Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-15 / 88. szám

I fan feladat bőven Leszorította a Trabantot.*. Tartalmasabb honvédelmi munkát À bar Cil járási pártbizottság a Magyar Honvédelmi Szövet­ség tevékenységét 1973-ban tárgyalta. Akkor ezt állapítot­ta meg: »Mélyponton van a szövetség munkája a járásban, nem segítik kellően az ifjúság hazafias, honvédelmi nevelé­sét, nem hasznosítják a szerve­zeti kereteid nyújtotta lehető­ségeket. Hiányzik a tanácsadó testület, a klubok vezetőségei­nek irányító, kezdeményező munkája-«. Változás a munkában Zombori István, az MHSZ titkára a járási párt-vb ülésén arról adott számot a napok­ban, miként valósították meg a hazafias—honvédelmi mun­ka javítása érdekében hozott határozatot. Süveges Sándor, a járási pártbizottság első tit­kára a jelentéssel összhangban megállapította: »Javult tartal­masabb az MHSZ tevékenysé­ge, s így a hazafias, honvédel­mi nevelő munkája is. Külö­nösen említésre méltó a fegy­veres testületekkel, a KISZ- szel. a tanácsokkal való együttműködésük, s ez elősegí­tette a szövetség munkájának változását.« A járási pártbizottság első titkára azt is elmondta: ezek az eredmények nem válthat^ nak ki elégedettséget az MHSZ vezetőinél, mert fel­adat van bőven. Tovább kell javítani, tartalmasabbá kell tenni a munkát, megalakítva a honvédelmi, illetve munkhelyi klubokat, ahol fiatalok és fel­nőttek közösen, együtt vehet­nek részt a szövetség munká­jában. Tervek, célok Miként és hogyan kívánnak továbblépni? — erről érdek­lődtünk Zombori Istvántól. Szép terveket, célokat ismer­tetett. Ezek — következetesen végrehajtva a járási párt-vb korábbi határozatait — előse­gíthetik a hazafias, honvédel­mi nevelés, a szövetség mun­kájának még eredményesebbé tételét. — Rendszeressé, hatéko­nyabbá kívánjuk tenni a ta­nácsadó testület, a munkabi­zottságok és a klub vezetőségek munkáját. Tovább folytatjuk az eddig kialakult együttmű­ködést. Korábban híradóképzé­sünk nem ért el számottevő eredményt, most a munkásőr­ség segítségével olyan tanfo­lyam fejeződött be, hogy ti­zennégy fiatalt küldhetünk minősxtővizsgára. A gépjár­műképzésen kívül most már motorosklubunk is van, stöbb iskolában — ipari' szakmun­kásképző-intézet, darányi és a babócsai általános iskola — motorokat és szakembereket adva gépjárműbarát-szakkö- röket alakítottunk, illetve ala­kítunk. Barcson sportpisztoly- lövő-szakosztályt, az üzemek­ben és a lakácsai tsz-ben hon­védelmi klubot hozunk létre. Következetesen Részt vett a párt-vb ülésén. Szabó Béla alezredes, az MHSZ megyei vezetőségének a titkára is. Vele is arról beszél­gettünk, miben jelöli meg a járási szövetség jövőbeni fel­adatát. — Mi is örömmel tapasztal­tuk a kedvező változást. A je­lenlegi helyzetet — egyetértve a végrehajtó bizottság állás- foglalásával — nem tartjuk olyannak, hogy ne lehetne to­vább javítani a munkát. A ko­rábbinál is tervszerűbb, követ­kezetes munkára van szükség. Vizsgálják felül a tanácsadó testületek, a klubvezetőségek ■munkáját, s azokat, akik hosz- szú ideje nem tevékenykednek, váltsák fel másokkal, akik ön­zetlenül dolgoznak. Túl kell jutni a tervkészítésen, követ­kezetes munkára van szükség. Fontos az éves együttműködé­si terv a különböző testületek­kel — a jelenlegi öt évre szóló terv helyett — és valóban eredményesen segítheti szö­vetségünk munkáját. A megyei vezetőség titkára fontosnak tartja a területi, a munkahelyi, az üzemi honvé­delmi klubok megalakítását. Ezekben —• fiatalok és a fel­nőttek összefogásával — na­gyobb lehetőség nyílik a tar­talmas klubéletre. Nagyon fon­tos a tervszerű, következetes munka. E járásban — ahol több nemzetiség él, dolgozik — a Magyar Honvédelmi Szövet­ség csak így tudja betölteni feladatát. S úgy, ha tovább folytatja a már kialakult jó együttműködést a társszervek­kel Szalai László Sziiidioainika és balesetvédelem Sok hasznos tapasztalat és szomorú tény gyűlt össze az 1977-es év baleseti statiszti­kájából. 11 halálos áldozatot követelt a figyelmetlenség, a szabályok be nem tartása az onszág állami gazdaságaiban; 39-en maradandóan sérültek és több mint 77 ezer munka­nap esett ki, a balesetek és azok következményei miatt. Somogy nem áll jobban az országos átlagnál. A mi me­gyénk mezőgazdaságára Is hasonlóak jellemzők, mint a többire. Bár valamelyest csök­kent a balesetek száma, a maradandó sérüléseké nőtt az állami gazdaságokban. Somogybán ugyan kevesebb baleset történt tavaly, mint 1976-ban, ám a kiesett mun­kanapok száma csökkent Ha megnézzük az okokat, általa- ban ugyanazok a baleseti for- ; S£ rások vannak elöl: a rakodás ' 3g§ közben avagy kézi szerszám-1 S mai dolgozók figyelmetlensé- : §£ ge miatt bekövetkezett bal-1 esét, gyakran az állatokkal végzett munka okozza a bajt. Ezekben az esetekben a bal­eset oka legtöbbször az al­kohol ... Az állami gazdaságok igaz­gatói a közelmúltban ezekről a nagyon súlyos gondokról tárgyaltaik, és olyan határo­zati javaslatokat hoztak, ame­lyek szigorítják a fegyelmet, s elejét veszik a balesetek fokozódásának. Mindennek gyakorlati megvalósulását is tapasztalhattuk: a legtöbb he­lyen mái megtartották a gép- szemléket, amelyeken a gaz­daságok műszaki vezetőin kí­vül természetesen a munka­védelmi szakemberek is részt vettek, s elmondták vélemé­nyüket a gépek biztonság- technikájával kapcsolatban. Ha ezt mindenütt lelkiismere­tesen, szakszerűen végzik, kisebb a vészé1 y, hogy a gép műszaki hibája miatt követ­kezzen be a baleset. Ma már nem csupán az ilyen kézenfeíkvő dolgokra kell gondolni. Az lenne a termé­szetes. ha a legalapvetőbb óv- intézlcedések betartása már hozzá tartozna a munkához. Sajnos, mindezekkel a »napi hiányosságokkal-« is meg kell birkózni, nem egyszer a dol­gozóikat kell meggyőzni arról, hogy a biztonsági berendezés az 5 érdeküket szolgálja, testi épségüket óvja meg. Az idén az állami gazda­ságokban szigorúbb ellenőr­zéseket vezetnek be, mint ed­dig. Sajnos, szükség van rá. Különösen nagy szigorral jár­nak el azokkal szemben, akik munkavégzés közben szeszes italt fogyasztanak. A íelelős- ségrevonást büntetés is kö­veti. Az egyszerű szabálysérté­sek mellett a munkahelyi ve­zetők figyelmét felhívják rá: gondoljanak a műhelyek, üzemek korszerűsítésére, hogy a színdinamika felhasználá­sával igyekezzenek megtörni az egyhangúságot, melyet egy-egy munkahely falai, tár­gyai okoznak. Erre is van lehetőség, sőt pénz is — azon­ban ezzel eddig nem nagyon törődték —, pedig az ipar­ban már régen bebizonyoso­dott, valóban csökkenti a balestveszélyt. A gazdasági igazgatók leg­utóbbi tanácskozásán határo­zatot hoztak: minden üzem­ben megrendezik a munkavé­delmi tanácskozásokat, és az eddiginél alaposabban, rész­letesebben tájékoztatják a dolgozókat; fölhívják a figyel­müket' a munkahelyükön le­vő balesetveszélyre, és ar­ra, hogy mit kell tenni ezek elkerüléséért. TÓTH BÉLA Legendák a lóról ki­0 Somogyi Néplap A minap Bönönye előtt állt a kocsink, vártuk a fotóri­portert. Egyszerre a gépkocsi- vezető arcára lettem figyel­mes: meghökkenve nézett a visszapitiantótükörbe, hátul­ról ugyanis egy IFA szágul­dott felénk. Legalább kilenc- vennel. Indexelve jelezte, hogy kikerüli Ladánkat, ám szemből Trabant közeledett. Az FM 15—99-es IFA teher­autó vezetője azonban ezzel vajmi keveset törődött, szágul­dott tovább. A Trabant is az út szélére húzódott, mi meg ott a kocsiban húztuk be ijed­ten a nyakunkat... Az IFA talán két centire húzott el mellettünk. Szele majd elso­dorta az álló kocsit... Naponta előforduló eset az ilyen. Még csak annyi tarto­zik a dologhoz, hogy a roha­nó teherautóval rövid idő múlva Nagybajomban talál­koztunk: az út mellett állt. az egyik ház előtt, s vezetője nem volt sehol. Hogy miért kellett úgy sietnie, mások testi épségét veszélyeztetve? Vagy ki érti meg azt a höl­gyet, aki Trabantjával — centizve — előzött egy másik kocsit a meglehetősen kes­keny, rossz úton, majd az előzés befejezése után — ez a manőver egyébként csak azért sikerült, mert a másik kocsi vezetője fékezett — rögtön balra fordult, az egyik mel­lékutcába? Gyakran idéznek elő ve­szélyhelyzetet a motorosok. Fürge járművükkel veszélye­sen előznék, utána pedig jó­kedvűen nyugtázzák: sikerült. Persze, nem mindig. A napokban is egy ilyen közlekedési baleset ügyében hozott ítéletet a bíróság. Mo­toros okozta, s egy autós vesz­tette életéi Tavaly november 1-én történt, Nagyberki és Kaposvár között, a 6I-es úton. Á 22 éves Schreiber József kercseligeti lakos MZ- jével Kaposvár közelében egy Trabantot előzött, s úgy tért vissza a menetirány szerinti jobb oldalra, hogy közben a motor hátulja elérte a kocsi elejét. Ez megzavarta a Tra­bant vezetőjét, Über Gézát: jobbra rántotta a kormányt, s egy mély gödörbe szaladt, majd egy fának ütközött. A kocsi összetört, s Über néhány nap múlva a kórházban be­lehalt sérüléseibe. Az ügy el­— Jeniek, jeniek, itt az asztalnál. Ott jobb!’ Kivergődünk a kecskelá- ■ búhoz. El van hervadva a Iá- j bam, mintha nem is hozzám | tartozna. Csak odamászunk i az asztalhoz, ő meg vizet hoz, leül, s mondja: — Egyetek, van még! Hogy megtanult magyarul! Fél év alatt. Nem töltött ez hiába egy percet se az öreg mellett. Azért betöröltünk egy tál­lal. Indulunk. Teremjen ezer 1 ennyi érte! Megyünk, hátra se merünk nézni. Ügy érzem, süllyed alattunk a föld, ahová lépünk. S egyszer csak futunk, egy trappban a veremházaikig. Megjön ma az öreg, far- kassörétre teszi a mordályl lepuffant bennönket, ahogy a megveszekedett kutyákat szok­ta. Éhesek se vagyunk, dolgozik is bennünk a félsz, nekilá­tunk barmot gyógyítani a ké­nes faggyúval. Faggyúzunk minden jószágon minden kis szúnyográgást, pécsiké marást, lárvafészket, bőrhajlatot, os­tornyomot. Hajlik lefelé a nap. Lehet, utoljára látjuk. Nem volt tilalmas nekünk a háza tájára lépni, de nem hívott, nem küldött oda so­ha. Ebből tudhattuk, hogy pissz. Magunktól nem mó­doltunk soha, hogyha otthon van, bekössük valamivel a szavunk lovát hozzá. Tudtuk, hogy pissz! Ledurranl s utánunk egy kútja nem nyüszít. Gavallér tán kérdezhetné, hová lettek ezek a szőrférges labahajúak. 'Folytatjuk.) Végeredmény. Ez a teherautó Somogyváron az árokban kö­tött ki. ső tárgyalásán tanúk vallo­mása alapján kiderült: a mo­toros szándékosan idézte elő a veszélyhelyzetet. A Kapos­vári Járásbíróság dr. Matee- vics Lászlóné tanácsa ezért 2 évi börtönbüntetésre ítélte, s 5 évre eltiltotta a járműve- zetéstőL (Az ítélet ellen a vádlott és védője, valamint az ügyfez föllebbezetl) Vajon milyen »belső kény­szer« viszi rá az emberek egy részét, hogy az ország­úton mások életével játssza­nak? A teherautóst talán az, hogy ha a volán mögött ül ő az erősebb... De vajon mi­től lesz agresszív a motoros kis »országúti lélekvesztőjén«? Aki balesetet okoz, elveszíti jogosítványai Am aki csak ijesztgeti, bosszantja a töb­bieket, az gépjárműre ülhet? Amíg balesetet nem okoz? D. T. Néprajzkutatásunk mai feladatairól Az 'Olimpia idejére Mün­chenben összegyűjtötték egy »Kunst und Kultur« nevet vi­selő hatalmas kiállításra a bajor föld néprajzi értékeit. Közepes vidéki múzeumain!: gazdagabb tárgyi néprajzi anyagot valihatnak maguké­nak, mint amit ott láthattam. Ma a néprajzi gyűjtők arról beszélnek, hogy a 24. óra előtt vagy után vagyunk néhány perccel, s ha nem figyelünk kellőképpen a rohamosan ur- banizálódó magyar vidék tár­gyi fe szellemi néprajzi hagya­tékára úgy járunk, mint a nyugati államok javarésze: mutatóba sem marad a mú­zeumlátogatók számára abból, ami számunkra tegnap még használati tárgy volt. A tanítóképző főiskola ér­deklődő tanárai és diákjai szá­mára Kása László kandidátus, az Akadémia néprajzi kutató­csoportjának tudományos fő­munkatársa, több népszerű könyv szerzője, a néprajzi lexikon egyik szerkesztője a magyar néprajztudomány előtt álló sürgősen megoldásra vá­ró nagy feladatokról tartott előadást. Soha olyan kedvező lehetőségek nem voltak Ma­gyarországon a néprajzi ku­tatás számára, mint manap­ság, amikor nemcsak a vi­lágszerte megnyilvánuló . ér­deklődés (Finnországban egye­temi tanárok fizetnek az asz­talos, agyagipari, lakatos szak­munkásoknak, hogy az egye­tem műhelyeiben tanítsák őket kézművességre, de ugj'anez jellemzi a svéd. francia, angol értelmiség egy részét is.), ha­nem szocialista kultúrpoliti­kánk is segíti a néprajz ügyét. Néhány évtizede vagy akár csak 8—10 éve. évi 2—3 nép­rajzi tárgyú kötet kiadására volt kiadó (fe közönség ér­deklődés), 1977-ben 36 kötet jelent meg ebben a tárgy­körben, s a kiadók egymással versengve kötnek újabb és újabb szerződéseket a külön­féle néprajzi tárgyú dolgoza­tok közlésére, örvendetes a passzív érdeklődés (olvasás, koncertek, tánemüsorok láto­gatása) mellett az aktiv, cse­lekvésben megnyilvánuló fi­gyelem (pávakörök, táncház­mozgalom, gyűjtőmunka stb.). Ha egy irodalmi alkotásról vagy költőről szeretnénk meg­tudni valamit az * irodalmi lexikon megfelelő kötete, az irodalomtörténetek valame­lyikének megfelelő szakasza útba igazít. Ugyanígy vagyunk a művészettörténet, a film, a zene, a színház kérdéseivel is. A néprajz iránt érdeklődők egy több mint negyven év előtti kiadványra támaszkod­hattak eddig. A marxista ala­pokon újjászervezett folklór­kutatás nálunk most éli a nagy vállalkozások korái Még az idén megjelenik az ötkötetes­re tervezett néprajzi lexikon második kötete: s évente fo­lyamatosan. jön a többi A teljes anyag együtt áll már a szerkesztők asztalain. Ezzel a munkával párhuzamosan ké­szül az új »Magyarország nép­rajza« — szántén többkötetes­re tervezett monográfia —, * készülnek igényes résztanul­mányok. őszinte elismeréssel szólt Kosa László a vidéki műhelyek megyei támogatás­sal megjelent kiadványairól, amelyek a szakma központi művelőit is kellemesen lepték meg. Ezek közül is kiemelke­dett Együd Árpád gyűjtése és Erdélyi Zsuzsa archaikus né­pi imádságokat összegyűjtő fe feldolgozó, először itt, So­mogybán kiadott munkáját is. Nemzetközi vállalkozás a magyar nyelvi atlaszhoz hason­lóan készülő néprajzi atlasz is, amelynek ötszázegynéhány kutatópontja közül 98 Romá­nia, 36 Csehszlovákia, 18 Ju­goszlávia és 4—4 Ausztria, il­letve a Szovjetunió területére esik, arányosan megfelezve az ott élő magyarság lélekszámú­nak. A jövőt értelmisége — közöt­tük is elsősorban a tanítóság — nagyon sokat tehet azért, hogy a múló és változó divattal együtt ne vesszen el nyomta­lanul a jövő nemzedékeiből az érdeklődés, amelyet őseink kétkezi munkája, díszítőmű­vészete, szokásai, hiedelmei iránt ma tanúsítunk. Szíjártó Istráa Veszélyhelyzet Várhatta az urát, füstölt a kémély; ételilla tóik vertek orr­ba bennünket Ki-kijött tűz- revalóért Leült a ház elejé­re tapasztott padkán. Többet mozgott mint tegnap. Piros kendő alá szorítva a haja. Né­ha tepszi zörög odabent Hanem a hátunk mögül mel­lénk kúszik Csipa Jani gulyás­bojtár. Haragomban megsöté­tült előttem a világ. Azt hit­tem, elordítom magam. Gu­lyásnak lólegelőre járni min­denkoron tilalmas! Veszedel­mes. Ahogy a farkas ne tegye telenként tájuníkra a lábát, a gulyás se közelítsen! Az asszony épp odabent ka- takolt. Megmarkolom, csak úgy fektémben, Csipa Jani mellyekanalán a takácsmun­kát, hogy hasadni kezdett a keshedtje, fogom az ádám­csutkáját. — Te puszta csúfja, hogy nem folyik ki a két savó sze­lned! Hát idepofátlankodsz, más szögényembör házatájára, te?! Csavarodna össze a két ganétaposő lábad, akár a kosszarv ! Nem ijedt meg. Ahogy le­vegőt vehetett, súgta: — Hát ük? Nektek tán nem tilalmas? • — A szád gyógyulj or, be, mink tán itthon vagyunk. Mi vagyunk az őrzők. Csipa hanyatt vetette ma­gát, s nevetett, de hangtalanul. Lehegett, mint forróságban az uszkár. — Kutyára hájat mikor bí­zott a vén Kara? Mindez lezajlott olyan hangtalanul köztünk, a fölöt­tünk fészkelő feketerigó el nem hessent a fáról. Nem hall­hatta hát az asszony. Amikor az asszony kijött, el­nézett Kígyós felé, ahonnét az urát várta, visszament, tü­zelt. Vidám bodorokban jött ki kéményükön a füst. Tudtam, hogy mehetünk. Ennek a játéknak vége. Ma­holnap ide jár a csordák és nyájak minden karikalábú boj­tárja, s még nekünk kell a végén elugatni őket Felülök osonásnak. Zörren fölöttünk a bércéi; háttal va­gyok a háznak — egy kéz. benne leveses tál, és szó mel­lé magyarul. — Egyétek, legények, szilvás pite! Megállít bennem a verő. Sürgetett — Egyétek már, leesik a keziem! Talpon voltunk: a szánk nyitva, mint a kopolyakut. Egy falatot nem tudtam vol­na szólni. Észrevett benn tin kei, s mi 'ijedtünk meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom