Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-18 / 66. szám

/ MEGSEMMISÜLT MILLIÓK Az agrokémia új feladatai Húszéves a Munkásőr Hőreláttiatólag a jövő év január elsejétől rendelet írja elő termőföldjeink kötelező, rendszeres tápanyagvizsgála­tát. Nagyon röviden fogalmaz­va ennek az az oka: koránt­sem törődünk olyan gondos­sággal termőföldjeinkkel, mint amilyen megilletné legfőbb termelési eszközünket Nem­csak alapvető szemléleti vál­tozásra van szükség, hanem új gyakorlatra, módszerekre. A változtatás szükségességé­ről, az eddigi intézkedésekről Szilt'. Mátéval, a megyei Nő­vé nyvédfcjfmi és Agrokémiai Állomás igazgatójával beszél­gettünk. .. —• A talaj tápanyag-gaz­dálkodásáról mind több szó esik napjainkban. Mi a ma­gyarázata annak, hogy külön­böző szintű vezetők, szakmai irányítók fokozódó figyelmet fordítsanak erre? — Ä műtrágya felhasználá­sában már a negyedik ötéves terv végére elég magas szin­tet értünk el. T 'ennyiségben! ■— hangsúlyozta Szili Máté. — A jő tápanyag-gazdálkodást ugyanakkor egyre inkább ne­hezítette két alapvető gond. Az energiahordozók árának emelkedésével az energiaigé­nyes műtrágyák gyártásának költsége is jelentősen nőtt. Másrészt, bizonyos dózison túl a termésnövekedés nem volt arányban a műtrágyaadag nö­velés éveL — Nem végeztettek üze­meink talajvizsgálatot? Vagy nem hasznosították a vizs­gálat tapasztalatait? 1— Ahol megvoltak a vizs­gálati eredmények, a szakem­berek ott is általában csak a gyakorlati tapasztalataikra tá­maszkodtak. Ennek oka jórészt az volt, hogy nem hittek a vizsgálat eredményeiben. Sok szerv, sok laboratórium sok­féle módszerrel vizsgált, ért­hetően az eredmények is kü­lönbözőek lettek. Tudunk olyan üzemről, mely azonos táblából vett mintát két-há- rom laboratóriumnak küldött el, két-háromféle eredményt kapott, s a javasolt műtrágya­adagok nagy eltérést mutat­tak. Érthető, hogy megingott a bizalom. Ennek a hibának a megszüntetése érdekében in­tézkedett a minisztérium a laboratóriumok összevonásá­ról. Talajvizsgálatokat min­den megyében csak egy, arra kijelölt laboratórium végezhet ez év január elsejétől, azonos elvek, azonos módszer szerin*. Somogybán ezt a feladatot mi kaptuk meg. — Ezzel az okszerű mütrí- gyaf elhasznál ásnak, csak egyik feltétele teremtődött meg. Másként fogalmazva: a veszteségek mérséklésének ez csak az egyik módja. — Felmértük a megyében a műtrágyatárolás és -felhasz­nálás helyzetét, hasonló vizs­gálatot folytattunk a szerves trágyára vonatkozóan is. A tapasztalatok eléggé elszomo­rítóak voltak. Első lépésként a tárolási veszteségek csök­kentésére tettünk intézkedése­ket. Az ömlesztett műtrágya fóliás takarása mérsékeli a veszteségeket, végleges megol­dást azonban majd az agroké­miai központok jelentenek. Tapasztalataink szerint ugyan­is a tárolás során megsemmi­sül a műtrágya hatóanyagá­nak 5—35 százaléka, azaz me­gyei átlagban mintegy 15 szá­zaléka. Ez 1976-ban például tizenkét és fél ezer tonna ha­tóanyagot, vagyis mintegy hetvenmillió forint(l) veszte­séget jelentett Somogybán. — Mezőgazdasági üzeme­inkben tehát ez átlagosan csaknem egymillió forint volt. És mi a tapasztalat a szerves trágya felhasználásá­nál? A közelmúltban tartott ta­lajerő-gazdálkodási tanácsko­zásunknak ez volt az egyik fő témája. A hatvanas évek kö­zepéig kihasználták az üze­mek ezt a lehetőséget, attól kezdve fokozatos visszaesés következett be. Meglehetősen nagy szervező munka ered ményeként sikerült elérnünk hogy a hetvenötös mélypont után 1976-ban 23 000 hektárra keinilt szerves trágya, tavaly azonban ismét 19 000 hektárra csökkent ez a terület. Min­denképpen el kellene érnünk azt, hogy senki se tekintse kampányfeladatnak a szerves trágyázást, hanem a gazdálko­dás, a termelés nélkülözhetet­len részének! — Várhatóan a nyár köze­pére elkészül állomásuk ta­lajvizsgáló laboratóriuma. Milyen feladatokat ró ez önökre, illetve mezőgazdasá­gi üzemeinkre? — Tizenheten végzik majd a vizsgálatokat, hárman érté­kelnek és szaktanácsokat ad­nak az üzemeknek. Eddig mi vettük a mintákat, a labor beindulásával ezt a munkát az üzemi szakembereknek kell majd elvégezniük. Feladatunk, hogy erre a tevékenységre megfelelően felkészítsük a szakembereket; lényegében a mintavételen áll vagy bukik az egész munka sikere. A tan­folyamok, a bemutatók a kö­vetkező hónapokban megkez­dődnek. — A szövetkezeti vezetők téli továbbképzésén dr. Nagy Bálint, a MÉM főosztályveze­tője elmondta, hogy világvi szonylatban forradalmi válto­zás megy vsgbe a növények táplálásában, és hazánkban is föl keil készülni a mate­matikai alapú nv vcnytáplá- lási rendszer fogadására. Az agrokémia növekvő jelentő­ségét értik-e üzemeinkben? — Sajnos nem válaszolha­tok igennel. A személyi felté­telek hiányoznak, talajerő- gazdálkodási szakember nincs az üzemekben. A sok egyéb munkával is leterhelt üzemi növényvédők kapták ezt a fel­adatot is. Véleményem sze­rint szemléletváltozásra van szükség ahhoz, hogy az egyéb kötelességek alól úgy mente­sítsek ezeket a szakembere­ket, hogy mind a növényvé­delmi, mind az agrokémiai munkájukat »teljesebb« em­berként végezhessék! A mi feladatunk viszont az, hogy az eddigieknél többet tegyünk képzésükért Mindaddig vé­geznünk kell ezt, amíg nem lesz az üzemekben megfelelő képzettségű talajerő-gazdál­kodási specialista. A növekvő termelési feladatok mellett a közgazdasági körülmények is arra ösztönöznek, hogy nem­csak többet, hanem minőségi­leg is másként foglalkozzunk a talajerő-gazdálkodással, a nagy értékű, drága tápanya­gok okszerű hasznosításával — mondta befejezésül Szili Máté. V. M. Két évtizeddel ezelőtt, 1958 kora tavaszán jelent meg első alkalommal a Munkásőr. A lap azt a célt tűzte maga elé, hogy bemutassa azoknak a te­vékenységét, alak a szocialis­ta haza, szocialista vívmá­nyunk védelme érdekében, a párt hívó szavára fegyvert ragadtak. Elhatározta, hogy segít az olyan jó módszerek, tapasztalatok elterjesztésében, amelyek elősegítik a testület erkölcsi, politikai állapotának megszilárdítását, felkészítik a munkásőröket feladataik mi­nél eredményesebb ellátására. A lap. két évtized alatt e célokon kívül még nagyon soir feladatot vállalt magára. So­rozatban mutatta be például a munkásőregységek névadóit, ismertette és magyarázta a szabályzatokat, rendszeresen közölt és közöl írásokat a szó-' cialista országok testvértestü- leteiről, néphadseregünk és a Varsói Szerződés országainak fegyveres erőiről. Széleskörű­en bemutatja az imperialista országok hadseregeit és céljai­kat. Érdekesek voltak azok a ri­portok, amelyek nagyüzemek­ről, termelőszövetkezetekről és állami gazdaságokról szóltak. Ezek azt is bemutatták, hogy az ott tevékenykedő munkás­őrök miként állják meg he­lyüket a termelésben. Az idén pedig sorozatot kezdett el — Somogy volt az első —, s eb­ben képet ad arról, hogyan változott a dolgozó emberek, Kedden ünnepeljük a Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 59. évfordulóját. Szerte a megyében mindenhol készül­nek a dicsőséges 133 napról való megemlékezésre. A Kaposvári Városi Párt­bizottság koszorúzási ünnep­séget rendez március 21-én délután négy órakor a Latin­ra Sándor-szobornál. Csapó Sándof, a városi pártbizott­ság titkára mond ünnepi megemlékezést. Szép hagyomány Kaposvá­ron, hogy minden tanácsköz­társasági elméktáblánál. em­lékműnél' megemlékeznek 1919-ről. Az idén először lesz ünnepség az ősszel felavatott nyomdabeli emléktáblánál. Ezenkívül a. Tóth Lajos isko­lai, a Latinca volt lakását, a Latinca-század egykori lakta­nyáját megjelölő emléktáblá­nál tartanak kis ünnepséget. Megkoszorúzzák a Krénusz­a munkásőrök élete. A feb­ruári számban gazdag, tartal­mas összeállítással köszöntötte a 60. születésnapját ünneplő szovjet hadsereget. Két évtized alatt tartalmá­ban és külalakjában is nagyot változott a Munkásőr. A lap- arái dolgozó újságírók mellett kinevelődtek, szép tapasztalat­ra tettek szert azok a tudósí­tók, akik rendszeresen tájé­koztatják a lapot egy-egy me­gyéből, az ország városaiból, üzemeiből. Most már hosszabb ideje színes nyomásban jele­nik meg a lap, így még na­gyobb érdeklődéssel várják egy-egy számát. A Munkásőr havonta egy­szer jelenik meg. Nemcsak azok várják nagy érdeklődés­sel, akiknek életéről, tevé­kenységéről szól. Ugyanígy várják az üzemek, gyárak, termelőszövetkezetek, az ott tevékenykedő kommunisták, akik társaikat pártmegbíza­tásként a munkásőrségbe ja­vasolták. Ma már a lap elválasztha­tatlanul hozzá tartozik a tes­tület életéhez. Hű képet ad e nehéz, felelősségteljes párt- megbízatást végzőkről. Közsömtjük a húszéves Mun­kásért! Kívánjuk, hogy ez­után is eredményesen ábrá­zolja a munkásőrség, a mun­kásőrök életét, segítsen a tes­tület előtt álló feladatok si­keres megoldásában. szobrot, a Damjanich utcai egykori pártház tábláját, a vá­rosi tanács bejáratánál lévő, valamint a Kossuth téri em­léktáblát. A két kaposvári főiskola fiataljai tanácsköztársasági emléktúrára mennek a Ná- dasdi-erdőbe, s ott megkoszo­rúzzák a Latinca-emlékművet A kilenc kaposvári emlék­táblánál délután lesznek a megemlékezések, s a részve­vők onnan mennek a Latinca- szoborhoz négy órára. A somogyi városokban, nagyközségekben megemléke­zések, koszorúzások lesznek, több KISZ-szervezet kap ki­tüntetést március 21-e alkal­mából. A kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskola Latinca Sán­dor KISZ-szervezete a »Kivá­ló KÍSZ-szervezet« zászlót ve­szi át. Több gyógyszer Dorogról A Kőbányai Gyógyszerárugyár dorogi gyáregységében elké­szült üzemben új szintetikus gyógyszeralapanyagokat és ún. fázistermékeket gyártanak, A teljes üzembe helyezés után korszerűbb körülmények között nagyobb mennyiségben gyártják a már eddig is készített gyógyszereket, és megkez­dődhet az importpótló termékek gyártása Is. Jutalmak a MÉH-tőI Sz. L. Túra a Nádasdi-erdőbe Koszorúzási ünnepség lesz a Latinca-szobarnái Megemlékezések, kitüntetések március 21-én Kilenc úttörőcsapat 27 eser Kilenc somogyi úttörőcsapat képviselői gyűltek össze teg­nap Kaposváron, a megyei KISZ bizottság épületében a megyei úttörőelnökség meghí­vására. A tanácskozást a hul­ladékgyűjtési kampány ta­pasztalatainak értékelésére hívták össze, az egybegyűlte­ket azonbah meglepetés vár­ta. Dr. Vajay István, a dél­dunántúli MÉH vállalat osz­tályvezető-helyettese az érté­kelés után jutalmakat osztott ki. A múlt őszi hulladékgyűjté­si akcióban versenyt hirdet­tek az úttörőcsapatoknak: hol szedik össze a legtöbb pamut­rongyot. A vetélkedésben részt vevő 69 úttörőcsapatnál sokat dolgoztak a pajtások, a somo­gyi eredmény azonban így sem lett jó, mert sok helyütt egyáltalán nem rendeztek pa­mutgyűjtést. Mindössze egy deka jut átlagosan megyénk általános iskolás tanulóira. A díjazott iskolák úttörői vi­szont kiemelkedő eredménye­ket értek eL. forintja összesen 24 mázsa pamutot vett át a MÉH megyénkben az iskoláktól. Az ősszel gyűj­tött mindenféle hulladék ér­téke 185 ezer forint volt. A versenyt három kategó­riában írták ki, aszerint, hogy mekkora egy-egy úttörőcsapat létszáma. Az 500-nál több ta­gú csapatók versenyét a ka­posvári Tóth Lajos iskola nyerte meg, ötezer forint a jutalma. A legalább 200 tagú csapatok között a balaton­szentgyörgyiek győztek, 4000 forinttal gyarapszik a csapat- pénztáruk, a 200-nál kevesebb úttörőt számláló csapatok ver­senyében a kisbárapátiak vit­ték el a pálmát, 3000 forintot kaptak, összesen 27 ezer fo­rintot osztottak ki az 1—3. he­lyezettek között. A díjkiosztást követő be­szélgetésen szó volt arról is, hogy mire használják majd a pénzt. Az iskolák legjobb gyűjtői kapnak jutalmat, a csapatok sportolóinak, ének­karainak is jut belőle és még sokféle célra fordítják a nem várt »nyereséget». Vízen a „Siófok Balatoni hajót avattak A tengerészeti világnapon — tegnap délután — a Ma- hart újpesti hajójavító üzemé­ben hagyományos szertartással avatták az új, Siófok nevű hajót, amellyel még az idei szezonban a Balaton hajó­parkja gyarapszik. Az ünnep­ségen részt vett Földvári László közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes, illetve a siófokiak képviselőjeként Tóth János, a városi pártbi­zottság első titkára, valamint dr. Gáti István tanácselnök. A vízrebocsátás előtt Boross László, a hajójavító üzem igazgatója köszöntötte a ter­vezőket, az építőket, majd föl­kérte Takács Istvánnét, a sió­foki pártbizottság titkárát, hogy mint névadó anya avas- *a föl az új, 400 utas befoga­dására alkalmas, katamarán típusú vízi járművet. A név­adó anya a Balaton szerelme­sei nevében köszönte meg a több mint 18 millió forint ér­tékű hajót, majd a hagyomá­nyos »keresztelés« követke­zett. Miután a pezsgővel teli üveg elcsattant, a hajó mél- tóságos lassúsággal ereszkedett a- vízre. Később a tervező, Kumor Gyula gépészmérnök, ipari formatervező művész, vala­min^ Varga Imre főkonstruk­tőr tájékoztatta az érdeklődő­ket a kéttörzsű hajó tulajdon­ságairól, képességeiről. A két Rába-Mann motor meghajtá­sú, 400 lóerős vízi jármű 29,75 méter hosszú és 10,30 méter széles; a magassága 11,40 méter. Rendeltetései! utasszállítás. Minden bizony­nyal az egyik legalkalmasabb hajó lesz a Balatonon arra a célra, hogy fedélzetén külön­féle zenés rendezvényeket tartsa nála — sétahajózások al­kalmával. A főfedélzeti utas­tér ugyanis fűthető és hűthe­tő, esőben, erősebb szélben sem éri kellemetlenség az uta­sait. Korszerű, szovjet gyárt­mányú automata büfével sze­relték föl, s a vezérlőpultot egy személy kezeli majd. Élektromágneses kikötőbe­rendezéssel működik, a ma­gyarországi hajók közül első­ként. Füredi Gyula, a Mahart balatoni füredi igazgatóságá­nak vezetője elmondta, hogy a magyar tenger hajóparkjá­nak elöregedése miatt nagy szükség van az új járműre, amely minden bizonnyal megnyeri majd az utasok tet­szését. Fonyód és Badacsony között — ahol a Siófok már az idei szezonban közlekedik — évente mintegy 600 ezer ember utazik az egyik part­tól a másikig. Az új hajót a Sión át von­tatják a Balaton vizére, áp­rilis első hetében, és a szük­séges »utolsó simítások« után megkezdi próbajáratait. Kö­rülbelül júniusban, a fősze­zon kezdetén kerül a menet­rend szerint forgalomba. Füredi Gyula megemlékezett a sokat szolgált, s immár nyugalomba vonuló balatoni -hajókról is: a csakném 100 esztendős Helkáról és az éves Tátikáról. Az előbbi 160, az utóbbi 100 utassal járta nyaranta a Balaton vizét. Sz. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom