenőrző munkán­kat ez ügyben is javítani kell. Az utóbbi két évben nagy­mértékű gépesítést hajtott vég­re a városgazdálkodási válla­lat. Csak az érdekesség ked­véért említem meg, hogy egy korszerű IFA seprőgép ára meghaladja az egymillió forin­tot. Kizárólag gépekkel nem lehet megoldani a város tisz­tántartását, a tisztaság meg­őrzését a városban társadal­mi üggyé kell tenni. Nemcsak a városi tanács által szerve­zett tavaszi és őszi nagytaka­rítás idején van szükség tár­sadalmi összefogásra, hanem egész évben. — Milyen intézkedések várhatók az új termelő­üzemek beindításához szük- séges munkaerő-átcsopor- tositásban; érvényesül-e a dolgozók átirányításában a humanizmus? — A Csepel Művek Egyedi Gépgyárának létszámbiztosí­tásához a szükséges intézkedé­seket megtettük. Az egyedi gépgyár részére az 1976/77-es és az 1977/78-as tanévben 100 —100 ipari tanulót iskoláztak be, s ezt a létszámot — szük­ség szerinti összetételben — a következő években is bizto­sítjuk. összehívtuk a Csepeli Egye­di Gépgyár létszámbiztosításá­ban közreműködő vállalatok párt- és állami vezetőit. A vállalatoktól szervezetten és tervszerűen igyekszünk átirá­nyítani a megfelelő létszámot azzal, hogy a vállalatokat ez ne érintse érzékenyen. Messzemenően figyelembe vesszük a dolgozók érdekeit. A Csepeli Egyedi Gépgyárba való munkavállalás nem első­sorban a vállalat kezdemé­nyezésén, hanem a dolgozó önkéntes akaratán múlik. Hasonló konkrét intézkedé­sek történtek a Chemical, a barcsi mészhomoktégla-gyár, valamint a Kaposvári Hús­kombinát létszámbdztosítására is. Amennyiben az emberiessé­get sértő intézkedés vagy gya­korlat alakulna ki egyes vál­lalatoknál, amely a dolgozók A pártbizottság, a végre­hajtó bizottság, az alapszer­vezetek vezetőségi üléseinek, taggyűléseinek napirendjén — hasonlóképpen a KISZ- és a szakszervezeti üléseken, ta­nácskozásokon — rendszere­sen szerepelnek a fontos gaz­daságpolitikai témák. — Has’znos volt a tanács­kozás. A vitaindító meg a lel­tek a pártvezetőségek meghí­vott titkárai. Sz. L. érdekét sériá, a szükséges in­tézkedést azonnal megtesszük. (Folytatjuk.) Nem megy együtt a kétféle tagság Egy jól szervezett üzem­ben, ahol az alapítás óta te­vékenykedő kommunisták, nagy tapasztalatú szocialista bi'ig'ádok dolgoznak, »köny- nyebb« a pártszervezetek fel­adata. Mint minden területen, itt is megvannak azonban a sajátos feladatok, gondok, amelyek megkövetelik, hogy a gazdaságpolitikai célokat a gazdasági vezetőséggel, a szakszervezettel és a KISZ- szel együttműködve érjék el. Erről beszélt a Somogy me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat. a Kaposvári Cukorgyár, a húskombinát, a kaposvári vasúti csomópont, a Volán 13. sz. Vállalata, a Mezőgép és a több más Vállalat pártbi­zottságának felszólaló titkára. Egyik helyen a »nyitott« üzemek — különböző építke­zések, beruházások —, má­sutt a tömegközlekedésben a személy- és teherszállításban megnövekedett igények vagy a rekonstrukciók miatti meg-' változott termelési, szociális feltételek követelik meg a korábbinál is erőteljesebb, megalapozottabb politikai munkát. Á Medosz megyei bizottsága fontos feladatának tekintette az elmúlt két évben a terme­lőszövetkezeti alkalmazottakat tömörítő szakszervezeti alap­szervezetek szervezését és megerősítését." Ez év elejére már majdnem 2300 szervezett dől-azó volt a közös gazdasá­gok negyvenhárom új alapszer­vezetében, s a szervezettség megközelítette a 57 százalékot. Az újonnan alakult alap­szervezetek megválasztott tiszt­ségviselőit felkészítették a fel­adatokra, egyengették a kezdő lépéseket. A szentgáloskéri termelőszö­vetkezetben megalakult szak- szervezeti alapszervezetben ta­pasztaltak biztosan nem álta­lánosak, viszont sok helyütt föllelhető jelenségek. Orbán László mezőgépszerelő így be szélt ezekről: — Főként a terményszárító­nál és a szerelőműhelyben dolgozott sok alkalmazott 1976- ban, amikor több mint húszán megalakítottuk szakszervezeti alapszervezetünket és megvá­lasztottuk a bizottságot. Azóta a titkár, a gazdasági felelős és többen beléptek a termelőszö­vetkezetbe; én sem vagyok már alkalmazott... A téesz-tag nem lehet tagja a szakszervezetnek, csak az alkalmazott, így aztán alapo­san megfogyatkozott az alap­szervezet létszáma. Azé az alapszervezeté, amelynek vá­lasztott tisztségviselői időköz­ben ugyancsak téesz-tagok let­tek. így aztán Orbán László már csak emlékként idézheti föl azt az időt, amikor szólhat­tak a bizalminak, s ő intézke­dett ügyes-bajos dolgukban. Ma azt sem tudja, ki adja a bélyegeket... Nem történt semmi szabály­talanság. A jól dolgozó alkal­mazottak elől nem zárkózik el a téesz, ha kérik a tagfölvételü­ket. A mezőgép&zerelő szerint több szempontból hasznosnak érezték annak idején az alap­szervezet megalakítását, hiszen így számíthattak üdülőbeutaló­ra, különböző cimen segélyek­re. választott tisztségviselőik képviselték jogos érdekeiket, orvosolták sérelmeiket a szö­vetkezet fórumain. Időközben azonban előnyö­sebbé vált számukra, ha aláír­ják a belépési nyilatkozatot, fölvételüket kérik a téeszbe. Mert segélyeket a szövetkezet is ad. A szentgáloskéri téesz is részt vesz a harkányi termelő­szövetkezeti üdülő építésében — anyagiakkal járul hozzá —, háztáji földből pedig nagyobb területre tarthat igényt, végzett munkája alapján, a termelő­szövetkezeti tag, mint az alkal­mazott. A vonzerő tehát számottevő, s a szentgáloskéri szakszerveze­ti tagok döntése érthető. És az is elfogadható magyarázat, hogy a tisztségviselő, akit tan­folyamra küldtek, téesz-tagként is hasznosíthatja a tanultakat. A tapasztalatok, azonban arra intenek: érdemes lenne pdafi- gyeln-i a jelenségre, amely — mint említettük — korántsem egyedi. Különösen az országos szakszervezeti szerveknek, hi­szen a megyebizottság előtt jól ismert folyamatról van sió. É6 egy kicsit arról is, hogy a be­fektetett munka és költség, az időben és energiában mérhető támogatás egy része nem ott hasznosul, ahol kellene és ahol nagy szükség lenne rá: a szak- szervezeti mozgalomban. H. F. Vlagyimir lljics Lenin A marxizmus—leninizmus minden más tevékenység alapjának a gazdaságot tekinti. A Szovjetunióban megfogad­ták a lenini útmutatást, amely a technikai újdonságok gyors és széles körű elterjesztése, a kutatás és fejlesztés döntő sze­repe mellett érvelt. Képünkön Lenin, amint megszemléli az első villamosokéi. A különböző rendszerű országok békés együttélése, gyü­mölcsöző, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatuk — leni­ni elv és -célkitűzés volt. 1921 novemberében a Kremlben T. T. Christensen amerikai közgazdásszal. Lenin a Marx-emlékmü alapkövének letételénél. A Magyar Tanácsköztársaság küldötte, Szamuely Tibor kalandos repülőút után érkezett Moszkvába, 1919 májusában. Lenin és Szamuely Moszkvában, magyar csekisták társaságá­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom