Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-18 / 66. szám

Azt mondják, hogy az égés* ügyet egy véka krumpli rob­bantotta ki. Tudniillik a tele­pesek közül valaki (vagy va­lakik) a fürdő területével köz­vetlenül határos háztáji par­cellák egyikén ennyi termést taposott ki. A károsult följe­lentette az építőket, s ekkor kiderült a tanácson dolgozók előtt is, hogy Szulokban idő­közben egy kis fürdőtelep lé­tesült. Az is lehet persze, hogy ez az egész » krumpli história« pletyka ... Volt, van és lesz Az viszont kétségtelen, hogy a szuloki fürdő közvetlen szomszédságában épülő kis fa­házak körül nincs minden rendben. Jó messze vissza kell menni időben ahhoz, hogy a bonyolult ügyről némi­leg tiszta képet kapjunk. A fürdő korábban a helyi ta­nács kezelésében volt, míg át nem vette — 1969-ben — a termelőszövetkezet. Társadal­mi munkában készült ott sok minden. A volt tanácselnök, Horváth György szerint — ő most a Homokszentgyörgyi Községi Közös Tanács szuloki kirendeltségének a vezetője — szinte magától értetődő volt a tanácsi döntés: akik nagymértékben vették ki ré­szüket a társadalmi munká­ból, azok közül öten öt évig kedvezményeket kapnak. Vajon mi vonzotta az épí­tőket? A meleg víz. Erről mondja az Egészségügyi Minisztérium gyógyfürdőügyi igazgatóságá­nak 1971. december 27-én kelt „Jóhiszemű” fabódék szakvéleménye : »A Szülök községben feltárt hévíz a vegyvizsgálati eredmény ta­núsága szerint felhasználható­nak látszik mozgásszervi be­tegek és balesetet szenvedet­tek fürdőkezelésére. A magas hidrogénkarbonát tartalom valószínűsiti, hogy a hévíz al­kalmas emésztőrendszeri hu- rutos betegek részére ivókúrá­A szakvéleményt csak an­nak bizonyítására idéztük, hogy megvolt, megvan, s min­den bizonnyal még hosszú ideig meglesz a vonzerő. Váratlan pénz Szemben áll a »krumpli- pletykával'» a homokszent- györgyi tanácson, illetve a Barcsi Járási Hivatalban hal­lott vélemény. Eszerint úgy fedezték fel a kis telepet, hogy a csekkeken érkezett a pénz. Ezt az épületek tulaj­donosai fizették be, ám senki sem tudta: miért? A fürdő körül jelenleg 11 faház van. A már említett Horváth Györggyel kötött megállapodás alapján épültek, s további 38 megállapodás van érvényben. Építkezni már nem lehet. Ennek oka: a ki­rendeltségvezető által kötött szerződések minden alapot nélkülöznek. Nincs rendezési terv a fürdő környékére, nincs a terület közművesítve, és még sorolhatnánk az akadá­lyokat. Hogy kellett volna-e tudnia a tanácsi szakember­nek mindezt, ezt most nem érintjük. Sokkal inkább érde­kes: mi lesz a 11 jóhiszemű építtető sorsa, aki már azt hitte, lesz hol eltöltenie a szabadságát. Előttem a panasz, melyet a Barcsi Járási Hivatal jogerős határozata ellen nyújtottak be. A határozat: az épülete­ket 1978. március 31-ig le kell bontani. A panaszt aláírta két helybeli építtető, a szuloki KISZ-titkár, a sportköri el­nök, az ifjúsági klub titkára, a nőbizottság elnöke, a köz­ségi párttitkár, a HNF bizott­ságának elnöke és az MHSZ- klub titkára. Nincs még vége Ez lenne a közvélemény? Gyanítható, hogy igen. Annál is inkább, mert a fürdő mel­lett dolgozó asszonyok közül az egyik azt mondta: — Miért akarják ezeket le­bontatni? Senkit sem zavar­Üjra nagy vásárokat szeretnének a nagyatádiak Az emberei még szegy elló'sek Mátyás király heti- és or­szágos vásárok tartásának jo­gát adományozta Nagyatád­nak. Évszázadokon keresztül nagy állat- és kirakodóvásáro­kat tartottak Atádon, azután valahogy elmaradtak a meg­szokott hó végi népünnepé­lyek. A városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályán tavaly elhatározták, hogy fel­újítják a hagyományt, Nagy­atádból »vásárvárost» csinál­nak. Az elsőt már megtartot- táik, és ezentúl február, má­jus, augusztus és november utolsó vasárnapján országos vásár lesz a dél-somogyi vá­rosban. Egyelőre csak kirako­dó piac volt, az állatvásárhoz még keresik a területet. Völgyi József, az ellátásfel­ügyeleti osztály vezetője így emlékezik a legutóbbi hagyo­mányújító kirakodásra: — Huszonkét sátor volt és rengeteg ember. Első nekifu­tásra kevesebb kereskedőre számítottunk. Még Pestről is eljöttek méhányan. A papagá- josnál volt a legnagyobb tö­meg, sok zsibongó madarat eladott. Jó kis vásár volt. — Melyik közelihez lehet hasonlítani? — Még egyikhez sem. Pár év kell hozzá, amíg az embe­rek hozzászoknak, elterjed a híre. Reméljük, hogy elérjük a kaposvári vásár nagyságát Olyanról, mint a pécsi, nem is álmodhatunk. — A vásárok legszínesebb része mindig a zsibvásár. Ilyen volt-e? — Nem, az emberek még szégyellősek. Csak a hivatásos kereskedők jöttek el. Remél­jük, hogy minél többen érkez­nek a következőkre, ők a leg­jobb hírverői az ilyesminek. És talán lassacskán kialakul az igazi kirakodóvásár. — Rendbontás? — Nem akadt. Persze a rendőrök néha elnéztek a tér­re, de ők is csak kíváncsis­kodhattak, meg nevethettek az alkudozókon. — Kívánják-e összekapcsol­ni a vásárt más rendezvé­nyekkel? — Gondolkozunk ezen. Mindenképpen jó lenne egy egész napos rendezvénnyel együtt megtartani a vásáro­kat Esetleg néptáncbemutatót, amatőr színjátszó találkozót is lehetne rendezni. — Lehetőséget teremthet-e ez a vásár a környék padlá­sain és másutt elheverő érté­kek föltárására? — Atád környékéről az uta­zási nehézségek miatt nem nagyon viszik a régi haszná­lati tárgyakat a vásárra. Még nem ért el hozzánk oly mér­tékben a divat, mint a jó köz­lekedési lehetőségű, nagyobb városokhoz közeli helységek­be. Talán ez a vásár segít feltárni a népi mesterségek régi eszközeit, termékeit Ez sem utolsó dolog. Persze a nagy értékeknek a mú­zeumban a helyük, de a di­vat jó divat. És ha óvó- kezek­be kerül, egy-egy moderp la­kás díszévé válik a százéves köcsög, gyertyatartó vagy bár­mi, az is formálja a közíz­lést Várjuk hát az atádi nagy vásárokat Azt is hallottuk, hogv a helybeliek még egy gond megoldását remélik a fejlődéstől. Talán a helyi ke­reskedelmet is ösztönözni fog­ja, és versenyre kényszeríti a nagyatádi cégeket, mert az Atád Áruház egymaga nem teremt árubőséget, és sok min­denért máshova keli utazgat­ni. t L. P. nak. S ha így nem lehet ak­kor hogyan akarják a szuloki fürdőt fejleszteni? Erre la kaptunk választ Bfeszinger Józseftől, a Barcsi Járási Hivatal titkárságának osztályvezetőjétől. — Már eredetileg is ki volt jelölve a fürdő egyik olda­lánál a hétvégi házak építé­sére alkalmas terület. Ahhoz, hogy itt meg lehessen kezdeni az építkezést, él kell készíttet­ni a megfelelő rendezési ter­vet. Ehhez azonban pénz kell, s ha ez meglesz, kérdés, mi­korra vállalja el a munkát a Pécsi Tervező Vállalat? A bontási határidő tehát március 31. A faházak ügye már több fórumon szerepelt, nincs még pont az eljárás végén. Kérdéses, hogy a ha­táridő és a végső szó kimon­dásának elhúzódása nincs-e ellentmondásban egymással? — A házakat mindenképpen le kell bontani — kaptuk a választ Meszinger Józseftől. — Annak ellenére, hogy ezzel valószínűleg nem kerül pont az ügy végére. — S mi legyen az épületek­kel, melyeket a tulajdonosok jóhiszeműen építettek föl? — Ha elkészül az előbb em­lített rendezési terv. akkor a parcellázásnál ők mindenkép­pen előnyben részesülnek. Addig is tárolják a szétszedett házakat valahol a faluban, pajtákban. Pihenés helyett Az építők között egyaránt vannak helybeliek, Kaposvár környékiek, pécsiek, komlóiak. Azt mondja a kirendeltség­vezető: az ő elképzelése sze­rint így a legolcsóbb a fürdőt fejleszteni. Tudniillik a meg­állapodásokban rögzítették, hogy a tulajdonos köteles gon­doskodni vízöblítéses WC-ről, derítőről, köteles tisztán tar­tani és parkosítani a ház kör­nyékét, s nem lép fel közmű­vesítés iránti igénnyel a ta- ’ náccsal szemben. Az is felté­tel volt, hogy a 12 négyzet- métert meg nem haladó alap- területű ház és környezete szépítse a fürdő környékét. Aligha vitatható, hogy ezek a megállapodások jogilag semmisek. Van azónban az ügynek egy másik oldala is: az embert Akik itt építkez­tek, bizonyítottan jóhisze­műen jártak eb Pénzt fek­tettek a faházakba, dolgoztak, pihenést remélve. Elhatáro­zásukban nyilván közreját­szott a termálvízről a koráb­biakban már ismertetett szak- vélemény. Olyan döntés lehet csak a megfelelő, amely mindezekre tekintettel van. Mészáros Attila 0 * Húsvétra ajándékot férfiaknak I import férfiing mintás férfiingpulóver I férfiaknak nyúlszőrkalap : tavaszi férfisál nyakkendőgamitúrák I nyakkendők Keresse föl a Somogy megye! Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat divatáruszaküzleteit és áruházait, ahol megfelelő választékbői vásárolhat * ,<* • : : ’IT 179 Ft 230 Ft 200 Ft »tói 105 Ft-tól 100 Ft-tőt 74 Ft-tői 298 Ft-ig 140 Ft-ig 130 Ft-ig 116 Ft-ig (17605) Pintér UtvSit Gyilkosság ■ a „szeretőt legyében” A gyilkosokat ekkor már egyébként mindenki kereste. Az a huszonötezer dollár ju­talom, amelyet Roman Po­lanski barátaival kitűzött a tettes kézre kerítésére, meg­tette a magáét A rendőrség a telefanbejelentések tízezreit kapta. Prostituáltak és fodrá­szok, színésznők és elmebete­gek, kalandorok és minden­képpen az újságokba kerülni akaró sztárjelöltek közölték, milyen »nyomokra» leltek. A lapokból úgy tudták, hogy az augusztus 8-ról 9-re virradó éjszakán megölt nők és fér­fiak szex-orgián vettek részt, ezért sokan »baráti körük» tagjainak szexuális eltévelye­déseit hozták a hatóságok tu­domására, mondván, hogy az indítóok valami ilyesmi, tehát a tettest ebből a körből kell keresni. Megszólalt a televízióban Truman Capote, a Hidegvér­rel című könyv világhírű szer­zője is. Kifejtette véleményét a gyilkosságról. Szerinte egyetlen ember gyilkolt a Po- lanski-villában, egy magá­nyos, valószínűleg fiatal őrült, aki szexuális kielégülését ta­lálta a vérfürdőben. Capote sokkal gyengébb bűnügyi teo­retikusnak bizonyult, mint amüyeo kiváló Író. Időközben Paul LePage és emberei megemberelték magu­kat. Gondos vizsgálatnak ve­tették alá a LaBianca-házbeli vérrel írt feliratokat, s rájöt­tek, hogy azoic valami össze­függésben lehetnek a legújabb Beatles nagylemezzel. Azon szerepeltek a »Heiter Skelter», a »Piggies« és a »Blackbird« című számok. A Blackbirdben gyakran hangzik el, hogy »Arise«, a helyszínen talált »RISE« ebből származhatott. LePage-ék azonban még níindig népi ismerték tel az összefüggést a Polanski-villa és a LaBianca-ház között. Tény, hogy a két bűntett ál­dozatai még csak nem is is­merték egymást. De hát Gary Hinman sem ismert senkit sem a Polanski-villabeli öt ál­dozat, sem a LaBianca házas­pár tagjai közül. Mégis, ami­kor — október 15-én — LePa- ge-ék először hallottak a Hin- man-ügyről, azonnal felfigyel­tek a Hinman és a LaBiamca- gyilkosságok közötti hasonló­ságokra. A LePage-csoport fölvette a kapcsolatot a LASO-val, a Los Angeles-1 sheriff hivata­lával. Whiteley és Guenther őrmestereket ezúttal figyel­mesein meghallgatták. A két őrmester elmondta, hogy né­MOSTOHA ÁGAZAT Még mindig „maradékgazdáikodás... ff »Ha jut rá pénz«. »Ha lesz ember és gép«. »Talán majd jövőre...« Hasonló feltételes módok és bizonytalan tervek jellemzik még ma is a megye rét- és legelőgazdálkodását A termelőszövetkezetek rét- és legelőterülete összesen 63 ezer hektár, ebből mindössze ötezerre jutott műtrágya... így érthető, hogy a tavalyi 11 mázsás termésátlag csak har- mada-negyedé a reálisan elér­hető eredménynek. A megyei állattenyésztési felügyelőség szakértője szerint a területnek mintegy fele, 31 ezer hektár volna alkalmas intenzív ter­melésre. Sajnos a gazdaságok a meglevő lehetőségeket sem használják ki. A múlt őszi kedvezményes mútrágyaak- cióban például csak harmad­annyit vásároltak, mint Fejér megye gazdaságai. Túl egyenes következtetés volna ezek után leírni Fejér tejtermelési ered­ményét, lépéshátrányunk még­is elgondolkodtató. Egy nemrég lezajlott szak­mai tanácskozáson hangzottéi: intenzív módszerekkel, gye­pen termelt egy mázsa széna nem kerül többe, mint a szán­tóföldi takarmány mázsája. Látszólag tehát egyenlő a költ­ség, azonban vegyük figyelem­be. hogy a rétéle jobb kihasz­nálásával gazdaságonként akár 150—200 hektárral csökken­hetne a takarmány termel 5 te­rület, és ezeken a földeken árunövényt lehetne termelni— Az így nyerhető jövedelem- többlet kétségtelenné teszi: ér­demes volna több gondot for­dítani a rét- és legelőgazdál­kodásra. A gyakorlatban mindez per­sze kevésbé egyszerű. Például abban a gazdaságban, ahol az állattenyésztő telep a jó lege­lőtől távol épült... A hatal­mas zöidtömeget olykor 15—20 kilométerre kell szállítani... lg" persze drágább a leves, mint a hús. Hasonló gondok jellemzik a szántóföldi takarmányterme­lést is. A silókukorica tavalyi megyei átlagtermése 194 má­zsa volt. Ugyanez évben fajta- kísérletekben, öntözés nélkül 600 mázsa fölötti eredménye­ket értek el. Nyilván túlzás volna ezt várni a köztermesz- téstol; 3—400 mázsa azonban elérhető. Mint ahogy meg is termelték néhány gazdaság­ban, ahol valóban a silókuko­ricát, és nem a leggyöngébb árukukoricát silózták .., Sokan és sok helyen szóvá- teszik a gyenge termőhelyi adottságokat, amelyek lehetet­lenné teszik a jobb eredményt. Ugyanakkor tény, hogy a me­gyében elért leggyengébb és legjobb eredmény között több mint háromszáz mázsa a kü­lönbség. Valóban csak az el­térő adottságok okoznák ezt? Aligha. A lucerna 30—40 mázsás so­mogyi terméseredménye is csak töredéke a lehetőségek­nek. Részben ezzel függ össze, hogy a tejtermelés tavalyi ug­rásszerű fejlődése ellenére még 307 literrel maradunk el tehenenként az országos át- lagtóL A szakteleppel rendelkező gazdaságokban tavaly már lé­nyegesen javult a takarmány- félék beltartalmi értéka Az eredmény: néhány hónap alatt negyedével, sőt harmadával nőtt a napi tej mennyisége. Egyre több a jó példa az ész­szerűbb takaimánytermelésre is. A csokonyavisontaiak pél­dául közvetlenül szaktelepük mellé telepítenek legelőt. A szentgáloskériek a mellékter­mék hasznosításával tették gazdaságosabbá takarmány- termelésüket. A ráksiak 70 má­zsa fölötti termést adó kukori­cát sem »sajnálták« lesilózni. Emlékszem a megjegyzésekre, melyek a tavalyi takarmányo­zási bemutatójukon hangzot­tak el. »Őrültség ezt a szép kukoricát az állatok elé ten­ni. — Én inkább kézzel letö­retném, a marhának jó lesz a zöld is.» Azóta tudjuk, a tsz-ek közül a ráksi érte el a legjobb ered­ményt a tejtermelésben. Talán épp a tavalyi aggá- lyoskodók között lesz olyan, aki Ráksiban járva megkérde­zi: »Mi a 3400 literes eredmé­nyetek titka?« Aligha fogja el­hinni, ha azt válaszolják: »Nincs titok». Valóban nincs. Csupán gaz­daságosabban, jobb minőség­ben kell takarmányt termelni. Ma ez az állattenyésztés to­vábbi fejlődésének a kulcsa. B. F. hány nappal azelőtt rajta­ütöttek a Ha­lál-völgyében egy »hippicsa­ládon». Hu­szonnégy tag­ját vették őri­zetbe. A 34 éves, többszö­rösen bünte­tett előéletű Charles Mari­son »családja« szeptember el­ső napjaiban költözött oda az úgyneve­zett Barker- tanyára, egy elhagyott pa­rasztházba. A rajtaütésre az adott okot, hogy a család tagjai rablá­sokat és lopá­sokat követtek el, gyújtoga­tásokat kísé­reltek meg. A rendőri akció során két lány, Stephanie Schramm és Kitty Lutesinger védelmet kért a rendőrségtől Elmondták, hogy már hosszabb ideje pró­bálnak megszabadulni a ban­dától, de nem tudtak megszök­ni. .Kitty Lutesinger, egy 17 éves, szeplős kislány gyereket várt Beausoleiltől, a Hinman- gyilkosság gyanúsítottjától. A lány kihallgatása során tudta meg, hogy a férfi rendőrségi őrizetben van: amikor augusz­tus elején az akkor még a a foglárnő és a védő­Spahn-tainyán tartózkodó tár­saság eltűnt, senki nem árul­ta el, hogy hol található. A Hinmam-gyilkosságról Kitty tudott is valamit. El­mondta, hogy Beauseleilt Man- son küldte el egy Susan At­kins nevű lánnyal együtt Hin- manhoz, hogy pénzt szerezze­nek tőle. össze-sapésva került sor, amelynek sorún Hinmant megölték. A lány nem emlé­kezek rá pontosan, hogy mindezt kitől hallotta. 'Folytatjuk.) Susan Atkins ügyvéd között.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom