Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-15 / 88. szám

SOK MÉG A TARTALÉK Út a közélethez Sok adat bizonyítja, hogy az utóbbi négy évben sokkal több munkás került Kaposváron különféle tisztsé­gekbe. Elsősorban a fejlődés jellemző a megyeszékhelyen. Ez természetesen nem jelenti, hogy a mostani szintet nem lehet és nem kell túlszár­nyalni. A Kaposvári Elektroncső­gyár pártvezetőségének tit­kára például őszintén elmond­ta a városi pártbizottság ülé­sén, hogy nem elégedettek a gyár munkásképviseletével a különféle testületekben. Ép­pen ezért azt a célt tűzték maguk elé, hogy folyamatosan fölkészítik, alkalmassá teszik a rátermett munkásnőket és munkásokat a közéleti sze­replésre. A munkások kiválasztásá­nak, nevelésének, állandó ösz­tönzésének fő színtere az üzem, s ha még pontosabbak akarunk lenni: a legkisebb, mégis legerősebb közösség, a szocialista brigád. Minden vezetőtől, kommunistától nagy felelősséget kíván, hogy kit és mikor indít el a közélet útján. És mennyire vigyáznak rá később is, hogy elkerülje a közszereplés buktatóit... Először talán azokról szól­junk, akik már pártbizottsági, tanács- és népfrontbizottsági tagként tevékenyen részt vesznek a fontos döntések előkészítésében, meghozata­lában, Régi igazság, hogy az üzem is »társszerző« az ő te­vékenységük kibontakozásá­ban. Minden testület azt vár­ja tőlük, hogy mondják el a véleményüket, tolmácsolják a munkások hangulatát, érték­ítéletét, igényeit. A tapaszta­latok szerint ez nem megy egyik napról a másikra; hosz- szabb idő, elvtársi segítség szükséges ahhoz, hogy hozzá­szólásra jelentkezzenek, bát­rabban, feloldódva és ered­ményesen tevékenykedjenek. Itt elsősorban a munkahely, a testület hatása szüntetheti meg a kezdeti gátlásokat, buz­díthatja őket, arra, hogy osz- szák meg a többiekkel is az üzemi tapasztalatukat. Ez sokkal szilárdabb alapot nyújt a témák megismeréséhez, s a közvéleményen alapuló dönté­sek meghozatalához is. A megyeszékhely mintegy harmincezer munkása közül tízezer a bejáró. A város ipa­rosodásának köszönhető, hogy ennyire mégnőtt a munkás­ság száma. Egy részük az osz­tályöntudat magas fokán áll, s meggyőződéssel dolgozik társadalmi céljaink elérésén. Mint törzsgárda-, szocialista­brigád-tagok, mindig és min­denhol őszintén megmondják a véleményüket. A másik rész azonban még nem tart itt: most alakul ki bennük a munkásöntudat, s ez az üzem­hez való . lazább kötődésük­ben, a fegyelmükben, maga­tartásukban. állásfoglalásuk: ban is érződik. Az ingázik egy része például még a ho vatartozésát sem tudja egy­előre eldönteni. Épp ezérl nagyon fontos, hogy az üzemi pártszervek- és -szervezetek nagy figyelmet fordítsanak e réteg nevelésére, útjuk egyen- getésére a közélet felé. , A munkások közéleti szere­pét csak úgy lehet megala­pozni, hogy rendszeresen gon­doskodnak eszmei, politikai nevelésükről, általános és szakmai műveltségük növe­léséről. A városi pártbizott­ság négy évvel ezelőtt fogad­ta el a munkásosztály társa­dalmi szerepének fejlesztésé­re és helyzetének javítására készült feladattervet. Ennek szelleme tükröződik abban, hogy a kaposvári munkások iskolai végzettsége most ma­gasabb, politikai látókörük szélesedett, a szakmai felké­szültségük pedig nagyobb. Az élet azonban újabb és újabb feladatokat állít elénk. Most elsősorban arra kell összpon­tosítani a figyelmet, hogy e pártszervezetek, a szakszerve­zeti bizottságok sokkal na­gyobb gondot fordítsanak a munkások képzésére és to­vábbképzésére. Különösen fontos, hogy minél több munkásnőt győzzenek meg a tanulás hasznáról — ez ugyanis az egyik forrása a közéletiségük kibontakozá­sának. Sehol sem vezet célra az a módszer, hogy »kikipálják« a feladatot, amint a munkások beültek az iskolapadba. Az üzemnek is érdeke, hogy ér­deklődjön tőlük: nincs-e gondjuk, meg tudják-e állni a helyüket. Különösen a mun­kásból lett vezetők tehetnek sokat értük, hiszen ugyanazt az utat járták be. Elképzel­hető az is, hogy az üzemben dolgozó értelmiségiek párt- megbízatásként vállalják o tehetséges munkások tanítá­sát. A kaposvári üzemek kö zött most még nagy a kü­lönbség, és jó érzés az egész közösségnek, hogy a text'ürnű- vekben a párt- és a ga -,da- sági vezetők kilencven szá zaléka saját nevelésű, s kö­zülük nyolcvanszázalék mun­kás. A Kaposvári Ruhagyár­ban a harmincegy kiemeli dolgozó közül huszohárom szintén munkás. Ezeket az adatokat természetesen még tovább lehetne sorolni. Egy a lényeges: a munkások ne­velésének és művelésének a célja, hogy közéleti emberek legyenek, vezető posztokra állíthassák öket} s mind na­gyobb társadalmi megbíza­tást adhassanak nekik. Eí csak tervszerű munkával, rendszeres odafigyeléssel va­lósítható meg. A varOSÎ pártbizottság p négy év eredményeire alapoz­va új feladatterv kidolgozásét alapozta meg a tartalmas vi­ta segítségével, amelyben üzemi munkások is véleményt mondtak. E cikk csak a köz­életi tevékenység néhány je­lenségével és feladatával fog­lalkozott. Sok még a tenni­való, s az elképze'ések csak a pártszervezetek, a szakszer­vezeti bizottságok együttes munkájával valósíthatók meg. Lajos Géza Jelentás megtakarítás, jobb minőség Egy menetben két munka JXrn- -■ púé Munkában a házi kivitelezésű szerkezet. Még nem számítot­ták ki pontosan, hány forint megtakarítást hoz. Adhat-e egy szaklap hasznos ötletet? Természetesen adhat, elsősorban ez a rendeltetése. Ritkán lehet azonban ilyen be­szédesen »tetten érni« a pél­dát, mint most, a kaposmérői Latinca szövetkezet esetében. — Nem a mi ötletünk ám ez — kezdte az elnök, Szabó Gá­bor. És szinte szó szerint így szabadkozott Székács József műszaki vezető és Horváth József műhelyvezető — a »kölcsönvett ötlet« kivitelezői is. A Magyar Mezőgazdaság­ban látták a Rába—Steigerrel szerelt, permetezőberendezést ábrázoló képet, a£ elnök meg annyit mondott: »ezt jó lenne megcsinálni nálunk is.« A két műszaki ember összedugta a fejét — és megoldották a fel­adatot. A napraforgó és a kukorica termeléséhez használt gázhatá­sú gvomirtó szert elméletileg a permetezést követően tíz perc múlva a talajba kell dol­gozni. Az eddigi gyakorlat sze­rint ment a permetezőgép, nyomában egy másik, a tár­csát vontató gép. A leggondo- sajbh szervezés mellett is akáŐ- taii azonban zökkenők, és jó esetnek számított, ha fél óra, egy óra múlva a szert a talaj­ba dolgozta a tárcsa. A két műszaki szakember irányításával a műhelydolgo- zóíc a Rábára egy négyezer li­teres tartályt szerkesztettek — a régi, sélejt permetezőcsöve­ket, szivattyút, viszont a leg­korszerűbb résfuvókákkal használták föL — Mindent, a munkabért is beleszámítva, az egész tiz—ti­zenkét ezer forintba került — mondták, aztán Székács József hozzáfűzte: — Mikor háromna­pos továbbképzésen voltam Keszthelyen, hallottam, hogy az IKR-rendszer készít ilyen berendezést, s mint utólag ér­tesültem: ! nyolcvanezer forin­tért öle a heted részéből kihoz­ták. Az igazi haszon azonban az, hogy így egy menetben két fontos műveletet végeznek el a Rábával. Kevesebb gép, keve­sebb ember kell a feladathoz, nem beszélve arról, hogy az elő­írásoknak sokkal jobban meg MAI KOMMENTÁRUNK Felelősség a minőségért tudnak telelni, sokkal szaksze­rűbb és bizonyos, hogy ered­ményesebb lesz a vegyszerezés is. A száznegyven hektár nap­raforgóterületet már így készí­tették elő a vetésre, sőt a föld­ben is van már a mag. Most a hamarosan bevetésre kerülő kukoricatáblákon folyik a munka. Meglehetősen gyakran han­goztatott követelmény: fokoz­zuk a hatékonyságot, használ­juk ki jobban termelési eszkö­zeinket. (A nappal vegyszerező, táícsázó Rába egyébként éj­szakai műszakban talajelőké­szítést végez.) Ezzel a köl­csönvett ötlettel mindenképpen ezt a fontos célt szolgálták a Latinca szövetkezetben. A gépóriás, a Rába nekife­szül, s a fúvókákon megindul a permet. Székács József meg­jegyzi: — Az embernek tulajdon­képpen munkaköri kötelessé­ge... V. M. Napjaink egyik fontos fel­adata a minőség javítása, a felelősségvállalás a végzett munkáért — bármi legyen is az, javítás vagy szolgálta­tás. Szép példákat is talá­lunk: különböző vállalatok — megnyerve a célnak szocia­lista brigádokat — a minő­ség javítását fontos felada­tuknak tekintik. A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál első­nek a siófoki építésvezetőség szocialista brigádjai kezdték átadni a garancialevelet — az általuk készített lakások­ról — az új tulajdonosoknak. Ebben közölték, hogy a bri­gádok minden tagja a kifo­gástalan minőségre töreke­dett, s ha netán mégis volna valamilyen panasz, illetve hiba, akkor azt ők szabad idejükben, díjtalanul kijavít­ják. E példát ma már szinte a vállalat minden építésve­zetőségében követik. Meglepetéssel, ám öröm­mel fogadják a kis kártyát azok a járműtulajdonosok, akik gépkocsijukat a kapos­vári Vas—Műszaki Szolgálta­tóipari Szövetkezethez adják be javításra. Ezen nemcsak azt közlik a »Tisztelt Ügy­féllel«, hogy gépkocsiját me­lyik szocialista brigád javí­totta, hanem azt is, hogy a brigádból személy szerint kik végezték a munkát. «Reméljük a végzett mun­ka az ön igényeinek megfe­lel. Ha a javítással kapcso­latban bármilyen rendelle­nességet tapasztal, szívesked­jen részlegvezetőnket felke­resni« — olvasható a kár­tyán. Nem a szolgáltatóipari szövetkezet, hanem a feladat­ra kijelölt brigád — helye- lyesebben: a szakmai fel­adatot elvégző néhány bri­gádtag — vállal felelősséget munkájáért az ügyfél előtt. Jó lenne hasonlóval talál­kozni másutt is! Bár a szer­vizből kivitt gépkocsin, rá­dión, televízión is »olvashat­nánk"", hogy a javítást ez és ez a szocialista brigád, illet­ve ez és ez a szakember vé­gezte!... Gyakori ugyanis az olyan panasz, hogy a frissen javított jármű, háztartási gép, rádió, tévé, hűtőszekrény — no meg a gázfűtőtestek — igen rövid idő múlva föl­mondják a szolgálatot. S amikor újból visszaviszik a felületes munka miatt to­vábbra is használhatatlan jár­művet, készülékei, esetleg kihívják a szerelőt, nagyon nehezen »találják« meg a rossz munka végzőjét. Érkezett hozzánk olyan pa­nasz is, hogy az újabb mun­káért — helyesebben: a ja­vítás tényleges befejezéséért — már nem számítottak föl munkadíjat, »csupán« a ki­szállási költséget kellett meg­fizetni. Ám előfordult olyan, hogy háromszor is a hely­színre mentek a szerelők, amig a hibát valóban kijaví­tották. S így bizony a ki­szállási költségek nagy ősz- szegre rúgtak. Pedig nem az ügyfél, hanem a szerelő volt felületes. Ezért érdemes követni a példát: a brigádtagok, a mun­kát végző szakemberek ha nevüket adják, bizonyára a felelősséget is másként értel­mezik. Arról nem is szólva: az ügyfél előtt szintén na­gyobb becsülete van annak a szakembernek — s ezért más esetben is szívesen lát­ják —, aki az általa végzett munka jminöségéért nevével is felelősséget mer vállalni. Sz. L. Megkezdték a kukorica vetését Hajnali négytől este nyolcig K /sz öv-k üldött k öz gyűlés Növekszik a lakosság részére végzett szolgáltatás Somogy 23 ipari szövetke­zete 1146 millió forint érté­ket termelt tavaly: 145,4 mil­lió forinttal- többet, mint egy évvel korábban. A termelés növekedési üteme az ipari ágazatokban 15,9 százalék, az építőiparban — az e'őző évi stagnálás után — több mint 12 százalék. Ezt tegnap az Ipari Szövetkezetek Somogy megyei Szövetségének kül­döttközgyűlésén mondták el A szövetkezetek többsége be­csülettel teljesítette vállalá­sait. Csupán két szövetkezet­nél csökkent a terme1 és ér­téke: a kaposvári Lady Ru­házati Szövetkezet értékesí­tési és árgondok, a Kaposvári Lakberendező Szövetkezet pe­dig a bútorpiac telítettsége miatt zárta gyenge eredmény­nyel az 1977-es évet. Veszte­ségesen gazdálkodó és alap­hiányos szövetkezet azonban egy sem volt. Jó példaként mondták el, hogy a barcsi Dráva Vegyesipari Szövet­kezet 15 emberrel kisebb lét­számmal a tervezettnél 15 millió forinttá' többet ter­melt, a barcsi Unitech Ipari Szövetkezet termelési értéke pedig majdnem 40 százalék­kal nőtt. — Elismerés illeti megyénk szövetkezeteit — mondta Ko­vács László, a megyei párt­bizottság munkatársa —, mert a megyei átlagnál erőtelje­sebben nőtt a szövetkezetei: (Tudósítónktól.) Kétezer hektáron kezdték meg a napokban a Kaposvá­ri Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaságban a kukorica vetését, a nagytoldi és tátomi kerületben. Mindkét helyszí­nen két-két vetőgép dolgozik. A tangazdaság egyik alapító tagja a KSZE termelési rend­szernek, tavaly több mint 60 mázsás hektáronkénti átlagot ért el, s az idei terv már 62 mázsát irányzott elő. Az országos fölhívást figye­lembe véve a jelenlegi terü­let mintegy 200 hektárral több a tavalyi vetésterületnél. Ez, valamint a legkorszerűbb nagyüzemi kukoricafajták al­kalmazása várhatóan jelentő­sen növeli az idén a termelt kukorica mennyiségét. Sike­rült megoldani a különböző kukoricafajták tömbösítését is. összesen hétféle fajtát ter­mesztenek egy-egy tagban, különböző nagyságú területe­ken. Ez a módszer jelentősen megkönnyíti a vetés, illetve a betakarítás munkaszervezését. Hajnali négytől este nyol­cig dolgoznak a táblákon a vetőgépek, 21 napon át, ha az időjárás a továbbiakban is [ megfelelő lesz. A munka megkönnyítésére az egyszerre két műszakot ledolgozott trak­torvezetők egy teljes nap pi­henőt kapnak. S hogy a föl­deken dolgozó gépek minél kevesebbet álljanak, a trak­torosok ebédjét a táblák szé­lére szállítják ki minden dél­ben. A munkával párhuzamosan a vetőgépek előtt haladn.uk a vegyszerező és talajelőkészítő gépek. Ezerhatszáz hektárra már kijuttatták a műtrágyát, Együtt működési szerződés a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és a havannai egyetem között s a hátralevő négszáz hektá­ron is rövid időn belül kint lesz a hatóanyag. Évek óta rendszeresen fog­lalkozik a tangazdaság az Or­szágos Fajtaminősítő Intézet és a KSZE közös kísérletével. Jelenleg több mint húsz fajta kukoricát vetnek a kísérleti parcellákba. Ennek eredménye is befolyásolja a gazdaságot a következő évek vetőmagfajlái- na'k kiválasztásában. A sok vitára okot adó kez­dést a tangazdaság vezetői az­zal magyarázzák, hogy a 21 napos vetést figyelembe véve még' ideális esetben is a cél­szerűnek jelölt időszakasz vé­gére fejeződik be a tegnap megkezdett munka. Ugyanak­kor ezen a területen gyakoriak az őszi fagyök, s a korábban vetett kukorica korábban érik be, s remélhetően a fagykáro­kat így elkerülik. Három évre szóló együttmű­ködési szerződést kötött a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem és a havan­nai egyetem. A szerződést pén­teken írta alá Budapesten Re­read T. Iván, a budapesti egyetem rektora ős Fernando Rojas, a havannai egyetem rektorhelyettese. A szerződés értelmében a jövőben közgaz­dász szakemberek, egyetemi előadók tartanak előadásokat a havannai egyetemen, részt vesznek az oktatók módszerta­ni, tudományos és pedagógiai továbbképzésében, magyar ok­tatók és hallgatók folytatnak tudományos kutatásokat a Ua- tin-Amerika gazdasága téma­körben. A kubai egyetemi elő­adók egyhónapos magyaror­szági tanulmányútjai lehetősé­geket nyújtanak arra, hogy be­hatóan megismerkedjenek a közgazdaságtudományi egye­tem oktatási folyamatszervezé­si, pedagógiai és tudományos tapasztalataival. Kubai pro­fesszorok előadásaira is sor ke­rül a budapesti egyetemen. A két egyetem egymás ren­delkezésére bocsátja sajtóki­adványait, monográfiáit, tájé­koztatja egymást tudományos rendezvényeiről és ezekre köl­csönösen szakembereket hív meg. A két egyetem között a rendszeres kapcsolat négyéves múltra tekint vissza, a mosta­ni szerződés a korábbi együtt­működést bővíti ki. ipari tevékenysége és — 13,8 százalékka' — több árut ad­tak el tőkés piacon. A szövetkezetek azonban tavaly mindössze 141 lakást adtak át a megrendelőknek Ez 168-cal kevesebb az előző évinél. Az óvatos tervezés el­lenére sem sikerült a célki­tűzést teljesíteni: a lemara­dás 34 'akás. Ebből egyedid a Kaposmérői Építőipari Szö­vetkezet adós 31 lakással. Oka: a no-fines technológia előkészítésének elhúzódása. Szóvátették azt is, hogy a La.áskarbantarlásra társuló négy építőipari szövetkezet közül egyedül a somogyvari teljesítette azt, amit vállalt. Amikor a szolgáltatásokról •. esett szó, kifogásolták azt is, J hogy több szolgáltatást vé- * geztek ugyan a szövetkezetek a közületek részére, mint ko­rábban. de a lakœsàg részé­re végzett karbantartási munkák értéke csökkent. Felszólalásában három ipa­ri szövetkezet képviselője is megemlítette régi sérelmü­ket: azért olyan magas — 30 százalékos — a szövetkeze­teknél a fluktuáció, mert úgy érzik a dolgozók, hogy hátrányosabb helyzetben van­nak azoknál, akik az állami vállalatoknál helyezkedtek el. A küldöttközgyűlés elfogad­ta az ipari szövetkezetek idei operatív tervét is. Ez arról szól. hogy az ipari szövetke­zetek à lakossági szolgáltatási több mint 11 százalékkal nö­velik. az építőipari szövetke­zetek pedig 23,3 százalékkal. A teljes termelési érték az ipari szövetkezeteknél 868,9 millió forint, az építőipari szövetkezeteknél pedig 372 millió forint lesz. Somogy! Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom